1409/2019. (VII. 9.) Korm. határozat
1409/2019. (VII. 9.) Korm. határozat
a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsról
1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján,
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem kormányzati feladatai végrehajtásának összehangolása és
b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés
érdekében – javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként – létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).
2.1 A Tanács
a) koordinálja a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelem elősegítésével kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtását;
b) javaslatot tesz a Kormány részére a nemzeti pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni stratégia kialakítására és folyamatos felülvizsgálatára a pénzügypolitikai célok figyelembevételével;
c) az elfogadott nemzeti pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni stratégia alapján koordinálja a stratégiai kockázatértékelési intézkedéseket, és javaslatokat tesz a kockázatok hatékony mérséklése érdekében;
d) utóköveti a Kormány által jóváhagyott szakterületi intézkedési tervek végrehajtását, és feladatának ellátásához rendszeresen beszámoltatja a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelem kormányzati feladatai végrehajtásában közreműködő hatóságokat a meghatározott stratégiához kapcsolódó feladatok végrehajtásáról, valamint a pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási és proliferációfinanszírozási trendekről és kockázatokról;
e) felméri a stratégiai feladatok végrehajtásához szükséges eszközrendszereket, és szükség szerint javaslatot tesz azok fejlesztésére;
f) nyomon követi a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelem irányát meghatározó nemzetközi szervezetek munkáját, szükség szerint beszámoltatja a szervezetekbe delegált tagokat a stratégiai irányokat érintő kérdéskörök kapcsán;
g) a szakértői szintű Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 56. Pénzmosás Elleni Szabályozás Szakértői Csoport javaslata alapján megvitatja a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló jogszabályok és egyéb kormányzati intézkedések tervezetét;
h) koordinálja a nemzeti kockázatértékelés minden harmadik évben történő felülvizsgálatát, valamint a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását;
i) évente javaslatot tesz az elkészített nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálatának szükségességéről;
j) koordinálja a nemzeti kockázatértékelés eredményei alapján indokolt kockázatkezelési eljárásokat, intézkedéseket, és javaslatot tesz az intézkedési terv előkészítésére (jogi és nem jogi eszközök);
k) figyelemmel kíséri a nemzetközi szerződésekből és egyéb nemzetközi kötelezettségekből fakadó, a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelmet érintő hazai feladatokat, javaslatot tesz a szükséges intézkedések meghozatalára, valamint segíti azok végrehajtását;
l) elősegíti és összehangolja a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakmai kommunikációt;
m) kapcsolatot tart a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása elleni küzdelemben érintett szolgáltatókkal, felügyeleti, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, szakértői csoportokkal.
3.2 A Tanács
a) elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a miniszter pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelősségével kapcsolatos feladatokat ellátó államtitkára,
b) társelnöke a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem felügyeletéért felelős kormánybiztos.
4.3 A Tanács tagja:
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
b) a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter,
c) a külpolitikáért felelős miniszter,
d) az igazságügyért felelős miniszter,
e) a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter,
f) a szerencsejáték szabályozásért felelős miniszter,
g) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter,
h) az adópolitikáért felelős miniszter,
i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke,
j) az országos rendőrfőkapitány,
k) az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója,
l) a Terrorelhárítási Központ főigazgatója,
m) a Nemzeti Információs Központ főigazgatója,
n) az Információs Hivatal főigazgatója,
o) a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója,
p) a kereskedelmi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispán,
q) a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője,
r) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,
s) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója
által kijelölt személy.
5. A Kormány felkéri
a) a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
b) a legfőbb ügyészt,
c) az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
d) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökét,
e) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét,
f) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét,
g)4 a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét,
hogy delegáljon képviselőt a Tanácsba. A delegáltak állandó meghívottként vesznek részt a Tanács ülésein.
6. A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter eseti jelleggel a Tanács működésébe más szervezeteket és személyeket is bevonhat.
7.5 A 4. pont a)–h) alpontja vonatkozásában a Tanács tagjaként államtitkár jelölhető ki.
8.6 A 4. pont i)–s) alpontja vonatkozásában a Tanács tagjaként vezetői munkakört betöltő, illetve vezetői álláshelyen foglalkoztatott személy jelölhető ki.
9. A Tanács tagjai – e szerepkörükben ellátott tevékenységükért – tiszteletdíjban nem részesülnek.
10. A Tanács a feladatkörébe tartozó egyes szakkérdések megvitatására munkacsoportot hozhat létre.
11. A Tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. A Tanács ülését a Tanács elnöke hívja össze és vezeti. A Tanács rendkívüli ülésének összehívását a Tanács bármely tagja az indok egyértelmű megjelölésével kezdeményezheti a Tanács elnökénél, a kezdeményezésről az elnök dönt.
12. A Tanács elnöke a Tanács működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, a Tanács tagjai véleményének kikérését követően.
13. A Tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
14. A Tanács működtetésével kapcsolatos operatív feladatokat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő szakmai titkárság látja el.
15. Ez a határozat a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
16. A Kormány felhívja a 4. pontban meghatározott személyeket, és felkéri az 5. pontban meghatározott személyeket, hogy 2019. augusztus 31. napjáig gondoskodjanak a Tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről.
A 2. pont az 1040/2025. (III. 5.) Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.
A 3. pont az 1040/2025. (III. 5.) Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.
A 4. pont az 1112/2023. (III. 30.) Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 5. pont g) alpontját az 1112/2023. (III. 30.) Korm. határozat 2. pontja iktatta be.
A 7. pont az 1112/2023. (III. 30.) Korm. határozat 3. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
A 8. pont az 1112/2023. (III. 30.) Korm. határozat 3. pont b) alpontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás