PÜ BH 2019/169
PÜ BH 2019/169
2019.06.01.
I. A szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárás indításához fűződő jogi érdek túlmutat az ügyhöz kapcsolódó érdekeltségen, jog által szabályozott érdekeltséget: jogszabályban biztosított jogot, érvényesíthető igényt, azaz jogszabályra hivatkozással bemutatható érdekeltséget jelent.
II. A szerződő feleken kívül állónak a támadott szerződésből fakadó és érvénytelenségi keresettel, restitúciós igény érvényesítésével orvosolható jogsérelmet, a helyreállítani kért eredeti állapot által érintett jogi helyzetet, jogaira és/vagy kötelezettségeire kiható érdekeltséget kell igazolni. Ennek hiányában a keresetet ítélettel anyagi jogi kereshetőségi jog (aktív perbeli legitimáció) hiányában kell elutasítani [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:88. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A II. rendű alperes 2015. december 7-ére nyilvános árverés keretében értékesítésre hirdette meg a magyar állam tulajdonában álló, perbeli földterületet a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. tv. (a továbbiakban: Nfatv.) 18. § (1) bekezdés a) pontja, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 29. § (1) bekezdése alapján. A kiírás szerint az árverési eljárásban árverezőként az Fftv. 18. § (1) bekezdés e) pont szerinti földműves vehet részt, s az licitálhat, aki nyilatkozik arról is, hogy nincs a kiíróval szemben lejárt tartozása, jogerősen megállapított, fennálló földhasználatidíj- vagy egyéb tartozása. Az árverési jegyzőkönyv szerint árverezőként az I. rendű felperest és az I. rendű alperest regisztrálták. A licit 30 050 000 forint kikiáltási árról indult, az árverést 43 350 000 forint vételáron az I. rendű alperes nyerte. Az árverésvezető döntést követő tájékoztatása szerint a hirdetmény földhasználóként a II. rendű felperes haszonbérlőt a földhasználati nyilvántartás alapján tüntette fel. Azon észrevételről, miszerint az I. rendű alperesnek tartozása áll fenn, a II. rendű alperes dönt a szerződéskötést megelőzően. A II. rendű alperes a nyertes árverező I. rendű alperessel 2016. május 3-án megkötötte az adásvételi szerződést. Az I. rendű alperes 20. és 21. pontban rögzített nyilatkozata szerint vele szemben az Nfatv. 19. §-ában rögzített kizárási ok nem áll fenn, elővásárlásra a Fftv. 18. § (1) bekezdés ba) alpontja alapján jogosult.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperesek a keresetükben az alperesek 2016. május 3-án kötött adásvételi szerződése semmisségének a megállapítását, az I. rendű alperes tulajdonjoga törlése érdekében az illetékes földhivatal megkeresését kérték a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:95. § alapján. Indokaik szerint az I. rendű alperesnek díjtartozása állt fenn és az elővásárlási joga nem az Fftv. 18. § (1) bekezdés ba) alpont szerinti. A jogi érdeküket abban jelölték meg, hogy az I. rendű felperes a semmis szerződés kapcsán az elővásárlási jogát nem gyakorolta, a II. rendű felperes haszonbérleti szerződését a II. rendű alperes nem bonthatja fel.
[3] Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. A II. rendű alperes vitatta a felperesek perbeli legitimációját, az I. rendű alperes díjtartozását, az Fftv. 14. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok fennállását.
Az első- és másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperesek kereshetőségi joga azon a jogi érdekeltségükön alapul, hogy a szerződés érvénytelensége esetén új pályázati kiírásra lenne szükség, melyen az I. rendű felperes indulhatna. A II. rendű felperes szempontjából jelentőséggel bír a tulajdonos személye, ha az I. rendű alperes szerez tulajdonjogot, az a haszonbérleti megállapodás megszűnését is eredményezné. A Kúria Kfv.III.37.752/2014/4. számú ítélete szerint az I. rendű alperes a földet használóként a pályázaton nem indulhatott volna és tartozása is van a kiíró felé. A jogkövetkezmények tekintetében azonban nem osztotta a felperesek álláspontját, figyelemmel a Ptk. 6:95. §-ára, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. tv. (a továbbiakban: Fétv.) 13. § (3) bekezdésére és az Fftv. 18. § (1) bekezdés ba) alpontjára, a pályázati eljárás R. 14. §, 20. § (1) bekezdés b) pont, 14. § (3) bekezdése szabályaira a pályázat érvénytelenségét a kiírónak kellett volna levonnia. A II. rendű felperesnek lehetősége lett volna a Ptk. 6:223. § (1)–(2) bekezdése alapján igénye érvényesítésére.
[5] A másodfokú bíróság a felperesek fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolása szerint az elsőfokú bíróságnak a helyesen megállapított tényállásból levont jogi következtetésével csak felperesek jogi érdekeltségén alapuló perindítási jogosultsága kapcsán értett egyet [Ptk. 6:88. § (3) bekezdése, 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény, EBH 2004.1042., BH 2001.335.]. Az I. rendű felperes pályázóként részt vett az árverésen, ezzel kifejezett tulajdonszerzési szándéka jogi érdekeltségét megalapozza. A II. rendű felperes mint bejegyzett földhasználó haszonbérleti joggyakorlására pedig kihathat a földtulajdonos személye. A jogerős ítélet eltérő, az Nfatv., az Fftv., az R. áttekintésével adott jogi indokolása szerint a pályáztatási szabályok egyoldalú megsértése okozhatja a felek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségét, de csak abban az esetben, ha a jogszabályban előírt értékesítési mód megsértéséhez a jogalkotó ezt a jogkövetkezményt fűzi, vagy a jogalkotói szándék vizsgálatával ez a célja, a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása megállapítható (BH 2001.384., Kúria Pfv.VI.20.011/2010/9.). Ennek hiányában a Ptk. 6:95. §-a alapján a semmisség jogkövetkezményének alkalmazására nincs lehetőség. A bírói út lehetősége nem terjedhet odáig, hogy a bíróság átvegye a pályázat elbírálásával kapcsolatos döntési jogkört. Az NFA elnöke felel a földrészletek törvényes hasznosításáért [Nfatv. 7. § (1) bekezdés k) pont], jogosult a pályázatok elbírálására, a pályázat érvénytelenségének megállapítására [R.16. § (1), 18. § (1), 20. § (2) bekezdés]. A pályázat érvénytelenségét eredményezi, ha a közölt tények nem felelnek meg a valóságnak [R. 14. § (1) bekezdés f) pont], ha valamelyik pályázó az eljárás tisztaságát sértő cselekményt követett el [R. 20. § (1) bekezdés b) pont]. Ez esetben a pályázó a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt [R. 14. § (3) bekezdés]. A valótlan adatközlés mint érvénytelenségi ok jogkövetkezménye ezért az R. szerint csak a pályázati eljárásban, az ott írt rend szerint vonható le (20. §). A pályáztatási szabályok megsértése önmagában nem teszi érvénytelenné a szerződést, ha annak tartalma nem ütközik jogszabályba (BH 2001.234.). A pályázati eljárás érvénytelenségének jogkövetkezménye a közigazgatási eljárásban, illetőleg – ha ennek egyéb feltételei fennállnak – közigazgatási perben vonható le.
A felülvizsgálati kérelem
[6] A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelemnek helyt adó határozat hozatalát kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a Kúria egyetértett a másodfokú bíróság érdemi döntésével, azonban a jogi indokolását nem osztotta.
[8] A felperesek nyomatékosan hangsúlyozták a felülvizsgálati kérelmükben, hogy nem az árverési eljárás érvénytelenségére, hanem az alperesek által kötött szerződés jogszabályba ütköző voltára, a Ptk. 6:95. § alapján a semmisségére hivatkoznak. Ezt támasztották alá azzal, hogy az adásvételi szerződésben tévesen, az elővásárlásra jogosultak sorrendjére és az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó Fftv. 18. és 21. §-a, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződések formai és tartalmi követelményeit meghatározó Fétv. 11. §, 13. §, és Fftv. 14. § (1) bekezdés megsértésével lett megjelölve az I. rendű alperes elővásárlási jogosultsága, illetve díjtartozásának a hiánya. A felperesek hivatkozásai az elővásárlási jog törvényi szabályaira azért nem relevánsak, mert az I. rendű felperes nem élt elővásárlási jogával. Ilyen joggyakorlás hiányában nincs jelentősége annak, hogy az ő, vagy a szerződéses vevő I. rendű alperes elővásárlási joga a sorrendben előrébb álló. Nem volt jelentősége ezért a perben annak, hogy a II. rendű felperesnek, vagy az I. rendű alperesnek van-e földhasználati joga, azaz az elővásárlásra jogosultak sorrendjében földet használó földművesként melyikük jogosult a másikat megelőző ranghelyre. Az árverési kiírásnak csupán az volt a feltétele, az árverezőnek meg kell felelnie a Fftv. 18. § (1) bekezdés e) pont szerinti földművesnek. Nem releváns a felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet jogszabálysértő voltának alátámasztására megjelölt Fftv. 23. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt rendelkezés sem, mivel a perbeli esetben nem volt helye az adásvételi szerződés – a Fftv. 36. § (2) bekezdés szerint a hatályosságához szükséges – hatósági jóváhagyásakor irányadó rendelkezés alkalmazásának [Fftv. 36. § (1) bekezdés b) pont].
[9] A felülvizsgálati kérelem releváns hivatkozása az alperesek közötti adásvételi szerződés jogszabályba ütköző volta szempontjából egyedül a Fftv. 14. § (1) bekezdése lehetne, ha a szerződés 20. pontjában az I. rendű alperes hamisan nyilatkozott arról, hogy nem áll fenn földhasználatidíj-tartozása a II. rendű alperessel szemben. Ez a hivatkozás azonban nem foghat helyt. Egyrészt a törvény csupán „a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt” nyilatkozatot követeli meg. E nyilatkozat megtételén túl – eltérően pl. a Fftv. 21. § (5) bekezdésbeli, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatára vonatkozó törvényi rendelkezéstől – nem írja elő bizonyító okiratok csatolását, nem követeli meg a tartalom igazolását, a nyilatkozat valótlanságához nem fűzi jogkövetkezményként a megkötött szerződés semmisségét. A Kúria megjegyzi, hogy a felperesek által csatolt nyomozást megszüntető ügyészségi határozat éppen nem alkalmas a felülvizsgálati kérelem alátámasztására, mert aszerint a II. rendű alperes az árverés időpontjában már el is évült tartozását a szerződéskötést megelőzően megfizette. A perben ezért az alperesek a díjtartozás tényét alappal vitatták a MNV Zrt. 2009. szeptember 2-i fizetési felszólítása kapcsán a Fftv. 14. § (1) bekezdésre hivatkozással.
[10] Másrészt – és a Kúria ezt tartja ügydöntő jelentőségűnek – a felülvizsgálati kérelemben megsértettként megjelölt jogszabályhely, az Fftv. 14. § (1) bekezdése a nyilatkozattételét a „tulajdonszerzési jogosultság további feltétele"-ként írja elő. Ezért azt kellett – mégpedig a Pfv.VI.22.630/2017., Pfv.VI.20.904/2017. számú ügyekben már kifejtettek szerint hivatalból is – vizsgálnia, hogy e vonatkozásban van-e a felpereseknek perbeli legitimációja, azaz a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése szerint a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárás indításához fűződik-e jogi érdekük, figyelemmel az általuk felhozottakra. A Kúria nem osztotta az eljárt bíróságok jogkövetkeztetését, ugyanis a felpereseknek nem fűződik védendő jogi érdeke az I. rendű alperes tulajdonszerzésének vitatásához.
[11] A Kúria itt is rámutat arra, hogy a semmisségre történő hivatkozási lehetőség már az 1959. évi Ptk. alkalmazása során sem jelentett egyben keresetindítási jogosultságot is a bírói gyakorlat szerint: A harmadik fél érdekeltsége akkor áll fenn, ha az ügyben hozott döntés élet- és jogviszonyaira közvetlenül kihat, jogokat és kötelezettségeket keletkeztet számára, vagy valamely kötelezettség alól szabadul, illetve a döntés által jogvédelmet nyerhet (EBH 2004.1042.). A jogi érdek fennállása csak akkor állapítható meg, ha a felperes jogvédelme más jogi eszköz igénybevételével nem biztosítható (BH 2004.503.). Esetleges gazdasági érdek a jogi érdek fennállásának megállapítását nem alapozza meg (EBH 2011.2327.). A 2/2010. PK vélemény 10. a) pontja a bírói gyakorlatot elvi jelleggel erősítette meg: „A szerződést kötő feleken kívülálló harmadik személy is indíthat a szerződés semmissége iránt pert. Ilyen esetben a fél perbeli legitimációja akkor állapítható meg, ha védendő jogi érdekének fennállását igazolja.” E joggyakorlatot ültette át a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése, amely szerint ha eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít. Ezzel a 2/2010. PK vélemény 10. a) pontja kiüresedett, a Ptk.-ba beépült, azt a Kúria 1/2014. PJE határozata a Ptk. alkalmazása körében nem tartja irányadónak. A Kúria ezért továbbra is irányadó jogalkalmazási elvnek tekinti azt, hogy az ügyhöz kapcsolódó érdekeltség nem jelenti a jogi érdek fennállását is. A 2/2010. PK vélemény Ptk. alkalmazása körében is irányadó 10. b) pontja szerint harmadik személy az érvénytelenség jogkövetkezményének levonását csak annyiban és olyan mértékben kérheti, amennyiben ezt a jogi érdeke ténylegesen indokolja, megalapozza. A Kúria álláspontja szerint a „jogi érdek” fogalom jog által szabályozott érdekeltséget: jogszabályban biztosított jogot, érvényesíthető igényt, azaz jogszabályra hivatkozással bemutatható érdekeltséget jelent.
[12] Lényeges a perbeli esetben, hogy az árverési eljárás során az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverezőként szerzett jogot a II. rendű alperes. Az I. rendű felperes regisztrált árverező az árverés eredményét elfogadta, elővásárlásra jogosultként az árverési vételáron megkötött adásvételi szerződést elfogadó nyilatkozatot sem tett. Az ügyhöz kapcsolódó gazdasági (pl. új pályázat kiírásához vagy új árverés meghirdetéséhez fűződő) érdekeltsége is csak közvetett és feltételes, nem jelenti a jogi érdeke fennállását ahhoz, hogy az alperesek által megkötött szerződést – törvényi felhatalmazás, ingatlan-nyilvántartási törlési perindításra jogosultság hiányában – a Ptk. alapján, kötelmi jogi alapon indított érvénytelenségi keresettel támadva, érje el az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot, az állam tulajdonjogának a helyreállítását. A perben orvosolni kívánt „jogsérelme”, az általa haszonbérelt föld tulajdonjogának más által történő megszerzése lényegében nem a támadott szerződésből fakad, hanem saját magatartására vezethető vissza: nem szerzett jogot a szerződés megkötésére az árverési eljárásban, nem gyakorolta az elővásárlási jogát sem. Az elővásárlásra jogosult és a perben következetesen e jogára, erre vonatkozó jogszabályok megsértésére hivatkozó I. rendű felperes jogi érdekeltsége a szerződés érvényességét nem érintő jogi eszköz, az Fftv. 18. §-ában biztosított elővásárlási joga Fftv. 21. § szerinti gyakorlására, s ennek kapcsán a Ptk. – 6:226. § (3) bekezdése szerint irányadó – 6:223. § (2) bekezdésén alapuló igény, a relatív hatálytalanság jogkövetkezményeinek az érvényesítésére korlátozott, az érvénytelenségi keresettel érvényesíteni kívánt jog, a restitúciós igény az alperesekkel szemben nem illeti meg.
[13] A II. rendű felperes haszonbérlői pozícióját, szerződéses jogait és kötelezettségeit a jogi érdekeltsége alátámasztására hivatkozott változás a haszonbérlő személyében nem érinti. Az adásvételi szerződés 16. f) és g) pontjaiban rögzített nyilatkozattal a vevő I. rendű alperes a használati jogviszonyban az eladó helyébe lépett. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2013. április 5-től hatályos [a 2013. évi XXXV. törvény 7. §-ával beiktatott, majd a Fétv. 126. § (1) bekezdés h) pontjával], 2014. január 1-jétől hatályon kívül helyezett 18/A. § (2) és (3) bekezdése a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés rendes felmondással történő megszüntetésének eseteit kiegészítő rendelkezés időben korlátozott hatállyal, csupán 2013. április 5. és december 31. között engedte meg a haszonbérbe adó személyében bekövetkező változás esetén, hogy a jogutód haszonbérbe adó a haszonbérletet 60 napos felmondással a gazdasági év végére megszüntesse.
[14] A szerződő feleken kívül álló felperesek tehát a támadott szerződésből fakadó és érvénytelenségi keresettel, a célzott restitúciós igény érvényesítésével orvosolható jogsérelmet, jogaikra és/vagy kötelezettségeikre kiható érdekeltséget nem igazoltak. Ennek folytán a keresetüket ítélettel anyagi jogi kereshetőségi joguk, aktív perbeli legitimációjuk hiányában kellett elutasítani (Kúria Pfv.VI.21.209/2017/4., Pfv.VI.20.741/2017/8.). Ezért végső soron a perben eljárt bíróságok a felperesek keresetét jogszabálysértés nélkül utasították el.
[15] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. VI. 20.293/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás