19/2019. (XII. 20.) MvM rendelet

1. § (1)¹ Történeti kertként műemlékké nyilvánítom a Geszt (Békés vármegye), 163, 167, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 240/1, 240/2 és 240/3 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetként a Geszt, 152, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 164, 165, 166, 176, 177, 178, 179, 181, 185, 188, 189, 192, 195, 196, 200, 201, 202, 203/1, 203/2, 204, 205, 209, 210/1, 210/2, 211, 242, 243, 246, 0163/1 és 0164 helyrajzi számú ingatlanokat, továbbá a 32, 239, 291, 292 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által érintett szakaszát és a 291 és 292 helyrajzi számú közterület 240/1 helyrajzi számú ingatlannal érintett szakaszait, valamint a 293 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A műemlékké nyilvánítás célja a műemlékként védett Tisza-kastélyhoz tartozó, az 1820-as években kialakított, majd a 19. század második felében kibővített tájképi kastélykert történeti, kertművészeti értékeinek, természetbeni egységének és koros növényállományának megőrzése.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

2. § (1)² Az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 9/2009. (III. 6.) OKM rendelet (a továbbiakban: R.1.) 4. § (1) bekezdésével védetté nyilvánított Bábolna (Komárom-Esztergom vármegye), 126/3, 126/4, 126/5 és 126/6 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy azok a műemlékké nyilvánítás céljának (Bábolnai Ménesbirtok történeti központjának épületegyüttese építészeti értékeinek megőrzése) nem felelnek meg – megszüntetem.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok nyilvántartott műemléki érték jellegét továbbra is fenntartom, tekintettel az azokon található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 12439 azonosító számon nyilvántartott egykori lisztgyár épületeinek a bábolnai műemlék együttesben betöltött történeti szerepére, valamint külső megjelenésének, tömegalakításának fennálló értékeire.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a Bábolnai Ménesbirtok történeti központjának épületegyüttese műemléki környezetének jelölöm ki.

3. § (1)³ Az R.1. 143. § (1) bekezdésével műemlékké nyilvánított Nagykőrös (Pest vármegye), Derkovits utca 3. szám alatti, korábban a 4637 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan telekalakítás során kialakult 4637/1 és 4637/2 helyrajzi számú ingatlanok közül a 4637/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található – megszüntetem.

(2) A Nagykőrös, 4637/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel a szecessziós lakóház változatlanul fennálló műemléki értékeire – továbbra is fenntartom.

(3) A (2) bekezdés szerinti műemlék ingatlan műemléki környezeteként a Nagykőrös, 4636, 4637/1, 4638, 5107/4 és 5107/12 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint ezen ingatlanok által érintett 4647/2 helyrajzi számú közterületszakaszt jelölöm ki.

4. § (1) Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R.2.) 42. § (1) bekezdésével műemlékké nyilvánított Budapest VIII. kerület, Fiumei út 22–26. házszám alatti, 38818/30 helyrajzi számú, telekalakítás következtében kialakult 38818/47, 38818/54, 38820/1, 38820/2, 38820/3, 38820/4 és 38820/5 helyrajzi számú ingatlanok közül a 38818/54, 38820/1, 38820/2, 38820/3, 38820/4 és 38820/5 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található – megszüntetem.

(2) A 38818/47 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel az ingatlanon található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 11775 azonosító számon nyilvántartott Józsefvárosi pályaudvar 1867-ben létesített felvételi épületének, valamint a 18426 azonosító számon nyilvántartott, 1892-ben emelt ún. lőfegyver-próbaállomás épületének fennálló műemléki értékeire.

(3) Műemléki környezetként a 35397, 38818/5, 38818/54 és 38820/2 helyrajzi számú ingatlanokat, a 38820/1 helyrajzi számú közterületnek a 38818/47 helyrajzi számú ingatlan által érintett szakaszát, valamint ezzel a szakasszal összefüggő 34593/4 helyrajzi számú közterületnek, mint a Fiumei útnak, az Orczy tér és a Magdolna út közötti szakaszát jelölöm ki.

5. § (1) A R.2. 52. § (1) bekezdésével műemlékké nyilvánított Budapest VIII. kerület, Üllői út 32. és Mária utca 54. házszámok alatti, 36795 helyrajzi számú ingatlanon található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 18440 egyedi azonosító számon nyilvántartott földszintes raktárépületek műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a szakmai ismérveknek nem felel meg – megszüntetem.

(2) A Budapest VIII. kerület, Üllői út 32. és Mária utca 54. házszámok alatti, 36795 helyrajzi számú ingatlanon található a közhiteles műemléki nyilvántartásban 18439, 18441 és 18442 egyedi azonosító számon nyilvántartott épületek műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel a Heinrich-udvar épületeinek építészeti, képző- és iparművészeti, továbbá ipari- és kereskedelemtörténeti értékeinek megőrzésére.

6. § (1)⁴ Az R.2. 89. § (1) bekezdésével műemlékké nyilvánított Győr (Győr-Moson-Sopron vármegye), 8112/1 helyrajzi számú, telekalakítás folytán kialakult 8112/4, 8112/5 és 8112/6 helyrajzi számú ingatlanok közül a 8112/6 helyrajzi számú ingatlanon található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 17808 egyedi azonosító számon nyilvántartott medence műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg – megszüntetem.

(2) A Győr, 8112/6 helyrajzi számú ingatlanon található győri városi uszoda együttesének műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel a fennálló építészeti és iparművészeti értékeire, berendezéseire, valamint a Cziráky-emlékmű fennálló képzőművészeti értékeire.

(3) A Győr, 8112/4 és 8112/5 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét megszüntetem, tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található.

(4) A (3) bekezdés szerinti ingatlanokat műemléki környezetnek jelölöm ki.

7. § (1)⁵ A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Szombathely (Vas vármegye), Erkel Ferenc utca 18. szám alatti, 10728 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg – megszüntetem.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan nyilvántartott műemléki érték jellegét továbbra is fenntartom, tekintettel az ingatlanon található 1810-ben épült népi lakóház nyilvántartott műemléki értékeire: társadalomtörténeti érték, építészeti jelleg, tömeg, homlokzati kialakítás, külső műformák.

8. § (1)⁶ Az Országos Műemléki Felügyelőség 17952-28/1979. számú határozatával védetté nyilvánított Tengelic (Tolna vármegye), Középhídvég-puszta, külterület 0300/7 helyrajzi számú ingatlanon található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 31016 azonosító számon nyilvántartott cselédház, a 0300/8 és 0300/16 helyrajzi számú ingatlanokon található, 31018 azonosító számon nyilvántartott cselédház, valamint a 0300/16 helyrajzi számú ingatlanon található, 14712, 14713 és 14714 azonosító számokon nyilvántartott istállók és 31017 azonosító számon nyilvántartott cselédház műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felelnek meg – megszüntetem.

(2) Tengelic, 0300/16 helyrajzi számú ingatlanon található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 14712 azonosító számon nyilvántartott istálló nyilvántartott műemléki érték jellegét továbbra is fenntartom, tekintettel építészeti értékeire: eredeti tömeg, külső homlokzati kialakítás, keleti szárny oszlopos homlokzata.

9. § (1)⁷ Az Országos Műemléki Felügyelőség 273/1990. számú határozatával védetté nyilvánított Püspökladány (Hajdú-Bihar vármegye), vasútállomás épületegyütteséből a Püspökladány 2611/2 helyrajzi számon a közhiteles műemléki nyilvántartásban 19445 egyedi azonosító számon nyilvántartott mozdonyjavító csarnoképület műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a telken a védett értéket jelentő épület nem található meg – megszüntetem.

(2) A telekalakítások után kialakult 2611/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanon védett érték nem található – megszüntetem.

(3) A Püspökladány, 2611/2 helyrajzi számú ingatlanon található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 19444 egyedi azonosító számon nyilvántartott fogadóépület műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel a püspökladányi vasútállomás főépületének műemléki értékeire.

10. § (1)⁸ Az Országos Műemléki Felügyelőség 9793/1991. számú határozatával védetté nyilvánított Pornóapáti (Vas vármegye), Ómajor, külterület 0130 és 0131 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felelnek meg – megszüntetem.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok nyilvántartott műemléki érték jellegét fenntartom, tekintettel az azokon található, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 9264, 18248 és 18249 számon nyilvántartott 18–19. századi majorsági épületegyüttes jellege, tömege, megőrzött homlokzati kialakítása, külső műformái és részletei, valamint melléképülete ívsoros árkádja építészeti értékére, valamint a 12946 azonosító számon nyilvántartott egykori középkori pornói apátság maradványainak történeti értékeire.

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–12. § a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.