PÜ BH 2019/17
PÜ BH 2019/17
2019.01.01.
Ha meghatározott személyek perben állása kötelező, a bíróságnak fel kell hívnia a felperest, hogy e személy(eke)t vonja perbe és figyelmeztetnie kell a perbevonásra engedett határidő elmulasztásának hivatalból alkalmazandó eljárásjogi jogkövetkezményére is: idézés kibocsátása előtt a keresetlevél elutasítására, azt követően pedig a per megszüntetésére [1952. III. tv. (régi Pp.) 130. § (1) bek., 157. §, 158. § (1) bek., 275. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A perbeli hétvégi ház és saját használatú út közös tulajdonú ingatlanban a felperes és az I. rendű alperes illetősége 1/4-1/4. A II. rendű alperes javára bejegyzett, elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított jelzálogjog a perben nem álló tulajdonostárs 1/2 hányadát terheli. Az I. rendű alperes a tehermentes 1/4 tulajdoni illetőségeire 2015. május 8-án a III. rendű alperessel adásvételi szerződést kötött, a tulajdonjogát az 500 000 forint vételár megfizetéséig fenntartotta. Az okiratot ellenjegyző ügyvéd 2015. május 15-én tájékoztatta a felperest a szerződéskötésről, aki május 28-án nyilatkozott elővásárlási joga gyakorlásáról. A III. rendű alperes tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét a földhivatal elutasította az I. rendű alperes bejegyzési engedélye és az elővásárlásra jogosultak nyilatkozata hiányában.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperes a keresetében kérte az adásvételi szerződés hatálytalanságának, közte és az I. rendű alperes közötti létrejöttének megállapítását a tulajdonjoga bejegyzése érdekében.
[3] Az I. rendű alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A II-III. rendű alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték.
Az első- és másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolásában a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:63. § (1)–(2) bekezdése és a 6:222. § felhívásával megállapította, hogy az I. rendű alperes a III. rendű alperestől kapott vételi ajánlatot a tulajdonostárs felperessel szabályszerűen nem közölte, a közlés nem tartalmazta az ingatlanok egyedi vételárát, a fizetés módját, határidejét. Ezért a felperes írásbeli nyilatkozata nem minősül a vételi ajánlat elfogadásának, ez szerződést nem hozott létre.
[5] A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolásában egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével. Eltérő jogi indokai szerint a felperessel közölt vételi ajánlat a tartalmi követelményeknek megfelelt, azonban a felperes a Ptk. 6:223. § (2) bekezdése szerint a teljesítőképességét nem igazolta az igényérvényesítésével egyidejűleg.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát, ha további bizonyítás szükséges, a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Megsértett jogszabályként a Ptk. 6:222. § (4) bekezdését jelölte meg, aszerint az elfogadó nyilatkozata a szerződést minden további feltétel nélkül létrehozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A Kúria észlelte, hogy a kereseti kérelem érdemi elbírálásának eljárásjogi akadályát jelentette a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjában jelölt perelőfeltétel hiánya. A felülvizsgálati eljárásban ezt az eljárási szabálysértést a Kúriának hivatalból kellett figyelembe vennie.
[8] A bíróság a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha meghatározott személyek perben állása kötelező és a felperes e személy(eke)t felhívás ellenére nem vonta perbe; a Pp. 158. § (1) bekezdése, a 157. § a) pontja alapján pedig a pert az eljárás bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles, ha a keresetlevelet már a 130. § (1) bekezdés a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Ez a követendő eljárás a Pp. 51. § a) pontja szerinti egységes (kényszerű vagy szükségképpeni) pertársaság esetében, amikor a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy – mint a perbeli esetben – ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne.
[9] A keresettel támadott adásvételi szerződés tárgyára, az I. rendű alperes tulajdoni illetőségeire az ingatlan-nyilvántartásban a jelen per feljegyzését megelőzően, 2015. május 15-i hatállyal bejegyzett végrehajtási jog jogosultjára az elővásárlási jogot érvényesítő keresetnek helyt adó ítéleti döntés anyagi jogerő hatása a perben való részvétele nélkül is kiterjed: a végrehajtási jog bejegyzésével az adós tulajdonaként lefoglalt ingatlanon a felperes által érvényesített elővásárlási jog tulajdonváltozást eredményezhet.
[10] A végrehajtási jog jogosultjának a perben állását követeli meg a jogvitát eldöntő bíróság által alkalmazandó törvényi rendelkezés, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 138. § (6) [eredeti (4)] bekezdés is, mely szerint a lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. E feltételt a bíróság a perben hivatalból vizsgálni köteles, amely csak a végrehajtási jog jogosultjának a perben állása mellett történhet. A perbeli esetben releváns az is, hogy az elővásárlásra jogosult felperessel közölt vételi ajánlat lényeges tartalma, az eladási vételár kialakításakor az adós tulajdoni hányadára a közlést követően bejegyzett végrehajtási jogra még nem lehettek figyelemmel.
[11] A perfeljegyzés csak az azt követően bejegyzett jogok tekintetében jár együtt a per befejezésének eredményétől függő hatállyal történő jogszerzéssel. A végrehajtásijog-bejegyzés ranghelyét követő időpontban adásvétellel szerzett tulajdonjog feltételes. A felperes pernyertessége esetén tulajdonjogot, figyelemmel a Ptk. 5:172. § (3) bekezdésre is, végrehajtási joggal terhelt ingatlanon, ezáltal a tulajdona elvesztése kockázatával szerezhet. A végrehajtási jog jogosultja ugyanis a foglalással arra szerzett jogot, hogy az ingatlan-végrehajtási eljárás keretei között a végrehajtó által – a Vht. 141. § (1) bekezdése alapján rendszerint, a perbeli esetben a 161. § (1) bekezdése alapján az adós tulajdoni hányadára kitűzött árverésen – foganatosított kényszerértékesítés során befolyt vételárból a pénzkövetelése kielégítést nyerjen. Eredményes árverés esetén a Vht. 153. § (3) bekezdése szerint a végrehajtó az árverési vevő javára a tulajdonjog-bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresést intéz az ingatlanügyi hatósághoz és a 154. § (1) bekezdése szerint az ingatlant átadja az árverési vevőnek. A végrehajtó az ingatlant a Vht. 157. § (1) bekezdése szerint árverési vétel hatályával el is adhatja. A Vht. 158. § (1) bekezdése második sikertelen árverés esetén a végrehajtást kérőt is feljogosítja – a (6) bekezdése szerint az árverési vétel jogkövetkezményével – az ingatlan átvételére.
[12] Ha meghatározott személyek perben állása kötelező, a bíróságnak fel kell hívnia a felperest, hogy e személy(eke)t vonja perbe és figyelmeztetnie kell a perbevonásra engedett határidő elmulasztásának hivatalból alkalmazandó eljárásjogi jogkövetkezményére is: idézés kibocsátása előtt a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja szerint a keresetlevél elutasítására, azt követően pedig a Pp. 157. § a) pont, 158. § (1) bekezdés alapján a per megszüntetésére. Nem felel meg a Pp. 130. (1) bekezdés g) pontjában írt követelményeknek az elsőfokú bíróság 2. számú végzéssel, a még csak széljegyzett kérelem kapcsán közölt felhívása. Ezért nem volt arra lehetőség, hogy a Kúria a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a pert hivatalból megszüntesse. Az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, a Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a Pp. 252. § (2) bekezdése alkalmazásának van helye.
[13] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Kúria arra utasította az elsőfokú bíróságot, hogy az új eljárásban hívja fel a felperest, hogy vonja perbe a végrehajtási jog jogosultját, és figyelmeztesse, hogy a perbevonásra engedett határidő elmulasztásának hivatalból alkalmazandó eljárásjogi jogkövetkezménye a per megszüntetése.
(Kúria Pfv. VI. 21.829/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás