2019. évi CXI. törvény

egyes törvényeknek az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő módosításáról¹

2020.01.01.

1. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

1. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 29. §-ában a „2020. január 1-jét követően akkor hozhatók forgalomba” szövegrész helyébe a „2020. július 1-jét követően akkor forgalmazhatók” szöveg lép.

2. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

2. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1) bekezdés szerinti működési célú támogatást a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás a személyi jogról történő lemondást követő, az 57. § (2) bekezdés szerinti hat hónapos időtartam azon részére is igényelheti, amelyben az egészségügyi államigazgatási szerv határozata alapján, a személyi jogról történő lemondást követően a közforgalmú gyógyszertár működtetését biztosítani köteles.”

3. § A Gyftv. az „A fiókgyógyszertár létesítése” című alcímet megelőzően a következő 49/C. §-sal egészül ki:

„49/C. § (1) A gyógyszertár működtetőjének az általa vállalt többletszolgáltatást az új, közforgalmú gyógyszertár működésének megkezdésétől számított legalább ötéves időtartamra kell biztosítania. A vállalt többletszolgáltatás időtartama a létesítési engedélyben meghatározott időtartamon belül nem csökkenthető, kivéve, ha a vállalt többletszolgáltatást a működtető a működésével összefüggő, elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt nem tudja teljesíteni. A vis maior megszűnését követően a működtető köteles a vállalt többletszolgáltatást teljesíteni.

(2) A vállalt többletszolgáltatásnak az (1) bekezdés szerinti csökkentését és az annak alapjául szolgáló vis maiort a működtető az egészségügyi államigazgatási szervnek haladéktalanul, de legkésőbb a vis maior bekövetkezését követő 12 órán belül bejelenti.”

4. § A Gyftv. 53. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) A gyógyszertár működtetője a működési engedélyben meghatározott teljes nyitvatartási időben kizárólag a betegforgalom bonyolítására szolgáló helyiségben biztosítja a gyógyszerek és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgáltatását. Nyitvatartási időben a gyógyszerek és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgáltatása kiadó ablakon keresztül tilos.”

5. § A Gyftv. 53/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közforgalmú gyógyszertár áthelyezésére az áthelyezést engedélyező határozat véglegessé válását követő egy éven belül kerülhet sor. Ha a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését többször is kezdeményezik, úgy a (2) bekezdés szerinti távolságokat minden esetben az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertár eredeti működési helyének betegforgalmi bejáratától kell számítani, és a többszöri áthelyezéssel az eredeti működési helytől számított, közúton mért maximálisan 1000 méteres távolság nem léphető túl az első áthelyezést engedélyező határozat véglegessé válásától számított 5 évig. Az 5 év elteltével kerülhet sor a közforgalmú gyógyszertár áthelyezésére úgy, hogy a közúton mért maximálisan 1000 méteres távolságot a közforgalmú gyógyszertárnak az áthelyezési kérelem beadásának időpontjában meglévő működési helyétől kell számítani.”

6. § A Gyftv. 54. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a (3) bekezdésben és az 58. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a létesítési engedéllyel egyidejűleg a működési engedély visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül vissza kell vonni akkor is, ha]

„m) a gyógyszertár működtetője alaptalanul hivatkozott a 49/C. §-ban foglalt vis maiorra.”

7. § A Gyftv. 62. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A több mint heti 48 órát nyitva tartó gyógyszertár vezetője más munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, illetve nem tarthat fenn, ide nem értve:)

„c) más közforgalmú gyógyszertárban vagy más közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertárban folytatott gyógyszerészi tevékenységet feltéve, hogy az adott gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban gyógyszerésziként nyilvántartott tulajdoni hányaddal rendelkezik és a munkaideje összesen a heti 60 órát nem haladja meg.”

8. § A Gyftv. 74. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésére arra tekintettel kerülne sor, hogy tagjainak száma egy főre csökken, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a gazdasági társaság nem jelenti be a nyilvántartó hatóságnál újabb tagnak a társaságba való belépését, a gazdasági társaságban egyedüli tagként maradt közforgalmú gyógyszertár működtetésére személyi joggal rendelkező gyógyszerész – a működési engedély módosításával – jogosult egyéni vállalkozóként a gyógyszertárat továbbműködtetni.”

9. § A Gyftv.

a) 49/A. § (2) bekezdésében, 50. § (2b) bekezdés b) pontjában, 53/B. § (2) bekezdésében a „bejárata” szövegrészek helyébe a „betegforgalmi bejárata” szöveg,

b) 53/B. § (2) bekezdésében a „bejáratától” szövegrész helyébe a „betegforgalmi bejáratától” szöveg,

c) 53/D. § (1) bekezdésében az „alapító okiratának rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „alapító okiratának, valamint a gyógyszertár működtetését szabályozó, a (2) bekezdésben hivatkozott rendelkezéseket érintő egyéb megállapodások, jognyilatkozatok rendelkezéseit” szöveg,

d) 62. § (2) bekezdés b) pontjában a „helyettesítést.” szövegrész helyébe a „helyettesítést, vagy” szöveg,

e) 73. § (1) bekezdésében az „ezzel ellentétes intézkedés, megállapodás” szövegrész helyébe az „ezzel ellentétes vagy ennek megkerülésével megtett intézkedés, nyilatkozat, megkötött szerződés, megállapodás” szöveg

lép.

3. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

10. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény XIII. Fejezete a következő 30/A. alcímmel egészül ki:

„30/A. Szakképzettségek, tudományos fokozatok, címek, rövidítések adományozása, illetve használata

52/B. § Az e törvény által szabályozott szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést csak az arra jogosult használhatja. Nem lehet az e törvény által szabályozott tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető tudományos fokozatot vagy címet adományozni, illetve az e törvény által szabályozott szakképzettséggel, tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést használni.”

11. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 1b. pontjában az „a műszaki, informatika, agrár, természettudomány” szövegrész helyébe az „a műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány” szöveg lép.

4. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

12. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 183/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki mások előtt

a) – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott cím kivételével – őt meg nem illető címet használ,

b) kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul visel,

c) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon jogosulatlanul használ,

d) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szakképzettséggel, tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon használ,

szabálysértést követ el.”

(2) A Szabs. tv. 183/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Aki a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 17a. pontja szerinti, a Honvédséghez köthető megjelölést jogosulatlanul használ, szabálysértést követ el.”

(3) A Szabs. tv. 183/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1), (2) és (2a) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”

5. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

13. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 187. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen

a) az orvosi gyakorlat,

b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy

c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások

körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

14. § A Btk. a 343. §-t követően a következő alcímmel és 343/A. §-sal egészül ki:

„Oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység

343/A. § (1) Aki

a) felsőoktatásban megszerezhető szakképzettséget igazoló oklevéllel vagy iskolarendszeren kívüli képzésben, illetve iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal összetéveszthető okiratot állít ki, vagy

b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott vagy azzal összetéveszthető

ba) szakképzettséget igazoló oklevelet,

bb) tudományos fokozatot,

bc) címet vagy

bd) rövidítést

jogosulatlanul adományoz,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

6. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 12. § (2) és (3) bekezdése 2020. február 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. §, a 12. § (1) bekezdése, a 13. §, a 14. § az e törvény kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

A törvényt az Országgyűlés a 2019. december 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2019. december 17.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek