BÜ BH 2019/195
BÜ BH 2019/195
2019.07.01.
Feltétlen eljárási szabálysértést valósít meg a járásbíróság, ha olyan cselekményt bírál el, amely a vád tárgyává tett és az elsőfokú ítéletben is megállapított tényállás alapján a törvényszék hatáskörébe tartozik.
Amennyiben a másodfokú bíróság ilyen esetben nem helyezi hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, a harmadfokú eljárásban az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése akkor sem mellőzhető, ha a másodfokú bíróság bizonyítottság hiányában felmentő rendelkezést hozott [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 16. § (1) bek., 373. § (1) bek.; 2017. évi XC. tv. (Be.) 20. § (1) bek., 608. § (1) bek., 626. §, 627. § (1) és (3) bek., 630. § (1) bek.].
[1] A járásbíróság a 2017. június 26. napján kihirdetett ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. § (1) és (3) bek.], és ezért 120 óra közérdekű munkára ítélte.
[2] A vádlott és védőjének fellebbezése alapján eljárva a törvényszék a 2018. április 4-én kelt ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a terheltet az ellene – jogszabályhely felhívása nélkül megjelölt – testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.
[3] A másodfokú ítélet ellen az ügyészség által bejelentett fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla a 2018. szeptember 17-én meghozott végzésével az első- és a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította, valamint felhívta az ügy törvényszékhez történő áttételére.
[4] A harmadfokú bíróság határozatát a Be. 608. § (1) bekezdés c) pont első fordulatára alapította. Végzésében kifejtette, hogy a járásbíróság hatáskörét túllépte, amikor a vádiratban foglalt cselekményt elbírálta. Az ügyben az alkalmazott eszköz, használatának módja, valamint a célba vett testrész jellege alapján a vádiratban leírt, illetve az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (8) bekezdés első fordulata szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérlete megállapítására lehet alkalmas. Ezért a vádiratban foglalt tényállás alapján olyan, súlyosabban minősülő bűncselekmény megállapításának a lehetősége merült fel, amely miatt a hatásköri rendelkezések alapján törvényszék jár el; így nem lett volna mellőzhető az iratoknak a magasabb hatáskörű bírósághoz való áttétele.
[5] A harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést, amit nem indokoltak.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésének helybenhagyására tett indítványt.
[7] Indokai szerint a harmadfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a vádirati, illetve az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás alapján a vádlott cselekménye olyan bűncselekmény megállapítására lehet alkalmas, ami miatt az elsőfokú és a másodfokú elbíráláskor hatályos 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 16. § (1) bekezdés d) pontja alapján első fokon a törvényszék jár el, és ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a jelenleg hatályos 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 20. § (1) bekezdés 4. pontja is.
[8] A Kúria a fellebbezéseket a Be. 628. § (1) bekezdés b) pontja alapján tanácsülésen bírálta el.
[9] A fellebbezések nem alaposak.
[10] A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés lehetőségét a 2018. július 1. napján hatályba lépett Be. vezette be; a Be. 868. § (1) bekezdése szerint e törvény rendelkezéseit az ott meghatározott, jelen ügyben közömbös kivételekkel a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
[11] A Be. 627. § (1) bekezdés a) pontja szerint a harmadfokú bíróságnak a másodfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha a hatályon kívül helyezésre a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés miatt került sor.
[12] Jelen ügyben a harmadfokú bíróság a Be. hatálybalépését követően meghozott végzésében a hatályon kívül helyezés okaként a Be. 608. § (1) bekezdés c) pont első fordulatát jelölte meg; ekként a végzés ellen fellebbezésnek helye van, és így a Be. 627. § (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogosultak által előterjesztett fellebbezések joghatályosak.
[13] A Be. Tizenhetedik Része szerinti eljárásban a jogorvoslat tárgya kizárólag a másod- vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése, és a fellebbviteli bíróság ahhoz vezető eljárása. Az eljárás célja pedig annak vizsgálata, hogy a megtámadott végzés törvénysértő-e.
[14] A támadott (hatályon kívül helyező) rendelkezés ugyanis nem az ügy eldöntését, vagy az eljárás lezárását, hanem az eljárás újrakezdését jelenti. Ehhez képest a fellebbezésekkel támadott, hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító rendelkezés tartalma nem az, hogy miért jó vagy nem jó ez a döntés, hanem az, hogy miért nem volt hozható érdemi döntés, illetve miért nem eredményezett ilyen (érdemi) döntésre alkalmas helyzetet a lefolyt eljárás. A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálásakor azt kell megítélni, hogy az érdemi határozathozatal feltételeinek hiányáról – és ezért a hatályon kívül helyezésről – a másodfokú bíróság helyesen vagy indokolatlanul rendelkezett-e.
[15] A fellebbezés elbírálása során az eldöntendő kérdés tehát az, hogy a hatályon kívül helyező döntés alapos volt-e; volt-e rá törvényes ok, és az eljárási ok megállapításának törvényi feltételei fennálltak-e. Ezen túlterjeszkedő felülbírálat esetén a fellebbezést elbíráló bíróság átvenné a másod-, illetve a harmadfokú bíróság jogkörét.
[16] A Be. 617. §-ára figyelemmel a harmadfokú eljárásban is irányadó Be. 611. § (1) bekezdése szerint a hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a fellebbviteli bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását. A Kúria jelen eljárásában valójában e törvényi előírás, a felülbírálat szempontja, és kerete.
[17] Emellett természetesen a megtámadott határozatot hozó bíróság eljárásának vizsgálatáról is szó van [Be. 627. § (2) bek.; 626. §, 618. § (1) bek. b) pont]. A Kúria a megtámadott határozat meghozatala kapcsán nem észlelt feltétlen hatályon kívül helyezési okot képező eljárási szabálysértést.
[18] A harmadfokú ítéletben az elsőfokú és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésének indoka a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértés volt. Az említett törvényhelyben felsorolt eljárási szabálysértések nem küszöbölhetők ki a fellebbviteli eljárásban, és nem kerülhet sor annak vizsgálatára sem, hogy az adott eljárási szabálysértés kihatott-e az ítélet anyagi jogi helyességére. Ezért a fellebbezés elbírálása során kizárólag az vizsgálandó, hogy a megjelölt feltétlen eljárási szabálysértés valóban megvalósult-e; ebben az esetben ugyanis a hatályon kívül helyezés nem mellőzhető.
[19] Az első- és a másodfokú elbírálás idején hatályos korábbi Be. 15. §-a szerint első fokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik azoknak a bűncselekményeknek az elbírálása, amelyeket e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe. A korábbi Be. 16. § (1) bekezdés d) pontja szerint első fokon a törvényszék jár el – egyebek mellett – az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés [Btk. 164. § (8) bek. és (9) bek. c) pont] miatt.
[20] Jelen ügyben a harmadfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a vádirati tényállás alapján felmerülhet a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (8) bekezdés első fordulata szerinti testi sértés bűntette kísérletekénti minősítés. Az alkalmazott eszköz méretei (100 cm nyélhosszúságú, 1,9 kg súlyú ásó), használatának módja (az ásó élével, két kézzel, a fej felől indított ütés), valamint a célzott testrész (a sértett feje) valóban felveti, hogy a vádlott szándéka (a vád szerint) életveszélyes sérülés okozására irányult.
[21] Ugyanakkor a harmadfokú bíróság számba vette azokat a körülményeket is, amelyek e körben még tisztázást igényelnek, és erre vonatkozóan a megismételt eljárásra iránymutatást is adott.
[22] A magasabb szintű bíróság hatáskörét nem az alapozza meg, ha az eljárás során kétséget kizáró bizonyítást nyer, hogy a vádiratban foglalt bűncselekmény a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozik, és különösképp nem csupán akkor, ha az ítélet a cselekmény vádlott általi elkövetését megállapítja.
[23] A következetes bírói gyakorlat szerint, ha a vádiratban foglalt tényállás alapján felmerül az olyan súlyosabban minősülő bűncselekmény megállapításának a lehetősége, amely miatt a hatásköri rendelkezések értelmében a megyei bíróság járhat el; nem mellőzhető az iratoknak a magasabb hatáskörrel rendelkező bírósághoz való áttétele (BH 1999.58.). Olyan esetekben, amikor a hatáskör a bűncselekmény minősítésének, a jogi minősítés pedig a bizonyítás eredményének a függvénye, indokolt, hogy elsőfokú bíróságként a magasabb szintű bíróság járjon el (BH 1993.488.).
[24] Következésképp az ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy az első fokon és a másodfokon eljárt bíróság is túllépte hatáskörét, amikor olyan bűncselekmény miatt járt el, ami – a bizonyítás eredményéhez képest – a korábbi Be. 16. § (1) bekezdésében megjelölt bűncselekménynek minősülhet.
[25] Közömbös, hogy az eddigi bizonyítás után a cselekmény minősítése – a harmadfokú bíróság álláspontja szerint – még tisztázatlan, és az is, hogy a másodfokú bíróság azt állapította meg, miszerint nem bizonyított, hogy a vádlott ezt a – tisztázatlan minősítésű – bűncselekményt elkövette. Ennek megállapítására is csupán a törvényszéknek lett volna – első fokon – hatásköre.
[26] A hatáskör túllépésében megnyilvánuló eljárási szabálysértés feltétlen, azaz – ahogy arra a Kúria már utalt – az ítéletre gyakorolt hatásától függetlenül, és a fellebbviteli eljárásban kiküszöbölhetetlenül vonja maga után az ítélet kötelező hatályon kívül helyezését. A harmadfokú bíróság tehát törvényesen nem dönthetett volna másképpen, mint az elsőfokú és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és a (hatáskörrel rendelkező) elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása.
[27] Megjegyzi a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság – értelemszerűen – a határozatának meghozatala idején hatályos korábbi Be. 16. § (1) bekezdés d) pontját sértette meg, a másodfokú bíróság pedig az ebből következő, a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés I. pont c) alpont első fordulata szerinti eljárási szabálysértésnek nem vonta le a jogkövetkezményeit.
[28] Kétségtelen, hogy a bíróság eljárásának mindig az annak folytatásakor hatályban lévő eljárási szabályoknak kell megfelelnie. Ha azonban a felülbírálat idejére más törvény lép hatályba, a helyzet némileg sajátos; a feltétlen eljárási szabálysértés ugyanis azt jelenti, hogy a bíróság eljárása valamilyen, a törvényben meghatározott okból olyan fogyatékosságban szenvedett, ami miatt az így meghozott határozat – tartalmától függetlenül – nem tekinthető érvényesnek. A rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárásokban a feltétlen eljárási szabálysértés kötelezően, a felülbírálat egyébkénti terjedelmétől függetlenül vizsgálandó, és megvalósulása esetén kötelező jogkövetkezménye az ügydöntő határozat – annak tartalmi törvényességére való tekintet nélküli – hatályon kívül helyezése. A megismételt eljárásnak pedig az a célja, hogy a bíróság a vádról érvényesen rendelkezzen.
[29] Amennyiben azonban a bíróságnak az elbíráláskor még feltétlen eljárási szabálysértést megvalósító eljárása az azt követően hatályba lépett törvény rendelkezéseinek megfelel, úgy nincs olyan hiba, amit ki kellene (lehetne) küszöbölni; a megismételt eljárás a Be. 868. § (1) bekezdésének megfelelően a korábbival azonos módon lenne lefolytatható; így, amennyiben a hatályos törvény az adott bűncselekményt már nem utalná a törvényszék hatáskörébe, a megismételt eljárásban akár újfent a járásbíróság is eljárhatna. Ekként ilyen esetben nem lenne ok a határozat hatályon kívül helyezésére, mert nem lenne az új eljárásban orvoslást igénylő, illetve orvosolható fogyatékossága (Kúria Bfv.III.216/2018/7.).
[30] Jelen ügyben azonban nem ez a helyzet. A Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (8) bekezdés szerint minősülő testi sértés miatti büntetőeljárás lefolytatására a harmadfokú végzés meghozatala idején, és jelenleg is hatályos Be. 20. § (1) bekezdés 4. pontja ugyancsak a törvényszék elsőfokú eljárását írta elő, ekként a hatályon kívül helyezés erre tekintettel sem mellőzhető.
[31] A harmadfokú bíróság tehát az eljárási törvény szabályaival összhangban rendelkezett az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezéséről.
[32] Tévedett azonban, amikor az eljárt elsőfokú bíróságot kötelezte a megismételt elsőfokú eljárásra azzal, hogy egyúttal fel is hívta az iratok áttételére a törvényszékre. A hatályon kívül helyező bíróság a Be. 611. § (1) bekezdése szerinti iránymutatásban a megismételt eljárásra kötelező előírást nem fogalmazhat meg, ugyanakkor annak végrehajtása is – ami a járásbíróság formális bevonásával, és egy újabb, fellebbezéssel is támadható végzés meghozatalával járna – az eljárás további, szükségtelen elhúzódását eredményezné.
[33] Kétségtelen, hogy a Be. 611. § (2) bekezdése nem alkalmazható, mert az abban foglalt rendelkezés csak kivételesen, az elfogulatlan eljárás látszatának biztosítása érdekében, lényegében kizárási okra alapítva teszi csak lehetővé, hogy a hatályon kívül helyező bíróság más tanács, vagy más bíróság eljárását írja elő.
[34] Ugyanakkor a Be. 608. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új eljárás lefolytatására utasított elsőfokú bíróságnak szükségképpen a hatályon kívül helyezett ítéletet meghozó elsőfokú bíróságnak kell lennie. A másodfokú vagy harmadfokú bíróságnak az új eljárás lefolytatására utasított bíróságot a hatásköri szabályok figyelembevételével kell meghatároznia; következésképp semmi akadálya nincs annak, hogy a hatáskör túllépése miatti hatályon kívül helyezés esetén közvetlenül a törvényszéket utasítsa a megismételt elsőfokú eljárás lefolytatására.
[35] Ekként a Kúria az ítélőtábla harmadfokú végzését a Be. 630. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy a törvényszéket tekintette a megismételt elsőfokú eljárás lefolytatására utasítottnak.
(Kúria Bhar. III. 1.505/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás