BÜ BH 2019/197
BÜ BH 2019/197
2019.07.01.
I. A másodfokú tárgyalást a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor lehet megtartani, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. A tárgyaláson való jelenlét jogáról azonban a vádlott lemondhat, és amennyiben él ezzel a jogával, a másodfokú tárgyalás a távollétében akkor is megtart-ható, ha a terhére fellebbezést jelentettek be [Be. 430. § (1) bek. 600. § (3) bek.].
II. Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Így akkor, ha a vádlott terhére fellebbezést jelentettek be, és nem mondott le a tárgyaláson való jelenlét jogáról, a másodfokú tárgyalás távollétében történő megtartása olyan eljárási szabálysértés, ami miatt a másodfokú ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésének és erre tekintettel felülvizsgálatnak van helye [Be. 430. § (1) bek. 600. § (3) bek., 608. § (1) bek. d) pont, 648. § (1) bek. b) pont, 649. § (2) bek. d) pont].
[1] A kerületi bíróság a 2016. november 10. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [1978. évi IV. tv. 321. § (2) bek., (3) bek. c) pont]. Ezért mint különös visszaesőt egy év börtönbüntetésre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről is.
[2] Az ítélet ellen az ügyész a II. r. terhelt terhére a büntetés súlyosítása, vele szemben fegyházbüntetés kiszabása végett, a terhelt és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.
[3] A főügyészség a II. r. terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartva a vele szemben kiszabott szabadságvesztés súlyosítására tett indítványt.
[4] A másodfokon eljárt törvényszék a 2017. november 15. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. r. terheltre vonatkozóan akként változtatta meg, hogy a terhelt büntetését két év hat hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra súlyosította; egyebekben azt a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[5] A törvényszék ítélete ellen a II. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. § (2) bekezdés d) pontjában írt okból.
[6] Abban kifejtette, hogy a másodfokú bíróság 2017. szeptember 13. napján tartott tárgyaláson bejelentette: védence évek óta Belgiumban dolgozik, a tárgyaláson pedig azért nem tud részt venni, mert 2017. szeptember 9-én balesetet szenvedett, gyógyulása előreláthatóan két hónapot vesz igénybe, azonban a tárgyaláson jelen kíván lenni.
[7] Sérelmezte, hogy a törvényszék ugyan ezt a tárgyalást elhalasztotta, azonban az újabb tárgyalást 2017. november 15. napjára tűzte ki, amin a védence nem tudott megjelenni, emellett az arra szóló idézést ő is csak 2017. október 30-án kapta meg. Álláspontja szerint az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 365. § (1) bekezdésére tekintettel a tárgyalást a terhelt távollétében nem lehetett volna megtartani, ezért a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel a 608. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés miatt a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezésére tett indítványt. Egyúttal kérte a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését.
[8] A Legfőbb Ügyészség az indítványt alaposnak találta.
[9] Megítélése szerint a 2017. november 15. napjára kitűzött tárgyalás a korábbi Be. 365. § (1) bekezdése szerint a II. r. terhelt távollétében nem lett volna megtartható, a tárgyalás megtartásával a törvényszék elkövette a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértést, ami a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálati ok volt.
[10] Utalt rá, hogy a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint ugyancsak feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, és ez a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján szintén felülvizsgálati ok.
[11] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. § (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja alapján, a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a II. r. terhelt tekintetében a törvényszék ítéletét helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.
[12] A 2018. július 1-jén hatályba lépett Be. 868. § (1) bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit – a törvényhelyben megjelölt kivételekkel – a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek.
[13] Ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárás lefolytatása során e törvény rendelkezéseire volt figyelemmel, és a Be. 660. § bekezdése alapján eljárva tanácsülést tűzött ki. Azon a terhelt védőjének indítványát az abban megjelölt ok alapján bírálta el.
[14] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[15] A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[16] A másodfokú bíróság 2017. május 31. napján nyilvános ülést tartott, melyen a korábbi Be. 363. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ügyet bizonyítás felvétele érdekében tárgyalásra utalta. A nyilvános ülésen a védő hivatkozott arra, hogy védence, aki Belgiumban dolgozik, szeretett volna megjelenni, azonban az idézést olyan időben kapta meg, hogy nem tudott repülőjegyet foglalni.
[17] A törvényszék a tárgyalást 2017. szeptember 13. napjára tűzte ki, arra a II. r. terheltet megidézte. Az idézést a terhelt ny.-i címén 2017. június 12. napján átvette.
[18] A tárgyaláson a terhelt védője bejelentette, hogy védence nem tudott megjelenni, mert szeptember 9-én történt balesete miatt orvosi ellátásra szorul, majd a szeptember 13. napján kelt és szeptember 15. napján érkezett beadványában közölte, hogy a terhelt felépülése hozzávetőleg két hónapot vesz igénybe, és a tárgyaláson jelen kíván lenni.
[19] A másodfokú tanács elnöke 2017. szeptember 21. napján az ügyben 2017. november 15. napjára tárgyalást tűzött ki, amelyre a II. r. terheltet először n.-i címéről idézte, ahonnan az idézés „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza. Ezt követően az idézést ny.-i lakcímére küldte meg, amelyen azt a terhelt testvére vette át 2017. november 2. napján.
[20] A terhelt a tárgyaláson nem jelent meg; védője jelen volt. A tanács elnöke megállapította, hogy a II. r. terhelt idézése szabályszerű, a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, és a tárgyalást megkezdte, azon bizonyítást vett fel, tanúmeghallgatást foganatosított, majd ügydöntő határozatot hozott.
[21] A Be. 659. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ennek megfelelően a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy az eljárt bíróságok betartották-e a határozatuk meghozatalakor hatályos eljárási és anyagi jogi rendelkezéseket.
[22] Miután a megtámadott másodfokú határozat meghozatalára 2017. november 15. napján került sor, a másodfokú eljárásban a korábbi Be. rendelkezéseit kellett a törvényszéknek alkalmaznia.
[23] A korábbi Be. 364. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróságnak a terheltet a tárgyalásra idéznie kellett. A 365. § (1) bekezdése szerint pedig a tárgyalás a megidézett vádlott távollétében akkor volt megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.
[24] Miután az adott ügyben az ügyész a II. r. terhelt terhére fellebbezést jelentett be, a tárgyalás a terhelt távollétében akkor lett volna megtartható, ha a terhelt előzetesen bejelentette volna, hogy nem kíván azon részt venni.
[25] A II. r. terhelt azonban ilyen nyilatkozatot nem tett, ellenkezőleg, védője útján bejelentette a tárgyaláson való részvételi szándékát. Ekként részvétele a tárgyaláson kötelező lett volna.
[26] A korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés volt, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[27] Felülvizsgálatnak azonban a Be. hatálybalépését követően a 868. § – már hivatkozott – (1) bekezdésére tekintettel csak az abban felsorolt felülvizsgálati okok miatt van helye.
[28] A Be. 600. § (3) bekezdése szerint a tárgyalást a szabályszerűen idézett vádlott távollétében továbbra is akkor lehet megtartani, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.
[29] A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, így a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a Be. 648. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján helye van felülvizsgálatnak.
[30] Megjegyzi a Kúria, hogy a jelenlét jogáról a vádlott a hatályos Be. szerint is lemondhat [430. § (1) bek.], és amennyiben él ezzel a jogával, a másodfokú tárgyalás a távollétében akkor is megtartható, ha a vádlott terhére fellebbezést jelentettek be. Azaz akkor, ha a jelenlét jogáról nem mond le, a szabályszerűen idézett vádlott távollétében a másodfokú tárgyalás csak akkor tartható meg, ha a terhére nem jelentettek be fellebbezést.
[31] Így – ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helytállóan hivatkozott – a törvényszék eljárási szabálysértése megalapozta a Be. 648. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a felülvizsgálati eljárást.
[32] Miután a tárgyalást a törvényszék a terhelt távollétében tartotta meg, annak ellenére, hogy azon a jelenléte kötelező lett volna, a Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találva a Be. 663. § (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja alapján a törvényszék ítéletét a II. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új másodfokú eljárásra utasította.
[33] A megismételt eljárás során a másodfokú bíróságnak a tárgyalásra a Be. 510. § rendelkezéseinek szem előtt tartásával kell megidézni a II. r. terheltet, majd a tárgyalás megtarthatóságáról a Be. 600. § (3) bekezdésére figyelemmel kell döntenie; a terhelt távollétében a tárgyalás csak akkor tartható meg, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430. §-a alapján – az ott írt feltételek mellett – lemond.
[34] Miután a II. r. terhelt a vele szemben kiszabott szabadságvesztést tölti, a Kúriának a Be. 663. § (5) bekezdésére tekintettel a fogva tartás kérdésében is határoznia kellett.
[35] A terhelt terhére a nem jogerős elsőfokú ítéletben megállapított bűncselekményt az elkövetéskor hatályos korábbi Btk. öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni, és az e bűncselekmény miatt a Btk. szerint kiszabandó szabadságvesztés mértéke ezzel azonos.
[36] Mivel a kiszabható büntetés mértékére tekintettel megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban a terhelt elérhetetlenné válna, a Kúria a terhelt letartóztatását a Be. 276. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában írt okból elrendelte, ami a Be. 290. § (4) bekezdésére és a 297. § (4) bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróságnak az 596. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel meghozandó döntéséig, legfeljebb azonban az elsőfokú bíróság nem jogerős ítéletével kiszabott szabadságvesztés tartamáig tarthat.
(Kúria Bfv. I. 19/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás