BÜ BH 2019/194
BÜ BH 2019/194
2019.07.01.
Nincs a védővel szemben kizárási ok, ha korábban a nyomozó hatóság vezetője volt, de az adott ügyben nem járt el [Be. 43. § (1) bek. b) pont].
[1] A törvényszék a 2014. szeptember 19. napján meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 310. § (1) bek., (4) bek.], bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (4) bek.], bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (3) bek.], valamint folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §).
[2] Ezért őt – halmazati büntetésül – 3 év 2 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.
[3] Az elsőfokú ítélet ellen a II. r. terheltet érintően bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján eljáró ítélőtábla a 2016. február 5. napján tartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:
[4] a II. r. terheltet az ellene 2 rendbeli adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (4) bek.; illetve korábbi Btk. 310. § (1) bek., (3) bek.] miatt emelt vád alól felmentette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta.
[5] A másodfokú bíróság ítélete ellen a II. r. terhelt és védője által elsősorban a terhelt felmentéséért, másodlagosan a büntetés enyhítéséért bejelentett másodfellebbezés folytán harmadfokon eljárt Kúria a 2016. november 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével a másodfokú bíróság ítéletét a II. r. terheltre vonatkozó részében annyiban változtatta meg, hogy az e terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést 2 év fogházbüntetésre enyhítette.
[6] A II. r. terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be a jogerős ügydöntő határozat ellen az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból, a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja alapján.
[7] Az indítvány szerint a harmadfokú eljárásban a korábbi Be. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kizárt védő látta el a II. r. terhelt védelmét. A másodfokú, valamint a harmadfokú bíróság előtt folyamatban volt eljárásban a II. r. terhelt védője dr. G. Z. ügyvéd volt. A Kúria mint harmadfokú bíróság 2016. november 22. napjára kitűzött nyilvános ülése előtt mintegy másfél hónappal (2016. október elején) dr. G. Z. ügyvéd azonban azt jelezte a terheltnek, hogy egyéb elfoglaltsága miatt a Kúria eljárásában nem tudja őt védeni és a Kúria nyilvános ülésén nem tud megjelenni, ezért, őt helyettesítendő, az N. & Sz. Ügyvédi Irodát ajánlja.
[8] A II. r. terhelt dr. Sz. R. ügyvédet nem ismerte. Vele az ügy kapcsán akkor találkozott először, amikor az ügyvédi meghatalmazását aláírta.
[9] Az eljárás jogerős befejezését követően újabb meghatalmazás alapján eljáró ügyvéd az iratok tanulmányozása során észlelte, hogy a büntetőeljárás megindításának az alapját képező feljelentés címzettje, a Vám- és Pénzügyőrség K.-i Regionális Nyomozó Hivatalának a parancsnoka az a dr. Sz. R. nevű pénzügyőr őrnagy volt, aki a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ügyben, meghatalmazott védőként, 2016. október 18-án a fellebbezés indokolását a harmadfokon eljáró Kúriához benyújtotta, majd a nyilvános ülésen a II. r. terhelt védelmét ellátta. Ebből következően – a felülvizsgálati indítvány szerint – miután maga a nyomozó hatóság volt parancsnoka járt el a II. r. terhelt védőjeként, ezért a Kúria eljárásában a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósult meg.
[10] Erre tekintettel azt kérte a védő, hogy a Kúria az ítélőtábla másodfokú ítéletét, valamint a Kúria mint harmadfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, ezzel egyidejűleg utasítsa az ítélőtáblát új eljárásra, mivel joghatályosan a Be. szerint ott lehetséges olyan fellebbezést előterjeszteni, ami nem ütközik a Be. 45. § (1) bekezdés a) pontjába. Ennek hiányában azt indítványozta, hogy a harmadfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett a Kúria folytasson le újabb fellebbviteli eljárást, és biztosítson lehetőséget olyan fellebbezés előterjesztésére, amely szintén megfelel a Be. összeférhetetlenségi szabályainak.
[11] A Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria – a Be. 653. § (1) bekezdésére és a 617. §-ára figyelemmel, a Be. 596. § (1) bekezdés a) pontja alapján – keresse meg a Magyar Ügyvédi Kamarát, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az érintett személy adatainak megállapítása, továbbá a pénzügyőri szolgálati jogviszony fennállásának idejére vonatkozóan.
[12] A Kúria a Legfőbb Ügyészség átiratban hiányolt adatok tisztázása, illetve közlése érdekében megkereste a harmadfokú bíróság eljárásában védőként eljárt dr. Sz. R. ügyvédet, aki – a személyi adatainak a megjelölése mellett – az alábbiakat közölte:
[13] - A 2010. október 15. napján kelt, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal D.-i Regionális Főigazgatósága által tett feljelentés címzettje ő volt, tekintettel arra, hogy a Vám- és Pénzügyőrség K. Regionális Nyomozó Hivatalának vezetését, annak parancsnokaként ebben az időszakban ő látta el. A nyomozásban azonban nem vett részt, annak általa történt megismerésére nem került sor.
[14] - A hivatkozott feljelentés B. S.-t nevesítette, mint a felmerült bűncselekmény elkövetőjét.
[15] - A Vám- és Pénzügyőrség K. Regionális Nyomozó Hivatal parancsnoki beosztását 2010. december 31. napjáig látta el.
[16] - A II. r. terhelt gyanúsítottként nem került kihallgatásra 2010. december 31. napjáig. Erre, az eljárási cselekményre az ügyek egyesítését követően került sor, immár a NAV D.-i Regionális Bűnügyi Igazgatósága előtt.
[17] Ezért álláspontja szerint a 2010. október 25. és 2010. december 31. közötti időszakban nem ismerhetett meg semmi olyan, a II. r. terheltet terhelő adatot, amely akadályozhatta volna a terhelt védelmét.
[18] A Legfőbb Ügyészség ezek után a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
[19] A Legfőbb Ügyészség átirata szerint a nyomozási iratok alapján az ügyben a Vám- és Pénzügyőrség K.-i Regionális Nyomozó Hivatalának a tagjai érdemben nem jártak el, és dr. Sz. R. sem végzett eljárási cselekményt. Az eljárás ezen szakaszában a II. r. terhelt sem volt alanya az eljárásnak.
[20] Erre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és öttagú tanácsban eljárva, tanácsülésen – a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a Kúria ítéletét – a II. r. terhelt tekintetében – hatályában tartsa fenn.
[21] A Legfőbb Ügyészség átiratára a II. r. terhelt védője észrevételeket tett. Ebben kifogásolta, hogy a Kúria az ügyészi indítványtól eltérően kizárólag dr. Sz. R.-t kereste meg tájékoztatás adására. A nyomozást végző nyomozó hatóság parancsnoka dr. Sz. R. őrnagy volt, az összes létező, korábban keletkezett nyomozati irat birtokában.
[22] Ezért – álláspontja szerint – nem utólagos mérlegelés kérdése, és főként nem a nyomozó hatóság tagjának megítélése alá eső kérdés az, hogy dr. Sz. R. mint a nyomozó hatóság parancsnoka személyesen részt vett-e a nyomozásban, illetve tudott-e a II. r. terhelt ellen folyamatba tett büntetőeljárás részleteiről.
[23] A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a korábbi Be. hatálya alatt került sor.
[24] A II. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa 2018. június 14. napján érkezett a Kúriára. Időközben – 2018. július 1. napjával – azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.). A Kúria a 2018. július 1-je előtt érkezett felülvizsgálati indítványt a Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be. 868. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
[25] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 655. § (2) bekezdése alapján öttagú tanácsban és a Be. 660. § (1) bekezdésének főszabálya szerint, tanácsülésen eljárva bírálta el.
[26] Ennek keretében a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség indítványát alaposnak találta.
[27] A korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[28] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja alapján a határozatot hatályon kívül kell helyezni és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kell utasítani, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
[29] A felülvizsgálati eljárás lefolytatásakor hatályos Be. rendszerében – egyezően az alapeljárás lefolytatásakor és a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor hatályos korábbi Be. rendelkezéseivel – a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. Ennek megfelelően a törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyre hivatkozással e rendkívüli jogorvoslatnak helye van.
[30] A Be. 648. § b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen helye van eljárási szabálysértés miatt.
[31] A Be. 649. § (2) bekezdése tételesen felsorolja, hogy eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát
a) joghatóság hiányában,
b) a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában,
c) nem az arra jogosult által emelt vád alapján,
d) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel vagy
e) a súlyosítási tilalom megsértésével
hozta meg.
[32] A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt (ún. abszolút) eljárási szabálysértésre hivatkozott a védő, amikor azt állította, hogy az alapügyben harmadfokon eljárt Kúria a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[33] A Be. 43. § (1) bekezdés b) pontja szerint nem lehet védő, aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként jár vagy járt el, valamint ezek hozzátartozója.
[34] A védő eljárási feladatkörével összeegyezhetetlen, hogy a terhelt védelmét olyan személy lássa el, aki az ügyben korábban mint bíró, ügyész, vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt el, vagy jár el, avagy az ilyen személy hozzátartozója. A hivatkozott törvényhely – jelen ügy szempontjából szóba jöhető – olyan kört határoz meg, akik adott ügyben nem lehetnek védők. Ennél a szabályozásnál a terhelt érdekeinek a megóvása az irányadó. Az említett személyeket az esetleges érdekeltségük, illetve ugyanabban az ügyben végzett előző hivatali vagy megbízotti ténykedésük akadályozhatja a védelem zavartalan ellátásában.
[35] A Kúriának tehát alapvetően arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy az alapügyben lefolytatott nyomozás során eljárt-e dr. Sz. R. és kifejtett-e bármilyen tevékenységet a nyomozó hatóság parancsnokaként, azaz tagjaként vagy sem. Felülvizsgálati indítványában ugyanis a védő a korábban eljárt védő kizártságát arra alapította, hogy dr. Sz. R. ügyvéd a nyomozás idején, annak egy részében az ügyben eljáró nyomozó hatóság parancsnoka volt.
[36] A rendelkezésre álló iratok alapján a Kúria tényként állapította meg, hogy 2010. október 25-én, a jelen büntetőügy kezdőiratát képező (egyik) feljelentés iktatásakor a feljelentés címzettje, dr. Sz. R. a Vám- és Pénzügyőrség K.-i Regionális Nyomozó Hivatal parancsnoka volt. Ezt a parancsnoki beosztását 2010. december 31-ig látta el.
[37] Tény, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal D.-i Regionális Főigazgatósága a Vám- és Pénzügyőrség K.-i Regionális Nyomozó Hivatal parancsnokának – dr. Sz. R. pénzügyőr őrnagynak – címezve, a címzettnél 2010. október 25-én érkeztetett beadványában feljelentést tett B. S. és a feljelentésben nevesített bűnsegédei ellen adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette, és magánokirat-hamisítás vétsége elkövetésének gyanúja miatt.
[38] A nyomozás elrendelésére 2010. október 28-án ke-rült sor.
[39] A rendelkezésre álló iratokból a Kúria a következőket állapította meg:
[40] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal D.-i Regionális Igazgatóság igazgatója 2009. december 7-én feljelentést tett a NAV D.-i Regionális Bűnügyi Igazgatósága jogelődjénél, a Vám- és Pénzügyőrség D.-i Regionális Nyomozó Hivatalnak a parancsnokánál az Y. Kft. képviselője ellen adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. A nyomozás elrendelésére (a Vám- és Pénzügyőrség D.-i Regionális Nyomozó Hivatal B. Megyei Osztálya) 2009. december 23-án került sor.
[41] A II. r. terhelt gyanúsítotti kihallgatására 2011. július 12-én, és 2013. február 28-án került sor.
[42] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal D.-i Regionális Főigazgatósága a Vám- és Pénzügyőrség K.-i Regionális Nyomozó Hivatal parancsnokának – dr. Sz. R. pénzügyőr őrnagynak – címezve, a címzettnél 2010. október 25-én érkeztetett beadványában feljelentést tett B. S. és a feljelentésben nevesített bűnsegédei ellen adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette, és magánokirat-hamisítás vétsége elkövetésének gyanúja miatt.
[43] A nyomozás irataiból megállapítható, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal D.-i Regionális Igazgatósága által tett valamennyi feljelentés – részint egyesítést követően – a Vám- és Pénzügyőrség D.-i Regionális Nyomozó Hivatalához, majd annak jogutódjához, a NAV D.-i Regionális Bűnügyi Igazgatóságához került, a nyomozást ők folytatták.
[44] Jelen ügyben a Vám- és Pénzügyőrség K.-i Regionális Nyomozó Hivatal parancsnokának – dr. Sz. R. pénzügyőr őrnagynak – címzett feljelentés konkrétan B. S. ellen irányult. A feljelentésben részletezett bűncselekmény bűnsegédei, mint részesek ilyen pozí-cióban nem lettek megjelölve.
[45] A nyomozás irataiból az állapítható meg, hogy az ügyben sem a Vám- és Pénzügyőrség K.-i Regionális Nyomozó Hivatal parancsnoka, sem a tagjai nyomozási cselekményt nem végeztek. Lényeges körülmény, hogy 2010. október 25-től 2010. december 31-ig (amely időszakban dr. Sz. R., a Vám- és Pénzügyőrség K.-i Regionális Nyomozó Hivatal parancsnoka volt), a II. r. terhelttel szemben nyomozás folytatására nem került sor, ennek megfelelően nem is volt terheltje annak az eljárásnak.
[46] Kizárólag az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal D.-i Regionális Főigazgatósága által tett feljelentésekhez csatolt iratjegyzék tartalmazta a II. r. terhelt adóigazgatási eljárásban tanúként tett meghallgatásáról felvett jegyzőkönyveket. Bevonására a büntetőeljárásba és gyanúsítotti kihallgatására kizárólag a NAV D.-i Regionális Bűnügyi Igazgatósága által folytatott nyomozás során, 2011. július 12-én, és 2013. február 28-án került sor.
[47] A Kúria tehát tényként állapította meg, hogy a harmadfokú eljárásban a II. r. terhelt védelmét ellátó ügyvéd korábban, az ügy nyomozati szakaszának egy részében ugyan a nyomozó hatóság vezetője volt, de az általa vezetett nyomozó hatóság a II. r. terhelt ellen nyomozást nem végzett, nyomozási cselekményt nem foganatosított. Kizárólag az rögzíthető, hogy a más személy ellen tett feljelentéshez csatolt tanúkihallgatási jegyzőkönyv szerint az adóigazgatási eljárásban tanúként hallgatta ki az adóhatóság.
[48] Minderre tekintettel a Kúria mint harmadfokú bíróság eljárásában nem valósult meg a felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ezért a II. r. terhelt védőjének a felülvizsgálati indítványa nem alapos.
[49] A Kúria a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálat során nem észlelt egyéb – az indítványozó által nem hivatkozott – feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem.
[50] Minderre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Kúria ítéletét – a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a II. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 834/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás