PK ÍH 2019/119.
BK ÍH 2019/119.
2019.12.01.
A vádlottnak vagy a védőnek a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzésére irányuló indítványa csak a törvényben biztosított 8 napos határidőn belül joghatályos. Az indítvány elbírálása pervezető végzés, amit indokolni nem kell, és ellene a fellebbezés kizárt [Be. 598. § (4), (5) bekezdés, Be. 449. § (4) bekezdés, Be. 451. § (9) bekezdés, Be. 580. § (1) bekezdés d) pont].
A másodfokon eljáró törvényszék a bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatti eljárásban a vádlottnak és védőjének a nyilvános ülés kitűzése iránti kérelmét elutasította.
A törvényszék végzését a vádlott 2019. január 3. napján, míg a védője január 7. napján vette át.
A másodfokú bíróság végzésével szemben a vádlott és védő együttesen terjesztettek elő fellebbezést. A 2019. január 14. napján postára adott fellebbezésüket, a nyilvános ülés tartására vonatkozó kérelmük elutasítása miatt, nyilvános ülés kitűzése céljából nyújtották be. Jogorvoslati nyilatkozatuk indokolásában a nyilvános ülés tartására vonatkozó indítvánnyal egyezően, késedelmük indokaként arra hivatkoztak, hogy a törvényszék értesítő végzése hátoldalán szereplő tájékoztatás félreérthető. Álláspontjuk szerint az említett tájékoztatás az átlagosan figyelmes és tájékozott vádlottak esetében nehezen értelmezhető, így jelen ügyben a vádlott önhibáján kívül nem tudott élni nyilvános ülés tartása kérelmezéséhez fűződő jogával.
A fellebbviteli főügyészség a vádlott által bejelentett fellebbezés elkésettség miatt történő elutasítását indítványozta, egyebekben a vádlott védője által előterjesztett fellebbezést nem tartotta alaposnak, és a törvényszék határozatának helybenhagyására tett indítványt.
A vádlott fellebbezése elkésett, míg a védője által előterjesztett jogorvoslat alaptalan.
A Be. 582. § (3) bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 579. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakra – a kézbesítés útján közölt, nem ügydöntő végzéssel szemben, a kézbesítéstől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Így a vádlott számára a fellebbezés bejelentésére nyitva álló határidő 2019. január 11. napján letelt.
Erre figyelemmel az ítélőtábla – osztva a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltakat – megállapította, hogy a vádlott fellebbezése elkésett, melyet az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania, de ezt elmulasztotta. Ezért az ítélőtábla a törvényszék mulasztását pótolva a Be. 597. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Be. 588. § (1) bekezdésében foglaltakra is, az elkésett fellebbezést elutasította.
A védő fellebbezése határidőben előterjesztettnek minősül, ezért a törvényszék végzését az ítélőtábla a védő fellebbezése alapján bírálta felül.
A törvényszék 2018. október 10. napján meghozott végzésével a vádlottat és védőjét értesítette, hogy az ügyben 2019. április 2. napjára az ügydöntő határozat felülbírálatára tanácsülést tűzött ki. A végzést a vádlott 2018. október 24. napján, míg védője október 25. napján vette át.
A vádlott és védője a 2018. december 3. napján postára adott, és a törvényszékhez december 11. napján érkezett beadványában nyilvános ülés tartására tett indítványt. A vádlott és a védő e kérelmében hivatkozott arra is, hogy a nyilvános ülés kérelmezésének jogáról való tájékoztatás csak az értesítő végzés hátoldalán szerepel, amely miatt a vádlott e jogával határidőben, rajta kívül álló okból nem tudott élni.
A Be. 139. § (1) bekezdése alapján, ha a terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt, valamint a bírósági eljárásban az ügyészség, illetve az ügyész határidőt vagy határnapot önhibáján kívül mulasztott – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – igazolásnak van helye. Ehhez képest a Be. 139. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát, és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.
Mindezek alapján osztotta az ítélőtábla a törvényszék végzésében megjelenő azon álláspontot, mely szerint a vádlott és a védő beadványa megfelel a 139. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, így az tartalma szerint igazolási kérelemként értékelendő. Tévedett ugyanakkor a törvényszék, amikor ennek ellenére a vádlott és a védő beadványát nem igazolási kérelemként bírálta el.
A Be. 598. § (4) bekezdése szerint a tanács elnöke az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy 8 napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételt tehetnek. Az (5) bekezdés szerint, ha a tanács elnöke a (2) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A fentebb kifejtettekből megállapítható, hogy a nyilvános ülés kitűzésére irányuló indítvány előterjesztésére rendelkezésre álló határidő elmulasztásával szemben az igazolási kérelem a törvényben kizárt. Erre tekintettel jelen ügyben a Be. 140. § (3) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a Be. 80. § (1) bekezdés b) pontjára, és a Be. 598. § (5) bekezdésére – az igazolási kérelem érdemi indokolás nélküli elutasításának lett volna helye.
Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzésére irányuló indítványt elbíráló végzés a Be. 449. § (4) bekezdése alapján pervezető jellegű. Erre figyelemmel az ilyen jellegű végzést a Be. 451. § (9) bekezdése alapján indokolni nem kell, továbbá ellene a fellebbezés a Be. 580. § (1) bekezdés d) pontja alapján kizárt. Tekintve, hogy jelen ügyben a vádlott és védő kérelme nem kizárólag a nyilvános ülés kitűzésére vonatkozó indítványt foglalta magában, hanem a határidő elmulasztásával összefüggő, önhiba hiányát is valószínűsíteni kívánta, tehát igazolási kérelmet is előterjesztett, arról pervezető végzéssel határozni nem lehetett.
Mindezek alapján a Be. 605. § (1) bekezdése alapján az ítélőtábla a törvényszék végzését helybenhagyta azzal, hogy a vádlott és a védője által előterjesztett kérelmet, mint igazolási kérelmet tekintette elutasítottnak.
A végzés fellebbezést elutasító rendelkezésével szemben a Be. 614. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 579. § (2) bekezdésére – fellebbezésnek van helye. Egyebekben a fellebbezési jog kizárása a Be. 615. § (1), (2) bekezdésén alapul.
(Szegedi Ítélőtábla Bpkf.II.94/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás