BÜ BH 2019/191
BÜ BH 2019/191
2019.07.01.
Az éjszakai időpont ellenére is megvalósul a garázdaság vétsége, ha a forgalmas kertvárosi környezetben, közterületen a terhelt beleköt a járművében várakozó sértettbe, őt bántalmazza, ruháját elszakítja, s tettleges, testi épséget sértő magatartásával csak a sértett hatékony védekezésére hagy fel [Btk. 339. § (1) bek.].
[1] A járásbíróság a 2017. február 23. napján kihirdetett és a törvényszék 2018. február 19. napján meghozott végzésével jogerőre emelt ítéletével a terheltet garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.] és testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) bek., (2) bek.], valamint a járásbíróság korábbi ítéletének a terheltre vonatkozó próbára bocsátást kimondó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és a próbára bocsátás megszüntetése mellett garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.] miatt halmazati büntetésül 90 napi tétel – az egynapi tétel összege 1000 forint –, összesen 90 000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
[2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva, a terhelt felmentése érdekében.
[3] Kifejtette, hogy a terhelt az elkövetés helyére, illetve idejére figyelemmel nem valósította meg a garázdaság vétségét, a cselekmény nem volt alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, nem állt fenn a lehetősége annak, hogy azt az emberek nagyobb számú csoportja észlelje.
[4] Emellett az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság olyan körülményekre hivatkozott, amelyeket nem tett a bizonyítás részévé, így arra vonatkozóan a védelem észrevételezési és indítványtételi jogát nem gyakorolhatta.
[5] A védő a felülvizsgálati indítványban foglaltakat az ügyészi észrevétel megismerését követően is fenntartotta.
[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.
[7] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány azon részében, amely az indokolásban rögzített megállapításokat sérelmezi, a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, azaz a megállapított tényállást támadja, ami felülvizsgálatban kizárt.
[8] Ezen túlmenően a garázdaság bűncselekményének megállapításához elegendő, hogy a cselekmény objektíve alkalmas legyen a megbotránkozás vagy riadalom okozására, annak tényleges bekövetkezése nem szükséges. Ezért a késő éjjeli órákban való elkövetés is alkalmas a köznyugalom megzavarására, ha azt olyan közterületen követik el, ahol nem kizárt a lehetősége annak, hogy azt mások is észleljék. A sértett nyilvános helyen való bántalmazása a jogainak megsértésén túl az együttélési szabályok megsértését is jelenti, ezért kihívóan közösségellenes magatartás.
[9] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.
[10] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.
[11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. A Be. 648. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be. 648. §a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[13] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[14] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[15] Ezzel szemben az indítványnak azon része, amelyben a védő az elsőfokú bíróság indokolásában megállapítottakat kifogásolja, a bíróság bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét támadta, felülvizsgálatban nem megengedett. A bizonyítékok eltérő értékelését célzó, azaz a mérlegelést támadó indítvány ugyanis közvetve a tényállást támadja, amely azonban törvényben kizárt.
[16] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pontaa) alpontja szerint felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [korábbi Be. 416. § (1) bek. a) pont].
[17] A felülvizsgálati indítvány támadta a garázdaság vétségének megállapítását, melyre vonatkozó tényállás a következő volt:
[18] "A terhelt 2016. március 21. napján 23 óra 45 perc körüli időben Sz., T. utca 3. szám alatti lakóhelyén tartózkodva észlelte, hogy a lakóhelyétől nem messze, az Sz. utca és T. utca kereszteződése közelében, a T. utca 2. szám alatti ingatlan előtti közterületen egy személygépkocsi várakozik. Ez a terheltet idegesítette, azt gondolta, hogy a gépkocsiból őt figyelik.
[19] Rövid idő elteltével a terhelt lakhelyéről az utcára, a sarokhoz közel várakozó gépkocsihoz ment, és telefonjával fényképezni kezdte. Ekkor a gépkocsiból kiszállt az addig ott várakozó sértett, és kérdőre vonta a terheltet, hogy mit csinál. A terhelt ekkor kiabálni kezdett a sértettel, ezt követően lökdösni kezdte, illetve egy alkalommal megrúgta a sértettet a lábszárán. Ezt követően közöttük dulakodás alakult ki, mely során a sértett pólója és nyaklánca elszakadt.
[20] A terhelt a dulakodás során több alkalommal is megpróbálta megütni a sértettet, aki az ütések elől kitért, majd a terhelt átfogta a sértett felsőtestét, és nagyobb erővel magához szorította. A sértett úgy próbált a terhelt szorításából szabadulni, hogy ököllel többször a mellkasára ütött, majd a terhelt további erőszakos közeledését úgy akadályozta meg, hogy ököllel több alkalommal az arcába ütött. Az ütések hatására a terhelt elesett, arca vérzett, majd lakóhelyére visszatért, és onnan gépkocsival kórházba ment.
[21] A sértett – aki a cselekmény előtt a barátnőjére várakozott a helyszínen – és az időközben a helyszínre érkező barátnője az eset miatt telefonon bejelentést tett a rendőrségre.
[22] A terhelt bántalmazása következtében a sértett a jobb lábszár horzsolásos sérülését, az alsó ajak duzzanattal járó felszínes sérülését, a jobb hónaljárok megragadása okozta hámsérülését szenvedte el, mely sérülések gyógytartama 8 napon belüli. A sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
[23] A terhelt a sértett ütései következtében az orrcsont elmozdulással járó darabos törését, a bal alsó és bal felső egyes fogak törését szenvedte el, amely sérülések 8 napon túl gyógyulóak.”
[24] A Kúria észlelte, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletének bizonyítékokat értékelő részében a tényállást érintően egyebek mellett azt is rögzítette, hogy a cselekmény helyszíne közelében található az E. P. Rendezvényközpont, ahol rendszeres gyalogos- és gépjárműforgalom bonyolódik a késő esti órákban is, illetve e helyen szállóvendégek is laknak, továbbá a kertvárosi övezetben található T. utca egy átmenő forgalmat bonyolító utca, mindkét oldalán nagy forgalmú utcába torkollik, sűrűn beépített, sűrűn lakott övezet.
[25] Töretlen az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy az alapítéletben foglalt tényálláshoz tartoznak mindazok a történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán esetlegesen nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése, vagy a jogi indokolás körében.
[26] Mindebből az következik, hogy akár a terhelt bűnösségének megállapítása, akár a bűncselekmény minősítése törvényességének megítélése során figyelembe kell venni az ítélet indokolásában, a bizonyítékok értékelése során rögzített tényeket is, mint irányadó tényállást.
[27] Ellenben nem tekinthető a történeti tényálláshoz tartozónak a bizonyítási eszközök tartalmának egyszerű felsorolása, idézése, ha az nem párosul adott esetben a bíróság részéről ténymegállapítással.
[28] A Btk. 339. § (1) bekezdése szerint a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen (és súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg).
[29] A bűncselekmény egyes tényállási elemei – a bűncselekmény megvalósulásának konjunktív feltételei – a kihívó közösségellenesség, az erőszakos elkövetés és a mások megbotránkozására, riadalom keltésére való alkalmasság.
[30] Kihívóan közösségellenes a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, provokatív, kötekedő, öntörvényű magatartás, amellyel az elkövető a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibevételét fejezi ki. A kihívó közösségellenesség nem azonos a minden bűncselekményben felismerhető társadalomra veszélyességgel. A garázdaság elkövetője ekként tudatában van annak, hogy kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása sérti, illetve sértheti a köznyugalmat, a közrendet, és a cselekményt e közösségi érdek semmibevételével hajtja végre. Ez a kihívó közösségellenesség, a köznyugalom megzavarására való alkalmasság az, amely a bírói gyakorlat által kimunkáltan rendszerint hiányzik a nem nyilvános helyen, zárt lépcsőházban, szűk családi körben, lakásban elkövetett erőszakos cselekményeknél, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
[31] Jelen esetben azonban erről nincs szó. A terhelt a sértettel szemben kifejtett erőszakos, garázda magatartását közterületen, utcán, lakott kertvárosi környezetben követte el, amely helyszín kétségkívül alkalmas arra, hogy a terhelt kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartását többen is észleljék. A megbotránkozásra, riadalomkeltésre való alkalmasság megállapításának pedig nem feltétele a mások tényleges jelenléte vagy észlelése, elegendő annak a reális esélye is. Az éjszakai elkövetési időpont – elsősorban a cselekmény elkövetési helyszínére tekintettel – a bűncselekmény megítélésén nem változtat, a bűnösség megállapítása nem törvénysértő.
[32] Következésképpen az eljárt bíróságok a terhelt cselekményét a testi sértés vétsége mellett törvényesen minősítették garázdaság vétségének is. Ekként a felülvizsgálati indítvány e körben nem alapos. A helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig nem törvénysértő.
[33] Fentiekre tekintettel a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 1.220/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás