BÜ BH 2019/192
BÜ BH 2019/192
2019.07.01.
Egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette nem a személygépkocsihoz tartozó, ideiglenes forgalmi rendszámtábla felszerelésével is megvalósítható [Btk. 347. § (1) bek. a) pont].
[1] A járásbíróság a 2017. január 18. napján megtartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bek. a) pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §).
[2] Ezért őt – mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül – 1 év 10 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 55 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Megállapította, hogy az I. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
[3] I. r. terhelt vonatkozásában elrendelte az sz.-i járásbíróság ítéletével kiszabott 10 hónap szabadságvesztés-büntetés végrehajtását.
[4] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezések folytán eljárt törvényszék a 2017. június 26. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott és jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az I. r. terhelt nevét helyesbítette, egyebekben helybenhagyta.
[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mely 2018. április 26. napján kelt és a Kúrián 2018. május 11. napján érkeztették.
[6] Az I. r. terhelt meghatalmazott védője az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjára alapítottan a felülvizsgálati indítványában a jogerős ítélet megváltoztatását és az I. r. vádlott egyedi azonosító jellel visszaélés büntette miatt emelt vád alóli felmentését és a büntetés enyhítését indítványozta.
[7] Álláspontja szerint a Btk. 347. § (3) bekezdésében írt értelmező rendelkezés alapján a bűncselekmény kizárólag akkor valósul meg, ha „végleges rendszámot szerelnek fel egy gépkocsira, és azt hamisítják meg”, mert a „felhasznált P-s rendszám, nem alkalmas a gépkocsi azonosítására, így egyedi azonosításra sem”. Így a II. r. vádlott cselekményével nem való-sította meg az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettét, ebből következően „bűncselekmény hiá-nyában a bűnsegédi magatartás is kizárt az I. r. vádlott vonatkozásában.”
[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.
[9] Kifejtette, hogy, a Btk. 347. § (1) bekezdés a) pont II. fordulata szerint minősül a bűncselekmény, ha a „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát a 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 70. § (1) bekezdés a)-d) pontjában írt előírásoknak nem megfelelő járműre szerelik. Így a bűncselekmény minősítése I. r. terhelt vonatkozásában törvényes.
[10] Az I. r. terhelt meghatalmazott védője a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal fenntartotta.
[11] Az I. r. terhelt meghatalmazott védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alaptalan.
[12] A meghatalmazott védő 2018. április 20. napján kelt felülvizsgálati indítványa 2018. május 10. napján érkezett a Kúriára. Időközben – 2018. július 1. napjával – azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.). A Kúria a 2018. július 1-je előtt érkezett felülvizsgálati indítványt a Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be. 868. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezé-seit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntető-eljárá-sokban is alkalmazni kell.
[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe.
[14] A Be. 648. § a) pontja anyagi jogi szabálysértés okán nyitja meg a felülvizsgálat lehetőségét. A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, míg a b) pontbb) alpontja alapján, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetés.
[15] A Be. 650. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Kúria azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogszabálysértés, kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel.
[16] A Kúria csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül a megtámadott határozatot [Be. 659. § (5) bek.].
[17] Az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt 2014. január 25. napján vásárolt egy személygépkocsit. A II. r. terhelt az autót nem tudta átíratni a nevére, mert azt 2014 nyarán kivonták a forgalomból.
[18] A II. r. terhelt mielőtt az autóval közlekedett volna 2014. november 18. napját megelőző napokban az interneten egy hirdetést talált, melyben P-s rendszám bérbeadását ajánlották. A II. r. terhelt a hirdetés alapján 2014. november 18. napján felkereste az I. r. terheltet, aki 5000 forint napi díjért 50 000 forint kau-ció-val „bérbe adta” a II. r. terheltnek a „P” betűjelű forgalmi rendszámot, egyben átadta az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, melyet a Közlekedési Igazgatási hatóság a C. H. Kft.-nek állított ki, továbbá az indítási naplót és egy valótlan tartalmú munkáltatói igazolást, miszerint II. r. terhelt 2014. november 18. napjától a C. H. Kft. alkalmazottja. Az I. r. terhelt egyben tájékoztatta II. r. terheltet, hogy esetleges közúti igazoltatásakor a munkaszerződést és a többi iratot mutassa meg az intézkedő rendőrnek.
[19] A II. r. terhelt ezt követően a „bérbe vett” 2 darab rendszámtáblát felszerelte a személygépkocsijára. 2014. november 18. napján 21 óra 20 perckor a rendőrök igazoltatták a személygépkocsijával közlekedő II. r. terheltet, aki az intézkedő rendőröknek a P-s rendszámtábla használatának igazolására átadta az I. r. terhelttől kapott okiratokat.
[20] A Btk. 347. § (1) bekezdés a) pontja szerint egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettét valósítja meg az, aki egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít.
[21] A Btk. 347. § (3) bekezdése értelmező rendelkezést tartalmaz, miszerint a 347. § alkalmazásában egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése.
[22] A közúti nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 5. pontja értelmében a járműazonosító adat a jármű hatósági jelzése (rendszám) és alvázszáma.
[23] A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 53. § (1) bekezdése szerint a rendszámtábla olyan hatósági jelzés, amely a Hivatal tulajdonát képezi, és amely lehet állandó és ideiglenes [326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 53. § (2) bek.].
[24] A 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 63. § (1) bekezdése értelmében az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre és azon járművekre kell kiadni, amelyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy a forgalomból végleg kivonták, vagy amelynek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges. Az ideiglenes rendszámtábla leírását a rendelet 14. melléklete tartalmazza, míg e jogszabályhely (2) bekezdés b) pontja előírja, hogy a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre a jármű javítási és jármű kereskedelmi tevékenység ellátásához a belföldi jármű más EGT-államba történő javítási, vagy kereskedelmi jellegű szállítása, vagy kísérlet vagy kipróbálás céljából üzemeltetett járműre P betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatát engedélyezi és az ideiglenes rendszámtáblát kiadja.
[25] A 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 70. § (1) bekezdése értelmében kérelemre „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni fő tevékenysége szerint járműgyártó gazdálkodó szervezetnek az általa gyártott, de forgalomba még nem helyezett járművei tesztelése, a fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult gazdálkodó szervezetnek a még forgalomba nem helyezett, vagy forgalomból kérelemre ideiglenesen kivont jármű kereskedelmi célból történő szállítása, továbbá kereskedelmi célú kipróbálása, a gépjárműfenntartó szervezetnek a forgalomból kérelemre ideiglenesen kivont jármű javításához kapcsolódó diagnosztikai tevékenység (a javítást megelőző vagy azt követő kipróbálás), és a közlekedési kutatóintézetnek járművizsgálatok végzése céljából.
[26] A 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 1/A. § a) pontja alapján a megye területére kiterjedő illetékességgel a megyeszékhelyen működő járási hivatal hatáskörébe tartozik a „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával kapcsolatos feladatok ellátása.
[27] A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetése az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül főszabályként másnak nem engedhető át. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel a személy- és teherszállítás, valamint a vontatás tilos. „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását [326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet70. § (2), (5) és (7) bek.].
[28] E jogszabályi rendelkezések alapján a „P” jelzésű ideiglenes rendszámtábla a gépkocsi egyedi azonosítására szolgáló jel, mely kizárólag a 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 70. § (1) bekezdés előírásainak megfelelő járműre szerelhető fel (BH 2008.262.).
[29] Az irányadó tényállás alapján a II. r. terhelt ilyen engedéllyel nem rendelkezett, ennek ellenére az I. r. terhelttől „bérelt” „P” betűjelű rendszámtáblát az általa használt személygépkocsira felszerelte, miután az I. r. terhelt átadta részére a P-s rendszám használatának igazolására vonatkozó forgalomba tartási engedélyt, az indítónaplót és a hamis munkavállalási engedélyt.
[30] A II. r. terhelt e magatartásával – hamis rendszámtábla felszerelésével – a Btk. 347. § (1) bekezdés a) pont II. fordulata szerinti egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette befejezetté vált.
[31] Az I. r. terhelt a „P” rendszámtábla átadásakor tudomással bírt arról, hogy a II. r. terhelt e rendszámtáblát a gépkocsijára felszereli, és ennek tudatában adta részére „bérbe” azt, ezzel a II. r. terheltnek a szándékos bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtott, így magatartása a Btk. 14. § (2) bekezdésében írt bűnsegédi elkövetői alakzat megállapítását alapozta meg.
[32] A meghatalmazott védő a Btk. 347. § (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében történt törvénysértő bűnösség megállapítására alapozta az I. r. terhelttel szemben kiszabott büntetés enyhítésére vonatkozó indítványát.
[33] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pontba) alpontjában írt felülvizsgálati ok megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha törvénysértő a minősítés, vagy a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Törvényes minősítés mellett, a büntetőjog más szabályainak megszegése hiányában önmagában a büntetés nemének, mértékének a sérelmezése a felülvizsgálatot nem alapozza meg (EBH 2011.2387., BH 2016.264., 2012. 239., 2005.337.).
[34] A Kúria a Be. 659. § (5) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem vétettek.
[35] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján – az I. r. terhelt vonatkozásában hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 677/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás