14/2019. (V. 31.) IM rendelet indokolás
14/2019. (V. 31.) IM rendelet indokolás
a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet módosításáról szóló 14/2019. (V. 31.) IM rendelethez
2019.06.01.
A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) hatálybalépését megelőzően szükségessé vált annak módosítása. Annak érdekében, hogy a Díjrendelet által eszközölt díjemelésnek a lakosságra gyakorolt hatásai mérsékeltebbek legyenek, indokolt kedvezményes díjtételek megállapítása, egyrészt a lakáscélú hitelezéssel összefüggésben, másrészt szociális alapon. A díjkedvezmények mellett a Díjrendelet módosítását néhány technikai jellegű pontosítás is szükségessé teszi.
Az előterjesztő álláspontja szerint a jogszabály indokolását az Indokolások Tárában közzé kell tenni.
Az 1. § szerinti módosítás indoka, hogy a Díjrendelet 3. §-a szerinti tényállás a norma szó szerinti értelmezése esetén csak a közokirat-szerkesztésre szűkítve alkalmazható, ugyanakkor az ilyen helyzetek más nemperes eljárásokban is felmerülhetnek, míg a különbségtételnek nincsenek észszerű indokai. A (3) bekezdés beillesztésével ez az ellentmondás megszűnik.
A 2. §-ban foglalt módosítás annak egyértelművé tételét célozza, hogy a különös részi rendelkezések az általános szabályokkal együtt alkalmazandóak.
A 3. § szerinti módosítás alapja, hogy a lakáscélú hitelezés növekedésének támogatása kormányzati cél, ezért az ilyen jogügyletek közokiratba foglalására is indokolt kedvezményes díjtételt megállapítani. A gyakorlatban a felek nem magának a kölcsönszerződésnek, illetve az azt biztosító szerződéseknek a közokiratba foglalását kérik, hanem a magánokirati formában megkötött szerződésekre tekintettel tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalását.
Kedvezményes díjtételt indokolt megállapítani a pénzügyi intézmény hitelező és fogyasztó közötti, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerinti lakáscélú jelzáloghitel-szerződések alapján tett – a 37. § hatálya alá nem tartozó – egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok közokiratba foglalására, amelynek mértéke a Díjrendelet 10. §-a szerinti munkadíj 30%-a.
A kedvezményes díjtétel alkalmazásának feltétele, hogy a fél az okirat írásbeli tervezetének a magyar nyelvű szövegét elektronikusan, szerkeszthető formában előzetesen a közjegyző rendelkezésére bocsássa, a közjegyző a tervezetet tartalmi változtatás vagy kiegészítés nélkül használja fel, valamint a közjegyzői okirat magyar nyelven készüljön.
Ezzel összefüggésben – a Díjrendelet 7. §-ával összhangban – azt is szükséges kimondani, hogy nem minősül a tervezet tartalmi változtatásával vagy kiegészítésével történő felhasználásának, ha a közjegyző az okiratban jogszabály tartalmáról való tájékoztatást, alaki kelléket vagy az általa fontosnak ítélt egyéb körülményt tüntet fel, illetve a fél ezekre vonatkozó nyilatkozatát foglalja okiratba.
A javasolt kedvezményes díjszabás a közjegyző hivatali helyiségében való eljárás esetén alkalmazandó. Helyszíni eljárás esetén – a Díjrendelet 6. § a) pontjában megállapított főszabálytól eltérően – nem a munkadíj másfélszerese, hanem tételes munkadíj kerülne felszámításra, amelynek mértéke egységesen 20 000 Ft.
A pénzintézetek jelentős része a közjegyzői okirat elkészítésének költségeit meghatározott értékhatárig átvállalja az ügyfele helyett. Tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat az adósokra nézve kedvező és támogatandó, ugyanakkor az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közokiratba foglalása esetén a hitelező az eljárásban nem vesz részt, erre az esetre külön kell rendelkezni arról, hogy a költségjegyzékben foglalt díj megfizetésére a hitelező köteles.
Szociális helyzetükre tekintettel három társadalmi csoport kedvezményben részesítése indokolt:
– egyrészt az öregségi nyugdíjra jogosultakat célszerű támogatni abban, hogy könnyebben tudjanak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötni;
– másrészt a nagycsaládosok lakásvásárlását indokolt támogatni;
– harmadrészt a fiatalok első lakáshoz való jutását célszerű támogatni.
Az öregségi nyugdíjra jogosult személy tartásra jogosultként, járadékszolgáltatásra jogosultként vagy örökhagyóként természetes személlyel vagy egyházi jogi személlyel kötött tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződésének közokiratba foglalása, illetve a nagycsaládosok lakóingatlan adásvételére irányuló szerződésének közokiratba foglalása esetén a munkadíjat az egyébként alkalmazandó (Díjrendelet 10. §-a szerinti) munkadíj háromnegyed részében indokolt meghatározni, a fiatalok első lakáshoz való jutását támogató díjkedvezmény esetén pedig a Díjrendelet 10. §-a szerinti munkadíj felét kell felszámítani, összhangban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (6) bekezdésében megállapított illetékkedvezménnyel.
A nagycsaládosok lakásvásárlása kapcsán indokolt feltételként rögzíteni, hogy a kedvezmény csak akkor jár, ha a lakóingatlan mérete nem haladja meg – a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-a szerinti – méltányolható lakásigényt.
A 4. § szövegcserés módosításokat tartalmaz.
Az 5. § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás