BÜ BH 2019/130
BÜ BH 2019/130
2019.05.01.
I. Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszünteti.
Bár a „res iudicata” nem felülvizsgálati, hanem perújítási ok, azonban akkor, ha nem a cselekmény ismételt elbírálása volt jogsértő, hanem az eljárás megszüntetését eredményezte a res iudicata téves értelmezése és emiatt az elbírálás elmaradt, a bíróság ilyen eljárási szabálysértéssel hozta meg a jogerős, eljárást megszüntető ügydöntő határozatát, ezért ellene felülvizsgálatnak van helye. A felülvizsgálat alapja ilyen esetben eljárási jogsértés [Be. 567. § (1) bek. b) pont, 608. § (1) bek. e) pont, 649. § (2) bek. d) és e) pont].
II. A folytatólagosság feltétele a rövid időközönkénti elkövetés. A bírói gyakorlat szerint ugyan esetenként a több hónapos időköz sem zárja ki a folytatólagosság megállapítását, azonban nem tekinthető rövid időköznek, ha az újabb bűncselekmények elkövetéséig egy év telik el. Emellett ebből arra is következtetni lehet, hogy a terhelt nem egységes elhatározással valósította meg azokat, így a folytatólagosságnak két feltétele is hiányzik [Btk. 6. § (2) bek.].
[1] A járásbíróság a 2017. május 10. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében [Btk. 375. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Ezért három év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, elrendelte az Sz.-i Városi Bíróság ítéletével kiszabott egy év hat hónap börtönbüntetés, az ugyancsak az Sz.-i Városi Bíróság ítéletével kiszabott egy év hat hónap börtönbüntetés, valamint az M.-i Városi Bíróság ítéletével kiszabott egy év négy hónap börtönbüntetés végrehajtását; egyben a 9 rendbeli, felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk. 345. §) vádja alól felmentette. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.
[2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2017. december 5. napján kihirdetett végzésével – az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 373. § (1) bekezdés I. d) pontjában írt okból – az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezte és a büntetőeljárást megszüntette.
[3] A törvényszék végzésével szemben a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
[4] Abban kifejtette, hogy a járásbíróság által elbírált cselekmények az Sz.-i Járásbíróság 2017. november 2. napján jogerős ítéletével elbírált cselekményekkel nem képeznek törvényi egységet, ugyanis a folytatólagosság törvényi egységének megállapításához szükséges, a Btk. 6. § (2) bekezdése szerinti feltételek közül az egységes elhatározás és a rövid időközönkénti elkövetés nem állapítható meg, és ugyanez érvényes a Gy.-i Járásbíróság 2017. október 26. napján jogerős ítéletével, valamint a K.-i Járásbíróság 2017. április 27. napján jogerős ítéletével elbírált cselekmények vonatkozásában, miután ezen ügyekben a sértetti azonosság, mint a folytatólagosság egyik törvényi előfeltétele hiányzik.
[5] Ezért álláspontja szerint a törvényszék végzése törvénysértő, annak meghozatalára a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt okból – a 373. § (1) bekezdés I/d. pontja törvénysértő megállapítása miatt – a 373. § (1) bekezdés II. e) pontja szerinti eljárási szabálysértéssel került sor, így a korábbi Be. 428. § (2) bekezdése alapján a végzés hatályon kívül helyezését és erre tekintettel a törvényszék új eljárásra utasítását indítványozta.
[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és ugyancsak a törvényszék végzésének hatályon kívül helyezésére és új eljárásra utasítására tett indítványt.
[7] Az I. r. terhelt az indítványokra írásban előterjesztett észrevételében valamennyi ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.
[8] A főügyészség felülvizsgálati indítványát a korábbi Be. hatálya alatt terjesztette elő. 2018. július 1-jén azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.).
[9] A Be. 868. § (1) bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, ha a törvény másként nem rendelkezik. A felülvizsgálat kapcsán ilyen eltérő szabály nincs, így a Kúria a Be. alapján eljárva folytatta le a felülvizsgálati eljárást.
[10] A felülvizsgálati indítvány 2018. április 24. napján, azaz a másodfokú határozat közlésétől számított hat hónapon belül érkezett a törvényszékre. Miután a Be. 652. § (3) bekezdése szerint felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni, az joghatályos.
[11] A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyben a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. § (6) bekezdése szerinti eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt.
[12] A járásbíróság elsőfokú ítéletében megállapított tényállás lényege az I. r. terheltet érintően a következő:
[13] az I. r. terhelt 2014. január 19. napján megbízási szerződést kötött a II. r. terhelttel annak érdekében, hogy 5000 forint napidíj fejében magánszemélyeket a sértett banknál netszámlacsomag- és bankkártya-szerződés kötésére bírjon rá.
[14] Az I. r. terhelt kikötötte, hogy a magánszemélyek a számlacsomag keretében igényeljenek a számlához internet-hozzáférést is, valamint ahhoz webszámla is kapcsolódjon, továbbá azt is, hogy a II. r. terhelt valamennyi szerződést és bankkártyát adja át neki, emellett a II. r. terhelt által a fentiek szerint rábírt személyek a bankszámlák megnyitásakor a tranzakciók jóváhagyásához szükséges telefonszámként az ő telefonszámát adják meg, továbbá az általa meghatározott számsort jelöljék meg PIN-kódként.
[15] A II. r. terhelt az I. r. terhelt megbízása alapján azzal az ürüggyel, hogy tőzsdei, illetve brókertevékenységhez a banknál netfolyószámla nyitása szükséges, fejenként 40 000 forint kifizetésének ígéretével 2014. év januárjában kilenc személyt bírt rá arra, hogy a sértett bank adott fiókjában a netszámlacsomagot és bankkártyaszerződést megkössék.
[16] Az így bankszámla-tulajdonosokká vált személyek a számlanyitást követően a részükre kézbesített bankkártyákat, valamint a folyószámlákhoz tartozó okiratokat a II. r. terheltnek adták át, aki azokat nyomban továbbította az I. r. terheltnek.
[17] Az I. r. terhelt tudomással bírt arról, hogy a netszámlacsomaghoz kapcsolódó webszámla lehetőséget ad azonnali tranzakciókkal a rendszerek közötti adattovábbítás idejének és a rendszerek közötti pillanatnyi szinkronhibának a kihasználására, nevezetesen arra, hogy azalatt, amíg az egyik tétel nem kerül feldolgozásra, indítani lehet egy másik tranzakciót is.
[18] Az I. r. terhelt ezzel a módszerrel az egyes számlákon rendelkezésre álló összeget duplán tudta felhasználni, azt elutalta, felvette ATM-ből, illetve internetes vásárlást is végzett.
[19] Ezzel a módszerrel jogtalan haszonszerzés céljából a 2014. január 29. és 2014. február 20. napja közötti időszakban tizenöt esetben a sértett banknak összesen 2 409 985 forint kárt okozott.
[20] A törvényszék a másodfokú határozat indokolásában rögzítette, hogy az I. r. terhelt az adott ügyben elbírált cselekményeit az ugyanilyen cselekmények elkövetése miatt ellene az Sz.-i Járásbíróság 2017. no-vember 2. napján jogerős ítéletének jogerőre emelkedését megelőzően követte el, és az állandó bírói gyakorlatra utalva kifejtette: ha utóbb az üzletszerűen elkövetett csalás miatt elítélt terhelt olyan csalási cselekménye válik ismertté, amelyet a korábbi ítélet jogerőre emelkedése előtt követett el, az emiatt indult büntetőeljárás „res iudicata” jogcímén történő megszüntetésének van helye. Utalt a 6/2009. BJE határozatra is, miszerint akkor, ha a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata res iudicatát eredményez, ezért a korábbi Be. 6. § (3) bekezdés d) pontjára figyelemmel nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét; a korábbi Be. 408. § (1) bekezdésének a/2. pontja alapján ilyen esetben perújításnak van helye.
[21] Ahogy azt a megtámadott határozat is tartalmazza, az Sz.-i Járásbíróság a 2017. november 2. napján jogerős ítéletében az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében mint társtettest, ezért két év tíz hónap szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt 2012. évben felismerte, hogy az adott bank által üzemeltetett bankinformációs rendszer külön kezeli az ugyanazon bankszámlához tartozó elektronikus tranzakciókat, valamint a készpénzes kifizetést elszámoló rendszert, és az ebből adódó lehetőséget kihasználva 2 156 000 forint kárt okozott a banknak; a cselekmények elkövetési ideje 2015. április és 2015. november 12-e közötti idő.
[22] Az indítványozó által felhívott korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak volt helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a fenti törvény 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[23] A 373. § (1) bekezdés II. e) pontja szerint ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósult meg, ha a bíróság az I. pontban megjelölt valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette; a 373. § (1) bekezdés I. d) pontja szerint pedig ilyen megszüntetési ok volt az, ha a cselekményt jogerősen elbírálták.
[24] A Be. ezzel egyező szabályokat tartalmaz. Így a 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés e) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság az 567. § (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette.
[25] A Be. 567. § (1) bekezdés b) pontja szerint az eljárás megszüntetésének van helye, ha a cselekményt jogerősen elbírálták.
[26] Bár a „res iudicata” nem felülvizsgálati, hanem perújítási ok, azonban akkor, ha nem a cselekmény ismételt elbírálása volt jogsértő, hanem az, hogy a res iudicata téves értelmezése miatt az elbírálás elmaradt, felülvizsgálatnak van helye. A felülvizsgálat alapja ilyen esetben eljárási jogsértés.
[27] Miután az eljárás megszüntetésére ezen ok miatt került sor, a Kúriának azt kellett vizsgálni, hogy az irányadó tényállásra figyelemmel a Be. 4. § (3) bekezdése szerinti „res iudicata” mint büntetőeljárási akadály fennállt-e.
[28] A Btk. 6. § (2) bekezdése szerint nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként, többször követ el.
[29] Ahogy azt a törvényszék által felhívott 6/2009. BJE határozat kifejtette: akkor, ha a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata res iudicatát eredményez, és nincs helye újabb vádemelésnek az olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét.
[30] Miután az adott ügyben a járásbíróság által elbírált bűncselekmények elkövetési ideje 2014. január 29. és 2014. február 20. napja, az Sz.-i Járásbíróság ítéletével elbírált cselekmények elkövetési ideje pedig 2015. április és 2015. november 12-e közötti idő, a felülvizsgálati indítvány helyesen mutatott rá, hogy a terheltnek a támadott ítéletben elbírált cselekményei nem képeznek folytatólagos egységet a korábban jogerősen elbírált, ugyanazon sértett sérelmére elkövetett cselekményekkel.
[31] A folytatólagosság feltétele a rövid időközönkénti elkövetés. A bírói gyakorlat szerint ugyan a több hónapos időköz sem zárja ki a folytatólagosság megállapítását, azonban az adott ügyben az újabb bűncselekmények elkövetéséig egy év telt el, ez pedig nem tekinthető rövid időköznek; emellett ez arra enged következtetni, hogy a terhelt nem egységes elhatározással valósította meg azokat, így a folytatólagosságnak két feltétele is hiányzik.
[32] Ekként az adott ügyben elbírált bűncselekmények nem képeznek az Sz.-i Járásbíróság által elbírált részcselekményekkel törvényi egységet.
[33] Ezért a törvényszék törvénysértően helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet és szüntette meg az eljárást az I. r. terhelt tekintetében – res iudicata miatt – az adott ügyben.
[34] Mivel e cselekmények tekintetében a törvényszék törvénysértően állapította meg a Be. 567. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetési okot, elkövette a Be. 608. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eljárási szabálysértést, ezzel megalapozva a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okot.
[35] Ezért a Kúria a másodfokú bíróság végzését a Be. 663. § (2) bekezdésére figyelemmel hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új másodfokú eljárásra utasította.
[36] A másodfokú bíróságnak a megismételt eljárás során az elsőfokú ítélet felülbírálatát érdemben el kell végeznie és a másodfokú eljárást a megismételt eljárás szabályai szerint, a Be. 635. § (1) bekezdésének szem előtt tartásával kell lefolytatnia.
(Kúria Bfv. I. 655/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás