KÜ BH 2019/149
KÜ BH 2019/149
2019.05.01.
A földforgalmi törvény alkalmazása során a kifüggesztés szabályainak betartásáért a jegyző felelős. A kifüggesztés szabályosságát igazoló jegyzői átirat azt cáfoló egyéb bizonyíték hiányában nem vonható kétségbe. A közigazgatási iratokból hiányzó, a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett adásvételi szerződéspéldány hiánya nem cáfolja a jegyzői átirat valóságtartalmát [2013. évi CXXII. tv. (Fftv.) 21. § (1), (2), (4), (9) bek., 27. § (2) bek., 474/2013. Korm. rend. (R.) 3. § (4) bek., 5. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperesi beavatkozó a perben nem álló Sz.L. eladóval 2016. február 26-án adásvételi szerződést kötött a B. község helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlan megvásárlására. Ugyanaznap az eladó az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelmet terjesztett elő a K.-i Közös Önkormányzati Hivatalnál, amely a kérelmet 2016. március 3-án iktatta. A kérelemhez 4 db eredeti adásvételi szerződés került benyújtásra.
[2] Az adásvételi szerződés kifüggesztésre került a K.-i Közös Önkormányzati Hivatal és B. Község Önkormányzat hirdetőtábláján. A kifüggesztés időtartama alatt a felperes és egy másik, perben nem álló személy elfogadó nyilatkozatot tett. A K.-i Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője 2016. május 5-én iratjegyzéket készített és az iratokat, köztük az adásvételi szerződés 4 eredeti példányát az elfogadó nyilatkozatokkal együtt, megküldte az alperesnek 2016. május 6-án.
[3] Az alperes a 2016. július 7-én kelt 573043/2/2016. számú határozatával a felperes és az alperesi beavatkozó által kötött adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását megtagadta. Az elővásárlásra jogosultak nyilatkozatát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 21. § (9) bekezdése alapján olyannak tekintette, mintha az elővásárlási jogot az arra jogosult nem gyakorolta volna az Fftv. 21. § (4) bekezdésében előírt alaki és tartalmi követelmények hiánya okán. Megállapította, hogy az adásvételi szerződés 2016. március 3. és május 4. között ki volt függesztette a K.-i Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján. Az Fftv. 21. § (2) bekezdésében foglaltakra utalva ugyanakkor rögzítette, hogy a megküldött iratokból nem volt megállapítható, hogy az adásvételi szerződés a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján is kifüggesztésre került-e, melyből következően sérültek az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályok, ezért az Fftv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadásáról kellett döntenie.
[4] Az alperes a 2016. augusztus 8. napján meghozott 573043/4/2016. számú határozatával a korábbi határozatát visszavonta és az adásvételi szerződést az eladó és az alperesi beavatkozó mint vevő között jóváhagyta. Határozata indokolása szerint a K.-i Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője igazolta, hogy az adásvételi szerződés a települési önkormányzat polgármesteri hivatala hirdetőtábláján is kifüggesztésre került. Ezért megállapította, hogy a korábbi döntése jogszabályt sértett, mert a döntés nem valósághű tényállásra lett alapozva, emiatt kellett a korábbi határozatát visszavonnia. Rögzítette, hogy az Fftv. 21. § (9) bekezdése értelmében az elfogadó nyilatkozatokat nem értékelhette, ennek figyelembevételével kereste meg a Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Vidékfejlesztési Kamarát (a továbbiakban: kamara), amely az állásfoglalásában a szerződés jóváhagyását az adásvételi szerződés szerinti vevővel támogatta. Az állásfoglalás ellen a felperes kifogást terjesztett elő. A kifogást a B. Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Képviselő-testülete elutasította. A Képviselő-testület 18/2016. (VI. 29.) számú határozata bírósági felülvizsgálata iránt kereset előterjesztésre nem került. Mindezek alapján azt állapította meg, hogy olyan tény vagy körülmény nem merült fel, amely az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadását vonná maga után, ezért a szerződést az eladó és az alperesi beavatkozó, mint vevő között jóváhagyta.
A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem
[5] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. A felülvizsgálat szempontjából lényeges kereseti kérelme szerint az adásvételi szerződés a jegyző törvénysértő eljárása miatt a vevővel szemben került jóváhagyásra úgy, hogy az alperes a tényállásfeltárási kötelezettségének nem tett eleget. Álláspontja szerint az adásvételi szerződés nem felelt meg az Fftv. 21. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a szerződés semmis, mert a szerződésről hiányzott a keltezés helye és ideje.
[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltak fenntartása mellett.
[7] Az alperesi beavatkozó szintén a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú ítélet felülvizsgálat szempontjából lényeges indokolása
[8] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes kereshetőségi joggal rendelkezik, ezért a keresetét érdemben vizsgálta. Az adásvételi szerződésről megállapította, hogy az tartalmazza a keltének helyét és pontos idejét, és tartalmazza az Fftv. 13-15. §-aiban foglalt nyilatkozatokat is, ezért a semmisségre való hivatkozás alaptalan.
[9] Az elsőfokú bíróság a jegyző igazolása alapján megállapította, hogy az adásvételi szerződés mind a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, mind a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került. A felperes keresetlevelének tartalma és az alperesi beavatkozó nyilatkozata alátámasztja, hogy az adásvételi szerződés a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került, a felek is ott értesültek a szerződésről. A jegyző által megküldött adásvételi szerződésen, amely a közigazgatási iratok között elfekszik, a jegyző azt igazolta, hogy a települési község önkormányzat polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került az adásvételi szerződés. A jegyző átirata szerint az adásvételi szerződés mindkét helyen kifüggesztésre került, melyre tekintettel az alperes jogszerűen járt el, amikor a korábbi törvénysértő határozatát visszavonta, és a kifüggesztés jogszerűségének megállapítása mellett a hatósági jóváhagyás feltételeit vizsgálva hozott döntést. Kifejtette a bíróság, hogy annak nincs jelentősége, hogy az eredeti, vagy esetleg az adásvételi szerződés másolata került kifüggesztésre.
[10] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította.
Fellebbezés és ellenkérelem
[11] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben állította, hogy a kettős kifüggesztés megtörténte jogsértően került megállapításra. Továbbra is vitatta, hogy az adásvételi szerződés tartalmazta az előírt nyilatkozatokat. Állította továbbra is, hogy a szerződés semmisnek minősül.
[12] Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
Másodfokú ítélet
[13] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezését a kettős kifüggesztés tekintetében megalapozottnak tartotta. Megállapította, hogy a közigazgatási iratok között olyan záradékolt, anonimizált adásvételi szerződés fekszik el, amely a települési önkormányzat polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztést igazolja. Olyan adásvételi szerződés azonban nem található az iratok között, amely a közös önkormányzati hivatalnál történő kifüggesztést igazolná. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére az Fftv. 21. § (2) bekezdése és a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) vonatkozik. Az R. 3. § (4)–(4a) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében foglalt előírások betartása nem állapítható meg, mert hiányzik az olyan anonimizált adásvételi szerződés példány, amely azt tanúsítja, hogy a szerződés a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján is kifüggesztésre került. A jegyzői igazolás alapján abban a körben lehetett volna vizsgálódni, hogy az iratok közül hiányzó, másik záradékolt anonimizált szerződés a jegyzőnél maradhatott-e. Mivel az iratok között a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett anonimizált adásvételi szerződés példány nincs, ennek hiánya – amely egyúttal a kifüggesztés garanciája is –, a jegyző nyilatkozatával utólag nem pótolható, emiatt az alperesnek a kifüggesztés szabályainak megsértése miatt az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályok megsértésének jogkövetkezményét kellett volna levonnia. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a záradékon a kifüggesztés helyének is szerepelni kell, mert közös önkormányzati község esetében csak így állapítható meg, hogy mindegyik érintett önkormányzatnál a kifüggesztés megtörtént-e.
[14] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes visszavonó és a szerződést jóváhagyó határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[15] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetet elutasító ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.
[16] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az R. 3. § (4) bekezdését, 5. § (2) bekezdését.
[17] Előadta, hogy a másodfokú bíróság a kettős kifüggesztés hiányát tévesen állapította meg. A hirdetményi kifüggesztést szabályozó kormányrendelet szerint a kifüggesztés időpontját – annak kezdetét és végső időpontját – kell feltüntetni a záradékon, a kifüggesztés helyének feltüntetését a jogszabály nem írja elő, ez nem követelmény, ezért erre vonatkozóan a másodfokú bíróság törvénysértően tett megállapítást. A kifüggesztési hely nem kötelező tartalmi eleme a kifüggesztési záradéknak, ezért van jelentősége annak, hogy a jegyző az iratjegyzékben, vagy akár külön nyilatkozatban, igazolásban arra tegyen nyilatkozatot, hogy a kifüggesztés hol történt meg. A jegyző iratjegyzékén és a később benyújtott igazolásán is tanúsította, hogy az adásvételi szerződés mindkét helyen, így a települési önkormányzat polgármesteri hivatala és a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján is kifüggesztésre került. Önmagában az egyik, a kifüggesztést tanúsító záradékkal ellátott adásvételi szerződéspéldány hiánya nem eredményezi azt, hogy a kettős kifüggesztés hiánya megállapítható lenne, hiszen az arra jogosult jegyző a kettős kifüggesztés megtörténtét hivatalból igazolta.
[18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
[19] Az alperesi beavatkozó a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.
[21] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottakat megalapozottnak tartotta, mert a másodfokú bíróság törvénysértően járt el, amikor a kifüggesztés szabályait tanúsító jegyzői iratjegyzék tartalmát, majd azt követően a jegyző által küldött átiratban foglalt igazolást nem fogadta el a kettős kifüggesztés tanúsítására. Önmagában abból a körülményből, hogy a közigazgatási iratok között csak egy anonimizált adásvételi szerződéspéldány volt fellelhető, amely a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján történő kifüggesztést igazolta a záradék alapján, még nem vonható le következtetés arra, hogy egy másik anonimizált szerződéspéldány hiánya a kettős kifüggesztés megtörténtét cáfolja. A kifüggesztés szabályainak betartásáért a jegyző felelős, a kifüggesztés szabályaira vonatkozóan a jegyző nyilatkozata hitelt érdemlően tanúsítja a kifüggesztések megtörténtét, amelyet később a jegyző büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát tartalmazó átirata is megerősített, újból tanúsított. A másodfokú bíróság az arra jogosult hivatalos személy nyilatkozatát minden alap nélkül vonta kétségbe a kifüggesztési eljárás szabálytalanságára utaló egyéb bizonyíték hiányában. Az elsőfokú bíróság is megállapította, hogy az anonimizált példány záradékán a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján történő kifüggesztés igazolt, míg a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztést a felperes keresetének tartalma és az alperesi beavatkozó nyilatkozata is alátámasztotta, így nem merült fel olyan körülmény, amely a jegyző nyilatkozatával szemben a kettős kifüggesztés elmulasztását valószínűsítette volna, vagy kétely ébresztett volna annak megtörténte kapcsán.
[22] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának szabályai nem sérültek, az R. 3. § (4) bekezdése szerint és az 5. § (2) bekezdésnek megfelelően az Fftv. 21. § (2) bekezdése alapján a kettős kifüggesztés megtörténte igazolt volt, ezért nem volt akadálya a szerződés hatósági jóváhagyásának, továbbá megállapítható volt, hogy az adásvételi szerződés sem alaki, sem tartalmi hiányosságban nem szenvedett.
[23] A Kúria a fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján és az elsőfokú bíróság törvényes és megalapozott ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében a fellebbezett körben helybenhagyta.
(Kúria, Kfv.II.37.847/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás