2019. évi CX. törvény indokolás

2019. évi CX. törvény indokolás

a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvényhez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Alaptörvény XXIV. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Ennek megvalósítása és biztosítása érdekében határozta meg a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014–2020 (a továbbiakban: Stratégia) hogy „Célunk, hogy 2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön, azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvező Szolgáltató Állam.”

A Szolgáltató Állam kiemelt szereplői 2011 óta a fővárosi és megyei kormányhivatalok, amelyek az állami szervek közül a legközelebbi kapcsolatban vannak az ügyfelekkel, azaz az állampolgárokkal és a vállalkozásokkal és ennélfogva a leginkább alkalmasak a Stratégiában megfogalmazott célok megvalósítására. A fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-jei átalakítása óta számos átalakításon mentek keresztül, amelyek során jelentősen bővültek a feladataik és folyamatosan változott a szervezetük.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok jelenlegi hatósági eljárásainak túlnyomó többsége engedélyezési eljárás keretei között működik az általános közigazgatási rendtartás szabályozása szerint. Ugyanakkor ezen merev szabályozás lassú és körülményes eljárásokat eredményez, amely nem szolgálja az állampolgárok és a vállalkozások érdekeit, különös tekintettel, ha összehasonlítjuk a hatósági eljárások gyorsaságát számos európai országgal. Koncepcionális jelleggel szükséges, hogy az engedélyezési eljárások száma radikálisan csökkenjen és helyette az eljárások fokozatosan bejelentés-köteles eljárásokká kerüljenek átalakításra. Mindez segíti a jogbiztonságot, ugyanakkor felgyorsítja azoknak az ügyeknek az intézését, amely az ügyfeleket érintik.

Az eljárási kérdések rendezése mellett a törvényjavaslat számos kormányhivatali feladat- és hatáskör a jelenleginél hatékonyabb ellátására is javaslatot tesz. Ezek közül kiemelendő a szabálysértési feladatok ellátása, amelyet jelenleg a járási (fővárosi kerületi) hivatalok látnak el. Ugyanakkor az állampolgárok által elkövetett kisebb súlyú szabályszegések esetében nagyobb súlyt adna az állam eljárásának, ha a járási hivatalok helyett a rendőrség kerülne kijelölésre általános szabálysértési hatóságként. A szabálysértéssel éppen ellentétes irányú szabályozásra tesz javaslatot a törvényjavaslat a jegyzői építésügyi igazgatási feladatok tekintetében. Az osztott hatáskörű elsőfokú építésügyi hatósági rendszer megszüntetésre kerül, az eddig a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjénél, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnél lévő általános építésügyi hatósági hatáskör kormányhivatali szervezetrendszerbe kerül integrálásra. Az átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütközések kiküszöbölése.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági eljárásainak egészét érinti a fellebbezési eljárás lehetőségének kizárása a járási (fővárosi kerületi) hivatalok döntései esetében. Az intézkedés eredményeképpen az ügyfelek a jogorvoslati jogukat a járási hivatalok esetében is közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják, hasonlóan a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, ahol ez a döntés már 2017. január 1-jével megszületett.

Végezetül a törvényjavaslattal a kormányhivatali szervezetrendszer átalakítása keretében egy egységesebb, letisztultabb kormányhivatali szervezet kialakítására kerül sor. Ennek keretében megszűntetésre kerül a megyeszékhely járási hivatal kategória, a megyeszékhelyeken ellátott feladatok visszakerülnek a megyei kormányhivatalokhoz. Mindezzel a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kizárólag járási szintű ügyekkel foglalkoznak majd, a megyei szintű ügyeket ugyanakkor a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

A járási államigazgatási feladatok átvételéhez hasonlóan kerül szabályozásra a jegyzői építésügyi államigazgatási feladatok átvétele. Az átvételről a fővárosi és megyei kormányhivataloknak az érintett települési önkormányzatok polgármestereivel 2020. január 31-ig megállapodást kell kötniük. A megállapodás alapján átvételre kerülnek a feladat ellátását biztosító ingó és ingatlan vagyoni elemek (ingyenes használatba), illetve a feladatokat ellátó köztisztviselők.

Megállapodás hiányában a kormányhivatal 2020. február 15-ig határozatban dönt a megállapodás tartalmáról. A döntéssel szemben közigazgatási per megindításának van helye.

2. §-hoz

Járda, gyalogút és azok műtárgyai építése, korszerűsítése, forgalomba helyezése és megszüntetése (elbontása), valamint ezek nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezési eljárásból bejelentés-köteles eljárássá változik, amit a közlekedési hatóság felé kell bejelenteni. Ügyfélbarát módosítás, hogy a belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzembentartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő az eddigi legfeljebb 30 nap helyett legfeljebb 60 napon belül köteles kezdeményezni a közlekedési hatóságnál. A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

3. §-hoz

Az illetékekről szóló törvény módosításával a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

4. §-hoz

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a munkahely akkor is megfelelő, ha az oda- és visszautazásra megadott feltételek tömegközlekedési eszközzel utazás mellett munkáltatói személyszállítással is teljesíthetőek. A törvény módosításával az állami foglalkoztatási szerv közvetlen hozzáférést biztosít a szakrendszeréhez a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, illetve a pártfogó felügyelői szolgálat számára a feladataik ellátásához. A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

5. §-hoz

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése. A nem kórházban elhunyt személy elhamvasztásának engedélyezéséről a jövőben nem az egészségügyi államigazgatási szerv, hanem a háziorvos dönt, hiszen az elhunyt kórelőzményeit ő ismeri.

6. §-hoz

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényből deregulálásra kerül a jegyzői építésügyi szabályozásra vonatkozó rendelkezés.

7. §-hoz

A szerencsejátékot népszerűsítő reklám közzétételével kapcsolatos jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése a kormányhivataloktól a Szerencsejáték Felügyelethez kerül, ezzel összefüggésben szükséges a törvény módosítása.

8. §-hoz

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításával a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője már csak a felszámoló felé köteles nyilatkozatot tenni a fennmaradt környezeti károkról, erről a felszámoló fogja tájékoztatni a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot. A módosítás célja, hogy a felszámoló kontrollt gyakoroljon a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének környezetvédelmi intézkedései és nyilatkozatai tekintetében.

9. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az adott hatósági ügyet intéző kormánytisztviselő számára az ügyintézéshez szükséges adatok rendelkezésre álljanak. Ennek megfelelően jelentősen kibővítésre kerül, hogy mely kormányhivatali feladatok esetén rendelkeznek adatigénylési jogosultsággal a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásból az érintett kormányhivatali szervezeti egységek, pl. a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, vagy a fogyasztóvédelmi hatóság. Ez a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítja. A törvény módosításával a lakcím, illetve az értesítési cím bejelentése esetében megszűnik a kizárólag személyes megjelenéssel történő ügyintézés, erre elektronikusan is lehetőség lesz 2020. szeptember 1-jétől.

10. §-hoz

A magzati élet védelméről szóló törvény módosításával a családvédelmi szolgálat működésének engedélyezése bejelentés-köteles eljárássá alakul át.

11. §-hoz

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításával a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

12. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően a szociális nyilvántartáshoz a kormányhivatalban működő szervek, így pl. a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv vagy az állami foglalkoztatási szerv közvetlen hozzáférést kapnak. Mindezen közvetlen hozzáférések a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény módosításával az alanyi közgyógyellátásra jogosultság kettőről négy évre, a normatív közgyógyellátásra jogosultság egyről kettő évre nő. A törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, módosítása.

13. §-hoz

A bányászatról szóló törvény módosításával megszűnik a felszíni előkutatásnak előzetes bejelentéshez kötése. A bányászati igazgatás szervezeti irányítására vonatkozó rendelkezések kormányrendeletben kerülnek rögzítésre. A kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, módosítása.

14. §-hoz

A magyar állampolgárságról szóló törvényben a kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges az erre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

15. §-hoz

A munkabaleset mellett a fokozott expozíciós esetek kivizsgálása is a munkáltató feladatává válik. Továbbá a munkavédelemről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges az erre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

16. §-hoz

A Rendőrségről szóló törvényből hatályon kívül helyezésre kerülnek az igazolvány megszűntetésével az egyéni vállalkozói igazolványra vonatkozó rendelkezések.

17. §-hoz

A hadigondozásról szóló törvény módosításával a járási hivataloknak nem kell határozatban dönteniük a pénzellátás megszüntetéséről a jogosult halála esetén, továbbá a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

18. §-hoz

A Bérgarancia Alapról szóló törvény módosításával a támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárás lefolytatására a Kormány által kijelölt szerv válik illetékessé, továbbá a törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.

19. §-hoz

A környezet védelméről szóló törvény módosításával a különböző anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi rendszerének meghatározása, forgalomba hozatala, alkalmazásuk engedélyezése engedélykötelesből bejelentés-köteles eljárássá válik. Továbbá a törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges az erre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

20. §-hoz

A légiközlekedésről szóló törvényből hatályon kívül helyezésre kerülnek az igazolvány megszűntetésével az egyéni vállalkozói igazolványra vonatkozó rendelkezések.

21. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával az őstermelői nyilvántartáshoz a munkaügyi és munkavédelmi hatóság közvetlen hozzáférést kap. Mindezen közvetlen hozzáférés a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítja, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit.

22. §-hoz

A természet védelméről szóló törvény módosításával biztosításra kerül jogellenes tevékenység esetén, ha a tevékenység végzője nem ismert, természetvédelmi bírság kiszabására annak az ingatlan tulajdonosával (használójával) szemben kerüljön sor, akinek érdekében a jogsértő magatartást folytatták. Természetesen a tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha a tevékenység végzőjét megnevezi és bizonyítja, hogy őt felelősség nem terheli.

A jövőben a nemzeti park igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásához lesz kötött például a barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatás, a barlangi búvármerülés, a filmforgatás. Továbbá a természetvédelemért felelős miniszter engedélyezi többek között a barlang, barlangszakasz hasznosítását, a hasznosítási mód megváltoztatását, a barlang, kiépítését, a barlangi képződmények értékesítését, külföldre juttatását.

A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

23. §-hoz

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításának célja a vadászati hatósági eljárások egyszerűsítése. Megszüntetésre kerül a hivatásos szolgálati napló vezetési kötelezettség.
A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény nem a jogos önvédelem, hanem a jogos védelem esetét definiálja a 22. §-ban. A módosítás célja egyrészt a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény és a Btk. közötti koherenciazavar megszüntetése, másrészt az, hogy a hivatásos vadász szolgálati maroklőfegyverét ne csak a saját testi épsége, hanem a Btk. 22. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához is használhassa.

24. §-hoz

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges az erre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

25. §-hoz

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvényben, azaz a Díjtörvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

26. §-hoz

A lakástakarékpénztárakról szóló törvény módosításával átvezetésre kerülnek a törvényen a kormányhivatali szervezeti változások.

27. §-hoz

Az atomenergiáról szóló törvény mellékletében átvezetésre kerülnek a járási hivatalokat érintő szervezeti változások.

28. §-hoz

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával a családi pótlék szüneteltetését eddig az oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság kezdeményezte a családtámogatási feladatokat ellátó hatóságnál. Az eljárás egyszerűsítésre kerül azzal, hogy az oktatási intézmény vezetője közvetlenül fordulhat a családtámogatási feladatokat ellátó szervhez, ugyanakkor erről egyidejűleg tájékoztatja a gyámhivatalt. A szolgáltatást engedélyező szerv az eddigi évente történő ellenőrzés helyett ezután kétévente ellenőrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a szakmai programban foglaltaknak. A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézményeket nem kell a továbbiakban nyilvántartásba venni. A gyámügyi eljárásban szükséges jognyilatkozatok felvétele megtörténhet az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti jegyzőnél is (a szükséges kérdéseket a gyámhatóság előre megküldi), így az ügyfélnek nem kell utaznia. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése esetén a kötelezett méltányossági és részletfizetési kérelmének elbírálása átkerül a Magyar Államkincstárhoz. A törvény módosításával felállításra kerül az eseti gondnokok és gyámok nyilvántartása, amelynek vezetésére – hasonlóan a gondnokoltak nyilvántartásához – az Országos Bírósági Hivatal kerül kijelölésre. A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

29. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően az építésügyi nyilvántartáshoz a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, valamint a környezet- és természetvédelmi hatóság közvetlen hozzáférést kapnak. Mindezen közvetlen hozzáférés a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

30. §-hoz

A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

31. §-hoz

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításával jelentősen egyszerűsítésre kerül a hivatalból történő adategyeztetés intézménye. A hivatalbóli adategyeztetés hatalmas adminisztratív terhet jelent a fővárosi és megyei kormányhivataloknak, ráadásul az 1960-as vagy utána született korosztályok esetében olyan állampolgárokkal történik az adategyeztetés, akiknek a nyugdíjjogosultsága csak sok év múlva következik be; továbbá az ügyfeleket többször is terheli a hatóság azzal, hogy az első adategyeztetés lezárását követően két év elteltével ismételten újabb értesítést küld meg részükre. Mindemellett a nyugdíjkorhatártól még messze lévő állampolgárnak sem egyértelmű, hogy milyen okból kifolyólag keresi meg őket a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv. A módosítással a kérelemre induló adategyeztetés intézménye mellett hivatalbóli adategyeztetés megkezdésére csak a nyugdíjba vonulást megelőző három évben kerül sor.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően a társadalombiztosítási nyilvántartáshoz közvetlen hozzáférést kapnak az érintett kormányhivatali szervezeti egységek, pl. a munkaügyi hatóság vagy a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság. Mindezen közvetlen hozzáférések a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

32. §-hoz

A kötelező egészségbiztosítási törvény módosításával megszűnik az egészségbiztosítási szerv azon jogosultsága, hogy az ügyfelet személyes megjelenésre idézze be, a jogosultság iránti kérelmeket, a szerv a kérelem és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján köteles lefolytatni.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően az egészségbiztosítási nyilvántartáshoz a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, a családtámogatási feladatokat ellátó szerv, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, valamint a szociális hatóság közvetlen hozzáférést kapnak. Mindezen közvetlen hozzáférés a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

33. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a jelenleg folyamatban lévő kulturális javak visszaadására irányuló eljárások alkalmazása során egyértelműségi problémák merültek fel, az igények elbírálása során technikai jellegű átvezetések váltak szükségessé.

Az eljárásokban szakértőként Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azért nem jelölhető ki, mert, mint tulajdonosi joggyakorló az ügyfél jogállásával rendelkezik. A törvényjavaslat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni rendeli a módosított eljárási szabályokat, annak érdekében, hogy egységes eljárási szabályok szerint lehessen lezárni a kulturális javak visszaadására irányuló, még folyamatban lévő (pl. megismételt) eljárásokat.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény további módosítása arra irányul, hogy a törvény lehetővé tegye a központi költségvetési szervként működő múzeum számára, hogy a tulajdonosi joggyakorlásában álló gazdasági társaság részére költségvetési támogatást nyújtson.

34. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően az ingatlan-nyilvántartáshoz többek között a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó szerv, a mezőgazdasági igazgatási szervek, a gyámhatóság, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó szerv, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, az állami foglalkoztatási szerv, a kormányablak közvetlen hozzáférést kapnak. Mindezen közvetlen hozzáférés a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. Megszüntetésre kerül továbbá a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás, ez egy ideiglenes jogintézmény volt, melynek fenntartása már szükségtelen, jogos érdek nem fűződhet hozzá. A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

35. §-hoz

Az egészségügyről szóló törvény módosításával engedélyezés helyett bejelentés-köteles eljárássá válik az egészségügyi szakértői tevékenység folytatása.

36. §-hoz

A fogyasztóvédelemről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

37. §-hoz

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

38. §-hoz

A géntechnológiai tevékenységről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

39. §-hoz

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések módosítása. A törvényben a veszélyes állatfajok egyedeinek tartásával kapcsolatos feladatok ellátása a természetvédelmi hatóság helyett az állategészségügyi hatósághoz kerül a veszélyes állatokkal összefüggésben a hatóságnál meglévő nagyobb szakértelem miatt.

40. §-hoz

A családok támogatásáról szóló törvény módosításával megállapításra kerül, hogy ha a tartósan beteg gyermek állapota véglegesnek tekinthető, akkor az ő tekintetében 18 éves korig folyósítható folyamatosan a magasabb összegű családi pótlék. A családi pótlék szüneteltetését eddig az oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság kezdeményezte a családtámogatási feladatokat ellátó hatóságnál. Az eljárás egyszerűsítésre kerül azzal, hogy az oktatási intézmény vezetője közvetlenül fordulhat a családtámogatási feladatokat ellátó szervhez. A hatósági feladatok ellátásának egyszerűsítése érdekében az egységes szociális nyilvántartásból többek között a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához, a pártfogó felügyelői szolgálat, az egészségbiztosítási szerv, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat közvetlenül is lekérdezhetik. A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

41. §-hoz

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény módosításával a dohányzási korlátozással érintett, vagy kijelölt helyek esetében a jogszabályi előírástól eltérő felirat vagy jelzés alkalmazása engedélyezés helyett bejelentés-köteles eljárássá változik.

42. §-hoz

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításával az okmánytárból, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból adatszolgáltatás a törvény szabályai szerint a közlekedési igazgatási hatóság helyett a nyilvántartótól lehet igényelni.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően a közlekedési nyilvántartáshoz a szociális hatóság, a Családi Csődvédelmi Szolgálat, a környezet- és természetvédelmi hatóság valamint a kereskedelmi hatóság közvetlen hozzáférést kapnak. Mindezen közvetlen hozzáférés a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit.

43. §-hoz

A gazdasági kamarákról szóló törvény módosításával a gazdasági kamarák látják el tagjaik körében a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységet.

44. §-hoz

A kémiai biztonságról szóló törvény módosításával engedélyezés helyett bejelentés-köteles eljárássá válik az egészségügyi kártevőirtó tevékenység.

45. §-hoz

A víziközlekedésről szóló törvény módosításával a csónakot nem kell nyilvántartásba venni. Továbbá a hatóság hivatalból törli a nyilvántartásból az úszólétesítményt, ha megállapítja, hogy az a mérete alapján nem nyilvántartásra kötelezett. A kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

46. §-hoz

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges az erre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.

47. §-hoz

A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy kiemelt nagyberuházások esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv szakmai megfontolásai alapján határozza meg, hogy mely szervet von be régészeti feladatai ellátásba a törvény alapján régészeti feladatellátásra jogosult szervek közül. Ezáltal a korábban a törvényben meghatározott sorrendiség (a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum első helyen történő bevonásának kötelezettsége) helyett a kijelölt örökségvédelmi szerv koordinációs szerepkörében eljárva, a régészeti szervekkel egyeztetve rögtön a szabad kapacitással rendelkező szervet tudja felkérni a régészeti feladatok ellátására. E megoldással további idő takarítható meg a kiemelt nagyberuházások helyszínén kötelezendően lefolytatandó előzetes régészeti tevékenységek ellátása során.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően az örökségvédelmi nyilvántartáshoz az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához közvetlen hozzáférést kap. Mindezen közvetlen hozzáférés a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. A kulturális örökség védelméről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

48. §-hoz

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényben engedélyezés helyett bejelentés-köteles eljárássá változik a dísznövény-szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala, valamint a faiskola és palántanevelő üzem létesítése. Továbbá a törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

49. §-hoz

A regisztrációs adóról szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.

50. §-hoz

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.

51. §-hoz

A mozgóképről szóló törvény módosításra kerül aszerint, hogy a tizenhatodik életévét be nem töltött személy filmipari tevékenység során történő foglalkoztatása engedélyezés helyett bejelentés-köteles eljárássá válik. A kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

52. §-hoz

A távhőszolgáltatásról szóló törvény módosításával a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által ellátott szolgáltatói hőközpont használati jog megállapítása a bírósághoz kerül telepítésre.

53. §-hoz

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

54. §-hoz

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításával deregulálásra kerül a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervezet végelszámolások megindításáról szóló értesítése, mivel a bejelentés által keletkezett adatok nem kerülnek felhasználásra.

55. §-hoz

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény módosítása a törvény szerinti kiemelten közérdekű beruházások kivitelezésének gyorsítása érdekében további eltérési lehetőségeket állapít meg az önkormányzati hatáskörben álló egyes környezetvédelmi (pl. zajvédelmi, vagy a magántulajdont korlátozó fás szárú növények védelmére vonatkozó) szabályoktól. Ezekben a szabályozási tárgykörökben az eltérő eljárási szabályok megállapításának lehetőségével az engedélyezési folyamatok jelentős rövidülése érhető el.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

56. §-hoz

A menedékjogról szóló törvényben a kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.

57. §-hoz

A társadalom közös érdeke a nemzeti, nemzetiségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése. Erre figyelemmel a kisajátítást lehetővé tévő közérdekű célok körét indokolt bővíteni a kulturális infrastruktúra fejlesztésével.

A javaslat értelmében kulturális infrastruktúra fejlesztése keretében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény vagy közösségi színtér létesítése céljából van helye kisajátításnak.

58. §-hoz

A termőföld védelméről szóló törvényben engedélyezés helyett bejelentés-köteles eljárássá változik a talajjavítás, a mezőgazdasági célú tereprendezés, a talajvédelmi műszaki beavatkozások, létesítmények megvalósítása, amennyiben az nem tartozik más hatóság hatáskörébe. Továbbá a törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

59. §-hoz

A gázszerelők nyilvántartásba vételével, gázszerelői igazolvány kiállításával összefüggő feladatok átkerülnek a területi műszaki biztonsági hatóságtól a Magyar Mérnöki Kamarához.

60. §-hoz

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Éltv.) módosításával biztosításra kerül, hogy számos élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi eljárás engedélyezés helyett bejelentés-köteles eljárássá váljon. Az élelmiszerlánc-felügyelet irányítása érdekében a hatóság által működtetett valamennyi adatbázist magába foglalja a közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (FELIR). Az Éltv. értelmében a nyilvántartás-vezetés valamennyi élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladat- és hatásköre, ugyanakkor a NÉBIH kezeli a FELIR és azzal kapcsolatos adatbázisokat. Az élelmiszerlánc-felügyelet irányítása érdekében szükséges az adatbázisok összehangolása, melyhez elengedhetetlen az élelmiszerlánc-felügyeleti szereplők együttműködése. Továbbá a törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

Rögzítésre kerül, hogy abban az esetben, ha a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszerlánc-biztonsági döntésével szemben közigazgatási per megindítására kerül sor, úgy a közigazgatási perben kizárólagosan a Fővárosi Törvényszék lesz illetékes.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a személyes poggyászban található termékeknek a határátkelőhelyeken történő ellenőrzését nem csupán az állati termékek, hanem valamennyi olyan termék tekintetében biztosítani kell, amely az élelmiszerlánc felügyelet körébe tartozik (pl. növényi termékek, növényvédő szerek, állatgyógyászati készítmények, stb.), ez is pontosításra kerül.

61. §-hoz

A szerencsejátékot népszerűsítő reklám közzétételével kapcsolatos jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése a fővárosi és megyei kormányhivataloktól a Szerencsejáték Felügyelethez kerül, ezzel összefüggésben szükséges a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény módosítása.

62. §-hoz

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben a kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.

63. §-hoz

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításával nem kell bejelenteni tovább az erdészeti hatóságnak az engedélyköteles erdészeti létesítmények mellett az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor létesítését, bővítését, korszerűsítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását. Engedélyezési eljárásból bejelentés-kötelessé válik továbbá az akácmag gyűjtése.

Rögzítésre kerül, hogy abban az esetben, ha a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal erdészeti döntésével szemben közigazgatási per megindítására kerül sor, úgy a közigazgatási perben kizárólagosan a Fővárosi Törvényszék lesz illetékes.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően az erdészeti adatállományhoz a környezet- és természetvédelmi hatóság közvetlen hozzáférést kap. Mindezen közvetlen hozzáférés a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítja, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. A kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

64. §-hoz

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosításával rögzítésre kerül, hogy a kormányablakokban is közvetlenül igényelni lehet a hatósági erkölcsi bizonyítványt. A közlekedési hatóság a járművezetéstől eltiltásra vonatkozóan adatot közöl a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

2020. február 1-jétől kijelölt külső helyszíneken kiépítésre kerülnek olyan elektronikus eszközök, elektronikus ügyintézési pontok, amelyek meghatározott okmány igénylésének egyszerűsítése érdekében lehetővé teszik, hogy az ügyfél személyesen, de ügyintézői közbeavatkozás nélkül tudjon okmánykiállításra irányuló eljárást kezdeményezni.

65. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően a kötvénynyilvántartás automatikusan ad át adatokat a járműnyilvántartásnak a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához. Mindezen közvetlen hozzáférés a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítja, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény hatályos szabályai szerint csupán az üzembentartói adat forgalmi engedélybe történő bejegyzésekor van lehetőség elektronikus úton ellenőrizni a biztosítási fedezet fennállását, a többi esetben a gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazoló eszköz (papír alapú igazolás) fogadható el.

A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve bizonyos kivételekkel, megszűnésétől számított 15 napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni a biztosítási szerződés megkötéséről, megszűnéséről, valamint az adatokban bekövetkező egyéb változásokról. A 15 napos értesítési kötelezettséggel nem érvényesül az elektronikus értesítés célja, hogy az ügyfélnek ne kelljen papír alapon igazolnia a biztosítási fedezet fennállását.

A módosítás a 15 napos határidőt csökkenti, továbbá lehetővé teszi, hogy ne csupán az üzembentartói adat forgalmi engedélybe történő bejegyzése esetén legyen lehetséges a biztosítási fedezet fennállásának elektronikus úton történő ellenőrzése, hanem valamennyi biztosítási fedezet meglétét megkövetelő eljárás esetén.

66. §-hoz

Az állampolgárokkal, illetve vállalkozásokkal szembeni bizalom jeleként módosításra kerül a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény, és ezzel a bejelentéskor a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság részéről nem kerül sor a bejelentésben foglaltak haladéktalan ellenőrzésére, csak indokolt esetben, azaz hivatalos eljárás során történt tudomásszerzés esetén vagy ha az a hatóság általános ismeretei alapján szükséges.

67. §-hoz

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényből hatályon kívül helyezésre kerülnek az igazolvány megszüntetésével az egyéni vállalkozói igazolványra vonatkozó rendelkezések.

68. §-hoz

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos feladatok közül az egyéni vállalkozói nyilvántartás vezetése, a bejelentés fogadása, illetve a nyilvántartáson a változások átvezetése átkerül az állami adóhatósághoz, míg a hatósági ellenőrzési feladatok a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál maradnak. Megszüntetésre kerül ugyanakkor az egyéni vállalkozói igazolvány, amelynek kiváltása már eddig sem volt kötelező.

Az egyéni vállalkozásról és egyéni cégről szóló törvény módosításával a haláleset, illetve gondnokság alá helyezés esetén az özvegy, az örökös, illetve a törvényes képviselő a vállalkozás folytatását személyes megjelenés mellett postai úton, illetve elektronikusan is bejelentheti. A gazdasági kamarák a jövőben tájékoztatást nyújtanak az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról.

69. §-hoz

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával egyszerűsödnek egyes anyakönyvi tevékenységekkel kapcsolatos eljárások. Az elhunyt személy személyazonosító igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát eddig az anyakönyvvezető a járási hivatalnak küldte meg, hogy az érvénytelenítés tényét bejegyezzék a nyilvántartásba, most erre közvetlen lehetőséget kap az anyakönyvvezető. Az ismeretlen holttest anyakönyvezésével összefüggő hatáskör a helyi anyakönyvvezetőhöz kerül telepítésre. Közvetlenül az anyakönyvvezető feladata lesz továbbá, hogy a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről értesítse az érintett állampolgársága szerinti állam magyarországi külképviseletét vagy ennek hiányában a külpolitikáért felelős minisztert. Továbbá a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezés módosítása.

70. §-hoz

Az általános adatvédelmi rendelet, valamint az ez alapján létrejött magyar szabályozás az adatkezelő kötelezettségévé teszi az adatok biztonságos kezelését. Ez alapján az adatkezelő kötelezettsége az általa kezelt személyes adatok védelme, azaz amennyiben az adathordozó kikerül a birtokából, más számára is hozzáférhetővé válik, azon a GDPR rendelet hatálya alá tartozó személyes adat nem szerepelhet. Ezen adatokat bizonyítható módon úgy kell törölni, hogy az adat visszaállítására már ne legyen fizikai lehetőség.

A nem megfelelő adatkezelés miatt kiszabható bírság felső határa az általános adatvédelmi rendelet alapján 20 000 000 euró. Az adatvédelmi bírság lehetséges maximális mértékének szubjektív mivoltából adódóan bizonytalan jogi helyzet állhat elő. Az adatkezelő a birtokából kikerült adathordozó egyszerű törlésével az adatot nem törli véglegesen, ez nem vezet az adat visszafordíthatatlan megsemmisítéséhez, így ezzel az adattörlési kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek.

A fentiekben foglaltakra tekintettel az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia, és az adattörlési kötelezettség jelentősége miatt mindenki számára elérhetővé kell tenni.

71. §-hoz

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényben technikai jellegű módosítások átvezetésére kerül sor.

72. §-hoz

A közfoglalkoztatásról szóló törvénnyel a jogalkotó eredeti szándéka arra irányult, hogy az egyes nagy munkaerő igénnyel járó közfoglalkoztatások humánerőforrás igénye kielégítésére távolabbi helyekről érkező közfoglalkoztatottakat is bevonjon a tevékenység sikeres ellátása érdekében. A szabályozás célja elsősorban az volt, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek az otthonuktól távol dolgozó közfoglalkoztatottak számára. A jelenlegi gazdasági környezet és a munkaerőpiacon tapasztalható pozitív változások okafogyottá tették a szabályozás további szükségességét, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a csökkenő számú, de még a közfoglalkoztatásban munkát vállaló emberek leginkább a lakóhelyükön vagy annak közvetlen környezetében dolgoznak.

73. §-hoz

A központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényből hatályon kívül helyezésre kerülnek az igazolvány megszüntetésével az egyéni vállalkozói igazolványra vonatkozó rendelkezések.

74. §-hoz

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben az „elsőfokú” kifejezés hatályon kívül helyezésre kerül, tekintettel arra, hogy a hatóság döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.

75. §-hoz

A köznevelési törvény módosításával egyszerűsödnek egyes köznevelési eljárási intézkedések. Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok esetében a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a szükséges döntést az Oktatási Hivatal vezetője hozhatja meg a köznevelési feladatokat ellátó hatóság helyett. A köznevelési feladatot ellátó hatóság helyett a helyi információkat és viszonyokat ismerő tankerületi központ fog dönteni a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával, a logopédiai ellátással, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Jogszabályban kerül meghatározásra továbbá a tanköteles tanulók beiratkozásának időpontja. A tankerületi központ határozza majd meg az iskolák felvételi körzeteit, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását is a köznevelési feladatokat ellátó hatóság helyett az Oktatási Hivatalnak kell bejelenteni. A kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

76. §-hoz

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényből törlésre kerülnek a rehabilitációs tervre vonatkozó előírások, ugyanis a rehabilitációs tervek tartalmi szempontból érdemi előrelépést nem jelentettek az ügyfelek rehabilitációja tekintetében, ugyanakkor jelentős adminisztratív terhet jelent mind az ügyfélnek, mind a hatóságnak. A törvény módosításával megszűnik a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó felülvizsgálati kötelezettség akkor is, ha a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően a rehabilitációs nyilvántartáshoz közvetlen hozzáférést kapnak az érintett kormányhivatali szervezeti egységek, az állami foglalkoztatási szerv, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ellátásokat megállapító szerv, az egészségbiztosítási szerv. Mindezen közvetlen hozzáférések a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. A kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

77. §-hoz

A szabályozás célja, hogy a 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok adósságot keletkeztető ügyleteinek előzetes kormányzati engedélyezésével a tulajdonos önkormányzat számára biztonságossá vált adósságkeletkeztetés – más eszközökkel, de – kiterjesztésre kerüljön a 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonos önkormányzataira is, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságokat.

A szabályozás értelmében ez utóbbi gazdasági társaságok által felvett adósság kapcsán a tulajdonos önkormányzatok nem kerülhetnek nehéz pénzügyi helyzetbe, mivel fizetési kötelezettség teljesítésére sem szerződésből adódóan, sem önként nem kötelezhetőek.

Lehetőség lesz továbbá a 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok adósságot keletkeztető ügyleteinek előzetes kormányzati engedélyezésére is, önkéntes alapon. Ezzel a tulajdonos önkormányzat meggyőződhet arról, hogy az adósság keletkeztetés megfelel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény hivatkozott rendelkezéseinek. Ebben az esetben az előző bekezdésben jelzett tiltás sem érvényesül a tulajdonosnál, hiszen az adósságkeletkeztetés biztonságosnak minősíthető.

A rendelkezés a 2020. január 1-jét követően kötendő ügyletekre vonatkozik.

78. §-hoz

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításával, ha az ingatlan tulajdonosa nem tesz eleget a beköttetési kötelezettségének, a járási hivatal helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal kötelezi az ingatlan beköttetésére.

79. §-hoz

A munka törvénykönyve módosításával engedélyezés helyett elegendő lesz a gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal bejelenteni a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy foglalkoztatását.

80. §-hoz

Az általános szabálysértési feladatokat 2012 áprilisa óta a kormányhivatalok, majd az újonnan felállított járási (fővárosi kerületi) hivatalok látták el. Ugyanakkor az állampolgárok által elkövetett kisebb szabályszegések esetében nagyobb súlyt ad az állam eljárásának, ha a járási hivatalok helyett a rendőrség kerül 2020. március 1-jével kijelölésre általános szabálysértési hatóságként.

Az általános szabálysértési hatósági hatáskör rendőrséghez történő telepítésével a szabálysértési hatósági ügyekben eljáró ügyintézők egy része átkerül a rendőrséghez, ezáltal kormánytisztviselői jogviszonyuk rendészeti igazgatási alkalmazotti jogviszonyra változik. Az egyes jogviszonyokat szabályozó törvényekben az illetménysávok eltérőek, így eltérő lehet a jelenlegi illetmény és a rendvédelmi igazgatási jogviszonyban elérhető illetmény. A korrekciós díj biztosítja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény besorolási szabályai szerint fizetett illetmény megtartását az új jogviszony keretében is.

81. §-hoz

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosításával a kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése. A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Mindezen közvetlen hozzáférések a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit.

82. §-hoz

A termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben módosításra kerül a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokat ellátó szervek megjelölése, amely feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogják ellátni.

83. §-hoz

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához kerül a mezőőri/hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a családi gazdaságok nyilvántartásba vétele. A törvényből hatályon kívül helyezésre kerülnek az igazolvány megszűntetésével az egyéni vállalkozói igazolványra vonatkozó rendelkezések.

84. §-hoz

A Polgári Törvénykönyv módosításával az eljárások gyorsítása érdekében az eseti gondnok kirendelését ezentúl a gyámhatóság helyett valamennyi hatóság megteheti, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban szükséges. A kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerülnek.

85. §-hoz

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosításával a kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése. Gyorsításra kerül az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés azzal, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak is megküldi, ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt.

86. §-hoz

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény módosításával, ha, az eljárásra jogosult szerv számára nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt a panaszt vagy a közérdekű bejelentést elbírálását megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.

87. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően a bíróság által vezetett gondnokoltak nyilvántartáshoz közvetlen hozzáférést kap a kormányablak, a rehabilitációs hatóság, valamint a szociális hatóság. Mindezen közvetlen hozzáférések a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit.

88. §-hoz

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény módosításával a gyámhatóság – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata miatti perindítási kötelezettség dátumára vonatkozó rendelkezések törlésre kerülnek.

89. §-hoz

Gyorsításra kerül a föld adásvétele azzal, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés két példányát közvetlenül az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak küldi meg, ha az adásvételi szerződésre az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló 60 napos határidő alatt egyetlen elfogadó jognyilatkozat sem került benyújtásra és az egyéb feltételek is fennállnak. Az ingatlanügyi hatóság a mezőgazdasági igazgatási szerv által megküldött szerződés alapján lefolytatja a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást.

90. §-hoz

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításával a Nemzeti Energetikusi Hálózat működtetésének feladatát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal veszi át azzal, hogy a Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatköréből kikerül a lakosság és a vállalkozások számára nyújtott energetikai tanácsadási feladatkör, amely feladatkört a továbbiakban a Magyar Mérnöki Kamara látja el.

91. §-hoz

A Családi Csődvédelmi Szolgálat a pénzbüntetés tartozás vizsgálata céljából elektronikusan adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartásból.

92. §-hoz

A hivatalos statisztikáról szóló törvényben a kormányhivatali, járási hivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

93. §-hoz

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény módosítása biztosítja a Kormány számára, hogy a szálláshely-szolgáltatóknak a tárhelyszolgáltatóhoz történő csatlakozásának rendjét rendeletben határozza meg.

94. §-hoz

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényből hatályon kívül helyezésre kerülnek az igazolvány megszüntetésével az egyéni vállalkozói igazolványra vonatkozó rendelkezések.

95. §-hoz

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az állami adó- és vámhatóság megkeresésre elektronikus úton tájékoztatja a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervet a lakáscélú állami támogatást igénylő személy köztartozás-mentességéről, illetve adótartozásának fennállásáról, így nem szükséges a nyilatkozatot az állampolgárnak beszereznie, csökkennek az ügyfelek terhei.

96. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. Ennek megfelelően a felsőoktatási információs rendszerhez a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, az állami foglalkoztatási szerv, valamint a rehabilitációs hatóság közvetlen hozzáférést kap. Mindezen közvetlen hozzáférés a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit.

97. §-hoz

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény módosítása biztosítja, hogy a technológiai megvalósítás teljes körének kialakítása érdekében a vendégadatok rögzítése 2020. szeptember 1-jétől valósuljon meg.

Biztosításra kerül továbbá, hogy a külföldi polgárok adatai kiegészüljenek az idegenrendészeti nyilvántartásokban rögzíteni szükséges egyéb releváns adatokkal.

98. §-hoz

A kormányhivatali ügyek tekintetében a fellebbezés általános kizárása miatt szükséges a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése. Felhatalmazó rendelkezés kerül továbbá rögzítésre, amely alapján kormányrendeletben szükséges meghatározni kizárás esetén a kizárt járási (fővárosi kerületi) hivatal helyett eljáró másik járási (fővárosi kerületi) hivatalt, illetve a kizárt fővárosi és megyei kormányhivatal helyett eljáró másik fővárosi és megyei kormányhivatalt.

99. §-hoz

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény módosításában szereplő határidő módosítással összefüggő módosítás.

100. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

101. §-hoz

Átmeneti rendelkezések a törvény hatályba lépésével más szervhez feladat- és hatáskörébe kerülő, folyamatban lévő ügyek ellátása tekintetében.

102. §-hoz

Sarkalatossági rendelkezés.

103. §-hoz

Jogharmonizációs rendelkezés.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek

2019. évi CX. törvény indokolás

Megnyitottak