PÜ BH 2019/11
PÜ BH 2019/11
2019.01.01.
A termőföld haszonbérleti szerződés megszüntetése is történhet az írásbeli alak mellőzésével, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 218. § (3) bek.; 1994. évi LV. tv. (Ftv.) 18/A. § (2)–(3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperesek a felperes által haszonbérelt legelő ingatlanon 2013. augusztus 6-án keltezett adásvételi szerződés alapján szereztek tulajdonjogot. A jogelődjük által a földterületre a felperessel 2009. július 23-án 2014. november 30-ig kötött haszonbérleti szerződést 2013. augusztus 14-én közölt jognyilatkozatukkal a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 18/A. § (2) bekezdésére hivatkozással felmondták. A kérelmükre az illetékes földhivatal a felperest a földhasználók nyilvántartásából törölte. A törlés alapja a – per alatt elhunyt – dr. V. L. ügyvéd által szerkesztett, 2013. augusztus 16-án keltezett okirat (a továbbiakban: feljegyzés), amely szerint a felperes a haszonbérleti szerződés felmondását tanulmányozta és tudomásul vette. Az okiraton a névaláírás nem a felperestől származik. A felperes által foglalkoztatott K. L. a II. rendű alperes felszólítására 2013 júliusában az állatokat a területről lehajtotta.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperes a keresetében kérte egyrészt megállapítani, hogy a haszonbérleti szerződés 2014. november 30-ig fennállt, másrészt a földhivatal megkeresését a földhasználói nyilvántartás eszerint történő kiigazítása érdekében.
[3] Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.
Az első- és másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság – megismételt eljárásban hozott – ítéletében megállapította, hogy a felperesnek az ingatlanon a haszonbérleti joga 2014. november 30-ig fennállt, megkereste az illetékes földhivatalt ez időpontig a felperes földhasználóként kérelmére történő bejegyzése érdekében. Indokolásában az Ftv. 18/A. § (2)–(3) bekezdés felhívásával a keresetet alaposnak ítélte. A perben az alperesek nem bizonyították azt, hogy felmondásukat a felperes három napon belül tudomásul vette, perindításuk hiányában a felmondás 2013. augusztus 24-én hatályát vesztette. Rögzítette, hogy a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésében a bizonyításra adott kötelező iránymutatás szerint a feljegyzés aláírásának a körülményeit kellett vizsgálnia. Az írásszakértői bizonyítás csak abban az esetben volt szükséges, ha bizonyított, hogy az okirat a felperes birtokába került. Az elsőfokú bíróság a feljegyzést készítő ügyvéd alkalmazottjának és a felperes házastársának tanúvallomására figyelemmel nem tartotta megállapíthatónak, hogy a felperes házastársa a feljegyzést az ügyvédi irodából magával vitte, így a felperes azt megismerhette. Kiemelte a nyomozati eljárásban személyesen meghallgatott ügyvéd tanúvallomását, miszerint a feljegyzés aláírása a távollétében történt, nem tudta megmondani, ki írta alá. A tudomásulvételt a felperes házastársa és a felperes által felkeresett dr. M. L. ügyvéd vallomása, illetve a per egyéb adatai sem támasztották alá. A büntető eljárásban beszerzett írásszakértői vélemény szerint a feljegyzésen a névaláírás nem a felperestől származik. Ezt állapította meg a per megnyugtató elintézése miatt a perben kirendelt írásszakértő is. A feljegyzés így nem igazolja azt, hogy a felperes nyilatkozatot tett a haszonbérleti szerződés felmondásának a tudomásul vételéről.
[5] A másodfokú bíróság az alperesek fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint egyetértett az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállásból a bizonyítékok megfelelő értékelésével levont jogkövetkeztetéssel. A jogerős ítélet szerint is a perben releváns, az alperesek által bizonyítandó tény a felmondás három napon belül történt elfogadása volt a haszonbérlő felperes által, amit az alperesek nem bizonyítottak. A felperes házastársa pedig joghatályos nyilatkozatot nem is tehetett. A tudomásulvétel hiánya mellett szólnak a felperes által jogvédelme érdekében kezdeményezett eljárások is. Nem tekinthető ráutaló magatartásnak a felmondás közlését megelőzően a területről az állatok lehajtása. Az írásszakértők egybehangzó véleményére tekintettel az alperesek bizonyítási indítványát az elsőfokú bíróság helyesen utasította el.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] Az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte.
[7] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítéletet hatályában fenntartani.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet a hivatkozott okból nem jogszabálysértő.
[9] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme annyiban alapos, hogy a haszonbérleti szerződés esetén is van helye a Ptk. 218. § (3) bekezdés második mondata szerinti szabály alkalmazásának. E rendelkezés szerint a szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.
[10] A perbeli esetben az alperesek termőföld-haszonbérleti szerződés jövőre nézve történt megszüntetését állították – a felek közös megegyezésére, kétoldalú jognyilatkozatára a Ptk. 452. § (3) bekezdése, a 217. § (1) bekezdés, a 218. § (3) bekezdés első mondata értelmében kötelező írásbeliség hiányában – az alaki hiba miatti érvénytelenséget orvosló, az annak megfelelő állapot létrejöttére hivatkozással. A „megfelelő állapot” a Ptk. 319. § (2) bekezdés második mondata szerint az addig nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékének megfizetése, teljesítés hiányában a pénzbeli szolgáltatás visszafizetése, a Ptk. 460. § szerint a haszonbérelt földre vonatkozó visszaadási kötelezettség teljesítése, a haszonbérlő Ftv. 20. §-a szerinti eljárása, az Ftv. 25/B. § (4a) bekezdésében írt bejelentési kötelezettség teljesítése. A jogutód haszonbérbeadó alperesek a szerződésük megszüntetésnek megfelelő, egyező akaratukból, azaz a haszonbérlő felperessel akarategységben, valamennyiük ugyanazon eredményre mutató, de saját, belülről fakadó elhatározásból létrehozott állapotot nem bizonyítottak. Cáfolja a felek egyező akaratából a szerződés megszüntetésének megfelelő tényleges állapot létrejöttét az általuk gyakorolt felmondás és a felperes perindítása is.
[11] A kifejtettekre tekintettel a perben eljárt bíróságoknak a kereseti igényről, az alperesek 2013. augusztus 14-én közölt, Ftv. 18/A. § (2) bekezdésére alapított felmondásának (3) bekezdés szerinti hatályvesztéséről kellett határozni, miután a felperes a felmondás érvényességét és a közléssel történt hatályosulását nem, csak annak általa történt tudomásulvételét vitatta.
[12] A Kúria utal arra, hogy a felperes sérelmét a földhivatal határozata elleni jogorvoslat nem orvosolhatta. Az Ftv. 11/A. §-a alapján a földhasználati nyilvántartás az alapja a költségvetési támogatás igénybevételének. Az Ftv. 25/C. § (1) bekezdése jogszabálysértés észlelése esetén az ingatlanügyi hatóság számára az ügyész értesítését írja elő. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fönyr.) 9. § (2) bekezdése alapján pedig – ahogyan az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, úgy a termőföld használatáról vezetett, az ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló közhiteles hatósági nyilvántartás vezetése során is – csak nyilvánvaló, a szerződésből kétségkívül megállapítható érvénytelenség esetén van helye a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasításának.
[13] Itt utal a Kúria arra is, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott BH 2011.252. szám alatt közzétett eseti döntés nem az Ftv. 18/A. § (2)–(3) bekezdés rendelkezésein alapul. A ráutaló magatartásnak a haszonbérleti szerződés Ptk. 457. § (2) bekezdésén alapuló, a haszonbérlő által figyelmeztetés, felszólítás ellenére tanúsított szerződésszegő magatartás esetén gyakorolható azonnali felmondás hatályosulása kapcsán történt értékelése annyiban mégis tekinthető a perbeli esetben is irányadó jogértelmezésnek, hogy a haszonbérlő hallgatása önmagában nem eredményezi a felmondás tudomásulvételét.
[14] A Ptk. 461. § (2) és az Ftv. 12. § (1) bekezdése értelmében a termőföld haszonbérletére az Ftv. irányadó, csak eltérő rendelkezése hiányában kell a Ptk. haszonbérletre vonatkozó szabályait alkalmazni. Az alperesek felmondására az Ftv. 2013. április 5-től hatályos [az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XXXV. törvény 7. §-ával beiktatott, majd a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 126. § (1) bekezdés h) pontjával] 2014. január 1-jétől hatályon kívül helyezett 18/A. § (2) és (3) bekezdés irányadó. Ez a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés rendes felmondással történő megszüntetésének eseteit kiegészítő rendelkezés időben korlátozott hatállyal, csupán 2013. április 5. és december 31. között megengedte a haszonbérbe adó személyében bekövetkező változás esetén, hogy a jogutód haszonbérbe adó a haszonbérletet 60 napos felmondással a gazdasági év végére megszüntesse. Ennek azonban több, konjunktív törvényi feltételét szabta, és az érvényes felmondás hatályát vesztette abban az esetben, ha azt a haszonbérlő három napon belül nem vette tudomásul és a felmondást gyakorló további nyolc napon belül nem fordult a bírósághoz.
[15] Az írásbeliségen alapuló földhasználati nyilvántartás szabályaiból annak okszerű jogalkotói kívánalma következik, hogy a haszonbérlő e kivételes felmondást a haszonbérbe adóhoz címzett egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal vegye tudomásul, azaz elfogadja. A Fönyr. 14. § (1) bekezdés b) pontja alapján a föld használatának nyilvántartásból való törlésére kérelem alapján, a 4. számú melléklet szerinti törlésbejelentési adatlap benyújtásával kerülhet sor. A Fönyr. 14. § (4) bekezdése alapján ha a használat felmondással szűnik meg, a törlésbejelentési adatlaphoz az írásbeli felmondást és annak elfogadásáról szóló nyilatkozatot is mellékelni kell. A felmondást elfogadó nyilatkozat hiányában mellékelni azt a jogerős bírói ítéletet kell, amely bizonyítja, hogy a szerződéses jogviszony jogszerűen került felmondásra. A felmondást elfogadó nyilatkozat írásbeliségére enged következtetést az is, hogy a nyilatkozat ahhoz szükséges, hogy a csak írásban érvényes felmondás megtartsa a hatályát, azaz alkalmas legyen az anyagi jogi jogkövetkezmény, a szerződés megszűnésének a kiváltására.
[16] A felülvizsgálati kérelem a Pp. 206. § (1) bekezdés megsértésére alaptalanul hivatkozott. A Kúria nem látott lehetőséget a bizonyítékok felülmérlegelésére, a tényállást a másodfokú bíróság okszerű mérlegeléssel, logikailag helyes következtetéssel, az iratok tartalmával összhangban állapította meg. A feljegyzés nem igazolta azt, hogy a felmondás közlését követő három napon belül a felperes felmondást elfogadó írásbeli jognyilatkozatot tett. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésében adott iránymutatásával a Kúria is egyetértett. Miután nem volt bizonyítható, hogy az okirat aláírás végett a felpereshez került, az írásszakértői bizonyítás szükségtelen volt. Az elsőfokú bíróság helyesen emelte ki a per adataiból a feljegyzést készítő dr. V. L. ügyvéd tanúvallomását, aki az alperesek képviseletében járt el az adásvétel, majd a haszonbérlet felmondása kapcsán is. E vallomás kétséget kizáróan alátámasztotta a mozgássérült felperes perbeli állítását, miszerint soha nem járt az ügyvéd irodájában, noha a feljegyzés szerint az irodában megjelenve tanulmányozta és vette tudomásul a felmondást. Az ügyvéd az aláírás körülményeire nem tudott nyilatkozni, ahogyan a perben tanúként meghallgatott, mellette dolgozó jogi asszisztens sem. Az elsőfokú bíróság által felvett szakértői bizonyítás eredménye újabb bizonyítéka volt a felperes kereseti tényállításának. A Pp. 182. § (3) bekezdésében írt feltételek hiányában a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül ítélte úgy, hogy az alperesek kiegészítő szakértői bizonyításra tett indítványát az elsőfokú bíróság helyesen utasította el. A perben kirendelt szakértő más és több összehasonlító írásminta alapján ugyanazon megállapításra jutott, mint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet a közokirat-hamisítás tárgyában indult nyomozati eljárásban. A per tárgyára tekintettel szükségtelen volt az adásvételi szerződéssel kapcsolatos tanúbizonyítás is.
[17] A Kúria utal arra is, hogy a felperes hallgatása egyben a nyilatkozattétel elmulasztása, amelyet a Ptk. 216. § bekezdés rendelkezéséből következően elutasításként kell értékelni, kivéve ha az ráutaló magatartás, vagy jogszabály minősíti elfogadásnak. Azonban az alperesek – a másodfokú bíróság által helyesen hangsúlyozott – felmondás közlését követő három napban az elfogadásra utaló felperesi magatartást nem bizonyítottak. Miután a felmondást gyakorló alperesek nem fordultak a bírósághoz annak megállapítása érdekében, hogy a szerződéses jogviszonyt jogszerűen mondták fel, az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a felmondás hatályát vesztette.
[18] A felülvizsgálati kérelem az illetékes földhivatal megkeresése kapcsán alaptalanul állítja a bírósági hatáskör hiányát is. Azon túl, hogy az ítéleti rendelkezés a felperes bejegyzését földhasználóként a kérelméhez köti, a Kúria utal a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 6. §-ára, amely alapján a bíróság határozata mindenkire kötelező. A felperesnek az ingatlanon a haszonbérleti joga 2014. november 30-ig fennállását megállapító ítéleti rendelkezés megalapozza azt is, hogy hivatalból történjen az alperesek törlése a föld használatának nyilvántartásából a Fönyr. 14. § (1) bekezdés a), a (2) bekezdés g) pontja és a (6) bekezdése alapján, miután a használatuk megszűnése kétségtelenül megállapítható, a földhasználó személyében bekövetkezett változást jogerős bírósági ítélet igazolja.
[19] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. VI. 21.993/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás