Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2019. évi CXIV. törvény indokolás

2019. évi CXIV. törvény indokolás
az egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2019. évi CXIV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.
Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) alapvető célja, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges, a következőkben bemutatott törvények módosító rendelkezéseit megalkossa, valamint az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat a javaslatban szereplő jogszabályokon átvezesse.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosítása a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter ellenőrzési kötelezettségének teljesítését segíti, valamint pontosítja az Szjtv.-nek a miniszter Kormány részére történő beszámolási kötelezettségére, a játékminősítési eljárás során fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjra, valamint elkobzásra vonatkozó rendelkezéseit.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csjt.) módosításának célja a felszámolói névjegyzékre vonatkozó szabályok pontosítása révén a felszámolók névjegyzékét vezető szerv eljárásának egyszerűsítése az új névjegyzék felállításával és a régi névjegyzék megszűnésével összefüggésben.
A Törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) módosítása által az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) fejlesztési banki tevékenységének körét kiszélesíti annak érdekében, hogy az MFB Zrt. hatékonyabban láthassa el a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosításához kapcsolódó feladatait.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosítása az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalataira és az állami vagyongazdálkodás keretében felmerült megoldandó feladatokra tekintettel tovább pontosítja, a Vtv. egyes rendelkezéseit a meglevő, gyakorlatban több alkalommal, egyedi szinten alkalmazott alapvető elvárások törvényi szinten történő megfogalmazása érdekében. A törvénymódosítás bevezeti „az állam tulajdonában lévő, közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény” fogalmát, elhatárolva az egyéb ágazati jogszabályokban szereplő gyűjteményektől. A Vtv. módosítása pontosítja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) ellenőrzési kötelezettsége rendszerességének meghatározását és kiterjeszti a tulajdonosi ellenőrzési szabályzat, valamint a vagyonkezelő nyilvántartásba vételi és a tulajdonosi joggyakorló részére történő adatszolgáltatási kötelezettség érvényét. A tulajdonosi joggyakorláshoz és a vagyonkezeléshez fűződő ügymenet gyorsítása és egyszerűbbé tétele, illetve a kisebb súlyú ügyekben a döntéshozatal egyszerűsítése érdekében a jövőben a tulajdonosi joggyakorlás átadása esetén a miniszteri záradékolásra kizárólag tényleges indokoltság esetén kerül sor és megvalósul az ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó döntési hatáskörök racionalizálása is. A módosítás törvényi szinten rögzíti a gyakorlatban alkalmazott nyilvántartási értéken történő elszámolást az állami vállalatok átalakulása esetén, megalkotja a vagyonjogi szabályokat a központi költségevetési szervek által a feladat ellátási kötelezettség és az ahhoz szükséges vagyon gazdasági társaság általi, jogutódlással történő átvételéhez. A Törvényjavaslat továbbá az állami vagyon tulajdonjoga ingyenes átruházása tekintetében meghatározza a kedvezményezettekre vonatkozó feltételeket, kiterjeszti az MNV Zrt. Igazgatóságának ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó hatáskörét, valamint meghatározza leselejtezett és közfeladat ellátáshoz nem szükséges állami vagyonelemek civil szervezetek részére történő ingyenes átadására vonatkozó szabályokat.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) módosításának – a jogalkalmazást segítő pontosító rendelkezések megalkotásán túl – célja a többségi állami tulajdonban álló, a vasúti közlekedésről szóló törvényben foglalt közfeladatot ellátó vasút társaság vagyonkezelői státuszának a biztosítása. A módosító rendelkezések a fentiek mellett érintik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű – az Nvtv. mellékletében nevesítetten szereplő – vagyonelemek körét, így különösen a folyók, valamint csatornák szabályozó művei tekintetében a vízgazdálkodási szakágazat felülvizsgálatának eredményeként a műtárgyak elnevezése kerül pontosításra és új műtárgy, valamint további árvízvédelmi művek kerülnek felvételre. A Törvényjavaslat több, a vagyonkezelői jogviszonyra, és a nemzeti vagyon használatára vonatkozó szabályt is módosít, melyek célja egyrészt az adminisztratív terhek csökkentése, másrészt a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy kiemelt nemzetgazdasági érdekből döntsön az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés legfeljebb 30 éves határozott időre történő megkötéséről, harmadrészt a módosítással a közvetett és közvetlen állami tulajdonú gazdasági társaságok is versenyeztetés mellőzésével biztosíthatnak szolgálati lakást munkavállalóik részére a vagyonkezelésükben lévő, állami lakás állományból. A fentieken túl a módosítással lehetőség nyílik az Nvtv. hatályba lépése előtt megkötött vagyonkezelési szerződések meghatározott tartalmú módosítására.
A Törvényjavaslat a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) módosításával a kormányzat képviselője számára meghatározott körben részvételi jogot biztosít a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete közgyűlésében, illetve felügyelő bizottságában a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak megvalósulása érdekében.
A Törvényjavaslat módosítja a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Vasút tv.), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Étv.) és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt (a továbbiakban: Inytv.).
Az Nvtv. alapján az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak a Nvtv. 1 mellékletében megjelölt, országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai. Ezen kizárólagos állami tulajdont képező pályák létesítése és működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége. Ezek az országos törzshálózati vasúti pályák kizárólagos állami tulajdonú nemzeti vagyoni jellegükre tekintettel az Nvtv. 6. §-a alapján forgalomképtelenek és azokon osztott tulajdon nem létesíthető. Az országos jelentőségű vasútvonalak magukban foglalják az országos törzshálózati vasúti pályákat és az országos vasúti mellékvonalakat, amelyeken az ország meghatározó teher- és személyszállítása folyik.
Annak érdekében, hogy a nemzeti vagyon védelme biztosítható legyen, azonban a forgalomképtelenség csak a legkisebb szükséges mértékben, azaz az országos törzshálózati vasúti pálya és tartozékai valós területére vonatkozzon, szükséges az, hogy az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak leválasztásra kerüljenek az egyéb területekről oly módon, hogy önálló helyrajzi szám alatt kerülnek az ingatlan- nyilvántartásban feltüntetésre.
Számos olyan ingatlan van az országban, amelyeknek – az ingatlanhoz viszonyított – kis része országos jelentőségű vasúti pályát foglal magában, nagyobb része viszont különböző gazdasági célra, üzleti vagyonként hasznosítható lehetne, azonban az ingatlan forgalomképtelen státusza ennek akadályát képezi. A vasúthálózatot működtető szervezet számára ugyanakkor az jelent terhet, hogy a vasútüzemhez nem szükséges – olykor rendkívül nagy területnagyságú – területrészeket gondozza, karbantartsa, őrizze stb.
Az Étv. 2019. évi módosításakor rögzítésre került a barnamezős terület fogalma az Étv.-ben. E szerint barnamezős területnek minősül az olyan földrészlet vagy földrészletek összessége – ide nem értve a mező- és erdőgazdasági területeket –, amely elsősorban ipari, kereskedelmi, közlekedési vagy honvédelmi célú felhasználást követően felhagyottá, alulhasznosítottá vagy leromlott állapotúvá vált, jellemzően környezetszennyezéssel terhelt, ugyanakkor környezeti és műszaki beavatkozással értéknövelt, fejleszthető területté alakítható.
A barnamezős beruházással érintett települési önkormányzat köteles a településrendezési eszközében a barnamezős területeket lehatárolni, továbbá a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia felülvizsgálata során a barnamezős területek fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeit meghatározni.
A barnamezős területek kármentesítése és rehabilitációja az állami területek tekintetében az államnak is kiemelt érdeke és indokolt, hogy e területek megtisztítását követően a költségvetés bevételi oldalát növelve üzleti alapon hasznosítsa ezeket a közlekedési célokra már nem szükséges területeket. A fenntartható fejlődés alapköve a barnamezős beruházások szorgalmazása, továbbá a barnamezős területek városi vérkeringésbe vonása. Országos közérdek, hogy az okozott környezeti károktól történő mentesítést és a területi rendezést követően a barnamezős területek újrahasznosíthatóak legyenek, ezáltal az országban beruházás ösztönző környezet kerüljön kialakításra.
Az országos jelentőségű vasútvonalak pályáit is tartalmazó, állami tulajdonban álló ingatlanok jogi helyzetének rendezése és az állam számára üzletileg hasznosítható önálló ingatlanok kialakíthatósága érdekében szükséges ugyanakkor a jogszabályi háttér megalkotása.
A Vasút tv. módosításával a jogalkotó lehetővé teszi a vasúti közlekedés számára nem szükséges ingatlanrészek leválasztását a vasúti pályákról. A vasútüzemmel okozott környezeti károktól történő mentesítést és a területi rendezést követően ezek a területek kikerülhetnek a barnamezős státuszból és megvalósíthatók lesznek más beruházások ezeken a helyszíneken. Az új szabályozás tehát alapvetően beruházás-ösztönző környezet kialakítását célozza.
A Törvényjavaslat a vasúti telekalakítási eljárás részletes szabályait fekteti le, megoldást és egyben garanciát is nyújtva arra, hogy a forgalomképtelen nemzeti vagyon tekintetében a nemzeti vagyonra vonatkozó szabályozás maradéktalanul a vasútüzemi szempontból szükséges mértékben érvényesüljön, ugyanakkor az állam gazdasági érdekeinek megfelelően üzletileg hasznosítható önálló ingatlanok kerüljenek kialakításra.
Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján állami ingatlanok ingyenes tulajdonba adására törvény rendelkezése alapján kerülhet sor. A Törvényjavaslatban szereplő mádi zsinagóga és rabbiház ingatlanok tekintetében a térítésmentes átadásra az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség részére kerül sor, mivel az ingatlanok az állami feladatok ellátásához, továbbá azok állami feladatok finanszírozási forrásának biztosításához, illetve költségvetési bevételi előirányzat teljesítéséhez sem szükségesek, így átadhatók a kedvezményezett egyház részére. Az ingatlan-nyilvántartás szerint Mád belterület, 878/3 helyrajzi számú, természetben a Mád, Rákóczi utca 75. szám alatt található zsinagóga ingatlan az Nvtv. alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek körébe tartozik, ezért elidegenítése minősített többséget igénylő törvénymódosítással lehetséges.
Az állami tulajdonú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló rendelkezés alapvető célja az Érden a Fácán köz 1. szám alatt található a 18093/36 helyrajzi számú „kivett, egyéb építmény” megnevezésű
2 ha 8473 m2 nagyságú belterületi ingatlan Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) részére történő ingyenes tulajdonba adása: az ingatlan tulajdoni viszonyainak rendezése a környező terület szabályozásának kialakítása, valamint szennyvízhálózat felújítása és a szükséges vezetékszakaszok kiépítése érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Szjtv. 3. §-ának új (2c) bekezdése biztosítja a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter részére a koncessziós hatásköre gyakorlásához szükséges mértékben a megbízható szervezői minőség ellenőrzése keretében az Szjtv. 37. § 30. pont a)–c) alpontja szerinti azon adózási adatokhoz való hozzáférést, amelyek az adózás rendjéről szóló 2017. évi L. törvény 127. §-a alkalmazásában adótitoknak minősülnek.
2. §
A módosító rendelkezés (a javaslat 6. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hatályon kívül helyező rendelkezéssel együtt) újraszabályozza a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter Kormány részére történő beszámolási kötelezettségét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság tevékenységével összefüggésben egyrészt tartalmi szempontok alapján, másrészt a benyújtás határideje tekintetében.
A módosítás célja, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter beszámolója olyan módon tartalmazza a szerencsejáték-felügyeleti hatóság tevékenységével kapcsolatos információkat, hogy a központi hivatal tevékenysége komplex módon értékelhető legyen. Ebből kifolyólag a beszámoló tartalmi köre a korábbi – alapvetően a pénzforgalmi és internetes blokkolásra, illegális szerencsejáték-szervezőkkel együttműködő személyek felhívására és az ellenőrzési tevékenységre kiterjedő – tárgykörökhöz képest jelentős mértékben kibővül. A beszámoló tartalmi elemeinek bővüléséből, illetve a beszámoló elkészítésének ezen okból megnövekedett időszükséglete miatt a beszámoló Kormány részére történő benyújtási határideje is meghosszabbítandó.
3. §
A Törvényjavaslat a szerencsejáték-felügyeleti hatóság munkaterheinek racionalizálása, egyben anyagi ellentételezése érdekében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (1) bekezdése alapján az Szjtv. 13. § (5) bekezdése szerinti játékminősítési kérelmek benyújtásának esetére vonatkozóan új, 42 000 forint összegű igazgatási-szolgáltatási díjtételt állapít meg, mely a korábban fizetendő általános tételű eljárási illetéket váltja fel.
4. §
Az elkobzás intézményével összefüggésben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság oldaláról gyakorlati problémaként merült fel, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által elkobzott dolgok elkobzásának foganatosításával kapcsolatban az állami adóhatóságnál keletkezett költségek mely személyi körre terhelhetőek. Az Szjtv. 36/F. §-a rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek a foganatosítás költségeiről rendelkeznek. Szükséges azonban e szabályok pontosítása, továbbá kiegészítése azzal az – Szjtv. 36/F. § (4) bekezdésében utalt – esetkörről, amikor az elkobzás alá eső dolog tulajdonosának személyét az eljárás során nem lehetett megállapítani, így a felmerült költségek viselésére senkit nem lehet kötelezni. Az Szjtv. 36/F. § (8) bekezdése szerinti kötelezett fogalom azokban az esetekben nem értelmezhető, amikor a tulajdonos személye nem ismert, és a tulajdonos személyének ismertsége esetén is – az elkobozni rendelt dolog tulajdonosát a dolog kiadására kötelező határozati rendelkezés hiányában – csak akként értelmezhető, hogy a tulajdonos tűrni köteles a korábban a tulajdonában állt dolgának az állam javára elrendelt elkobzását.
Az elkobzást elrendelő döntés – ott meghatározott esetben való – hirdetményi úton történő közléséről történő rendelkezés esetén, az eljárás ezen szakaszában még nem lehet az elkobozni rendelt dologról szabályszerűen elkobzott dologként múlt időben beszélni, ezért azt indokolt elkobzás alá eső dologként megjelölni.
A dolog tulajdonosának ismerete esetén is csak tűrési, nem pedig cselekvési kötelezettség áll fenn, ezért a kötelezett kifejezés helyett indokolt az állami tulajdonba kerülés előtti időszakban, azaz az elkobzás elrendelésére irányuló eljárásban dologtulajdonos személyre hivatkozni a költségátalány fizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítása során.
A Törvényjavaslat pontosítja továbbá a kötelezett helyett pontosan megjelölt személyre (az állam javára elrendelt elkobzást megelőző tulajdonos) történő hivatkozást.
A Törvényjavaslat szabályozza azt az esetkört is, amikor az elkobzandó dolog tulajdonosának személyét nem sikerült megállapítani, így a költségek viselésére senki sem kötelezhető, ezért azokat az állam – jelen esetben a foganatosító állami adóhatóság – viseli.
5. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálybalépéséből következően szükséges az Szjtv. azonos tárgyú rendelkezéseinek, valamint az Szjtv. 38. § (4) bekezdése kapcsolódó felhatalmazó rendelkezésének deregulációja is.
A Törvényjavaslat az Szjtv. 26. § (11) bekezdésének hatályon kívül helyezésével a pénznyerő automaták gyártási időponttól számított 5 éven túli időtartamra vonatkozó engedély kiadásának korlátját oldja fel elsődlegesen arra tekintettel, hogy ezen berendezések kialakítása a főbb hardver elemek cserélhetőségét lehetővé teszi, emiatt a berendezések 5 év eltelte utáni hulladéknak történő minősítése nem indokolt. A Törvényjavaslat a nem hatályos jogszabályra hivatkozó szakasz deregulációjáról is rendelkezik.
6. §
A Törvényjavaslat módosítja a Cstv.-t, aminek célja annak lehetővé tétele, hogy a korábbi felszámolói névjegyzékben szereplő felszámoló szervezet, amennyiben pályázatot nyújtott be az új felszámolói névjegyzékbe vételre, azonban a pályázat értékelését követően született határozat alapján az új névjegyzékbe a keretszám túllépése miatt nem nyert felvételt, a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdés szerinti nyilvántartásba (tevékenységük továbbfolytatására jogosult felszámoló szervezetek hatósági nyilvántartása) automatikusan bejegyzésre bekerüljön. Ezáltal ezen felszámoló szervezetek a folyamatban lévő csőd- és felszámolási eljárásaikban felmentésre nem kerülnek, azokban továbbra is eljárhatnak. Ez alól egyetlen kivételt enged a törvény abban az esetben, ha a pályázati eljárás során a felszámoló szervezet olyan tartalmú nyilatkozatot tesz, hogy nem kéri felvételét a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba; ekkor a folyamatban lévő eljárásaiban tovább már nem járhat el, azokból a névjegyzéket vezető szerv értesítését követően a bíróságok által haladéktalanul felmentésre kerül és a folyamatban lévő eljárásokban az új felszámolói névjegyzékben szereplő felszámoló szervezetet kell kijelölni.
A Törvényjavaslat a korábbi felszámolói névjegyzék fennállásának jogszabályban meghatározott időtartamát kívánja törvényi szinten rögzíteni, tekintettel arra, hogy a korábbi névjegyzék határozott, hétéves időtartamra jött létre, amely időtartam az új névjegyzék felállításával lejár.
A Törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a korábbi felszámolói névjegyzék egészen az új névjegyzék felállítására irányuló eljárásokat lezáró utolsó határozat véglegessé válásának napjáig áll fenn, ezzel a nappal a korábbi névjegyzék a törvény erejénél fogva megszűnik. Az ex lege megszűnésre tekintettel a felszámolók névjegyzékét vezető szerv alakszerű határozatot nem hoz. A Cstv. 27/A. § (6a) bekezdése alapján vezetett nyilvántartásban szereplő felszámoló szervezetek a folyamatban lévő eljárásaikat továbbra is új kijelölés nélkül fejezhetik be.
7. §
A Cstv. 27/C. § (7) bekezdésének módosításával összhangban módosul a 27/C. § (8) és (9) bekezdése is.
8. §
A Cstv. 27/C. § (7) bekezdésének módosításával egyidejűleg feleslegessé válik a Cstv. 27/C. § (6) bekezdés f) pontjában meghatározott felszámoló névjegyzékből való törlési ok, ezért indokolt annak hatályon kívül helyezése.
9–10. §
A Törvényjavaslat az Étv. értelmező rendelkezéseit kiegészíti a vasúti telekalakítás fogalmával. Az Étv. a telekalakítás típusaira vonatkozóan már tartalmaz rendelkezéseket, ezért szükséges a vasúti telekalakítási eljárásnak a telekalakítás meglévő rendszerébe történő beillesztése, amellyel a különböző szabályozási szintek által meghatározott követelmények összehangolásának lehetőségét biztosítja a törvény.
11–12. §
Az állami vagyon kezelésére vonatkozó jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő soron kívüli bejegyzése szükséges ahhoz, hogy a vagyonkezelői jog gyakorlásának folytonossága a vagyonkezelő változása esetén is biztosítható legyen, és az új vagy módosult vagyonkezelő bejegyzésének hiánya a vagyonkezelő rendelkezési jogát ne lehetetlenítse el. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett ingatlanok tekintetében lehetővé válik a vagyonkezelői jog bejegyzésének, módosításának vagy törlésének a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélküli átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban. Ennek célja, hogy a fennálló tulajdoni viszonyok érintése nélkül ezen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanok tekintetétben mielőbb rendezetté váljon az ingatlanok vagyonkezelése.
Az átmeneti rendelkezés kimondja, hogy a folyamatban lévő eljárások tekintetében is alkalmazni kell a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó új rendelkezést.
13. §
A Törvényjavaslat azon szabályozói szándék egyértelműsítését szolgálja, miszerint – a piaci igényekre figyelemmel – az MFB Zrt., illetve az MFB csoport befektetési alapjai kivásárlás útján is szerezhetnek részesedést gazdálkodó szervezetben anélkül is, hogy a gazdálkodó szervezet hitel- vagy tőkefinanszírozásban részesülne.
Ennek indoka, hogy önmagában az is biztosíthatja a gazdaságfejlesztési cél teljesülését, hogy az MFB Zrt., illetve a befektetési alapok pénzügyi befektetőként megvásárolják az érintett gazdálkodó szervezet valamely tulajdonosának társasági részesedését, ezáltal elősegítve az adott gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységének fellendítését.
14. §
A piaci igényekhez igazodva indokolt kiegészíteni azon szerződések, jogviszonyok körét, amelyekhez kapcsolódóan az MFB Zrt. kezességet, garanciát, illetve egyéb bankári kötelezettséget vállalhat. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a Törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Zrt. garanciát vállalhat olyan esetben is, amikor hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-vásárlással jön létre a hiteljogviszony.
A Törvényjavaslat továbbá megteremti a lehetőséget arra, hogy az MFB Zrt. adásvételi szerződéshez kapcsolódóan ún. fizetési garanciát vállaljon, illetve hogy a pénzügyi szolgáltatások közül ne kizárólag az MFB tv. 4. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt hitelhez, illetve kölcsönhöz, hanem pénzügyi lízinghez kapcsolódóan is vállalhasson garanciát.
15. §
A Törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett részesedésével működő gazdasági társaságok, amelyek jellemzően nem végeznek pénzügyi tevékenységet, átmenetileg társasági részesedést szerezhessenek veszteségeik mérséklése céljából abban az esetben is, ha a veszteség nem pénzügyi szolgáltatásból származik. Emellett a rendelkezés az értékarányosságot erősítő céllal is pontosításra kerül.
16. §
A Törvényjavaslat 18. §-a lehetőséget teremt arra, hogy az MFB Zrt. alkalmazottja a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével további munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsen, továbbá vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagi tisztséget vállaljon. A Törvényjavaslat – a munkáltatói döntéshozatal garanciaként – az alapvető követelményeket törvényi szinten rögzíti azzal, hogy a döntés során figyelembe veendő egyéb körülményeket az MFB Zrt. belső szabályzatba foglalja.
17. §
A Törvényjavaslat a piaci igényekhez igazodva két ponton módosítja a fejlesztési tőkefinanszírozás fogalmát, ezáltal a fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrás felhasználását. Egyrészt – az MFB törvény 4. § (2) bekezdés d) pontjával összhangban – megszünteti azt a korlátozást, miszerint forgóeszközigény önállóan nem, csak beruházáshoz kapcsolódóan finanszírozható. Másrészt a jelenlegi szabályozásnál szélesebb körben teszi lehetővé a fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrás befektetett pénzügyi eszköz – akár adásvétel útján történő – szerzésére történő felhasználását is.
18. §
A Törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy az MFB Zrt. alkalmazottja a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével további munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsen, továbbá vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagi tisztséget vállaljon. Ennek indoka, hogy egyes további jogviszonyok az összeférhetetlenség kivételi szabályai körén kívül esnek ugyan, de nem veszélyeztetik az alkalmazott banki feladatainak ellátását, illetve amelyek ellátásához a munkáltatónak jogos érdeke fűződik.
Az MFB tv. 21. § 2. pontjának módosítása a gazdálkodó szervezet fogalmát módosítja; a befektetési alapok egyre erősödő piaci jelenlétére tekintettel indokolt megteremteni annak lehetőségét, hogy az MFB Zrt. részt vehessen közvetlenül a befektetési alapok hitel- és tőkefinanszírozásban is az MFB tv.-ben foglalt egyéb feltételek szerint.
19. §
A Törvényjavaslat kiegészíti a Vasút tv. hatályát, amely szerint a magyar állam tulajdonában álló, országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó és azzal szomszédos ingatlanokra terjed ki a megjelölt kivételtől eltekintve.
20. §
A Törvényjavaslat a törvény értelmező rendelkezéseit pontosítja, ami szükséges a vasúti pálya tartozéka és a vasúti üzemi létesítmények tartalmi összhangjának megteremtése érdekében.
A Törvényjavaslat bevezeti a „vasúti telekalakítás” fogalmát. A vasúti telekalakítás egy új típusú telekalakítási eljárás annak érdekében, hogy a telekalakítás eredményeképpen az országos törzshálózati vasúti pálya és tartozékai üzemeltetéséhez megfelelő méretű területnagysággal rendelkező önálló helyrajzi számú ingatlan kerüljön kialakításra.
21. §
A Törvényjavaslat meghatározza az állam feladatát a vasúti telekalakítás tekintetében, valamint kimondja, hogy a vasúti telekalakítás közcélú feladat és közérdekű tevékenység.
22. §
A Törvényjavaslat a vasúti telekalakítási eljárás során alkalmazandó – a telekalakításra vonatkozó általános szabályozástól eltérő – rendelkezéseket rögzíti. Meghatározza, hogy a vasúti telekalakítás az engedélyezésére és a telekalakítási engedély alapján az új ingatlan nyilvántartási állapot átvezetésére irányul.
A Törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a vasúti telekalakítás következtében önálló helyrajzi számon létrejövő, a magyar állam tulajdonába kerülő országos jelentőségű vasútvonal vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó ingatlant kivett vasúti pálya megnevezéssel kell az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartani és rendezi az ingatlant érintően bejegyzett vagy feljegyzett jogokra és tényekre vonatkozó szabályozást.
A Törvényjavaslat szabályozza az állam és más személy osztatlan közös tulajdonában álló ingatlan vasúti telekalakítását is, amely tekintetében az ingatlanok tulajdonosainak kell megállapodniuk ahhoz, hogy a vasúti telekalakítás lefolytatható legyen.
23. §
Vasúti üzemi létesítmények idegen ingatlanon történő létesítése, valamint idegen ingatlanon fennálló ilyen típusú létesítmények helyzetének rendezése érdekében használati jog alapítható.
A használati jog elsődlegesen megállapodáson alapul.
A rendelkezés a vasúti üzemi létesítmény idegen ingatlanon történő létesítésére irányuló használati jog alapítását szabályozza. A feleknek megállapodás útján lehetőségük van a használati jog feltételeinek kialakításában, a korlátozással arányos mértékű kártalanítás mellett. A megállapodás hiányában a közlekedési hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a vasúti közlekedés fejlesztése, üzemeltetése érdekében szükséges.
24. §
Felhatalmazó rendelkezés.
25. §
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény hatálybalépésével a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a kormányzati magasépítési beruházásokhoz szükséges ingatlanok, azok tartozékaival és alkotórészeivel együtt. A vagyonelemek átadására a tulajdonosi joggyakorlók által kötött megállapodás útján kerülhet sor, melyek az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter záradékolásával lépnek hatályba. A kormányzati beruházások, illetve a vagyonátadások nagy számára tekintettel szükségessé vált e záradékolás alóli kivételi kör meghatározása, lehetővé téve a gyorsabb ügymenet biztosítását, a beruházások mielőbbi megkezdhetősége érdekében, tekintettel arra is, hogy a külön törvény rendelkezése alapján a miniszternek érdemi döntési jogköre nem merül fel az átadás-átvételek kapcsán.
26. §
Az állami vagyonra vonatkozó szabályozás jelenleg nem ismeri a „gyűjtemény” fogalmát, ezért indokolttá vált az állami tulajdonba kerülő gyűjtemények nyilvántartásba vételét elősegítendő a fogalom törvényi szintű szabályozása. A Törvényjavaslat bevezeti a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény fogalmát.
Tekintettel arra, hogy különféle állami tulajdonban álló gyűjtemények érintettsége is felmerülhet, ezért a „gyűjtemény” fogalmának speciálisan az ilyen típusú (pl. lepkék, bogarak, könyvek, bélyegek, érmék, bankjegyek), illetve ehhez hasonló gyűjteményekre vonatkozó fogalom meghatározása vált szükségessé. A fogalom meghatározása során figyelemmel kellett lenni arra, hogy az ne legyen túl tág és minél inkább lefedje az érintett vagyoni kört annak érdekében, hogy ne okozzon a későbbiekben nehézséget az egyéb állami tulajdonban álló gyűjtemények kezelésében.
27. §
A Törvényjavaslat a Vtv. módosításával egyértelműsíti az ellenőrzési kötelezettség meghatározására vonatkozó szabályokat. Az MNV Zrt. a rendszeres tulajdonosi ellenőrzési feladatokat komplex módon, eseti ellenőrzésekkel valósítja meg. A stratégiai és éves ellenőrzési terv az eseti ellenőrzések vonatkozásában készül, ezen ellenőrzések megállapításai, javaslatai hasznosulásának, valamint az intézkedések végrehajtásának nyomon követése folyamatosan történik.
28. §
A módosítás az ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó döntési hatáskörök racionalizálása alapján pontosítja az MNV Zrt. Igazgatóságának állami tulajdonban álló ingatlanok és ingó vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásával kapcsolatos hatáskörét.
29. §
Azokban az esetekben, amelyeknél a vagyonkezelői jog törvényen alapul és nincs mód arra, hogy a tulajdonosi joggyakorló által jellemzően a vagyonkezelési szerződésben rögzítésre kerülő szabályok ismertetése és a vagyonkezelő általi elfogadása biztosított legyen, garanciális jelentőséggel bír a Vtv. kiegészítése a tulajdonosi ellenőrzési szabályzat kötelező érvényéről, valamint a vagyonkezelő nyilvántartásba vételi és a tulajdonosi joggyakorló részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről.
30. §
Az elmúlt időszak jogalkotási tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányzati szándék nemcsak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti gazdasági társaság feladatainak (és vagyonának) központi költségvetési szerv általi átvételét tartja kívánatosnak, hanem a központi költségvetési szerv általi feladat gazdasági társaság általi átvételét is. Erre példa a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 251/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet, valamint az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet.
A központi költségevetési szervek általi feladat ellátási kötelezettség és a feladat ellátásához szükséges vagyon gazdasági társaság általi, jogutódlással történő átvételéhez kapcsolódóan szükséges a vagyonjogi szabályok megalkotása.
A Vtv. új 27/A. § (5) bekezdése rögzíti, hogy ha az átadással érintett vagyontárgyak tekintetében hiány mutatkozik, a hiánynak megfelelően a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szerve köteles korrigálni a jogelőd költségvetési szerv analitikus és főkönyvi elszámolásait és az éves költségvetési beszámolóját annak jóváhagyását megelőzően azzal, hogy a módosítás az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet 34. §-a előírásainak megfelelően történhet meg.
31. §
A módosítás indoka az állami tulajdonban álló vagyonelemek ingyenes tulajdonba adására vonatkozó döntési hatáskörök racionalizálása. Az eddigi szabályozás értelmében ingatlan vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról csak a Kormány vagy az Országgyűlés volt jogosult dönteni. Az MNV Zrt. részére azonban nagy számban érkeznek önkormányzati igények a kis értékű (esetenként pár százezer forintos), állami feladat ellátásához nem szükséges ingatlanok (jellemzően árkok, utak, temetők, stb.) ingyenes tulajdonba adására vonatkozóan is. A Törvényjavaslat lehetőséget biztosít az MNV Zrt. számára, hogy szakmai mérlegelése alapján saját hatáskörben döntsön e kisértékű vagyonelemek önkormányzati közfeladatok ellátásának elősegítése érdekében történő átadásáról.
Az ingatlanok esetében az egyedi értékhatárt az aktuális ingatlanpiaci árak alapján célszerű bruttó 1 millió forint értékben rögzíteni tekintettel az elmúlt időszak tapasztalataira.
A Törvényjavaslat célja továbbá, hogy az MNV Zrt.-nek lehetősége legyen a szintén kis értékű, állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóságok – helyi önkormányzatok és egyházak mellett – közhasznú szervezetek részére történő ingyenes tulajdonba adásáról is dönteni. Ily módon lényegesen egyszerűsödik az ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó döntési folyamat, a kapcsolódó eljárás ideje rövidül.
Az MNV Zrt. továbbá jogosulttá válik arra is, hogy a rábízott vagyoni körében fellelhető olyan – jellemzően öröklésből származó, értékkel nem bíró, vagy nem hasznosítható – leselejtezett ingó vagyonelemek tulajdonjogát, amelyek hasznosítása nem jár eredménnyel és az állami feladat ellátásához szükségtelenek, ingyenesen, a jogosultak kérelme alapján egyoldalú nyilatkozatával az elsősorban karitatív, közérdekű tevékenységet ellátó civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, szeretetotthonok, karitatív szervetek, stb.) részére átruházza. Az állami vagyonban érdemi csökkenés nem következik be, hiszen leselejtezett, piaci értékkel nem, illetve elhanyagolható piaci értékkel rendelkező vagyonelemek átadására kerül sor, ugyanakkor ezen a módon az állam közvetetten hozzá tud járulni a közhasznú tevékenységet ellátó civil szervezetek feladatellátásához és mentesül a felmerülő további költségek viselésétől is.
A hatályos szabályozásban szereplő, az illetékmentességre vonatkozó külön rendelkezés rögzítése szükségtelen, ugyanis az illetékmentességgel előnyben részesíteni kívánt személyi kör vagyonszerzését az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény jelenleg is mentesíti az illeték alól személyes vagy tárgyi illetékmentesség formájában. Ezért indokolt a vonatkozó rendelkezés törlése.
32. §
A Vtv. 36. §-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható, ugyanakkor nem határoz meg semmilyen feltételt a nevesített kedvezményezettek tekintetében. A Vtv. hatályos rendelkezései meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeknek akkor kell megfelelnie az érintettnek, amennyiben vele állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötésére kerül sor. Mindezekre tekintettel az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményének érvényre juttatása érdekében indokolt a törvényi szabályozás kiegészítése azokkal az alapvető elvárásokkal, amelyeknek a lehetséges kedvezményezettek meg kell, hogy feleljenek az állami vagyon ingyenes átruházása érdekében.
33. §
Indokolt a gyakorlatban is alkalmazott nyilvántartási értéken történő elszámolást jogszabályban rögzíteni, így minden esetben az átadónál szereplő nyilvántartási értéken kerül sor a vagyonelemekkel történő elszámolásra, ezzel egyúttal elkerülhetővé válik, hogy a költséges és időigényes értékbecsléssel megállapított piaci értéken kezelje valamely fél az elszámolást.
34. §
A tulajdonosi szerkezet megváltozására figyelemmel az NKM Zrt. Vtv.-ből való törlése vált szükségessé. A magyar állam – az MVM Zrt. egyedüli részvényeseként – az NKM Zrt.-ben meglévő kisebbségi részesedésével megemelte az MVM Zrt. alaptőkéjét.
35. §
Az Nvtv. tételes felsorolással határozza meg, hogy ki lehet az állami vagyon tekintetében vagyonkezelő. E kör kerül kiegészítésre jelen rendelkezéssel, mely szerint állami vagyon vagyonkezelője országos törzshálózati vasúti pályát működtető többségi állami tulajdonú gazdasági társaság is lehet. A rendelkezés egyértelműen a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (a továbbiakban: GYSEV Zrt.) számára kívánja biztosítani a vagyonkezelési szerződés megkötésének lehetőségét, mely most a társaság tulajdonosi szerkezete miatt kizárt. Ugyanakkor a GYSEV Zrt. jelenleg is vagyonkezelője kizárólagos állami vagyonnak a korábbi jogszabályok alapján kötött vagyonkezelési szerződés alapján. A GYSEV Zrt. gyakorlatilag ugyanazt a tevékenységet látja el, mint a 100%-os állami tulajdonban álló MÁV Zrt., azonban sajátos tulajdonosi szerkezete miatt a jelenleg hatályos jogszabályok szerint sem vagyonkezelési szerződés nem köthető vele, sem a meglévő vagyonkezelési szerződése nem módosítható. A GYSEV Zrt. esetében a vagyonkezelői státusz biztosítása mind számviteli, mind elszámolási szempontból világos helyzetet teremt, egyúttal a pályaműködtetői tevékenység és a GYSEV Zrt. által végzett nagy volumenű beruházások is hatékonyabbá válhatnak.
A fentieken túl a fogalom meghatározások köre is bővül az összetett vízilétesítmény fogalmával, melyet a jelenleg hatályos rendelkezések a törvény mellékletében pontatlanul tartalmaznak. Az összetett vízilétesítmény részét képezi mindkét oldalon az övárok és a töltés között elhelyezkedő terület is.
36–37. §
A kizárólagos nemzeti vagyon körbe tartozó közterületek köre a terek, parkok mellett kiegészítésre kerül a tulajdoni lapon, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 50. § (1) bekezdés c) pontja szerinti „művelés alól kivett közkert” művelési ágban szereplő közkertekkel is, melyekre nézve annyi az eltérés közparktól – a területrendezési, építésügyi szabályok szerint –, hogy az 1 hektárnál kisebb közhasználatú közterületi zöldterület kapnak ilyen megnevezést, ugyanakkor funkciójuk, és bárki által használható jellegüket tekintve a közparkkal azonos jegyeket mutatnak.
38. §
A 2019. évben elfogadott, a nemzeti vagyon ingyenes tulajdonba adására vonatkozó szabályok [Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) alpontja] kiegészítésének az analógiájára kerül sor ennek a szabálynak a bevezetésére, így a kizárólagos állami tulajdonú minősítéssel bíró vagyontárgyak bontása, és helyébe új vagyonelem létrehozása nem minősül a nemzeti vagyon vonatkozásában előírt állagmegóvási, megőrzési kötelezettség megszegésének.
A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás alapelvi követelményeinek megfelelve, továbbá az ágazati szabályokban (kulturális örökségvédelem, világörökségre vonatkozó) előírt kötelezettségekre és korlátozásokra figyelemmel kerülhet sor a védett állami vagyonelemek – akár a bontást is magában foglaló – átalakítására, amennyiben az a nemzeti vagyon megőrzése érdekében szükséges.
39. §
A módosítással a központi költségvetési szervek úgy szerezhetnek a jogszabályi értékhatárt is meghaladó ingóságokat, immateriális javakat, készleteket, hogy azok is a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerülnek. Ugyanezen eljárásrend kerülne alkalmazásra a saját hatáskörben elvégzett olyan beruházásokra is, amelyek által új vagyonelem jön létre. Az MNV Zrt. ebben az esetben a beszerzéseket nem közvetlenül veszi nyilvántartásba, könyveiben nem aktiválja a vagyonelemeket, hanem az aktiválást, a nyilvántartást a költségvetési szerv saját hatáskörben végzi, saját információi és igényei alapján a jogszabálynak megfelelően. A költségvetési szervek a bruttó értékben történő nyilvántartásba vételhez az éves adatszolgáltatás keretében biztosítanak információt az MNV Zrt. részére.
Az Nvtv. alapvető célkitűzésként fogalmazza meg az állami vagyon és az azzal való felelős gazdálkodás kiemelt védelmének biztosítását, vagyis, hogy az állami vagyon hosszú távú hasznosítása hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználása minden körülmények között biztosított legyen. Az Nvtv. 11. § (10) bekezdése rendelkezik arról, hogy a nemzeti vagyon hasznosítására irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.
Ez alól a korlátozás alól az új rendelkezés a Kormány egyedi döntése alapján eltérést enged és kiemelt nemzetgazdasági érdek esetén lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzeti vagyon hasznosítására irányuló szerződés legfeljebb 30 éves időtartamra is megköthető legyen.
E kiegészítés azokban az esetekben jelenthet megoldást, ha az állami tulajdonban levő ingatlanokon, az ingatlan állapota, műemléki jellege miatt olyan jelentős mértékű és költségigényű beruházások megvalósítása válik szükségessé, amelyek megtérüléséhez a 15 éves időtartam nem elegendő.
A versenyeztetés mellőzésével történő hasznosítás körének kiterjesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a költségvetési szerv vagyonkezelőkön túl a közfeladatot ellátó társasági formában működő vagyonkezelők is szolgálati lakást biztosítsanak a velük, valamint a leányvállalatuknál foglalkoztatási jogviszonyban lévő munkatársaik számára, az általuk vagyonkezelt állami lakás állomány tekintetében.
40. §
A Vtv. módosítása részletesen meghatározza az Nvtv. 13. § (3) bekezdése alapján a tulajdonosi joggyakorló általi, a közfeladat ellátáshoz már nem szükséges, leselejtezett tárgyi eszközök ingyenes tulajdonba adására vonatkozó szabályait, ugyanakkor ebben az esetben el lehet tekinteni az egyébként mind a tulajdonosi joggyakorló, mind a kedvezményezett részére adminisztratív terhet jelentő felhasználásra vonatkozó beszámolási kötelezettség teljesítésétől, figyelemmel arra is, hogy célhoz kötött hasznosítás sem előírás az igénylő részére.
41. §
A jelenleg hatályos jogszabályok, valamint azok alkalmazása során felmerülő járulékos kérdések számos olyan, a vagyonkezelési szerződésben való rögzítést, kifejtést, részletezést igénylő témakört tartalmaznak, vetnek fel, amelyek az Nvtv. hatályba lépését megelőzően – az Nvtv. tételes felsorolása szerint már vagyonkezelői jogot szerezni nem tudó szervekkel, személyekkel – megkötött vagyonkezelési szerződések nem tartalmaznak, azokról a létrejöttük idején hatályban volt jogszabályok nem rendelkeztek. Ezek egyértelműsítése szükséges és indokolt mind a tulajdonosi joggyakorló (elsősorban e rendelkezések éppen az állam, illetve az önkormányzat számára tekinthetők kedvezőbbnek, egyértelműen megfogalmazottnak), mind a vagyonkezelő megfelelő vagyongazdálkodási tevékenysége szempontjából, amely kizárólag szerződésmódosítással valósítható meg.
Az Nvtv. rendelkezéseiből nem levezethető, hogy kifejezett törvényi előírás nélkül kizárt lenne a felek egyező akarata esetén a hatályos jogszabályokkal összhangban álló, az azokban biztosított keretek közötti, hagyományos értelemben vett szabad szerződéses tartalom átalakítása, módosítása. Az Nvtv. 17. § (1) bekezdése kimondja ugyan, hogy az „E törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik.” ez azonban kizárólag annyit jelent, hogy az Nvtv. rendelkezései, mint törvényi rendelkezések nem hatnak vissza a már megkötött vagyonkezelési szerződésekre, de nem tartalmaz olyan tilalmat, hogy a felek a szerzett jogokat, kötelezettségeket a szerződésben ne módosíthatnák, azokról ne mondhatnának le, új kötelezettségeket ne vállalhatnának.
E módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a felek közös megegyezéssel a nemzeti, illetve állami vagyonra vonatkozó, hatályos szabályok mentén módosítsák a meglévő, a fenti jogszabályok hatályba lépése előtt kötött vagyonkezelési szerződésüket, azzal a korlátozó rendelkezéssel, hogy e módosítás nem jelentheti a szerződés időtartamának meghosszabbítását, illetve új vagyonelemmel bővítését.
42. §
Az Nvtv. 41.§ szerinti sarkalatos rendelkezéssel történő kiegészítése indokolja az Nvtv. sarkalatossági záradékának a kiegészítését is.
43. §
Az Ipoly-folyó jelenleg is a kizárólagos állami vagyon része. A határvízi együttműködés biztosítása érdekében szükséges, hogy a rendszerhez csatlakozó, a nagyvízi meder főművei is (02.09. és 02.10. árvízvédelmi szakaszok árvízvédelmi töltései) kizárólagos állami tulajdonban legyenek.
A Törvényjavaslat módosítja az Nvtv. 1. melléklet II. pontjának 4. táblázatában szereplő meghatározásokat (megnevezéseket) a vízilétesítmények tényleges funkciójához igazodó megnevezéssel.
44. §
Szövegcserés módosítás.
a)    hivatkozott jogszabály módosulása miatt a normaszöveg aktualizálása;
b)    jogtechnikai pontosítás;
c)    a vagyonkezelői kör bővítése (GYSEV Zrt.) miatt szükséges módosítások átvezetése a normaszövegen;
d)    összesített vízilétesítmények fogalom bevezetése folytán szükséges pontosítás.
45. §
A nemzeti vagyon kezelésért felelős tárca nélküli miniszter közvetlen, közvetett, többségi illetve kisebbségi tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonelemekkel kapcsolatos stratégia kialakítása érdekében vált szükségessé a Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. Nvtv. mellékletéből való törlése.
46. §
Az Nvtv. 2. mellékletében – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építmény-együttesek között – szerepel az átadással érintett Mád belterület, 878/5 helyrajzi számú, természetben a Mád, Táncsics utca 38. szám alatt található zsinagóga. Az épület átruházásával az kikerül az állami tulajdon köréből, ennek megfelelően pedig az ingatlan elhagyásra kerül az Nvtv. 2. mellékletéből.
47. §
A Törvényjavaslat biztosítja, hogy a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter, illetve az általa kijelölt személy a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) közgyűlésén tanácskozási joggal részt vegyen, illetve egyes kérdésekben – az Integrációs Szervezet többi tagja mellett – aktív szereplőként működjön közre a döntéshozatalban. E rendelkezés célja az Integrációs Szervezet feletti állami befolyás biztosítása a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon felhasználása tekintetében, valamint a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljai megvalósulásának előmozdítása.
48. §
A Törvényjavaslat az Integrációs Szervezet felügyelőbizottságában is biztosítja az nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter, illetve az általa kijelölt személy tanácskozási joggal való részvételének lehetőségét a törvényességi kontrollfolyamatokban való közreműködés érdekében.
49. §
A Törvényjavaslat jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
50. §
Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, mádi zsinagóga és rabbi ház ingyenesen az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába kerül. Az ingatlanátadás célja, hogy a kedvezményezett egyházi jogi személy hitéleti feladatainak hatékonyabb ellátását segítse. A törvény alapján az ingyenes átadással érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas megállapodások előkészítése és állam részéről történő megkötése valamint az érintett ingatlanok (becsült) forgalmi értékének megállapítása a tulajdonosi joggyakorló (MNV. Zrt.) feladata. A kedvezményezett tulajdonjogot szerző rendelkezési jogának közérdekből történő korlátozására az ingyenesen átadott ingatlanon a törvény erejénél fogva – az ingatlanok fennállásáig, azaz határozatlan időre – elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását végző MNV. Zrt. kezdeményezi.
51–52. §
Érden a Fácán köz 1. szám alatt található a 18093/36 helyrajzi számú „kivett, egyéb építmény” megnevezésű 2 ha 8473 m2 nagyságú belterületi ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) kizárólagos tulajdonosa 2018 júliusáig a Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalat (Cg. 01 01 002226) elnevezésű állami vállalat volt, amely jogutód nélkül, végelszámolással megszűnt, és 1999. június 18-ai hatállyal a cégnyilvántartásból törlésre került.
Az Ingatlanon 31 db, önálló helyrajzi számmal (18093/2-32) rendelkező ún. „úszótelek” és azok mindegyikén felépítmény (szövetkezi ház vagy garázs) található. A területen a belső közlekedési utak nincsenek önkormányzati tulajdonban, szabályozásuk nem rendezett, jogilag nem minősülnek közterületeknek.
Az Ingatlan rendezetlen tulajdoni viszonyainak következtében a belső közlekedési utak alatt húzódó csatornavezetékek az Ingatlan házi szennyvízhálózatának tekintendők, ezért azokat az Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft. (a továbbiakban: ÉTCS Kft.) nem veheti át üzemeltetésre, ugyanakkor az ott lakók szolgáltatási díjat fizetnek. A belső csatornahálózat teljes felújítása szükséges, azonban házi szennyvízhálózatnak tekintendő vezetékszakaszok esetén a kiépítés és a felújítása önkormányzati forrásból, víziközmű fejlesztési alapból nem finanszírozható.
A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján az Ingatlan tekintetében 2018. júliusban vagyonfelosztás jogcímen a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonjoga és az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorló szervezetként bejegyzésre került az ingatlan nyilvántartásba.
Az Önkormányzat – tervei szerint – az Ingatlan megosztása során kiszabályozza az utcákat és közös használatú tereket, és az ingatlantulajdonosok által közel 40 éve sajátjukként birtokolt és használt ingatlan részeket térítés nélkül átadja részükre.
Mindezek érdekében az Ingatlan ingyenesen az Önkormányzat tulajdonába kerül lakásgazdálkodás és településfejlesztés, településrendezés feladatok elősegítése érdekében, azzal a feltétellel, hogy az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja. Az Önkormányzat a tulajdonába adott ingatlant a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott lakásgazdálkodási és településfejlesztési, településrendezési célokra használhatja fel, amennyiben ellenérték fejében elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételt az önkormányzat tulajdonában álló lakáscélú ingatlanok fejlesztésére, korszerűsítésére vagy az ingyenesen tulajdonba adott ingatlan vonatkozásában felmerült településfejlesztési feladatok megvalósítására köteles fordítani.
A célhoz kötött hasznosításra vonatkozó előírások teljesüléséről, az ingatlan fejlesztéséről, valamint az ingatlan értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról az Önkormányzat évente beszámol az MNV Zrt. felé, az ingatlan átruházását követő 15 évig, de legfeljebb az ingatlanból telekalakítást követően létrejövő ingatlanok elidegenítéséig.
Az Ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. elidegenítési tilalomra vonatkozó rendelkezéseit.
53. §
Hatályba léptető rendelkezés.
54. §
Sarkalatossági záradék.
55. §
Jogharmonizációs záradék.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére