2019. évi CXXIV. törvény indokolás
2019. évi CXXIV. törvény indokolás
a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelethez kapcsolódó indoklást az Indokolások Tárában közzé kell tenni.
A kultúra – más ágazatoktól eltérően – nem vertikális, hanem átfogó, „horizontális” jellegű, ezért magától értetődő, hogy a kulturális kormányzás céljait más ágazatokkal együttműködve tudja hatékonyan megvalósítani. Szükség van az egyes kulturális ágazatok feladatainak összehangolására ezért a törvény megállapítja a nemzeti kultúráért való összefogás fóruma létrehozásának és működésének szabályait.
A törvény címében a nemzeti jelző egyrészt arra utal, hogy a törvény hatálya alá tartozó tevékenységekkel szemben támasztott alapvető elvárás, hogy aktívan védelmezzék a nemzet megmaradásának, jólétének és gyarapodásának érdekeit. Másrészt arra, hogy a Kormány országos hatókörű (nemzeti) intézmények révén biztosítja az ilyen tevékenységek kereteit. Harmadrészt pedig arra, hogy a nemzeti kultúra záloga a nemzeti összefogás, ezért az értékek létrehozásában, azok közvetítésében, megőrzésében szektortól függetlenül számítunk a nemzet minden tagjának tevékeny részvételére.
A törvény célja világos felelősségi viszonyok mellett az előadó-művészeti szervezetek működéséhez szükséges források biztosítása az aránytalanságok orvoslása, valamint a közpénzből történő finanszírozás átlátható világos és igazságos helyzetet teremtő szabályozása. Ezért a javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával kapcsolatos részletkérdéseket, megteremti a közös működtetés lehetőségét.
A Kormány növelni kívánja a kultúrára és az előadó-művészetre fordítandó költségvetési források mértékét.
A szabályozást az is indokolttá teszi, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő előadó-művészeti szervezetekben, ami önmagában is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A törvény megalkotásának konkrét célját rögzíti.
2. §
A törvény hatályának meghatározása, azon belül pedig a kulturális szakterület egyes területeinek konkretizálása.
3. §
A törvény alapelveit határozza meg.
4. §
Nevesíti a kultúrstratégiai intézményeket és rögzíti, hogy azok finanszírozásáról a Kormány és a kultúrstratégiai intézmény 5 évre szóló megállapodást köt.
5–6. §
A kulturális ágazatok dinamikus fejlődésének záloga az egyes kulturális ágazatok összehangolt irányítása. Ebből kifolyólag indokolt egy szakmai testület létrehozása. Ennek szellemében a törvény létre hozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot, amely javaslatot tesz a kultúra kormányzati stratégiájára.
7. §
Hatályba léptető rendelkezés.
8. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerint beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is). Beruházás továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is.
A rendelkezés szétválasztja a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházást a tárgyi eszköz beszerzésnek nem minősülő beruházástól, tekintettel azok eltérő számviteli és gazdálkodási jellemzőire.
A módosítás célja, hogy műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant érintő beruházás, valamint felújítás során a ráfordítások a beruházás megkezdésének adóévében és azt követően is folyamatosan figyelembe vehetők legyenek az adózás előtti eredmény csökkentése során, ne csak a beruházás befejezésének adóévétől kezdődően. Ezáltal a több éven át tartó, jelentős ráfordítást igénylő – a műemlékek megóvását, felújítását célzó – tevékenységek esetén, a ráfordítások megtörténtével párhuzamosan, lehetősége legyen az adóalanynak az adózás előtti eredmény csökkentésére.
A módosítás megteremti az összhangot az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. § (2) bekezdés h) pontjának rendelkezésével, amely kvázi ingatlanvásárlásnak minősíti azt az esetet, amikor belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése történik, amennyiben a vagyonszerző tulajdonába kerülő vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át és a társaság ingatlanvagyonában kizárólag műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan szerepel, azaz másfajta ingatlannal a társaság nem rendelkezik. Ilyen vagyoni betét beszerzése esetén bekerülési értéknek a megvásárolt vagyoni betét bekerülési értékét kell tekinteni az adózás előtti eredményt csökkentő tétel meghatározásakor.
A rendelkezés alapvetően a műemlékek, védett értékek megóvását, felújítását eredményező beruházásokat ösztönző, támogató környezet kialakítását célozza a kulturális örökségvédelem területén.
9. §
A rendelkezés pontosítást tartalmaz a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás és a tárgyi eszköz beszerzésnek nem minősülő beruházás szétválasztására, valamint a belföldi kizárólag védett, műemlék ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésére vonatkozó új rendelkezésre tekintettel.
10. §
A rendelkezés rögzíti, hogy a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, valamint vagyoni betét megszerzése esetén örökségvédelmi hatósági igazolás nem szükséges. Ezen jogügyletek szabályszerű megtörténtéről és annak összegéről a tevékenység jellegéből adódóan (így például adásvételi szerződés) az örökségvédelmi hatóság nyilatkozni nem, ugyanakkor az adóhatóság részére jogszabályok alapján rendelkezésre állnak ezen adatok, emiatt az örökségvédelmi hatóság igazolása feltételként történő előírása nem indokolt.
11. §
A rendelkezés meghatározza a vagyoni betét beszerzés fogalmát, hivatkozva az illetékekről szóló törvény belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmára. Az adózó akkor jogosult az adózás előtti eredmény csökkentésére, ha a tulajdonába kerülő vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át és a beszerzett vagyoni betéttel érintett társaság ingatlanvagyonában kizárólag védett, műemléki ingatlan szerepel, azaz másfajta ingatlannal a társaság nem rendelkezik.
12. §
A rendelkezés az adózás előtti eredmény csökkentésére jogosult adózó kapcsolt vállalkozása esetén is szétválasztja a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházást és a tárgyi eszköz beszerzésnek nem minősülő beruházást, továbbá a vagyoni betét beszerzésére vonatkozó jogügyletet az adóévi csökkentés mértékének megállapításához.
13. §
Az átmeneti rendelkezés értelmében az adózó a törvényjavaslat szerinti módosításokat 2019. adóévre választása szerint alkalmazza.
14–15. §
A tervezet az Emtv. módosításával egyértelmű felelősségi viszonyokat teremt az előadó-művészeti bizottságok felosztási szabályzatokkal összefüggő hatáskörét illetően.
16. §
A módosítás pontosítja az előadó-művészeti tevékenységre irányuló központi költségvetési támogatás alapelveit, erősítve a fenntartói szerepvállalást a hazai előadó-művészeti élet tekintetében. E körben rögzíti a központi költségvetési támogatás címzettjeit, lehetséges jogosulti körét.
17. §
A színházi támogatási rendszer a fenntartói felelősség alapelvére épül. A rendelkezés célja világos felelősségi viszonyok mellett a közpénzből történő finanszírozás átlátható és igazságos helyzetet teremtő szabályozása. Ezért a javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával kapcsolatos részletkérdéseket, megteremti a közös működtetés lehetőségét.
18–19. §
A tervezet az Emtv. módosításával egyértelmű felelősségi viszonyokat teremt az előadó-művészeti bizottságok felosztási szabályzatokkal összefüggő hatáskörét illetően. A tervezet a színház-finanszírozás változásainak tükrében a központi költségvetési támogatás további jogosulti körének konkretizálását végzi el.
20. §
A Kormány részére szóló rendeletalkotási felhatalmazás kiegészítése a közös működtetési megállapodásra irányuló kérelem.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás