2019. évi CXVIII. törvény indokolás
2019. évi CXVIII. törvény indokolás
a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 2019. évi CXVIII. törvényhez
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2015 szeptemberében jelent meg az Európai Bizottság közleménye, amely a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési tervet tartalmazza. Ez a terv azt célozza, hogy a tagállamok tőkepiacainak szabályozását – a szabályozás egységesítése révén – ahol lehetséges és célszerű, nemzeti szintről közös uniós szintre helyezze. Ezáltal több lehetőség nyílik az akadályok nélküli határon átnyúló befektetések előtt. További cél, hogy az EU tagállamainak túlnyomó részében, így Magyarországon is meghatározó banki finanszírozáson alapuló rendszer mellé a tőkepiacról történő finanszírozás is felzárkózzon, a vállalkozások diverzifikáltabb forrásokból juthassanak tőkéhez bárhol az Európai Unióban. Fontos az is, hogy a befektetőknek olyan további lehetőségek kínálkozzanak, amelyek révén pénzüket úgy hasznosíthatják, hogy ezáltal fokozzák a növekedést és a munkahelyteremtést.
A tőkepiaci unió megvalósítása felé teendő egyik alapvető lépés az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003-as irányelv felváltása egy – ugyanezt a témát szabályozó – rendelettel. Ez az új (EU) 2017/1129 rendelet 2019. július 21-től közvetlenül alkalmazandó az Európai Unió összes tagállamában.
Ennek következtében jelen törvényjavaslat hangsúlyos elemét képezi a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) módosítására irányuló rész, amely törvénynek „Az értékpapírok forgalomba hozatala, szabályozott piacra történő bevezetése” című IV. Fejezete jelentős mértékben átdolgozásra került. A korábbi irányelvi szabályozásnak megfeleltethető szabályok rendeleti szinten történő kezelése egyrészt a hazai jogszabályban való megjelenítést feleslegessé tette, így a hatályon kívül helyezési rendelkezések szükségessége miatt lerövidült a fejezet. A rendeleti szabályozáshoz való alkalmazkodás kényszere másrészt azonban jelentős változtatásokat is megkövetelt az eddigi rendszerhez képest. Így pl. a rendelet fogalomhasználata miatt szűkül a zártkörű forgalomba hozatal eddigi hazai fogalma. A tájékoztató készítési kötelezettségre vonatkozó szabályok ugyanakkor e körben továbbra sem változnak, azonban az eddig a tájékoztató készítési kötelezettség alól ilyen jogcímen (azaz a zártkörűség miatt) felmentettek a jövőben a rendeletben meghatározott kivételek alapján mentesülnek a tájékoztató készítési kötelezettség alól. Az átdolgozott rész láttató szabályként természetesen tartalmazza, hogy a fejezet rendelkezéseit az (EU) 2017/1129 rendelettel és az e rendelethez kapcsolódó bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelettel együtt kell alkalmazni.
A befektetők tájékoztatását célzó uniós rendelet nyomán a tőkepiacról szóló törvény által használt fogalmak (így például a nyilvános és zártkörű forgalomba hozatal fogalom) nem szükségszerűen determinálják a más célú szabályozásokat. Különböző szabályozási célok különböző megközelítését (az adott esetben a befektetői tájékoztatás szempontjától eltérő szempontú megközelítést) az adott speciális jogszabályban kell a szabályozási cél által megkívánt mértékben érvényre juttatni.
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) módosítását elsősorban az állami támogatás nélküli termékekre vonatkozó új szabályok indokolják. Az állami támogatás nélkül kötött szerződések esetén ugyanis egyes korlátozások szükségtelenek, gátolják a rugalmas feltételek kialakítását. Az Ltp. módosítását szükségessé teszi egyes szabályok korszerűsítése (pl. likviditáskezelési eszköztár bővítése), illetve pontosítása is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
Az 1. §-hoz
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
2. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
A 2. §-hoz
Az Ltp. módosításának célja, hogy az állami támogatás nélkül nyújtott termékek esetén nem indokolt a szerződéses módozatok bevezetését a Magyar Nemzeti Bank engedélyéhez kötni. Az engedélyezés előírását a korábbi termékek esetén a megtakarításhoz biztosított nagy összegű állami támogatás tette szükségessé.
A 3. §-hoz
Az állami támogatás nélküli lakás-előtakarékossági termékek esetén indokolt egyes korlátozások alól mentességet biztosítani a rugalmasabb konstrukciók lehetővé tétele érdekében.
A 4. §-hoz
A működési hatékonyság növelését és az azonosan magas színvonalú ügyfélkiszolgálás biztosítását szolgálja annak lehetővé tétele, hogy a hitelintézet a csoportszintű működés során szolgáltatásokat nyújthasson a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára.
A repóügyletek lehetővé tétele hozzájárul a likviditási és kockázatkezelési eszköztár bővítéséhez.
Az 5. §-hoz
A likviditáskezelést szolgáló repóügyleteket nem kell figyelembe venni a felvett kölcsönökre vonatkozó korlátozásnál.
A 6. §-hoz
A likviditáskezelés hatékonyságának növelését és megfelelő likvid tartalékok képzését szolgálja annak lehetővé tétele, hogy a lakástakarékpénztár szabad eszközeit az Európai Unió bármely tagállamának központi bankjánál vagy az anyabankjánál helyezhesse le.
A 7. §-hoz
Az állami támogatás nélkül nyújtott termékek esetén nem indokolt a szerződéses módozatok módosítását a Magyar Nemzeti Bank engedélyéhez kötni. Az engedélyezés előírását a korábbi termékek esetén a megtakarításhoz biztosított nagy összegű állami támogatás tette szükségessé.
A 8. §-hoz
A módosítás részben pontosító jellegű, annak rögzítésével, hogy kedvezményezett jelölése esetén a kedvezményezett teljesítse az elvárt feltételeket. A feltételek kiegészítése biztosítja, hogy a magyarországi lakóhely mellett elfogadható a magyarországi tartózkodási hely is.
A 9. §-hoz
A módosítás tartalmazza az állami támogatások miatt szükséges kincstári adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket.
A 10. §-hoz
Az Ltp.-t érintő szövegcserés módosítások.
A 11. §-hoz
Hatályát vesztő szövegrészt tartalmazó módosítás célja annak biztosítása, hogy társasház esetén a lakástakarékpénztári szerződéssel kapcsolatos határozathozatal ne térjen el a társasházakra vonatkozó törvény szabályaitól.
3. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
A 12. §-hoz
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
4. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
A 13. §-hoz
A Javaslat a Tpt. módosítására vonatkozó részében egyes definíciókat pontosít az (EU) 2017/1129 rendelettel összhangban, illetve más törvényekben már definiált fogalmakra utal.
A Tpt. 5. § (1) bekezdés 95. pontja a „nyilvános forgalomba hozatal” definícióját az (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel és értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése fogalmak összességeként határozza meg. Ez azt jelenti, hogy az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdésében felsorolt esetek is – a rendelet szóhasználatának megfelelően – nyilvános ajánlattételnek minősülnek, attól függetlenül, hogy ezen esetekre a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik.
A 14. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a kötvényben egyoldalú jognyilatkozattal is kezességet lehessen vállalni a kötvény kibocsátójáért.
A 15. §-hoz
A Javaslat a Tpt. IV. Fejezetének rendelkezései során alkalmazandó definíciók meghatározását tartalmazza az (EU) 2017/1129 rendelettel összhangban, valamint egyértelművé teszi, hogy a Fejezet rendelkezései az (EU) 2017/1129 rendelettel, valamint a Bizottság (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendeletével együtt alkalmazandóak. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazása alapján – az ESMA által elkészített tervezet alapján a Bizottság által – elfogadandó, alapvetően technikai jellegű szabályokat tartalmazó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok alkalmazása a címzettekre nézve kötelező, e standardok törvényi szinten történő felsorolása azonban nem szükséges.
A 16. §-hoz
A Javaslat – annak érdekében, hogy minden forgalomba hozatal besorolható legyen vagy a zártkörű vagy a nyilvános forgalomba hozatal kategóriájába, minden olyan értékpapír forgalomba hozatalt zártkörűnek minősít, amely nem sorolható be a nyilvános forgalomba hozatal kategóriájába.
A 17. §-hoz
Az (EU) 2017/1129 rendelet preambulumával összhangban a Javaslat a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációval kapcsolatos rendelkezést tartalmaz.
A 18. §-hoz
A rendelkezés az (EU) 2017/1129 rendelettel való összhang biztosítása érdekében szükséges módosítást tartalmaz.
A 19. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletnek megfelelően értékpapírra történő nyilvános ajánlattétel és értékpapír szabályozott piaci bevezetés esetén tájékoztatót kell közzétenni, amelyhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (3) bekezdésében foglalt tagállami opció gyakorlását a 21. § (1a) bekezdés tartalmazza. A minimum tájékoztató készítésére vonatkozó kötelezettség értékpapírra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattétel esetén alkalmazandó, amikor az értékpapír ajánlattételi ellenértéke tizenkét hónapon belül európai uniós szinten egymillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb és mivel a tájékoztató közzétételét kiváltó dokumentumról van szó, olyan értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételre sem vonatkozik, amely megfeleltethető az (EU) 2017/1129 rendelet (1) cikk (4) bekezdés szerinti esetek valamelyikének. Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (5) bekezdésében foglalt, tájékoztató készítés alóli mentességi esetek alapján történt bevezetésekre vonatkozó, Felügyeletnek történő bejelentési kötelezettség előírása is szükséges annak érdekében, hogy a Felügyelet ezek jogszerűségét is vizsgálni tudja.
Azon a nyilvános ajánlattételek esetén, amelyek az (EU) 2017/1129 rendelet (1) cikk (4) bekezdésének a)–e) és j) pontja szerinti esetek valamelyikének feleltethetők meg, a befektetők tájékoztatása érdekében szükséges a 16. §-ban foglalt előírásokat alkalmazni, és a Felügyelet felé a 17. § szerinti bejelentést megtenni.
Értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe (MTF) történő regisztrációja esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet végző piacműködtető vagy befektetési vállalkozás által előírt és jóváhagyott információs dokumentum készítése kötelező, amennyiben tájékoztató vagy minimum tájékoztató közzétételére nem került sor. Az MTF-re történő regisztráció szabályait a Bszt.-ben meghatározott szervezett kereskedési rendszerbe (OTF) történő regisztráció esetén is alkalmazni kell.
A 20. §-hoz
A rendelkezések az (EU) 2017/1129 rendelettel való összhang biztosítása érdekében módosulnak.
A 21. §-hoz
A rendelkezések az (EU) 2017/1129 rendelettel való összhang biztosítása érdekében módosulnak.
A 22. §-hoz
A Javaslat az (EU) 2017/1129 rendelettel való összhang megteremtése érdekében szükséges mértékben módosítja a felelősségre vonatkozó szabályokat. Az az előírás és piaci gyakorlat azonban nem változik, hogy a tájékoztatóban, minimum tájékoztatóban foglalt minden információra, illetve az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.
A 23. §-hoz
A Javaslat technikai módosításokat vezet át.
A 24. §-hoz
A Javaslat technikai módosításokat vezet át.
A 25. §-hoz
A Javaslat technikai módosításokat vezet át.
A 26. §-hoz
Az értékpapír tájékoztatóra vonatkozó szabályozási keretrendszer módosítása kapcsán szükségessé vált a kibocsátókat érintő transzparencia szabályok hatályának felülvizsgálata, újragondolása is. Annak érdekében, hogy a rendelkezések még jobban kövessék a vonatkozó 2004/109/EK irányelv logikáját, és a hazai kibocsátókra is a többi EU tagállamban előírt szabályozás vonatkozzon (ezáltal a kibocsátókra vonatkozó adminisztratív terhek csökkenjenek), a jövőben e Fejezet rendelkezései nem a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátójára, hanem csupán a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátójára vonatkoznak. A magyar szabályozás csak e módosítás révén tudja teljes mértékben követni az irányelv hatályát.
A 27. §-hoz
A módosítások pontosító jellegűek, céljuk a 2004/109/EK irányelv rendelkezéseinek való még teljesebb megfelelés.
A 28. §-hoz
A Javaslat célja a „bennfentes személy” fordulat tartalmi kiüresedése miatti módosítása a MAR szóhasználatának megfelelően a Tpt.-ben és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.).
További módosítás a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének feltüntetése a MAR 1. cikkében foglalt hatályával összhangban.
A 29. §-hoz
A Javaslat célja a „bennfentes személy” fordulat tartalmi kiüresedése miatti módosítása a MAR szóhasználatának megfelelően a Tpt.-ben és az MNBtv.-ben.
További módosítás a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének feltüntetése a MAR 1. cikkében foglalt hatályával összhangban.
A 30. §-hoz
A Javaslat célja a „bennfentes személy” fordulat tartalmi kiüresedése miatti módosítása a MAR szóhasználatának megfelelően a Tpt.-ben és az MNBtv.-ben.
További módosítás a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének feltüntetése a MAR 1. cikkében foglalt hatályával összhangban.
A módosítás célja továbbá annak egyértelműsítése, hogy az 596/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi eszköz esetében a rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó szabályok is alkalmazandók.
A 31. §-hoz
A módosítást a betétvédelmi és befektető védelmi céllal létrejött garancia alapok egységes munkaszervezetének továbbá a munkaszervezet közös irányításának 2019. december 31. napjával történő megszűnése indokolja.
A 32. §-hoz
A módosításokat a betétvédelmi és befektető védelmi céllal létrejött garancia alapok egységes munkaszervezetének továbbá a munkaszervezet közös irányításának 2019. december 31. napjával történő megszűnése indokolja.
A 33. §-hoz
A módosításokat a betétvédelmi és befektető védelmi céllal létrejött garancia alapok egységes munkaszervezetének továbbá a munkaszervezet közös irányításának 2019. december 31. napjával történő megszűnése indokolja.
A 34. §-hoz
Az értékpapírosítási folyamat gördülékenyebb lebonyolítása érdekében javasolt módosítás. Az Európai Unió keretében megvalósuló tőkepiaci unió kiteljesedéséhez kapcsolódik az a javaslat, amely az értékpapírosítási folyamat gyorsabb, hatékonyabb lebonyolításához járul hozzá. A javaslat lényege abban áll, hogy az értékpapírosítást kezdeményező és az ún. különleges célú gazdasági egység (KCGE) közötti, az értékpapírosítás alapjául szolgáló követelésállományok átruházása céljára a tőkepiaci törvényben is egy speciális átruházási mód válik lehetővé. A javaslat nagyszámú követelésállomány és annak minden biztosítéka tekintetében történő átruházására irányul, ezzel elősegítve az értékpapírosítandó követelésállományok gördülékeny átadását. Mindez felügyeleti engedélyhez kötötten, a követelésállomány átruházást nem fogyasztóval szembeni követelésállományokra korlátozva és egyszerűsített eljárással valósítható meg.
A 35. §-hoz
Amennyiben az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa lehetővé teszi, központi értéktár a Tpt. 335. §-ában foglaltakon túl más jogi személy számára is nyújthat szolgáltatást a 909/2014/EU rendelet által előírt rendelkezés alapján. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a központi értéktár – a pénzügyi tranzakciókban részt vevő jogi személyek azonosítására szolgáló – nemzetközi kód (ún. LEI kód) kiadásához kapcsolódó szolgáltatásokat is végezhesse.
A 36. §-hoz
A Javaslat célja a „bennfentes személy” fordulat tartalmi kiüresedése miatti módosítása a MAR szóhasználatának megfelelően a Tpt.-ben és az MNBtv.-ben.
További módosítás a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének feltüntetése a MAR 1. cikkében foglalt hatályával összhangban.
A 37. §-hoz
A módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
A 38. §-hoz
A módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
A 39. §-hoz
A Javaslat célja a „bennfentes személy” fordulat tartalmi kiüresedése miatti módosítása a MAR szóhasználatának megfelelően a Tpt.-ben és az MNBtv.-ben.
További módosítás a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének feltüntetése a MAR 1. cikkében foglalt hatályával összhangban.
A 40. §-hoz
A Javaslat célja a „bennfentes személy” fordulat tartalmi kiüresedése miatti módosítása a MAR szóhasználatának megfelelően a Tpt.-ben és az MNBtv.-ben.
További módosítás a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének feltüntetése a MAR 1. cikkében foglalt hatályával összhangban.
A 41. §-hoz
A Javaslat célja a 909/2014/EU rendelet szankciós rendelkezéseinek való teljesebb megfelelés.
Az (EU) 2017/1129 rendelet 32. cikke előírja az illetékes hatóságoknak – a nemzeti joggal összhangban – biztosítandó hatásköröket. E rendelkezéseknek való megfelelés érdekében szükségesek a javasolt módosítások.
A 42. §-hoz
Az (1) bekezdésben szereplő javaslat célja a „bennfentes személy” fordulat tartalmi kiüresedése miatti módosítása a MAR szóhasználatának megfelelően a Tpt.-ben és az MNBtv.-ben.
További módosítás a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének feltüntetése a MAR 1. cikkében foglalt hatályával összhangban.
A (2) bekezdésben foglalt javaslat célja a 909/2014/EU rendelet szankciós rendelkezéseinek való teljesebb megfelelés, továbbá az (EU) 2017/1129 rendelet 38. cikke által előírt bírság mértékeket határozza meg.
A 43. §-hoz
A módosítást a betétvédelmi és befektető védelmi céllal létrejött garancia alapok egységes munkaszervezetének továbbá a munkaszervezet közös irányításának 2019. december 31. napjával történő megszűnése indokolja.
A 44. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz.
A 45. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 46. §-hoz
Jogharmonizációs rendelkezés.
A 47. §-hoz
Szövegcserés módosítások
A 48. §-hoz
Hatályukat vesztő rendelkezések.
5. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
A 49. §-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
6. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
Az 50. §-hoz
Az egyértelmű jogalkalmazás okán szükséges a befektetési vállalkozás helyreállítási képessége fogalmának meghatározása.
Az 51. §-hoz
A javaslatnak megfelelően a jelölő bizottság tagjai kizárólag a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai közül kerülhetnek ki.
Az 52. §-hoz
A módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
Az 53. §-hoz
A módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
Az 54. §-hoz
A 2014/59/EU irányelvvel összhangban szükséges kimondani, hogy a helyreállítási terv életbe léptetéséről, valamint egyes intézkedések alkalmazásáról a Felügyelet tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, az egyes intézkedések végrehajtására határidőt szab, továbbá értékeli az intézkedés hatékonyságát.
Az 55. §-hoz
A jelölő bizottság tagjaira vonatkozó átmenti rendelkezés.
Az 56. §-hoz
A Javaslat pontosítja a teljesítményjavadalmazásra vonatkozó szabályozást.
Az 57. §-hoz
Pontosító rendelkezések.
7. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
Az 58. §-hoz
A Javaslat célja, hogy a Felügyelet jogköre a más EGT-államban pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására jogosult pénzforgalmi szolgáltató magyarországi fióktelepének a működési és biztonsági kockázatok kezelésére, valamint az erős ügyfél-hitelesítésre vonatkozó törvényi rendelkezések betartatásának ellenőrzésére is kiterjedjen.
8. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
Az 59–69. §-okhoz
A módosítás egyértelműsítő, a gazdaságpolitikában használatos, hazailag és nemzetközileg elfogadott fogalmakhoz való alkalmazkodási célt szolgál anélkül, hogy az adósságcsökkentésre vonatkozó, Alaptörvényből fakadó szabályrendszert alapvetően megváltoztatná.
Az Alaptörvényben foglalt államadósság csökkentés, valamint az annak mértékét és módját előíró szabályrendszer definiálásával és végrehajtásával kapcsolatban a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény ad útmutatást. E törvény eddig az uniós szabályok szerinti ún. maastrichti adósságtól és adósság-mutatótól eltérő adósságot és adósság-mutatót határozott meg, s ezt alapul véve foglalta keretbe a költségvetési törvény tervezésének és végrehajtásának vonatkozó szabályait. A törvény megalkotása óta eltelt időben egyértelművé vált, hogy ezt a kettősséget nem feltétlenül szükséges fenntartani. A javaslat legfontosabb eleme a két adósság-definíció egységesítése, a hatályos európai uniós szabályok figyelembe vételével.
A költségvetés-politika alakításánál közgazdaságilag indokolt a kormányzat által befolyásolni nem tudott, az államadósság-mutató emelkedéséhez vezető külső tényezők figyelmen kívül hagyása. A hatályos törvény ezt úgy érte el, hogy az adósságmutatót bizonyos tényezők hatásának korrigálásával kellett számolni. Ilyen tényezők voltak az európai uniós források beérkezésének esetleges csúszása, az árfolyamváltozások hatása és az esetleges bankmentő intézkedések miatti adósságemelkedés. Jelen javaslat oly módon kezeli ezt a kérdést, hogy a költségvetési törvény végrehajtása során az említett tényezőket figyelmen kívül kell hagyni (miközben maga az adósságmutató értéke változatlan marad). Új elemet jelent, hogy a GDP és az uniós adósságmutató számítására vonatkozó statisztikai, számbavételi változások hatására bekövetkező adósság-változás az adósságmutató alakulásának utólagos értékelésekor szintén figyelmen kívül hagyandó, külső tényezőnek minősül. Érdemi eltérés az eddigi szabályrendszerhez képest, hogy ezeket a külső tényezőket ugyanakkor – amennyiben a költségvetési tervezés során már ismertek – figyelembe kell venni a költségvetési törvényjavaslatban szereplő adósságráta várható értékének meghatározásakor.
Fontos változás az ún. adósságképlet hatályon kívül helyezése. A képlet használatára egyetlen évben sem került sor, valamint – a gazdasági növekedés és az infláció alakulásának függvényében – az nem feltétlen biztosítana összhangot a hatályos európai uniós adósságcsökkentési szabályokkal. Az adósságcsökkentés elvárt ütemére az uniós szabályrendszerből adódó előírások a módosítás után is értelemszerűen érvényben maradnak, valamint az a törvényi követelmény is, hogy minden évben legalább 0,1 százalékponttal kell az államadósság-mutatónak csökkenni.
9. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
A 70. § és 71. §-hoz
Az uniós támogatások előirányzata a költségvetés tervezésekor mindig a várható kifizetések alapján kerül meghatározásra. Mivel a tervezés időpontjában még nem tudható, hogy a tárgyévi előirányzat milyen mértékben kerül felhasználásra, így az esetlegesen keletkező maradvány következő évi felhasználásával sem lehet kalkulálni. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az év végi maradványok összege folyamatosan nő. A fel nem használt források tárgyévet követő évre való átvitele nem indokolt, hiszen – a Bizottság által teljesített átutalásoktól függetlenül – a teljes éves forrásigény támogatás formájában az előirányzaton megtervezésre kerül, továbbá a váratlan helyzetek miatt esetlegesen felmerülő többletforrás-igény az előirányzatok felülről nyitásával kezelhető.
A módosítás ezen oknál fogva e feleslegesen megképződő maradványok törvény erejénél fogva történő automatikus törlését írják elő, hasonlóan a központi kezelésű előirányzatokhoz.
Emellett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosításával összefüggő jogtechnikai módosítást tartalmaz a javaslat.
10. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
A 72. §-hoz
A módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
11. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
A 73. §-hoz
A Javaslat célja a „bennfentes személy” fordulat tartalmi kiüresedése miatti módosítása a MAR szóhasználatának megfelelően a Tpt.-ben és az MNBtv.-ben.
További módosítás a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének feltüntetése a MAR 1. cikkében foglalt hatályával összhangban.
A magyar jogrendben közvetlenül hatályosuló uniós rendeletek esetében a pénzügyi szektor szabályozását illetően szükséges az illetékes hatóság kijelölése, ezért az (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet esetében is szükséges rendelkezni a Magyar Nemzeti Bank, mint illetékes hatóság kijelöléséről.
A 74. §-hoz
A módosítás biztosítja, hogy pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 600/2014/EU rendelet 42. cikke szerinti döntést az MNB minden esetben honlapján közzétegye.
A 75. §-hoz
A rendelkezés az (EU) 2017/1129 rendelettel való összhang biztosítása érdekében szükséges módosítást tartalmaz.
A 76. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy az MNB a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 600/2014/EU rendelet 42. cikke alapján, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén közvetlenül és hatékony módon beavatkozzon a nemkívánatos piaci folyamatokba. Tekintettel arra, hogy a beavatkozás minden olyan piaci szereplőre vonatkozik, aki a 600/2014/EU rendelet szerinti pénzügyi eszközöket vagy strukturált betéteket forgalmaz, értékesít vagy a 600/2014/EU rendeletben meghatározott piaci cselekményeket vagy magatartásokat végez, a határozattal kötelezettek köre a hatósági döntéssel érintett piaci cselekmény, magatartás, vagy a termékkör megnevezésével is meghatározható. Fontos rögzíteni azt is, hogy a 600/2014/EU rendeletben foglaltak teljesülésétől függetlenül ezen intézkedés ténylegesen csak végső eszköz lehet. A tilalom, vagy korlátozás jellegére és funkciójára tekintettel, a határozattal érintett alanyi kört nem a határozat meghozatalakor ilyen tevékenységet végző szolgáltatók tételes felsorolásával, hanem a hatósági döntéssel érintett piaci cselekmény, magatartás, vagy a termékkör megjelölésével indokolt meghatározni. A határozat címzetti körének konkrét jogalanyok szerinti meghatározása a határozatban foglalt tilalom, vagy korlátozás érvényesülését – a címzetti kör folyamatos változásának lehetőségére tekintettel – lerontaná, így indokolt a döntéssel érintett pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek körét, egyes piaci cselekményeket vagy magatartásokat végzőket címzettként megjeleníteni.
A 77. §-hoz
A bizonyítási eljárás lezárását követően az MNB-hez érkezett iratbetekintésre irányuló kérelem elbírálása során hozott döntéstől a kérelem alapján megvalósuló iratbetekintésig terjedő időtartam az MNB-től teljes mértékben független, így indokolt, hogy az ügyintézési határidőbe se számítson be.
A 78. §-hoz
A Javaslat az iratbetekintésre vonatkozó szabályok módosítása által egy olyan ügyfélbarát megoldást kíván jogszabályi szinten rögzíteni, amely biztosítja, hogy az ügyfelek a jövőben – a mai technikai feltételeknek megfelelően – az adatokról elektronikus másolatot, illetve azok rögzítését és átadását elektronikus adathordozón is kérhessék. Az eljárás gyorsítását szolgálja, ha az MNB alakszerű döntés nélkül haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az iratbetekintést korlátozás nélkül engedélyező döntéséről, míg az eljárásjogi garanciák érvényesülése érdekében az MNB az iratbetekintést korlátozással engedélyező, vagy azt elutasító döntést továbbra is alakszerű végzésbe foglalná.
A 79. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy az MNB a 600/2014/EU rendelet 42. cikke alapján meghozott határozatát kézbesítés mellőzésével kizárólag hirdetmény útján, annak közzétételével teljesítse. Ez esetben a határozat a hirdetmény közzétételével azonnal végre is hajtandó.
A 80. §-hoz
A Javaslat célja a 909/2014/EU rendelet szankciós rendelkezéseinek való teljesebb megfelelés.
A 81. §-hoz
A Javaslat célja a „bennfentes személy” fordulat tartalmi kiüresedése miatti módosítása a MAR szóhasználatának megfelelően a Tpt.-ben és az MNBtv.-ben.
További módosítás a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének feltüntetése a MAR 1. cikkében foglalt hatályával összhangban.
A 82. §-hoz
Az (1) bekezdésben szereplő Javaslat kiegészíti az Európai Bankhatóság tájékoztatására vonatkozó szabályozást.
A (2) bekezdésben foglalt módosítás szabályozza a felügyeleti hatóságok közötti információcserét a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően.
A 83. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 84. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot pontosítja.
A 85. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot pontosítja.
A 86. §-hoz
A Javaslat a kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek körét pontosítja az (EU) 2017/1129 rendelettel összefüggő módosítások vonatkozásában.
A 87. §-hoz
Szövegcserés rendelkezések.
A 88. §-hoz
Hatályukat vesztő rendelkezések.
12. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
A 89. §-hoz
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény szerint a pénzforgalmi intézmény, valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó tevékenységi engedélyének visszavonása önmagában nem jelenti azt, hogy az intézmény felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül. Mindezek alapján garanciális szempontból fontos annak rögzítése, hogy a tevékenységi engedély visszavonása esetén az intézménynek a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközök kiadása iránt soron kívül intézkednie kell.
A 90. §-hoz
A módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
13. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
A 91. §-hoz
Az egyértelmű jogalkalmazás okán szükséges a hitelintézet helyreállítási képessége fogalmának meghatározása.
A javaslat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénynek az ügyfél azonosítására vonatkozó előírásainak megfelelően pontosítja a névre szóló betét fogalmát.
A 92. §-hoz
Az induló tőke összegeinek megállapítása óta eltelt időszakban a reálértékben bekövetkezett változások miatt, az összegek értékállóságának megőrzése érdekében szükséges az induló tőke összegeinek javaslatban foglaltak szerinti emelése.
A 93. §-hoz
A módosítás kiegészíti a jelzáloghitel közvetítőkkel kapcsolatos rendelkezéseket a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek történő megfelelés biztosítása érdekében. A kiegészítés rögzíti, hogy a jelzáloghitel közvetítő felel a közvetítői alvállalkozója tevékenységének megfelelőségéért.
A 94. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a belső hitelekre vonatkozó szabályozást.
A 95. §-hoz
A javaslatnak megfelelően a jelölő bizottság tagjai kizárólag a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai közül kerülhetnek ki.
A 96. §-hoz
A javaslat általános jelleggel rögzíti a teljesítményjavadalmazás csökkentésének kötelezettségét.
A 97. §-hoz
A javaslat pontosítja a teljesítményjavadalmazásra vonatkozó szabályozást.
A 98. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti a vezető állású személyek szerződéses kötelezettségvállalására vonatkozó korlátozó rendelkezések és a belső hitelekre vonatkozó szabályok egymáshoz való viszonyát.
A 99. §-hoz
A javaslat egyértelműsíti, hogy az ellenőrzött szervezeti egység és annak munkatársai részéről tanúsítandó együttműködésre vonatkozó szabályozás is része a belső ellenőrzési szabályzatnak.
A 100. §-hoz
A 2014/59/EU irányelvvel összhangban szükséges kimondani, hogy a helyreállítási terv életbe léptetéséről, valamint egyes intézkedések alkalmazásáról a Felügyelet tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, az egyes intézkedések végrehajtására határidőt szab, továbbá értékeli az intézkedés hatékonyságát.
A 101. §-hoz
A lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek történő megfelelés biztosítása érdekében rögzítésre kerül, hogy a Felügyelet a jelzáloghitel közvetítő másik EGT-államban létesített fióktelepénél helyszíni vizsgálatot tarthat.
A 102. §-hoz
A módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
A 103. §-hoz
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 214. § (11) bekezdését módosító javaslat a vádemeléshez, a betétes számára is megismerhető eljárási cselekményhez köti a kártalanítás felfüggesztését.
A javaslat törli a Hpt. 214. § (15) bekezdés második mondatának egy már hatályon kívül helyezett szövegrészre történő hivatkozását.
A 104. §-hoz
A névre szóló betét fogalmának módosításával összhangban a javaslat módosítja a betétet gyűjtő hitelintézet által a betétesekről nyilvántartandó azonosító adatokra vonatkozó rendelkezést.
A 105. §-hoz
A módosításokat a betétvédelmi és befektető védelmi céllal létrejött garancia alapok egységes munkaszervezetének továbbá a munkaszervezet közös irányításának 2019. december 31. napjával történő megszűnése indokolja.
A 106. §-hoz
Az induló tőke egyéb szabályokhoz is kapcsolódik, így jellegéből fakadóan az általános átmeneti időszaknál hosszabb felkészülési időszak indokolt.
A 107. §-hoz
A 2. melléklet módosítására vonatkozó javaslat pontosítja a természetes személyre vonatkozó adatok felsorolását.
A 6. melléklet módosítására vonatkozó javaslat javítja a betétesek kártalanítására vonatkozó határidőt.
A 108. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A 109. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések
14. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
A 110. §-hoz
A Javaslat szerint a küszöb alatti kockázati tőke-alapkezelők (és az általuk kezelt kockázati tőkealapok és magántőkealapok) a jövőben nem képezik az MNB pénzügyi felügyeleti tevékenysége által érintett intézményi kör részét. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 2 § (2) bekezdésében meghatározott küszöb alatti alternatív befektetési alapkezelők a vonatkozó 2011/61/EU irányelvvel összhangban már most is számos rendelkezés alól fel vannak mentve, és az e körbe tartozó küszöb alatti kockázati tőke-alapkezelők tevékenységének jellege, komplexitása nem indokolja a felügyeleti tevékenység fenntartását. A Javaslat továbbá megteremti az Irányelv és a Kbftv. törvény hatályának összhangját azáltal, hogy azon alapkezelőket (és az általuk kezelt zártkörű ABA-kat), melyek kizárólag vállalatcsoportjuk vagyonát kezelik – az egyéb befektetői érdek sérelme kockázatának hiányára tekintettel – kiveszi a felügyeleti tevékenység alól. Ugyanakkor, a Felügyelet az engedélyezési, regisztrációs feladatokat a jövőben továbbra is ellátja ezen intézményeknél.
A 111. §-hoz
Az (EU) 2017/1129 rendelet hatálybalépésével és a tőkepiaci törvény releváns módosításaival összhangban indokolt a befektetési jegyek forgalomba hozatalát érintő szabályok átgondolása, finomhangolása is. Így a Javaslat megvalósítja a zártkörű befektetési alapok létrehozására vonatkozó szabályoknak az említett rendelethez történő igazítását: azaz zártkörűen működik a befektetési alap azokban az esetekben, amikor a (EU) 2017/1129 rendelet a tájékoztató készítése alól felmentést ad nyilvános ajánlattétel esetén. Ezen esetek a korábbi szabályozási keretrendszer szerint zártkörű forgalomba hozatalnak minősültek, így érdemi változás e tekintetben nem valósul meg. A zártkörűségre vonatkozó további esetkör (átalakulás nyilvános alapból zártkörűvé) is változatlan tartalommal él tovább.
A 112. §-hoz
Megszűnik az ún. küszöb alatti kockázati tőkealapkezelők (és az általuk kezelt kockázati tőkealapok és magántőkealapok), valamint az olyan egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezelő ABAK-ok felügyeleti díjfizetési kötelezettsége, amelyeknek ugyanezen ABAK-ok vagy azok anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k, tekintettel arra, hogy kikerülnek az MNB pénzügyi felügyeleti tevékenységének hatálya alól.
A (2)–(4) bekezdés módosítása a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
A 113. §-hoz
A Javaslat a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó szabályok módosítását érintően pontosítja a Felügyelet nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezést.
A 114. §-hoz
A Javaslat a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó szabályok módosítása következtében pontosítja a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatára vonatkozó előírást.
A 115. §-hoz
Szövegcserés rendelkezések.
15. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
A 116. §-hoz
Az egyértelmű jogalkalmazás okán szükséges a válságmegelőzési intézkedés fogalmának meghatározása.
A 117. §-hoz
A Javaslat pontosítja a csoportszintű szanálási terv elemeit azzal, hogy annak egyértelmű rész elegyen a csoport egészének vagy a csoporton belüli több vállalkozás által végzett tevékenységnek harmadik fél részére történő értékesítése lehetővé tétele.
A 118. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a vagyonértékesítési eszközt kereskedelmi feltételek mellett szükséges alkalmazni azzal, hogy minden észszerű lépést szükséges megtenni annak érdekében, hogy ezen kereskedelmi feltétel a törvényben rögzített független értékelésen alapuljon.
A 119. §-hoz
A Javaslat elsődleges célja annak egyértelműsítése, hogy az EU-s székhelyű bankcsoportok magyarországi leányvállalatainál az egyedi MREL előírás helyett a csoport magyarországi tagállami anyavállalata teljesíthetik szubkonszolidált szinten a magyarországi csoporttagok egyedi MREL követelményét. A Javaslat továbbá egyértelműsíti azt is, hogy a leányvállalatnak a szavatoló tőkére, a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények alóli szanálási feladatkörében eljáró MNB általi mentesítésének egyik feltétele, hogy az anyavállalat a leányvállalat tulajdonosaként a szavazati jogok több mint felével rendelkezzen, vagy jogosult legyen arra, hogy a leányvállalat vezető testülete tagjainak többségét megválassza vagy visszahívja.
A 120. §-hoz
Javaslat egyértelműsíti, hogy abban az esetben is gyakorolni kell a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó szanálási jogosultságot valamely leányvállalat által kibocsátott releváns tőkeinstrumentumok esetében, amennyiben ezeket a tőkeinstrumentumokat elismerik a szavatoló tőke követelmények egyéni és összevont alapon történő teljesítéseként, és az érintett hatóságok együttes határozat formájában közösen megállapítják, hogy a csoport nem lesz többé életképes, hacsak nem gyakorolják a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskört.
A 121. §-hoz
A 2014/59/EU irányelvvel összhangban szükséges rögzíteni, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek átalakításához kapcsolódó jogosultsága gyakorlása során az átváltási rátát az Európai Bankhatóság vonatkozó iránymutatására is tekintettel határozza meg.
A 122. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek leírására vonatkozó jogosultság gyakorlását megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek valamennyi érintett felügyeleti hatóságot szükséges tájékoztatnia.
A 123. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogyha egyidejűleg több intézményhez is szükséges szanálási biztost kirendelni, az is mérlegelendő, hogy nem célszerűbb-e ugyanazt a szanálási biztos kirendelni, figyelemmel az érintett intézmények pénzügyi biztonságát támogató megoldások elősegítésére.
A 124. §-hoz
A Javaslat meghatározza azon szempontokat, amelyeket előzetesen értékelni kell a szanálási eszközök alkalmazásával összefüggő nyilvánosságra-hozatal során.
A 125. §-hoz
A módosításokat a betétvédelmi és befektető védelmi céllal létrejött garancia alapok egységes munkaszervezetének továbbá a munkaszervezet közös irányításának 2019. december 31. napjával történő megszűnése indokolja.
A 126. §-hoz
Szövegpontosító javaslatok.
A 127. §-hoz
Pontosító rendelkezés.
16. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
A 128. §-hoz
A módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
A 129. §-hoz
A módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
A 130. §-hoz
A módosítás a felügyeleti díj értékállóságának megőrzése miatt szükséges.
17. A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény
A 131. §-hoz
A módosításokat a betétvédelmi és befektető védelmi céllal létrejött garancia alapok egységes munkaszervezetének továbbá a munkaszervezet közös irányításának 2019. december 31. napjával történő megszűnése indokolja.
A 132. §-hoz
A módosításokat a betétvédelmi és befektető védelmi céllal létrejött garancia alapok egységes munkaszervezetének továbbá a munkaszervezet közös irányításának 2019. december 31. napjával történő megszűnése indokolja.
18. Záró rendelkezések
A 133. és 134. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések és jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás