188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet indokolás
188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet indokolás
az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelethez
2019.08.01.
Az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások védelme az egész világon, így hazánkban is kiemelt állami feladat, amelyet konkrét kötelezettségeket tartalmazó nemzetközi egyezmények is rögzítenek. Az állatgenetikai erőforrások napjainkban a meg nem újuló természeti erőforrások között egyre nagyobb jelentőséget nyernek. Egy adott fajta esetleges eltűnése adott esetben egyúttal a tulajdonságait meghatározó génállomány örökre történő elvesztésével járna, amely többé nem rekonstruálható és mással nem pótolható.
A mezőgazdasági termelés eredményességét a környezeti és gazdasági tényezők mellett alapvetően a mezőgazdasági termelés input oldalához tartozó biológiai alapok, vagyis a magas biológiai értékű állatfajták, valamint a minőségi szaporítóanyagok határozzák meg. Az élő állapotban fenntartott állományoknak, valamint a génbankokban tárolt génkészleteknek a fontossága tehát a közvetlen és közvetett felhasználók körében mind a biológiai sokféleség védelme szempontjából, mind pedig az állattenyésztés és az állatnemesítés, és a szaporítóanyag-kereskedelem, valamint a speciális tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítása szempontjából rendkívüli mértékben megnőtt.
Az állattenyésztés jelentőségére tekintettel elengedhetetlen az ágazat további fejlesztése, valamint az állattenyésztők és az állattartók tevékenységének szabályozása annak érdekében, hogy a tenyészállat- és végtermék-előállítás mennyiségi növekedése ne menjen a minőség rovására, és a magyar állattenyésztés meg tudja őrizni versenyképességét. Ennek érdekében, továbbá a hazai állattenyésztési szabályozás uniós harmonizációjának megvalósítása céljából az állattenyésztéshez kapcsolódó egyes, törvényi szinten szabályozandó tárgyköröket tartalmazó törvény mellett szükséges egy új, a mai kor követelményeinek megfelelő, az EU rendelet által szabott keretek között az ágazat érdekeit segítő kormányrendelet megalkotása.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 8. § (3) bekezdésének 2019. január 1. napján hatályba lépett módosítása alapján az Ákr. szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket miniszteri rendelet nem állapíthat meg, ezért az állattenyésztéshez kapcsolódó hatósági eljárások kiegészítő eljárási rendelkezéseit e kormányrendeletben kell megállapítani.
Az e kormányrendeletben szabályozott kiegészítő eljárási rendelkezések keretében az egyes eljárásokban az ügyfeleknek meghatározott okiratokat vagy más iratokat is be kell nyújtaniuk a hatóság felé (például: a tenyésztőszervezetként történő elismerés iránti kérelem esetében a tenyésztési programot, a tenyésztésvezető végzettségét igazoló okirat másolatát, az aláírásmintát is tartalmazó származásigazolási nyomtatványt; az egyes bejelentéshez kötött tevékenységek bejelentése esetében a tevékenységet irányító személy szakképzettségét igazoló dokumentum másolatát). A tenyésztőszervezetként történő elismerés iránti kérelem esetében ezen iratok ismerete nélkül a hatóság nem tud dönteni arról, hogy az adott eljárásban az ügyfél kérelme megfelel-e az eljárásra vonatkozó jogi és szakmai feltételeknek. A kérelem mellékleteként benyújtandó okiratokat vagy egyéb iratokat közhiteles nyilvántartások nem tartalmazzák, azonban az Ákr. 3. §-ában foglaltak alapján a hatóságnak hivatalból meg kell állapítania a tényállást. Az előzőekben említett okiratok vagy egyéb iratok csatolásának előírása a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2016/1012 rendelet) 4. és 14. cikkében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzését szolgálja. A tényállás tisztázásához tehát szükséges a benyújtani előírt okiratok vagy egyéb iratok tartalmának ismerete, ezért a hatóságok tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségének teljesítéséhez elengedhetetlen ezen okiratok vagy egyéb iratok benyújtásának előírása.
A bejelentéshez kötött tevékenységek (művi szaporító létesítmények üzemeltetése) igen komoly szintű műszaki-szakmai felszereltséget és magas szintű szakmai felkészültséget igényelnek, minden tekintetben szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Tekintettel arra, hogy ezek az állomások, illetve telepek az általuk végzett munkafolyamatokkal előállított tenyésztojások, szaporítóanyagok és állategyedek révén az állattenyésztés legalapvetőbb és legfontosabb feladataira gyakorolnak igen jelentős hatást, nem engedhető meg, hogy a tevékenységet olyan személy irányítsa, aki nem rendelkezik a szükséges szakképzettséggel. A hatóságokat erre vonatkozóan ellenőrzési kötelezettség terheli, melynek csak akkor tudnak eleget tenni, ha ezen információ ismeretében vannak. A megfelelő szakképzettség vizsgálata az ezt igazoló dokumentum benyújtása esetén egy adminisztratív ellenőrzés során elvégezhető. A nem megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy által irányított tevékenység esetén jelentős annak a kockázata, hogy a tevékenység eredményeként kibocsátott szaporítóanyagokat és állategyedeket – az állattenyésztési és élelmiszer-biztonsági problémák kiküszöbölése érdekében – a tenyésztésből utólag ki kell vonni, illetve azok felhasználását, forgalmazását meg kell tiltani, mely komoly hatósági eljárási és anyagi terhet jelent.
A jogi szabályozás várhatóan elősegíti a biodiverzitás fenntartását, az agrártermelés céljainak hosszú távú megvalósítását, valamint a termelés folyamatosságának biztosítása szempontjából a biológiai alapok, az állatfajok és az állatfajták, továbbá a szaporítóanyagok genetikai értékének megőrzését, fenntartását, fejlesztését és az ehhez kapcsolódó állattenyésztési rendszerek korszerűsítését. A jogi szabályozás a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget nem ír elő, továbbá az új jogi szabályozás kapcsán többlet költségvetési forrásigény nem merül fel.
A kormányrendelet megalkotása a 2016/1012 rendeletben foglaltak végrehajtását, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. A kormányrendelet az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel összhangban van. Előzetes véleményezési kötelezettség nem áll fenn az Európai Unió joga alapján.
Jelen indokolás közzététele a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában a jogalkotásról szóló
2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdésében, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezésen alapul.
2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdésében, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezésen alapul.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás