BÜ BH 2019/162
BÜ BH 2019/162
2019.06.01.
I. A hatályos Be. 788. § (1) bekezdése nem tesz különbséget a között, hogy a sértett természetes vagy jogi személy-e, a pótmagánvádló jogi képviseletét kötelező jelleggel előírja, s ennek hiánya a vádindítvány elutasítását eredményezi [Be. 794. § (1) bek. b) pont]. Ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a pótmagánvádlónak több képviselője is lehessen. Ehhez képest – a törvényi feltételeknek megfelelő – eltérő személy készítheti el a vádindítványt, nyújthat be beadványokat, valamint gyakorolhatja a tárgyaláson való részvétel jogát.
II. A pótmagánvádló képviselőjének költségigényére a bűnügyi költségre vonatkozó szabályok az irányadók [Be. 145. § (1) bek. c) pont]. A 2018. július 1-jétől hatályos 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet 5. §-a értelmében, az 1. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjai alapján a pótmagánvádló meghatalmazott képviselője költségének megállapítása során az eljárási cselekményen való megjelenésével kapcsolatos úti-, szállásköltség, illetve parkolási díj, a terhelt indítványára készített hang- vagy kép- és hangfelvétel készítésének költsége, telefon, telefax, postai, egyéb indokolt és szükséges költségek megtérítése tekintetében a hivatkozott rendelet felhívott rendelkezéseit, míg a pótmagánvádló képviselője díjának megállapítása során a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (1), (4) és (7) bekezdéseiben foglaltakat – a kirendelt védőre vonatkozó szabályozást – kell megfelelően alkalmazni [Be. 145. § (1) bek. c) pont, 788. § (1) bek.].
[1] A járásbíróság pótmagánvádas, megismételt eljárásban 2017. július 11-én kihirdetett ítéletével a terheltet folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. § (1) bek., (4) bek. a) pont] miatt 9 hónapi, 1 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. Kötelezte az N. Kft. magánfél javára 5 099 966 forint kártérítés, valamint ennek késedelmi kamata, továbbá az állam javára 305 998 forint eljárási illeték megfizetésére. Zár alá vételt rendelt el a terhelt h.-i ingatlanára, továbbá üzletrészére, valamint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a terheltet.
[2] A védelmi perorvoslatok alapján másodfokon eljáró törvényszék 2018. január 16-án kelt végzésével érdemben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjait megjelölve, de valójában annak c) pontjára alapítva amiatt, hogy álláspontja szerint a megismételt eljárásra törvénysértő módon került sor; mivel a járásbíróság korábbi, felmentő ítéletét nem helyezhették volna hatályon kívül, ehelyett az elsőfokú határozat hiányosságait a másodfokú bíróságnak kellett volna orvosolnia. Kifogásolta továbbá, hogy a megismételt eljárásban tartott tárgyalásokon a pótmagánvádló jogi képviselőjeként nem ügyvéd vett részt, így a pótmagánvádló jogi képviselete nem tekinthető legitimnek. Ugyancsak sérelmezte a nem természetes személy pótmagánvádló törvényes képviseletét a tárgyaláson ellátó személyek körét.
[4] Álláspontja szerint az első- és másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, a határozatokból nem állapítható meg, hogy következtetéseiket milyen bizonyítékokra alapozták.
[5] Mindezek alapján elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta, másodlagosan pedig, hogy a Kúria a jogerős ítéletet változtassa meg és a terheltet mentse fel az ellene emelt vád alól.
[6] A pótmagánvádló jogi képviselője 2018. május 28-án és 2018. augusztus 15-én a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta és a határozat hatályában fenntartását kérte, utóbb előterjesztett beadványában a felülvizsgálati eljárásban végzett közreműködéséért költségigényt is megfogalmazott.
[7] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.
[8] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[9] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe; a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[10] A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be. 649. § (1) bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont], illetve ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, vagy a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont]. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően sorolja fel [Be. 649. § (2) bek. a)-d) pont].
[11] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért a kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések közömbösek. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[12] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[13] Az első fokon megállapított és pontosításokkal másodfokon irányadónak elfogadott tényállás szerint 2011. július 21-én a terhelt által képviselt H. Kft. szállítási szerződést kötött az N. Kft.-vel textilipari termékek leszállítására és installálására 6 467 105 forint + áfa, azaz bruttó 8 071 000 forint vételár ellenében, 2011. augusztus 19-i teljesítési határidővel. A szerződés megkötését követően a H. Kft. a szerződésben vállalt 2 421 415 forint előleget átutalta. Az N. Kft. ezt követően szerzett tudomást arról, hogy a H. Kft. ellen adó- és kiegyenlítetlen számlatartozás miatt eljárás folyik. Emiatt az N. Kft. ügyvezetője 2011. július 27-én írásban kezdeményezte a szerződéstől való elállást. 2011. augusztus 2-án a terhelt a H. Kft. ügyvezetőjeként a társaság fizetőképességéről és hajlandóságáról biztosította szerződő partnerét azzal, hogy elállás esetére kötbér- és kártérítési jogának érvényesítését is kilátásba helyezte. Az N. Kft. írásban fizetési biztosíték nyújtására hívta fel a H. Kft.-t, majd 2011. augusztus 8-án a felek a szerződést annyiban módosították, hogy a megrendelő az általa megrendelt termék leszállítása után, 15 napon belül fizeti meg a fennmaradó 5 649 966 forintot, azonban az áru teljes összegének kiegyenlítéséig az áru tulajdonjoga az N. Kft.-é marad. A szerződésmódosításról folytatott levelezés során a terhelt elhallgatta, hogy a megrendelt termékek tulajdonjogát 2011. június 16-án a H.-I. Kft. képviselőjeként – a H. Kft. közbeiktatásával, közbeszerzési szállítási szerződés alapján – már eladta az É.-Z. Zrt.-nek. Az N. Kft. képviselője a legyártandó és leszállítandó áru tulajdonjoga fenntartásának tudatában írta alá a szerződésmódosítást azzal, hogy a vételárrész meg nem fizetése esetén visszaveszik a leszállított árut, majd ennek megfelelően kezdték meg 2011. augusztus 8-án a termékek gyártását. Az N. Kft. által 2011. augusztus 26-án leszállított áru után az É.-T. Zrt. 2011. szeptember 8-án a kikötött vételárat a H.-I. Kft. részére átutalta. A pénzintézeten belüli számlák közötti átvezetéssel az N. Kft. általi teljesítésként elismert áruk ellenértéke a H. Kft. számlájára került. A terhelt ennek ellenére nem utalta tovább az N. Kft. felé a módosított szerződés alapján fennálló 5 649 966 forintos vételárrészt. Tárgyalások keretében azt vállalta, hogy 2011 decemberéig rendezi a vételárrész-tartozását, ezzel szemben azonban 2012. február 2-ig kizárólag 550 000 forintot fizetett meg, egyidejűleg a H. Kft.-t értékesítette. A terhelt 5 099 966 forint meg nem térült kárt okozott a sértettnek.
[14] Az eljárt bíróságok jogi értékelése szerint a terhelt a szerződés módosításakor a termékek tulajdonjogát illetően jogtalan haszonszerzés céljából megtévesztette az N. Kft. sértettet, aki emiatt nem állt el a szerződéstől, holott a szándéka eredetileg erre irányult.
[15] Az irányadó tényállás rögzíti a terhelt terhére megállapított bűncselekmény tényállásszerű elkövetői magatartását. Mindezek alapján az eljárt bíróságok – az elbíráláskori törvény helyes alkalmazásával – törvényesen minősítették a terhelt vagyon elleni cselekményét.
[16] A terhelttel szemben kiszabott büntetés neme és mértéke egyaránt törvényes, a polgári jogi igény érdemi elbírálása ugyancsak megalapozott, így az indítvány e körben alaptalan.
[17] A kifogásolt eljárási szabálysértések közül az indítvány az elsőfokú eljárás megismétlését eredményező hatályon kívül helyező végzés törvényességét és tartalmát támadta. Ezzel a – már a fellebbezés indokolásában is részletezett – kifogással kapcsolatban a másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a hatályon kívül helyező végzés fellebbezéssel nem támadható, továbbá, hogy a megalapozatlanság miatti megismételt eljárással kapcsolatos iránymutatás megfelel a törvény rendelkezéseinek és nem terjed ki a bűnösséggel kapcsolatos kérdésre. A 2/2015. BJE határozat értelmében a másodfokú bíróság elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzése alaki jogerővel bír, ekként ellene a törvényesség érdekében a legfőbb ügyész jelenthet be jogorvoslatot (korábbi Be. 431. §).
[18] A védő ugyancsak sérelmezte már a másodfokú eljárásban is a pótmagánvádlói képviseletet. A korábbi Be. 56. § (4) bekezdése alapján a pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik. Ennek értelmében a pótmagánvádló (amennyiben jogi szakvizsgával nem rendelkezik) a jogait jogi képviselője útján gyakorolhatja. Nem természetes személy pótmagánvádló képviseletének ellátására a sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, illetőleg a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy is jogosult, feltéve, hogy jogi szakvizsgával rendelkezik. A pótmagánvádló jogi képviselőjére vonatkozó egyetlen kizárási szabály ugyanis a korábbi Be. 56. § (6) bekezdése, mely szerint nem lehet képviselő, aki az ügyben közvetítőként járt, vagy jár el, illetve a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.
[19] Az általános perbeli képviselethez képest az alapeljárás idején hatályos szabályozás eltérő többletkövetelményt támasztott a pótmagánvádló nem ügyvéd képviselőjével szemben, előírva, hogy a képviseletet csak jogi szakvizsgával rendelkező személy láthatja el. A rendelkezés nyilvánvaló indoka, hogy a vád képviselete a büntetőügyben komoly jogi szaktudást igényel, és a törvény – amely főszabályként az ügyvédi képviseletet követeli meg – semmiképp sem tekinthet el a jogi szakvizsga megkövetelésétől, ha meg is engedi bizonyos körben, hogy a pótmagánvádló képviseletét ne ügyvéd lássa el. Ennek oka, hogy a pótmagánvádló lényegében az ügyész közvádlói tevékenységével azonos vádképviseletet lát el, ami olyan fokozott jogi szakértelmet kíván meg, ami csak megfelelő szakmai képesítés meglétének előírása útján biztosítható. Az ilyen képesítéssel bíró jogászok közül az ügyvéd az, aki általános képviseleti jogosultsággal rendelkezik, azaz hivatásszerűen a megbízó jogi képviseletét látja el jogi eljárásokban, ezért indokolt a kötelező ügyvédi képviselet előírása a pótmagánvádló részére. Azonban az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében a jogi szakvizsga bármely jogterületen és jogi munkakörben önálló jogi munka végzésére jogosít, így ha a pótmagánvádló maga is rendelkezik ezzel, szükségtelen – pusztán a szakértelem biztosítása érdekében – a kötelező képviselet továbbhárítása. Ugyanez a helyzet, ha a nem természetes személy sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, illetőleg a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy rendelkezik jogi szakvizsgával. Ezekben az esetekben is biztosítható a szükséges szakértelem a képviselet továbbhárítása nélkül is, így a pótmagánvádló ügyvédi képviselete ez esetben sem kötelező, helyette a megfelelő képesítéssel rendelkező, fent felsorolt személyek bármelyike is elláthatja a képviseletet. Ekként a perbeli képviseletre jogosultak körének bővítését alátámasztó, korábban részletezett érvek indokolttá teszik, hogy a nem természetes személy pótmagánvádló képviseletét elláthassa a sértett ügyvezetésére vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, illetőleg a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy, amennyiben jogi szakvizsgával rendelkezik, különös tekintettel arra, hogy – a sértetthez kapcsolódó jogviszonya folytán – leginkább érdekelt az ügyben, és azt vélhetően alaposan ismeri is (5/2009. BJE határozat IV/2.).
[20] A jelenleg hatályos Be. 788. § (1) bekezdése nem tesz különbséget a között, hogy a sértett természetes vagy jogi személy-e, a pótmagánvádló jogi képviseletét kötelező jelleggel előírja, s ennek hiánya a vádin-dítvány elutasítását eredményezi [Be. 794. § (1) bek. b) pont].
[21] A Be. 876. § (5) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés értelmében azonban az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló eljárhat jogi képviselő nélkül is, ha a nem természetes személy pótmagánvádló képviseletének ellátására a sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, illetve a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy jogi szakvizsgával rendelkezik.
[22] Egyik hivatkozott törvény szerint sincs azonban annak akadálya, hogy a pótmagánvádlónak több képviselője is lehessen. Ehhez képest – a fenti feltételeknek megfelelő – eltérő személy készítheti el a vádindítványt, nyújthat be beadványokat, valamint gyakorolhatja a tárgyaláson való részvétel jogát. A kifejtettek alapján a jogi személy sértettel alkalmazotti viszonyban álló, jogi szakvizsgával rendelkező képviselő a tárgyaláson legitim módon képviselte a sértettet.
[23] A tárgyaláson a pótmagánvádló törvényes képviselőjeként eseti meghatalmazás alapján eljárt személyeket illetően a jogi szakvizsga hiányát felrovó álláspont alapvetően téves, mivel összemossa a jogi és törvényes képviselet fogalmát.
[24] Nem helytálló az indítványnak az indokolási kötelezettség teljesítését kifogásoló hivatkozása sem, mivel az ügydöntő határozatból kitűnik a megismételt eljárásban eljárt bíróságoknak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége; továbbá, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját – a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel kapcsolatban – mire alapozta. Következésképpen az eljárt bíróságok a szükséges mértékben eleget tettek az indokolási kötelezettségüknek. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának a felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10.).
[25] Következésképpen a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta.
[26] A pótmagánvádló képviselőjének költségigényére a bűnügyi költségre vonatkozó szabályok az irányadók [Be. 145. § (1) bek. c) pont].
[27] A 2018. július 1-jétől hatályos 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet 5. §-a értelmében, az 1. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjai alapján a pótmagánvádló meghatalmazott képviselője költségének megállapítása során az eljárási cselekményen való megjelenésével kapcsolatos úti-, szállásköltség, illetve parkolási díj, a terhelt indítványára készített hang- vagy kép- és hangfelvétel készítésének költsége, telefon, telefax, postai, egyéb indokolt és szükséges költségek megtérítése tekintetében a hivatkozott rendelet felhívott rendelkezéseit, míg a pótmagánvádló képviselője díjának megállapítása során a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (1), (4) és (7) bekezdéseiben foglaltakat – a kirendelt védőre vonatkozó szabályozást – kell megfelelően alkalmazni.
[28] Ehhez képest a pótmagánvádló jogi képviselő költségigényt nem fogalmazott meg és nem is igazolt, díjigénylése kapcsán pedig az általa megjelölt 10 órás időráfordítás nem eljárási cselekményen való részvétel kapcsán merült fel, és ilyenre való felkészülés során keletkezett költségnek sem tekinthető figyelemmel arra, hogy az alapeljárás során a jogi képviselő végig a pótmagánvádló meghatalmazottja volt, folyamatosan követte a történteket és ez irányú, időben összesen 65 órát kitevő tevékenységét az alapeljárás során már díjazták.
[29] A kifejtettek miatt a Kúria a pótmagánvádló képviselőjének a büntetőeljárási törvény megváltozását követően előterjesztett díjigényét nem találta alaposnak.
(Kúria Bfv. III. 579/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás