2019. évi CXII. törvény indokolás
2019. évi CXII. törvény indokolás
a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvény közel 80 törvény módosítását tartalmazza. A módosítások elsődleges célja a jogrendszer megfeleltetése a szakképzésről szóló törvénynek (a továbbiakban: Szkt.). A módosítások tartalma – az Szkt. szabályozásának megfelelően – az alábbiakban foglalható össze:
– a köznevelés egységes rendszerétől elszakadó, önálló szakképzési szabályozási- és intézményrendszer, intézményi struktúra megteremtése a kapcsolódó új feladatokkal és hatáskörökkel,
– a szakképzési rendszer központi irányításával összefüggő feladatok és hatáskörök megosztása a Kormány és a Kormány adott ágazatért felelős tagja között,
– a módosuló oktatási, képzési struktúrához igazodóan a tanulói jogviszony mellett a felnőttképzési jogviszony statuálása,
– duális képzőhelynél folyó szakirányú képzés szakképzési munkaszerződés alapján történő folytatása,
– az Szkt.-hez kapcsolódó adatszolgáltatási, adatkezelési rendszer bevezetése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz, az 5–13. §-hoz, a 17–24. §-hoz, a 31–33. §-hoz, a 36. §-hoz, a 37. §-hoz, a 40–48. §-hoz, az 51. §-hoz, az 55–57. §-hoz, a 61–71. §-hoz, a 73. §-hoz, a 74. §-hoz, a 80. §-hoz, a 81. §-hoz,
a 84–90. §-hoz, a 94–100. §-hoz, a 102–105. §-hoz és a 112–115. §-hoz
a 84–90. §-hoz, a 94–100. §-hoz, a 102–105. §-hoz és a 112–115. §-hoz
A törvény a köznevelés rendszerétől elkülönülő, az Szkt. szabályozási keretei között létrejött, az oktatási rendszeren belül önálló ágat képviselő szakképzési rendszer miatt szükséges elnevezések átvezetését tartalmazza. Ennek megfelelően módosul
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
– az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény,
– a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, amely emellett a közalkalmazotti munkakörök fizetési osztályainak megnevezését is a megváltozó szakképzési és köznevelési fogalomrendszerhez igazítja,
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
– a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,
– az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,
– a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
– a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény,
– a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény,
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
– a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény,
– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
– az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény,
– a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény,
– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény,
– a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény,
– a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény,
– a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény,
– a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény,
– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
– a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény,
– az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,
– a sportról szóló 2004. évi I. törvény,
– a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény,
– a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény,
– a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény,
– a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény,
– a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény,
– a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény,
– az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény,
– a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény,
– a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény,
– a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény,
– a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény,
– az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény,
– a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény,
– a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény,
– a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény,
– a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény,
– az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
– a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény,
– a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény,
– a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény,
– a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
– a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény,
– a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény,
– a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény,
– a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény,
– a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény,
– a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény,
– a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény,
– a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény,
– a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény,
– a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény,
– a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény,
– a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény,
– a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény,
– az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
– a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény,
– a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény.
A fentieken túl a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján indokolt a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény hatályon kívül helyezése.
A 2–4. §-hoz
A törvény a szakképzés szabályozási rendszerének átalakításával összhangban pontosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben a szakképzés finanszírozásának alapvető forrását jelentő Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze vonatkozásában a szakképzésért felelős miniszter feladatait, továbbá a megváltozott köznevelési rendszerrel összhangban biztosítja az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés céljából szükséges adatoknak az állami foglalkoztatási szerv számára történő hozzáférésnek lehetőségét.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása emellett a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosításával való koherencia megteremtését biztosítja és a szakképzésért felelős miniszternek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze vonatkozásában meghatározott jogköreivel összefüggő egyéb szövegpontosító rendelkezéseket is tartalmaz amellett, hogy a megváltozott szabályozási környezet miatt szükségtelen szövegrészek, illetve rendelkezések hatályon kívül helyezését is elvégzi.
A 14–16. §-hoz
Az Szkt. keretein belül jelentősen átalakításra került a tanulók, illetve a képzésben részt vevők számára biztosítható ösztöndíjak, juttatások és támogatások rendszere. A törvény erre való tekintettel tartalmazza a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan meghatározott adómentességek körének ez irányú módosítását. Ennek megfelelően adómentessé válik a személyi jövedelemadó tekintetében
– az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj,
– az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett egyszeri pályakezdési juttatás,
– a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott és az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett támogatás,
– a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő személynek az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás, továbbá
– a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj.
A törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény keretein belül használt szakképzési és köznevelési vonatkozású fogalmak, szövegrészek pontosítását tartalmazza az új szakrendszerek bevezetésére tekintettel.
A törvényben a köznevelés rendszerétől elkülönülő, az Szkt. szabályozási keretei között létrejött szakképzési rendszer miatt szükségtelenné vált szövegrészek és rendelkezések hatályon kívül helyezésére is sor kerül.
A 25–30. §-hoz
A törvény
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és
– a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosításával biztosítja az Szkt.-val való koherenciát.
A szakmai oktatás tekintetében a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot és a szakirányú oktatás keretében szakképzési munkaszerződés alapján megszerzett munkabér tekintetében az egyéni járulékfizetési kötelezettséget és annak szolgálati időbe való beszámítását a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény határozza meg.
A 34. §-hoz és a 35. §-hoz
A törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításával kiterjeszti a családi pótlékra való jogosultságot a köznevelési rendszertől elváló szakképzési rendszerben tanulókra és az ehhez szükséges adattovábbítás törvényi szabályait is meghatározza.
A 38. §-hoz és a 39. §-hoz
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása a köznevelés rendszerétől elkülönülő, az Szkt. szabályozási keretei között létrejött szakképzési rendszer miatt szükséges elnevezés-átvezetést tartalmazza, továbbá a módosítás meghatározza a gazdasági kamarák által eddig is végzett mesterképzés és mestervizsga szervezésének feladatait.
A 49. §-hoz és az 50. §-hoz
A törvény lehetővé teszi, hogy közérdekű önkéntes tevékenység keretében fogadó szervezet a szakképző intézmény is lehessen.
Az 52–54. §-hoz
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók vagy felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyek iskolaszövetkezeti tagok lehessenek. Emellett a törvény a köznevelés rendszerétől elkülönülő, az Szkt. szabályozási keretei között létrejött szakképzési rendszer miatt szükséges elnevezés-átvezetéseket tartalmazza, valamint hatályon kívül helyez olyan rendelkezéseket, amelyek szabályozási tárgya átalakult.
Az 58–60. §-hoz
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása az Szkt. képzési struktúrájához és a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényhez igazodva határozza meg az általános forgalmi adó alól mentes egyéb oktatások és képzések körét, továbbá a szabályozáshoz igazodó szövegpontosításokat tartalmaz.
Ennek megfelelően egyéb oktatás vagy képzés keretébe tartozik és így mentes az áfa alól
– az Szkt. alapján szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,
– a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott bejelentés birtokában és jogszabály alapján, vagy engedély birtokában szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,
– a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga, valamint
– a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.
A törvény egyértelművé teszi, hogy a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés áfamentességének feltételei között alternatív kapcsolat áll fenn, vagyis az áfamentesség akkor vehető igénybe, ha az ilyen oktatás, képzés megszervezése bejelentés vagy engedély birtokában történik. A bejelentés esetében pedig további feltétel, hogy az oktatás, képzés jogszabály alapján folyjon, vagyis magát az oktatást, képzést jogszabály határozza meg. Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az oktatás, képzés szabályait teljes körűen meghatározza, csupán az, hogy az oktatást, képzést magát definiálja. Természetesen, ha a jogszabály az oktatásra, képzésre további feltételt is meghatároz (így pl. az annak megszervezésére jogosultat), az áfamentesség – keretjellegű tényállására tekintettel – ezen feltételek fennállása esetén vehető igénybe jogszerűen.
A szabályozási átmenet keretében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény korábbi szabályai szerint szervezett képzésekre az állam az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény korábbi szabályai szerint biztosítja az áfamentességet.
A 72. §-hoz
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényt hatályon kívül helyező rendelkezések, mivel a szakképzési hozzájárulás és a képzési alaprész felhasználása az Szkt.-be, a felnőttképzési támogatások a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénybe épültek be.
A szakképzési hozzájárulást a 2020. adóévre a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény, a 2021. adóévtől az Szkt. alapján szerint kell megfizetni.
A 75. §-hoz
A rendelkezés a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz, az új szakképzési szabályozás az Szkt. elfogadásával valósul meg.
A 76. §-hoz
A módosítás az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének szabályainak az új szakképzési szabályozáshoz való igazítására irányul. A módosítással – a köznevelési intézményhez hasonlóan – a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a szakképző intézmény és fenntartójának vezetője és más alkalmazottja, továbbá ezzel analóg módon a felsőoktatási intézmény vezetője és más alkalmazottja is lehessen önkormányzati képviselő.
A 77–79. §-hoz, az 1. melléklethez és a 2. melléklethez
A törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításával az új önálló szakképzési rendszer kialakításához kapcsolódóan újraszabályozza a köznevelési feladatok és intézmények rendszerét, megteremti a művészeti szakgimnáziumok működésének és a művészeti szakképesítések megszerzésének új törvényi hátterét.
Rögzítésre kerül, hogy az érettségi követelmények kötelezően alkalmazandó hivatalos kiadványként az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kerülnek közzétételre. A szakképzési rendszer változásaihoz igazodóan módosításra kerülnek a szakiskolák szakképzéssel összefüggő tevékenységeinek szabályai. A törvény megteremti a törvényi hátterét a 8. évfolyamos tanuló számára a megfelelő középfokú továbbtanulási irány kiválasztását segítő kompetenciavizsgálatnak.
Az alternatív pedagógiai program szerint működő köznevelési intézmények szakmai szervezeteinek kezdeményezésére az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervtől eltérő tartalmi szabályozást alkalmazó intézmények több ponton kapnak eltérési lehetőséget az állami iskolákra vonatkozó szabályoktól, ezáltal szélesebb körben biztosítható az egyedi megoldások alkalmazása. A módosítás engedélyezi továbbá a már megszerzett és érvényes engedélyek alapján történő továbbműködést, mindaddig, amíg a speciális programmal rendelkező intézmény nem kíván változtatni, vagy erre jogszabály kógens rendelkezése miatt egyébként nem köteles.
A törvény rendezi két szabályozási átmenetet rendez. Ennek keretében egyrészt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos szülői kérelmek benyújtási határidejét 2020. január 31-éig meghosszabbítja, másrészt a szakképzés átalakításával összefüggésben meghatározza, hogy a 2019/2020. tanév utolsó napjáig a tanév első napján hatályos szabályokat kell a szakgimnáziumban, illetve a szakközépiskolákban tanulókra alkalmazni tekintet nélkül azok hatályvesztésére.
A törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényre vonatkozó, a szakképzési rendszer különválásával összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó, köznevelési feladatok és intézmények rendszerét érintő szövegpontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 82. §-hoz és a 83. §-hoz
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása a felsőoktatás rendjét veszélyeztető magatartásokat is szabálysértési körbe vonja, valamint a köznevelés rendszerétől elkülönülő, az új Szkt. szabályozási keretei között létrejött szakképzési rendszer miatt szükséges elnevezés-átvezetéseket tartalmazza.
A 91–93. §-hoz
Az új szakképzési rendszerhez, valamint a felnőttképzés struktúrájában megjelenő új elemek jogszabályi hátterének megteremtése érdekében szükséges a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény harmonizálása és módosítás. A szabályozás a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítását a következők szerint tartalmazza:
– A szakképzés rendszerének a gazdaság elvárásaihoz igazodó strukturális átalakítása meghatározó mértékben érinti a felnőttképzés rendszerét. Az új szakmastruktúrában megjelenő, hosszabb képzési idejű, széles alapismereteket tartalmazó szakmák oktatása kikerül a felnőttképzés rendszeréből, a felnőttképzési tevékenység ugyanakkor dinamikusabbá, rugalmasabbá válik a szakmai képzések tartalmát meghatározó programkövetelményeken alapuló képzések tekintetében.
– A szabályozás személyi hatálya – a szakmai képzések mellett – kiterjesztésre kerül valamennyi oktatásra és képzésre, ami kompetenciakialakítása és -fejlesztésre irányul és szervezetten valósul meg. A szabályozás ezeket (és ennek keretében ideértve a szakmai képzéseket) tekinti felnőttképzési tevékenységnek. A felnőttképzési tevékenységet a felnőttképző végezheti. Felnőttképző a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy lehet.
– Felnőttképzési tevékenység bejelentés vagy engedély alapján végezhető. Engedély kell az olyan felnőttképzési tevékenységhez, aminek keretében szakmai képzés, részszakmára felkészítő szakmai oktatás, – a belső képzés kivételével – a részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatás vagy képzés megszervezésére kerül sor. Az engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenység során a törvény által megállapított szigorúbb működési követelményeknek kell megfelelni, így pl.
– a felnőttképzőnek minőségirányítási rendszert kell működtetnie,
– a képzéseket képzési program alapján kell megszerveznie, amit a részszakmák esetén a képzési és kimeneti követelményeknek, a szakmai képzések esetén a programkövetelményeknek kell megfeleltetni és felnőttképzési szakértői által előzetesen minősíttetni,
– a képzéseket a Kormány rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosításával kell folytatni, amihez kapcsolódóan a képzésre jelentkező kérésre előzetes tudásmérést, a képzést követően pedig elégedettségmérést kell végezni,
– a képzésben részt vevő személlyel felnőttképzési szerződést kell kötni,
– a felnőttképzőnek dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettsége, tájékoztatási kötelezettsége (ennek keretében új elem a nyilvántartásbavételi számnak a számlán és más számviteli bizonylaton történő kötelező feltüntetése) és adatszolgáltatási kötelezettsége van.
Ezzel szemben a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység során kizárólag a felnőttképzési szerződés megkötésére, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
– A felnőttképzés rendszerét erősítő új elemként jelenik meg, hogy a programkövetelményeken alapuló szakmai képzések esetén – akkreditált vizsgaközpontokban letett képesítő vizsga esetén – állam által elismert szakképesítés szerezhető.
– Átalakult a szabályozásban a felnőttképzők ellenőrzésének rendszere. Az ellenőrzés keretében alkalmazható legenyhébb intézkedés a figyelmeztetés, amelynek keretében a felnőttképzési államigazgatási szerv a megállapított jogsértés orvoslására hívja fel a felnőttképzőt. Súlyosabban minősülő jogsértés esetén figyelmeztetés nem alkalmazható. A jogsértés jogkövetkezménye egyebekben a felnőttképzési államigazgatási szerv által kiszabható bírság. A bejelentés, illetve engedély nélkül végzett felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképzési államigazgatási szerv megtiltja a tevékenység végzését és bírságot szab ki. A bírság mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg. További jogsértés esetén pedig lehetőség van a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedni.
– Új elem a szabályozásban, hogy a felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettsége keretében tesz eleget az OSAP adatszolgáltatásnak is. Az OSAP adatszolgáltatáshoz szükséges adatok rögzítésére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kerül sor, és ezen keresztül automatikusan teljesül a felnőttképző OSAP adatszolgáltatással összefüggő kötelezettsége is. A statisztikai adatszolgáltatás elmulasztását is eredményező magatartás jogkövetkezményeként – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 32–34. §-a helyett – a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerinti bírságot kell kiszabni. A bírság kiszabására a felnőttképzési államigazgatási szerv jogosult.
– A jelenlegi felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők helyett a felnőttképzési szakértői rendszer egységessé válik, a felnőttképzési szakértő tevékenysége pedig a jövőben a felnőttképzési tevékenység engedélyezése és a felnőttképzők ellenőrzése keretében szükséges szakkérdés megállapítására és a képzési program előzetes minősítésére terjed ki. A nyilvántartásba vétel feltételei a Kormány rendeletben állapítja meg.
– A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan az állam támogatást nyújthat az engedély megszerzésére, az oktatásra, illetve képzésre és a technikai feltételek fejlesztésére. Új elem a szabályozásban, hogy a képzésben részt vevő személy a felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan képzési hitelt vehet igénybe. A képzési hitel feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
– A szabályozás megteremti az átmenetet a régi és az új szabályok alkalmazása között. Ez alapján a felnőttképzés új rendszerében felnőttképzési tevékenység folytatására 2020. szeptember 1-jétől van lehetőség azzal, hogy azt megelőzően 2020. július 1-jétől van lehetőség a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményre vonatkozó javaslat, valamint felnőttképzési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés és engedély iránti kérelem benyújtására. A régi szabályok szerinti engedély, felnőttképzési programkövetelmény és felnőttképzési nyelvi programkövetelmény tekintetében kizárólag annak módosítására irányuló kérelem nyújtható be. A benyújtás határnapja 2020. június 30. A régi szabályok szerint a felnőttképző 2022. december 31-éig jogosult a korábbi meglévő engedélye alapján felnőttképzési tevékenységet folytatni. Ha az engedély az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés, részszakképesítés megszerzésére irányuló képzésre vonatkozik, az ilyen képzést lekésőbb 2020. december 31-én lehet elindítani.
A 101. §-hoz
A § a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény hatályon kívül helyezését tartalmazza.
A 106–108. §-hoz
A törvény a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényhez kapcsolódó, a szakképzésben a duális képzés megváltozott foglalkoztatási struktúrájához, fogalomrendszeréhez (tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződés) igazodó fogalmi módosításokat tartalmaz, továbbá az Szkt. szerinti szakirányú oktatásban részt vevő tanuló számára kifizetett pénzbeli és nem pénzbeli juttatás szociális hozzájárulási adómentességét biztosítja.
A törvény a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényhez kapcsolódó, a szakképzés és a felnőttképzés megváltozott struktúrájához, fogalomrendszeréhez igazodó szövegcserés módosítást és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 109–111. §-hoz, a 3. melléklethez és a 4. melléklethez
A módosítás a köznevelés rendszerétől elkülönülő, az új szakképzési törvény szabályozási keretei között létrejött szakképzési rendszer elemeit, elnevezéseit építi be az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvénybe. A szabályozás immár önálló szakrendszerként határozza meg a szakképzés információs rendszerét, a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerét és a pályakövetési rendszert. A törvény megállapítja továbbá a vonatkozó adatszolgáltatások szabályait, valamint az új szakrendszerek személyes adatokat kezelő alrendszereibe tartozó személyes adatok körét tartalmazó – a törvény mellékletében szereplő – új mellékleteket is.
A törvény szövegcserés módosításai az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény fogalomhasználatát korrigálják az új szakrendszerek bevezetésére tekintettel.
A 116. §-hoz
A § a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket tartalmazza.
A 117. §-hoz
A törvény sarkalatosságára vonatkozó rendelkezések.
A 118. §-hoz
A § az Európai Unió jogának való megfeleléshez szükséges rendelkezéseket tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás