1461/2019. (VII. 30.) Korm. határozat

a) támogassa az ENSZ képességeinek megerősítését a nemzetközi válságok megelőzését szolgáló preventív diplomácia és a mediáció területén, valamint a viták békés rendezésére irányuló törekvéseket;

b) támogassa az ENSZ békefenntartási tevékenységének felülvizsgálatát és reformját, a tagállami hozzájárulások optimális felhasználását, a békefenntartó missziók hatékony és biztonságos működését; növelje a különleges politikai missziók hatékony erőforrás-elosztását, működésük átláthatóságát és a tagállami ellenőrzés lehetőségét;

c) támogassa az ENSZ békeépítési tevékenységének hatékonyabbá tételét a békeépítési intézményrendszer felülvizsgálata eredményeinek megfelelően, különös tekintettel a konfliktusok megelőzésére, az ENSZ rendszeren belüli koordináció javítására, az ENSZ és egyéb szereplők, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és a Békeépítési Bizottság közötti együttműködés megerősítésére;

d) támogassa az ENSZ vezető nemzetközi szerepét, valamint összehangolt, hatékony, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása alapján megvalósuló globális fellépését a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben, továbbá az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának az erre irányuló multilaterális erőfeszítések kifejtésében betöltött szerepének erősítését, az ENSZ Globális Terrorizmus Ellenes Stratégiájának 6. felülvizsgálatáról elfogadott Közgyűlési határozat, az ENSZ keretében elfogadott 19 terrorizmus-ellenes nemzetközi dokumentum, valamint az ENSZ BT által a nemzetközi terrorizmus-elleni küzdelem terén elfogadott határozatai alapján;

e) támogassa az ENSZ BT által a nők, béke és biztonság témakörében elfogadott határozatok hatékony végrehajtását, különös tekintettel a nők békefolyamatban való érdemi és teljes körű részvételére és konfliktushelyzetben való védelmére, ez utóbbi vonatkozásában a nők és lánygyermekek ellen elkövetett erőszakkal szembeni határozott fellépés érdekében;

f) támogassa a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek hatékony védelmére irányuló intézkedéseket;

g) támogassa a világ számos térségében üldöztetésnek kitett keresztény közösségek megsegítésére irányuló kezdeményezéseket;

h) hívja fel a figyelmet arra, hogy a víz kiemelt szerepet játszik a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában;

i) támogassa a jogállamiság – mint a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának kulcseleme – erősítését annak minden dimenziójában, különös tekintettel a független igazságszolgáltatásra, valamint az ENSZ Közgyűlés 67. ülésszakán a jogállamisággal kapcsolatos magas szintű fórum által elfogadott nyilatkozatban foglaltak végrehajtására;

j) támogassa a nemzetközi humanitárius jog – mint a nemzetközi és nem-nemzetközi fegyveres konfliktusok során személyek és objektumok védelmével és a hadviselés eszközei és módjai tekintetében korlátok megállapításával foglalkozó jogterület – tiszteletben tartására irányuló erőfeszítéseket, betartásának és betartatásának széles körű elősegítését, illetve a világ konfliktusos helyzeteinek kezelésében való kiemelt jelentőségének hangsúlyozását;

k) támogassa a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését és joghatósága gyakorlását a nemzeti hatóságok súlyos bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos eljárásának hiányában; az ENSZ BT és az ICC együttműködésének erősítését és kiszélesítését, valamint az ENSZ BT-nek a nemzetközi büntető-igazságszolgáltatás előmozdításában játszott szerepét;

l) folytassa aktív szerepvállalását a globális kihívások – határokon átnyúló szervezett bűnözés, korrupció, pénzmosás, emberkereskedelem – elleni küzdelem területén a jogállamiság, az igazságszolgáltatáshoz való jog, az elszámoltatható és átlátható intézmények, az inkluzív és részvételen alapuló döntéshozatal és a nemzetközi együttműködés támogatása által;

m) fordítson kiemelt figyelmet a migrációra vonatkozó magyar kormányzati álláspont érvényesítésére az ENSZ keretein belül a közös uniós álláspont egyeztetése során, különös tekintettel a magyar szavazati magatartást meghatározó kormányhatározatokra, és képviselje a tagállamok határvédelemmel és a területükön való tartózkodás szabályainak meghatározásával kapcsolatosan meglevő nemzeti szabályozási hatáskörét, és utaljon a migráció jelentette közvetlen és sokoldalú kihívásokra; és fordítson figyelmet arra, hogy a legális migrációs csatornák kibővítésére vonatkozó vállalások mellett utalás történjen a nemzeti szabályozási keretekre és vonatkozó hatáskörökre, továbbá a menekültekre és migránsokra, valamint a legális és illegális migránsokra vonatkozó eltérő jogi keretek megjelenítésére;

n) támogassa az ENSZ leszerelési mechanizmusának megfelelő működését célzó törekvéseket, ezen belül az ENSZ BT 1540 (2004). sz. határozatának végrehajtását és átfogó felülvizsgálatát, a genfi Leszerelési Értekezlet érdemi munkájának újraindítását, az Atomsorompó Szerződés (NPT) végrehajtásának erősítését, az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) mielőbbi hatálybalépését, a fegyvercélú nukleáris hasadóanyagok termelésének tilalmáról szóló nemzetközi szerződés (FMCT) létrehozatalára irányuló tárgyalások mielőbbi megkezdését, a Biológiai és Toxinfegyver Tilalmi Egyezmény (BTWC) egyetemessé tétele érdekében végzett erőfeszítéseket és alkalmazásának megerősítését, a Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT) egyetemessé tételét, teljes körű végrehajtását, és részes államainak konferenciáin elért eredmények továbbfejlesztését, illetve a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelmet;

o) kísérje figyelemmel és támogassa a kiberbiztonság erősítése érdekében tett konszenzusépítési erőfeszítéseket; a Fenntartható Fejlődési Célok digitális vetületének és az Információs Társadalom Csúcstalálkozó (WSIS+10) folyamatnak az utókövetését; a 2016–2017-es évre újonnan felállított Kormányzati Szakértők Csoportjának (UN GGE) munkáját; valamint a szabad, nyitott és biztonságos internetet, az emberi jogok online környezetben való előmozdítását és védelmét, beleértve a magánélet tiszteletben tartásához és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot is;

p) álljon ki amellett, hogy a hatályos nemzetközi jogot a kibertér vonatkozásában is alkalmazni kell, továbbá amellett, hogy szükségtelen egy új kormányközi szervezet létrehozása, viszont biztosítani kell a nemzeti kormányok szerepét és hatályos jogszabályaik érvényesülését területükön az internetkormányzás tekintetében, valamint támogassa a Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezménynek (Budapesti Konvenció) a végrehajtását;

q) támogassa az ENSZ keretein belül zajló, az űrkutatással és az űr békés felhasználásával kapcsolatos munka folytatását és hatékonyabbá tételét.

a) aktívan járuljon hozzá a 2015-ben kialakított globális keretrendszer megvalósításához, mely összekapcsolja a szegénység felszámolását a fenntartható fejlődési pálya kialakításával és a nemzetközi fejlesztési együttműködés eszközeivel, az emberi jogok, a jogállamiság, a nemek közti egyenlőség és a környezeti fenntarthatóság érvényesülése mellett;

b) az Agenda 2030 végrehajtásával kapcsolatosan, annak integráns természetét szem előtt tartva hangsúlyozza, hogy az addisz-abebai fejlesztésfinanszírozási konferencia, a 2015-ben megrendezett New York-i Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozó, a HABITAT III konferencia, a Sendai Katasztrófakockázat-csökkentési Világkonferencia és a Párizsi Klímakonferencia eredményei iránymutatásként szolgálnak a szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődés megvalósítását célzó együttes erőfeszítésekhez;

c) támogassa az egységes, átfogó keretrendszer megvalósítására irányuló folyamatokat, segítse elő a Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtását, elismerve a Magas Szintű Politikai Fórum (HLPF) meghatározó szerepét a Keretrendszer, valamint annak a gerincét képező célok végrehajtásának nyomon követésében és felülvizsgálatában;

d) a Keretrendszer megvalósítása során kiemelt figyelmet szenteljen a sérülékeny és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok szükségleteire, mozdítsa elő a „senkit nem hagyunk hátra” elv érvényre juttatását;

e) működjön közre az egységes, hatékony és inkluzív globális nyomon követési és felülvizsgálati folyamatokban, továbbá fordítson kiemelt figyelmet a Fenntartható Fejlődési Célokhoz és alcélokhoz rendelt globális indikátorrendszer felülvizsgálatával, valamint a hiányzó módszertanok kidolgozásával kapcsolatos tevékenységekre, illetve támogassa az ENSZ Statisztikai Bizottság munkáját a globális indikátorrendszerre vonatkozóan;

f) a 2019. szeptember 24–25-én New Yorkban megrendezendő Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozón (SDG Summit) aktívan vegyen részt a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 megvalósítása érdekében globális szinten tett lépések áttekintésében, valamint a Keretrendszer sikeres mielőbbi megvalósítása érdekében a végrehajtási folyamatok meggyorsításához a szegénység felszámolása, országokon belüli és közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében;

g) támogassa azokat az Agenda 2030 teljesítésének előmozdítását szolgáló ENSZ-en belüli reformlépéseket – különösen az ENSZ fejlesztési intézményi rendszer reformjának folyamatát – melyek az ENSZ-intézményeket alkalmassá teszik a Keretrendszer hatékony végrehajtására, valamint az ENSZ-en kívüli szereplőkkel való együttműködés erősítésére, illetve kiszélesítésére irányulnak;

h) fordítson kiemelt figyelmet a vízzel és szanitációval kapcsolatos célok és alcélok végrehajtására irányuló nemzetközi folyamatokra, segítse elő a célkitűzések megvalósításához szükséges intézményrendszeri reformok meghozatalát, ennek megfelelően szükség esetén erősítse meg Magyarország elkötelezettségét egy, a vízügyi kérdések szakpolitikai irányítását nemzetközi szintre emelő kormányközi platform távlati megteremtésével kapcsolatban;

i) aktívan járuljon hozzá az egészséggel kapcsolatos célok és alcélok végrehajtásához, különös tekintettel a nem fertőző, krónikus betegségek megelőzésének támogatására;

j) támogassa a nemzetközi közösségnek a klímaváltozás és káros hatásai leküzdésére irányuló erőfeszítéseit;

k) támogassa valamennyi érdekelt fél bevonását az Agenda 2030 végrehajtásába, mozdítsa elő a nemzeti kormányok, nemzetközi és regionális szervezetek mellett a nem-kormányzati szervezetek, a tudományos élet, a privát szektor, valamint az ifjúság bekapcsolódását a folyamatba.

a) támogassa az egyetemes értékeket jelentő emberi jogok és alapvető szabadságjogok – ideértve a nemzeti kisebbségek jogait – nemzetközi védelmének előmozdítását, ennek keretében támogassa az ENSZ emberi jogi mechanizmusai és testületei függetlenségének megerősítését, különös tekintettel az Emberi Jogi Tanácsra és az általa alkalmazott különleges mechanizmusokra;

b) lépjen fel Magyarország nemzetközi emberi jogi szerződéses kötelezettségeivel összhangban, elősegítve az EU emberi jogi célkitűzéseinek a végrehajtását, különösen a Magyarország számára kiemelten fontos területeken, úgymint az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a kisebbségek és őshonos népek, a nők és gyermekek, illetve a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelme és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, továbbá hangsúlyozza a család fontos társadalomépítő szerepét és megerősítésének szükségességét, kezelje kiemelt prioritásként az EU és hasonlóan gondolkodó partnerei kezdeményezéseiben való részvételt és azok támogatását, különös tekintettel az egyes országok emberi jogi helyzetével és tematikus kérdésekkel foglalkozó határozatokra;

c) kezdeményezze a nemzetközi közösség hatékony és időben történő fellépését az emberi jogok megsértőivel szemben, támogassa az emberi jogok védelmezőit, az ENSZ mechanizmusaival együttműködő személyek és szervezetek megfélemlítésekkel és megtorlásokkal szembeni védelmét;

d) támogassa az emberi jogi megközelítés szem előtt tartását a Fenntartható Fejlődési Célok összességének végrehajtása során, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőség és a nők helyzetbe hozását szolgáló erőfeszítésekre, beleértve a nők és lányok politikai, gazdasági, társadalmi szerepvállalásának elősegítését;

e) hangsúlyozza az emberi jogok tiszteletben tartását az egészségügyi és humanitárius szolgáltatások, valamint segítségnyújtás során, beleértve a segítségnyújtást végző nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és munkatársak helyszínre jutását, tevékenységük zavartalan biztosítását, támogassa a nemzetközi humanitárius rendszer megerősítésére, a humanitárius alapelvek és a vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás előmozdítására irányuló törekvéseket;

f) törekedjen együttműködésre a hazai és nemzetközi civil szervezetek képviselőivel a magyarországi emberi jogi helyzetet és érdekeket érintő kérdésekben.

a) kísérje figyelemmel az ENSZ BT kibővítésére és munkamódszereinek átalakítására vonatkozó javaslatok alakulását, a kormányközi tárgyalások folyamatát és eredményeit, folytassa az ENSZ BT munkamódszereinek javítására és működésének átláthatóbbá tételére irányuló együttműködésben való aktív részvételt;

b) képviselje, hogy a megújuló ENSZ BT-nek meg kell felelnie a XXI. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, így taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, egyúttal figyelemmel kell lennie a hatékonyság követelményére is, melyre tekintettel indokolt egy további nem állandó tagsági hely megadása a kelet-európai regionális csoport számára, mely növelné Magyarország ENSZ BT-be való bekerülésének esélyeit;

c) erősítse meg, hogy Magyarország támogatja az ENSZ főtitkár elképzeléseit a világszervezet irányításának reformját illetően, valamint a Közgyűlés revitalizációja és az ENSZ fejlesztési és környezetvédelmi rendszerének reformja tekintetében Magyarország továbbra is hozzá kíván járulni a folyamat előmozdításához;

d) támogassa a továbbiakban is az ENSZ Főtitkár javaslatát a Globális Szolgáltató Modell (Global Service Delivery Model, GSDM) projektre vonatkozóan, amelynek létrejötte javítani fogja a szolgáltatások minőségét, valamint jelentős megtakarításokat fog eredményezni mind a szervezet, mind pedig a tagállamok számára, így az ENSZ pénzügyi helyzete rendeződését is nagymértékben elősegítheti. Az ENSZ Titkárság feladatainak kiszervezése globális szolgáltató központok (Global Shared Service Centres, GSSC-k) létrehozása révén a szolgáltatásnyújtás minőségének javítása és a költséghatékony működés megvalósítása érdekében is szükséges és időszerű;

e) jelezze, hogy az elmúlt időszakban kibontakozó és fokozódó kihívások kezelése hatékonyabb és eredményesebb fellépésre képes, céljai megvalósítására alkalmasabb ENSZ kialakítását teszik szükségessé, valamint támogassa a szervek és intézmények között lévő koordináció és koherencia szorosabbá tétele útján a rendszer átláthatóságának, kapacitásának és reprezentativitásának fokozására irányuló törekvéseket.

a) használja fel az ENSZ Közgyűlés fórumait, valamint a Közgyűlés margóján létrejövő két- és többoldalú magas szintű találkozókat Magyarország ENSZ-szervekbe benyújtott jelölései támogatottságának felmérésére és növelésére, továbbá egyes ENSZ-szervezetek, intézmények vezetői posztjaira benyújtott magyar jelölések sikerének előmozdítására;

b) fordítson megkülönböztetett figyelmet hazánk nemzetközi jelöléseire, és mérje fel további pályázatok benyújtásának lehetőségét, így is erősítve Magyarország ENSZ rendszeren belüli szerepvállalását a jövőben.