2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasítás

1. § (1) A Belügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: KSZ) hatálya kiterjed

(2) A KSZ

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSZ-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.

(4) A KSZ

(5)³ A KSZ 5–8. §-ában, 10. §-ában, 15. §-ában és a 46. § (3)–(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket – jogszabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársakra is.

2. § (1)⁴ A KSZ alkalmazásában szervezeti egység a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2022. (VI. 28.) BM utasítás Melléklete (a továbbiakban: BM SzMSz) 2. §-a szerinti szervezeti egységek.

(2) A KSZ-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSZ-ben meghatározott, személyügyi feladatokhoz kapcsolódó nyomtatványok közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

3. § A KSZ II. Fejezete alkalmazásában

4. § (1) A KSZ III. Fejezete alkalmazásában

(2) Ahol a IV. Fejezet házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.

5. §⁹ (1) Ha az álláshely betöltése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, legalább a pályázati felhívás közzétételét megelőző 10 nappal megkeresi a Személyügyi Főosztályt a pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, valamint a pályázati felhívás közzététele céljából.

(2) A pályázati felhívásban feltüntetett – allaspalyazat@bm.gov.hu – e-mail-címre beérkező pályázatok előszűrését a Személyügyi Főosztály végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(3) Az érintett szervezeti egység vezetője az érvényes pályázatot benyújtók értékelésére Értékelő Bizottságot hozhat létre, amely javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlójának a nyertes pályázó személyére. Az Értékelő Bizottság tagja az érintett szervezeti egység vezetője, az érintett szervezeti egység vezető beosztású kollégája, valamint igény esetén a Személyügyi Főosztály kijelölt munkatársa.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a KSZ 6–8. §-ában foglaltak szerint jár el.

(5) A pályázati eljárás eredményéről az érvényes pályázati anyagot benyújtó, de az eljárás során kiválasztásra nem került pályázókat a Személyügyi Főosztály értesíti.

(6) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezelésére a vonatkozó jogszabályok, illetve a Minisztérium Adatvédelmi Szabályzatában foglaltak az irányadóak.

6. §¹⁰ (1) Foglalkoztatási jogviszony létesítését legalább 30 nappal megelőzően – annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében – a szervezeti egység vezetője írásban, az erre rendszeresített – a belső informatikai hálózaton elérhető – formanyomtatványon kezdeményezi a kinevezést a Személyügyi Helyettes Államtitkárságnál.

(2) Legalább részben európai uniós forrás terhére foglalkoztatni kívánt személy esetében a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár egyetértése szükséges.

(3) A formanyomtatványhoz mellékelni kell a foglalkoztatni kívánt személynek a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmi elemek szerinti önéletrajzát.

(4) A formanyomtatványban foglaltak alapján

(5) A foglalkoztatni kívánt személy munkába állásának legkorábbi időpontja üres álláshely vagy tartósan távollévő álláshelye esetén a kezdeményezés munkáltató jogkör gyakorlója általi aláírást követő 15. nap, kivételesen indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója ettől eltérő időpontot is megállapíthat. A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét a munkába állás lehetséges legkorábbi időpontjáról.

(6) Ha az (1)–(5) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Személyügyi Főosztály vezetője igazolja azt, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.

(7) A foglalkoztatni kívánt személy szervezeti egységének vezetője – az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követően – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) által közzétett „Belépő lapot” köteles kitölteni és beküldeni a NISZ Zrt. részére.

7. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt a kinevezni kívánt személy a Személyügyi Főosztály által megküldött és átadott iratok (a továbbiakban: belépő csomag) kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. Ha a kormánytisztviselő személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Személyügyi Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni. A Személyügyi Főosztály az adatváltozásról haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályt.

(2)¹¹ A kinevezni kívánt személy a Személyügyi Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt.

(3) A Személyügyi Főosztály intézkedik a kinevezni kívánt személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése, és a foglalkoztatást megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása érdekében, ha az érintett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik.

(4) A Személyügyi Főosztály a kinevezési okmányt, annak aláírását követően haladéktalanul átadja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére. A bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a munkavállaló – a Személyügyi Főosztály által összeállított belépő csomag alapján – a kinevezésének elfogadása, illetve munkaszerződésének aláírása után haladéktalanul átadja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(5) Az esküokmányt a Minisztérium részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

(6) A munkavégzés helyére történő belépésre jogosító okmány kiállításával kapcsolatos eljárást a vonatkozó normatív utasítás szerint kell lefolytatni.

(7)¹² Ha a Minisztérium állományában lévő munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának módosítására kerül sor, így különösen az illetmény- vagy munkabér-módosító intézkedések, álláshelyen ellátandó feladatok változása, szervezeti egység váltás esetén, a foglalkoztatási jogviszony módosítását a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában az erre rendszeresített – a belső informatikai hálózaton elérhető – formanyomtatványon, írásban kezdeményezi a Személyügyi Helyettes Államtitkárságon.

(7a)¹³ A foglalkoztatási jogviszony módosításának kezdeményezéséhez az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár egyetértése is szükséges, ha a módosítás eredményeként a foglalkoztatásra legalább részben európai uniós forrás terhére kerül sor, vagy a módosítás legalább részben európai uniós forrás terhére foglalkoztatott személy foglalkoztatási jogviszonyát érinti.

(7b)¹⁴ A foglalkoztatási jogviszony módosításának legkorábbi időpontja a kezdeményezés munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírását követő 15. nap. A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a szervezeti egység vezetőjét a módosítás időpontjáról. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a személyügyi intézkedés jogszerűségét, szükség esetén visszacsatolja azt a kezdeményezőhöz, ezt követően pedig intézkedik a foglalkoztatási jogviszonyt módosító okiratok előkészítéséről. A Személyügyi Főosztály a módosító okiratok aláírását követően haladéktalanul gondoskodik azok átadásáról a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(8) A részmunkaidőben történő foglalkoztatás kezdeményezésére és elbírálására a (7) bekezdést megfelelően kell alkalmazni.

(9) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítását a szervezeti egység vezetője részletes indokolással ellátva kezdeményezi az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést az irányító politikai vagy szakmai felsővezetőnek. A politikai illetve szakmai felsővezető megküldi a javaslatot a gazdasági helyettes államtitkárnak véleményezésre. A gazdasági helyettes államtitkár a javaslatot véleményével együtt terjeszti fel a közigazgatási államtitkárnak, aki megteszi a javaslatot a Kormány részére.

(10) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló javaslatot a Kit. 52. § (3) bekezdésére, valamint a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 4. § (1) bekezdésében foglalt határidőre figyelemmel kell megtenni.

8. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását a beosztási okirat, illetve a munkaszerződés tartalmazza. A beosztási okirat, illetve a munkaszerződés csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(2) Az álláshelyen ellátandó feladat meghatározását a hivatali szervezet vezetője által – a szervezeti egység vezetője által a szervezeti egység valamennyi álláshelyre vonatkozóan tett javaslata alapján – kiadott külön utasítás tartalmazza. A szervezeti egység vezető álláshelyén ellátandó feladatokra a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető tesz javaslatot e bekezdésben foglaltak szerint.

(3) Az álláshelyen ellátandó feladatok megváltozása, illetve a kinevezés módosítása esetén a munkatárs beosztási okiratát, illetve munkaszerződését ennek megfelelően módosítani kell. A beosztási okirat, illetve a munkaszerződés e bekezdés miatti módosítására az (1)–(2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(4) Határozott időre történő kinevezés esetén a helyettesítés céljából alkalmazott kormánytisztviselő beosztási okiratában az álláshelyen ellátandó feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített munkatárs álláshelyen ellátandó feladataival.

(5)¹⁵ Az álláshelyen ellátandó feladat ismertetésekor a munkáltató képviselője felhívja a kormánytisztviselő figyelmét a kormányzati igazgatási irat elektronikus úton történő továbbításának szabályaira, amelyeket a kormánytisztviselő a munkavégzésre irányadó egyéb rendelkezésekkel együtt köteles alkalmazni.

(6)¹⁶ A legalább részben európai uniós forrás terhére foglalkoztatott munkatárs esetében az álláshelyen ellátandó feladatokat ismertető dokumentumban kell feltüntetni az illetmény, illetve a munkabér fedezetét biztosító egyes források arányát.

9. § A Minisztériumon belüli – alaplétszámba tartozó álláshelyeket érintő – átszervezés esetén az irányításért felelős államtitkár, illetve helyettes államtitkár a 7. § (7) bekezdésének alkalmazásával kezdeményezi az átszervezéssel érintett jogviszonyok módosítását vagy megszüntetését, és csatolja a szervezeti egység állománytábláját. Az álláshelyen ellátandó feladatok módosításából kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, hogy mely álláshelyen ellátandó feladat válik feleslegessé, és az egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység többi munkatársa.

10. § (1) A kormánytisztviselő köteles az álláshelyén ellátandó feladatait és az álláshelyén ellátandó feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint átadni (álláshelyen ellátandó feladat átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni

(2) A kormánytisztviselő álláshelyen ellátandó feladatát a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban köteles átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, a lezárt ügyeket, az intézés alatt álló ügyeket azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével, az átadott dokumentumok megnevezésével, elérhetőségének pontos megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, amelynek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt illeti.

(3) Amennyiben az álláshelyen ellátandó feladat átadására kötelezett kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az álláshelyen ellátandó feladat-átadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(4) A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a feladatok ellátásának folyamatossága biztosítva legyen. A folyamatosság biztosítása az átvevő szervezeti egység vezetőjének a feladata.

(5) A kormánytisztviselő köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében a Személyügyi Főosztály kijelölt ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a kormánytisztviselő részére átadja az „Elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a kormánytisztviselőnek az elszámolást követően a Személyügyi Főosztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség kormánytisztviselő általi nem teljesítése esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) A jogviszony megszűnése esetén a Személyügyi Főosztály a jogviszony megszűnését igazoló okiratot haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött „Elszámoló lapot” pedig annak átvétele napján átadja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(7) Munkahelyváltás esetén a fogadó kormányzati igazgatási szerv által az új beosztási okirat kiállítását követő 15. napig a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(8) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén is.

11. § (1) A Minisztérium állománytáblájának összeállítása és annak folyamatos aktualizálása a Személyügyi Helyettes Államtitkárság feladata.

(2) A Minisztérium állománytábláját a miniszter hagyja jóvá. Az abban foglaltak megváltoztatását a közigazgatási államtitkár előterjesztésére – a gazdasági helyettes államtitkár és a személyügyi helyettes államtitkár javaslata alapján – a miniszter engedélyezi.

12. § (1)¹⁸ A jogviszony létesítését megelőzően a Személyügyi Főosztály az 1. melléklet szerinti, „Nyilatkozat összeférhetetlenségről” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenségre) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2)¹⁹ A kinevezendő személy az 1. melléklet szerinti, „Nyilatkozat összeférhetetlenségről” című nyomtatvány aláírásával nyilatkozik arról, hogy

(3) Amennyiben az összeférhetetlenségi ok fennáll, az érintett írásban bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének engedélyezését.

(4) Amennyiben további jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését abban az esetben engedélyezheti, ha

(5) A kormánytisztviselő az előzetes munkáltatói engedélyhez, bejelentéshez kötött nyilatkozatát a Személyügyi Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Személyügyi Főosztály a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének engedélyezéséről.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről legkésőbb a döntésnek a Személyügyi Főosztály részére történő átadásától számított 5 napon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt.

(7) A kormánytisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.

(8) A (2)–(7) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Személyügyi Főosztály az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.

13. § (1) A kormánytisztviselő köteles írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Személyügyi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kit. 166. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

14. § (1) A Személyügyi Főosztály a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatalától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

(2) A 12–14. § rendelkezéseit a Kit. 278. § (2) bekezdése, valamint a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdéseinek figyelembevételével megfelelően alkalmazni kell a munkavállalóra is.

15. § (1) Általános munkarend hétfőtől csütörtökig 8 órától 17 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig tart. A munkatárs írásbeli kérelmére – az általános munkarendtől legfeljebb +/– 1 órával eltérő munkarendet is engedélyezhet a szervezeti egység vezetője. Az engedély egy példányát a munkatárs személyi anyagában kell őrizni.

(2) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt személy ellenőrzi.

(3)²⁰ Az ellenőrzés alapját a napi munkaidő-nyilvántartás képezi, illetve az ellenőrzés lefolytatásához a beléptető rendszerben kezelt személyes adatok is lekérdezhetőek, felhasználhatóak.

(4) A kormánytisztviselő részmunkaidős foglalkoztatását írásban, a Személyügyi Főosztályra benyújtott, indokolással ellátott kérelmében – az önálló szervezeti egység vezetője hozzájárulásával – kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. A részmunkaidős foglalkoztatásról a munkáltatói jogkör gyakorlója 45 napon belül dönt, és értesíti a kormánytisztviselőt.

(5) A kormánytisztviselő egyéni munkarend iránti kérelmét írásban, a Személyügyi Főosztályra benyújtott, indokolással ellátott kérelmében kezdeményezheti az önálló szervezeti egység vezetője hozzájárulásával a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

16. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó jegyzéken kell nyilvántartani. A tárgyévre járó szabadság mértékének megállapítása a Személyügyi Főosztály feladata a szervezeti egységek titkárságainak együttműködésével. A szervezeti egység titkársága a munkatársat minden év elején tájékoztatja a tárgyévre járó szabadság mértékről.

(2) A Személyügyi Főosztály minden év február 20-ig a szervezeti egység vezetőjétől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti a minisztérium éves szabadságolási tervét (a továbbiakban: szabadságolási terv). A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozóan az igazgatási szünettel kapcsolatos kormánydöntést is.

(3) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával történik. A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről jelenléti ívet vezet és azt megőrzi.

(4) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.

17. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről, várható tartamáról a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a tavollet@bm.gov.hu e-mail-címre a távollét tényét köteles bejelenteni. A keresőképtelenségről szóló igazolást a keresőképtelenség lezárását követő 5 munkanapon belül a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak kell leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a kormánytisztviselő közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve a táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.

18. § A szervezeti egység vezetője a távollét összesítőt havonta, legkésőbb a tárgyhó utolsó munkanapját megelőző munkanap délig továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra.

19. § (1) A munkatársat a Kit. 93. § (2) bekezdés g) pontja vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása a szervezeti egység feladata. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:

(3) E § rendelkezéseit a II. Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

20. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kit. 131. és 157. §-a vagy az Mt. 128. és 130–131. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak és a kérelmezőnek.

(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.

21. § (1) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján vagy a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kit. 135. § (2) bekezdése vagy az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkatárs a teljes illetményét vagy munkabérét vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.

(2) Ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a munkatárs közvetlen felettesének a javaslatát csatolni kell.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Személyügyi Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.

(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „M” megjelöléssel kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.

(5) Ha a munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a szervezeti egység a munkavégzés alól mentesülő munkatárstól a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül bekéri a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(6) A szervezeti egység vezetője kérelmére a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontja alapján mentesítheti a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól a gyermekvállalással összefüggő vizsgálatok időtartamára, amelybe beleszámít a vizsgálatra utazás és a munkahelyre történő visszautazás időtartama is.

22. § (1) Rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el a munkatárs részére, ha az a Kormány vagy a minisztérium működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkavégzést kezdeményező vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a kormánytisztviselőt megillető szabadidő – a Kit. 124. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.

(3) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.

(4) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért, ügyeletért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést, készenlétet, ügyeletet kezdeményező vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

(5) Rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselőnek minősül az, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen kormánytisztviselők részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke

(6) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Személyügyi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(7) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb a tárgyév végéig pénzben kell megváltani. Ennek érdekében a szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

(8) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.

(9) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére egyebekben a rendkívüli munkavégzés rendelkezései irányadók.

23. § (1) A távmunkavégzésre a Kit., valamint a Kit. vhr. szabályai, továbbá a távmunka megállapodás az irányadó. A távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás esetében az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Távmunka megállapodás megkötését az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti. A Személyügyi Főosztály a 7. § (7) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

24. § (1) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a munkatárs a szervezeti egység vezetője útján kezdeményezheti, az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár egyetértésével részletes indokolással ellátott feljegyzésben. A Személyügyi Főosztály a 7. § (7) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a Kit. 126. § (2) bekezdésében és a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

(2) Otthoni munkavégzés esetén a munkatárs a Minisztériummal történő, valamint a feladatellátással összefüggő kapcsolattartására a Kit. vhr. 26. § (2) bekezdésében, továbbá az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban foglaltak az irányadók. A munkatárs elsősorban elektronikus postafiókja útján köteles kapcsolattartásra, munkájának elősegítése céljából a számára – amennyiben azzal még nem rendelkezik – hivatali mobiltelefont kell igényelni.

(3) A munkatárs által elvégzendő feladatok kiadásának és a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(4) A munkaidő-nyilvántartást az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.

(5) A Minisztérium által biztosított eszközökön történő otthoni munkavégzés esetén a munkatárs köteles biztosítani, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a munkatárs köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

25. §²¹ (1) A kormánytisztviselő a Kit. 96. §-a szerinti teljesítményértékelésével kapcsolatos jogkört az osztály munkatársa esetén az osztályvezető, az osztályvezető, illetve a titkársági munkatárs esetén a főosztályvezető, a főosztályvezető esetén a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető gyakorolja. Az osztályvezető által végzett teljesítményértékelést az osztályvezető közvetlen felettese hagyja jóvá.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, közvetlenül a főosztályvezető által vezetett osztály munkatársának a Kit. 96. §-a szerinti teljesítményértékelésével kapcsolatos jogkört a főosztályvezető gyakorolja.

(3) A teljesítményértékelés elvégzését a kormánytisztviselő tárgyévben egyszer írásban kezdeményezheti a szervezeti egység vezetőjénél. A teljesítményértékelés szükség szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján is elvégezhető.

(4) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelőlapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az értékelőlapokat két példányban kell kinyomtatni, amelynek egyik példánya az értékelt kormánytisztviselőé, míg a másik példányt a Személyügyi Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(5) A teljesítményértékelés eredménye alapján az értékelő vezető javaslatot tehet a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kormánytisztviselő illetményének besorolási kategória szerinti összeghatáron belül történő, a Kit. 96. § (3) bekezdése szerinti növelésére, csökkentésére, valamint teljesítményelismerés fizetésére.

(6) A teljesítményértékelésre a Kit.-ben és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

26. § (1) A munkatárs a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerint írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítést a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra az irányító politikai, illetve szakmai felsővezetőnek. Az írásbeli dicséretben részesítésről a szervezeti egység vezetője egyidejűleg tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki a megelőző fél évben megrovásban részesült, illetve aki a megelőző fél évben fegyelmi büntetés hatálya alatt állt.

27. § (1) A munkatárs teljesítmény elismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) A Gazdasági Helyettes Államtitkár tárgyév október hónapban bemutatja az adott évben teljesítmény elismerésre rendelkezésre álló forrás nagyságát, annak figyelembevételével a személyügyi helyettes államtitkárral közös javaslatot tesz a szervezeti egységekre jutó keret nagyságára a közigazgatási államtitkár részére.

(3) Az előzetes jóváhagyást követően a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály – a Személyügyi Főosztály közreműködésével – a rendelkezésre álló keretösszeget és a teljesítmény elismerésben részesíthetők listáját megküldi a szakmai irányításért felelős állami vezetőn, főigazgatón, kabinetfőnökön keresztül a szervezeti egység vezetőknek.

(4) A szervezeti egység vezetői – az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján – javaslatot tesznek az elismerés mértékére. Az összesített javaslatot a gazdasági helyettes államtitkár továbbítja jóváhagyásra a közigazgatási államtitkárnak.

(5) A teljesítmény elismerés számfejtése – tárgyévi költségvetési forrás terhén – legkésőbb tárgyév november hónapjában lehetséges.

28. § (1) A munkatárs motivációs elismerésben a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2)²² A motivációs elismerést a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(3)²³ Az elismerés mértékére tett javaslatot előzetesen egyeztetni szükséges a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása céljából.

(4)²⁴ A javaslat engedélyezéséről – pénzügyi ellenjegyzést követően – a közigazgatási államtitkár dönt.

29. § (1) A Személyügyi Főosztály nyilvántartja a szolgálati elismerésre jogosultakat és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Személyügyi Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében. Az utalás napja megegyezik a szolgálati elismerésre való jogosultság esedékességének Kit. vhr. szerinti napjával.

(2) A szolgálati elismerés mértéke a Kit. 145. §-a alapján kerül megállapításra.

30. §²⁶ (1) A céljuttatás pénzügyi fedezetét

(2) A Kit. 146. § (2) bekezdése alkalmazásában a munkaterhet jelentősen meghaladónak tekinthető az a tevékenység, amely a célfeladattal érintett személy feladatkörén kívül eső feladat vagy a célfeladattal érintett személy feladatköréhez kapcsolódó eseti jellegű, egyedi feladatként látható csak el.

(3) A célfeladat megállapítását a projekt szakmai tartalmának megvalósításáért felelős szervezeti egység (a továbbiakban: szakmai terület) kezdeményezi.

(4) A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladattal érintett személy felel.

(5) Egy célfeladat több célfeladattal érintett személynek is kijelölhető, de ebben az esetben egyértelműen, írásban kell rögzíteni a célfeladaton belüli feladatok pontos megosztását.

(6) Egy projekten belül a célfeladattal érintett személy részére megállapítható céljuttatás összege nem haladhatja meg az évi bruttó 5 000 000 Ft-ot, figyelembe véve a 2. mellékletben meghatározott részletes díjszabást, valamint a céljuttatás fedezetét biztosító forrás egyedi korlátait is. A 2. mellékletben meghatározottaknál magasabb bruttó céljuttatás megállapítása kizárólag egyedi esetekben, szakmai indoklással alátámasztva, a közigazgatási államtitkár előzetes, írásbeli jóváhagyása esetén lehetséges.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a célfeladattal érintett személyek részére külön-külön kell a célfeladatot megállapító okmányt kiállítani.

(8) A célfeladatot megállapító okmányban a céljuttatás feltételeit a Kit. vhr. 33. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint szükséges rögzíteni. Azon kritériumok között, amelyek alapján megállapítható a célfeladat teljesülése, meg kell határozni a teljesítés alátámasztását szolgáló dokumentumokat és – a célfeladat jellegéhez igazodó módon – a célfeladat teljesítésével kapcsolatos minőségi elvárásokat.

(9) A célfeladatot megállapító okmány alapján teljesítésigazolásra, elszámolásra és kifizetésre egy alkalommal kerül sor, indokolt esetben azonban ettől eltérő feltétel is megállapítható. A részfeladatokat, illetve elszámolási időszakokat megállapító okmány a teljesítésigazolások, elszámolások és kifizetések rendjét részfeladatonként, illetve elszámolási időszakonként határozza meg, azzal, hogy a célfeladatot megállapító okmány alapján évente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor kifizetésre.

(10) A célfeladattal érintett személy a céljuttatásra a Kit. vhr. 34. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén jogosult.

(11) A célfeladat eredményesen teljesül, ha annak teljesítése mindenben megfelel a célfeladatot megállapító okmányban foglaltaknak. A célfeladat meghiúsul, ha a célfeladattal érintett személy attól eláll, vagy azt a határidő lejáratáig részlegesen, hibásan vagy egyáltalán nem teljesíti. Az eredményes teljesülés vagy meghiúsulás megállapítása részfeladatok előírása esetén részfeladatonként, elszámolási időszakok előírása esetén elszámolási időszakonként történik.

(12) A célfeladat elrendelésének előfeltétele az (1) bekezdés szerinti pénzügyi fedezet rendelkezésre állása. Az (1) bekezdés b) pontja esetén a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását a támogatói okirat, a támogatási szerződés, a támogatási döntésről szóló egyéb dokumentum vagy a Belügyi Alapok 2021–2027 előirányzat Technikai Segítségnyújtás költségkeretének kötelezettségvállalásáról szóló dokumentum igazolja.

(13) Ha a célfeladattal érintett személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya a célfeladatot megállapító okmány hatálya alatt szűnik meg, a céljuttatással soron kívül kell elszámolni. Az elszámolás a (10)–(11) bekezdés alkalmazásával történik, azzal, hogy a célfeladattal érintett személy a jogviszony megszűnési időpontjáig teljesített célfeladat, illetve részfeladat után, több elszámolási időszak kikötése esetén a folyó elszámolási időszakban a jogviszony megszűnéséig teljesített feladatok után, rendszeres többletmunkával járó többletfeladat folyamatos ellátására irányuló célfeladat esetén időarányosan, a jogviszony megszűnéséig terjedő időszak után jogosult céljuttatásra.

31. § (1)²⁷ A szakmai terület a projekt előkészítésekor és – igény esetén – a projekt megvalósítása során felméri és összesíti, hogy a projekttevékenységek közül melyek azok, amelyek a Minisztériumban foglalkoztatott személyek által megvalósíthatók, és melyek azok, amelyek ellátásához más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személyek bevonása szükséges.

(2)²⁸ A szakmai terület az (1) bekezdés alapján elvégzett felmérés eredményéről a Személyügyi Főosztályt tájékoztatja.

(3) Amennyiben a projekttevékenységeket kizárólag a Minisztériumban foglalkoztatott személyek látják el, akkor a 32. § szerint kell eljárni.

(4) Amennyiben a projekttevékenységek ellátása szervezeten kívüli szakértelmet is igényel, és ezért más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személyek közreműködésére van szükség, akkor a 33. § szerint kell eljárni.

32. §²⁹ (1) Ha a céljuttatás pénzügyi fedezetét a Minisztérium igazgatás költségvetése biztosítja, akkor a szakmai terület vezetője a célfeladat ellátására irányuló, 3. melléklet szerinti javaslatát pénzügyi ellenjegyzésre megküldi a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra. A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a javaslatot a feladatellátásért felelős szervezeti egység vezetője előzetes jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére.

(2) Ha a céljuttatás fedezetét európai uniós forrás biztosítja, a 3. melléklet szerinti javaslatot a szakmai terület vezetője az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral egyezteti. Az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár igazolja, hogy a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fedezet rendelkezésre áll, és a célfeladatok összegzését, ütemezését, valamint a hozzájuk kapcsolódó céljuttatások összegeit előzetes jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.

(3) A Személyügyi Főosztály a fedezet rendelkezésére állásának (1) és (2) bekezdésben meghatározott előzetes igazolását követően előkészíti a célfeladatot megállapító okmányt, és azt a pénzügyi ellenjegyzést követően jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére. Az okmánynak a célfeladattal érintett személy részére elektronikus úton történő továbbításáról – annak jóváhagyását követően – a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

(4) Ha egy adott célfeladat ellátására a Minisztériumban foglalkoztatott személyek közül többen is rendelkeznek az elvárt kompetenciákkal, és a szakmai terület vezetője nem tesz javaslatot a kijelölésre, úgy a szakmai terület vezetője – az (1) bekezdés szerinti esetkörben önállóan, a (2) bekezdés szerinti esetkörben az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral egyeztetve – pályázati kiírást kezdeményezhet a Személyügyi Főosztály vezetőjénél a 33. §-ban foglaltaknak megfelelően.

33. § (1) A nyilvánosság biztosítása érdekében a Minisztérium pályázat útján választja ki a más kormányzati igazgatási szervnél, rendvédelmi szervnél, költségvetési szervnél foglalkoztatott, törvény alapján céljuttatásban részesíthető személyeket, valamint a 32. § szerinti esetekben a Minisztériumban foglalkoztatott személyeket.

(2)³⁰ A célfeladatok ellátására vonatkozó pályázatot a szakmai terület készíti el, európai uniós forrás terhére biztosított pénzügyi fedezet esetén az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve.

(3)³¹ A szakmai terület vezetője a 4. melléklet szerinti adatokat biztosítja a pályázathoz.

(4)³² Ha a céljuttatás pénzügyi fedezetét a Minisztérium igazgatás költségvetése biztosítja, a szakmai terület vezetője a pályázati felhívást a projekt képviseletére jogosult állami vezető egyetértésével jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére előzetes jóváhagyás céljából. Ha a céljuttatás fedezetét európai uniós forrás biztosítja, a szakmai terület vezetője a pályázati felhívást az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral egyeztetve, a projekt képviseletére jogosult állami vezető egyetértésével az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár útján terjeszti fel előzetes jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.

(5)³³ Indokolt esetben a szakmai terület vezetője javaslatot tehet a közigazgatási államtitkár részére a célfeladat ellátásáért felelős, más kormányzati igazgatási szervnél, rendvédelmi szervnél, költségvetési szervnél foglalkoztatott, törvény alapján céljuttatásban részesíthető személyre pályázat kiírásának mellőzésével. Ha a céljuttatás fedezetét európai uniós forrás biztosítja, akkor a javaslatot az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral egyeztetni kell, és a javaslatot az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár terjeszti a közigazgatási államtitkár elé. A javaslathoz csatolt szakmai indokolásnak tartalmaznia kell a pályázat mellőzésének indokát, továbbá a javasolt személynek a célfeladat elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciáit és szakmai előéletét. A közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén a Személyügyi Főosztály kezdeményezi a célfeladatra javasolt személy munkáltatójánál a kijelölés engedélyezését. A célfeladatot megállapító okmányt a 32. § (1)–(4) bekezdése szerinti eljárásban kell előkészíteni.

(6)³⁴

34. § (1) Más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személy kizárólag a saját hivatali szervezete vezetőjének egyetértésével pályázhat. Pályázni az önéletrajz és egy motivációs levél benyújtásával lehet, a dokumentációt a pályázati kiírásban megjelölt e-mail-címre kell elküldeni.

(2) A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a beérkezett pályázatok pályázati feltételeknek való megfelelését, majd továbbítja azokat a szakmai terület vezetője részére.

(3)³⁵ A szakmai terület vezetője a nyertes pályázókra vonatkozó – indokolással ellátott – javaslatát megküldi a Személyügyi Főosztály és – ha a céljuttatás fedezetét európai uniós forrás biztosítja – az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére.

(4) A szakmai terület vezetője elkészíti a projektben részt vevő – javasolt – személyek végleges céljuttatásainak összegéről és a kifizetésének (részkifizetések) ütemezéséről szóló javaslatát, melyet megküld a Személyügyi Főosztály részére.

(5) A Személyügyi Főosztály a javaslatokat összegzi és döntésre felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak.

(6) A közigazgatási államtitkár döntését követően a Személyügyi Főosztály elektronikus úton értesíti az elutasított pályázókat.

(7)³⁶ A szakmai terület vezetője értesíti a nyertes pályázókat a kiválasztás tényéről, az ellátandó célfeladatról, részfeladat megállapítása esetén a részfeladatokról, elszámolási időszak megállapítása esetén az elszámolási időszakokról, valamint a céljuttatás mértékéről.

(8)³⁷ A szakmai terület vezetőjének javaslata alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a célfeladatot megállapító okmány tervezetét, és azt – a pénzügyi ellenjegyzést követően – a közigazgatási államtitkár részére jóváhagyásra felterjeszti. A célfeladatot megállapító okmánynak a célfeladattal érintett személy részére elektronikus úton történő továbbításáról – annak jóváhagyását követően – a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

35. § (1)³⁸ A megállapított célfeladat teljesítésére előírt határidő módosítására csak indokolt esetben van lehetőség. Ha a céljuttatás fedezetét európai uniós projekt biztosítja, a szakmai terület vezetője a módosítási javaslatát megküldi az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár részére, aki egyetértésével együtt előzetes jóváhagyásra felterjeszti azt a közigazgatási államtitkárhoz.

(2) Amennyiben a céljuttatás fedezetét a Minisztérium igazgatás költségvetése biztosítja, a szakmai terület vezetője a határidő-módosításra irányuló javaslatát az indokolással együtt előzetes jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.

(3)³⁹ Az előzetes jóváhagyás alapján a Személyügyi Főosztály módosítja a célfeladatot megállapító okmányt, és azt jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz. A célfeladatot megállapító okmánynak a célfeladattal érintett személy részére történő továbbításáról – annak jóváhagyását követően – a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

(4)⁴⁰ Ha a céljuttatás fedezetét európai uniós forrás biztosítja, a célfeladattal érintett személy a célfeladatot megállapító okiratban rögzített határidőre, de legkésőbb a teljesítési határidő lejártát követő 30 napon belül köteles a célfeladat végrehajtásának teljesítésével (részteljesítésével) összefüggő dokumentumokat összesíteni és átadni az okiratban rögzítettek szerint a szakmai terület részére.

(5)⁴¹ A szakmai terület vezetője a célfeladat, illetve a részfeladat teljesítéséről, több elszámolási időszak kikötése esetén az elszámolási időszakban elvégzett feladatok teljesítéséről az 5. melléklet szerinti tartalommal javaslatot (teljesítésigazolás) készít, amelyet

(6)⁴² Ha a megállapított célfeladat teljesítése meghiúsul, akkor arról a 6. melléklet szerinti nyilatkozatot kell kiállítani. A szakmai terület vezetője felelős a nyilatkozat kiállításáért, valamint

(7) Az (5) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett és jóváhagyott teljesítésigazolást a szakmai terület vezetője továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(8)⁴³ Az (5) bekezdés b) pontja alapján előterjesztett és jóváhagyott teljesítésigazolást az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(9) Más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott, célfeladattal érintett személy esetében a 7. melléklet szerinti nyilvántartási adatlap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére történő benyújtása a céljuttatás kifizetésének előfeltétele.

(10) A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály gondoskodik a céljuttatások kifizetéséről.

(11) A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály tájékoztatja a céljuttatás kifizetéséről és annak összegéről

36. § (1) A Vnytv. alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a Személyzeti Főosztály írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)

(2) Az őrzésért felelős munkatárs a Személyügyi Főosztály azon munkatársa lehet, akinek az álláshelyén ellátandó feladatai között szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése, őrzése feladatkör.

(3)⁴⁵ Az őrzésért felelős munkatárs az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást, valamint a vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.

(4)⁴⁶

(5) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másik példányt az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(6) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, az illetékes szervezeti egység által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(7) A Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetben a Személyügyi Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(8) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Ha ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni. A vagyonnyilatkozat visszaadását, annak időpontja megjelölésével, a nyilvántartásba be kell jegyezni.

(9) A kötelezett elhalálozása esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett iratait haladéktalanul meg kell semmisíteni jegyzőkönyv felvétele mellett.

(10) A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti az Elszámoló lapon feltüntetett információk alapján.

(11) A Személyügyi Főosztály a kötelezettekről nevük, a munkavégzés helye, nyilvántartási azonosító alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.

(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyügyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(13) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló biztonsági ráccsal ellátott irodához vagy lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.

(14) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a kötelezett felett munkáltatói jogkört ellátó személy jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben és módon.

37. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltató dönt.

(2) A meghallgatás időpontját a munkáltató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során a kötelezett által megbízott más személy igénybevételének lehetőségéről a munkáltató az illetékes szervezeti egység útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint az érdekképviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Ha a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell. A munkáltató – figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire – az új meghallgatási időpontot haladéktalanul kitűzi.

(4) A meghallgatáson a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, az illetékes szervezeti egység Személyügyi Főosztályának vezetője, az őrzésért felelős munkatárs mint jegyzőkönyvvezető, valamint a munkáltató vehet részt. A meghallgatáson az érdekképviseleti szervek képviselőinek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató és a kötelezett, valamint a kötelezett által megbízott más személy tekinthet be.

(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.

(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely különösen tartalmazza a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személynek, az érdekképviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltató jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő kitűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.

38. §⁴⁷ (1) A Minisztériumban a kormánytisztviselők továbbképzése, a vezetőképzés ütemezése a 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján történik, amely során az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik. A Személyügyi Főosztály az egyéni éves tervek összesítésével éves továbbképzési tervet állít össze.

(2) A 2021–2027 közötti programozási időszakban az Európai Uniós fejlesztési intézményrendszerben az irányító hatósági feladatokat ellátó munkatársaknak meghatározott képzési követelményeket kell teljesíteniük. Az elvégzett képzések beszámítandók az egyéni éves képzési tervekbe.

39. § (1) A Minisztérium támogatja a kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését. Ennek keretében

(2) A Minisztérium a jogi szakvizsgára való felkészülés támogatása érdekében részvizsgánként a vizsga napját is beleszámítva tíz munkanap fizetett szabadidőt biztosíthat.

(3) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint a titkos ügykezelői vizsgára kizárólag a Személyügyi Főosztály által meghirdetett módon lehet jelentkezni.

(4) A közigazgatási alap- és szakvizsga, az ügykezelői alapvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napján, illetve a vizsgaidőpont előtt legalább 8 munkanappal a Személyügyi Főosztálynak kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.

(5) A közigazgatási alap-, illetve szakvizsgát, ügykezelői alapvizsgát, illetve titkos ügykezelői vizsgát tett kormánytisztviselő a vizsga letételéről szóló bizonyítvány másolatát a vizsgát követően köteles 3 munkanapon belül eljuttatni a Személyügyi Főosztály részére.

(6) Az ismételt alap-, szakvizsga, jogi szakvizsga, ügykezelői vizsga, titkos ügykezelői vizsga, valamint az arra felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

40. § (1)⁴⁸ A Személyügyi Főosztály az éves továbbképzési terv alapján a kormánytisztviselő részére – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által üzemeltetett Probono felületén – oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat szervez a 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján előírt képzési kötelezettség teljesítése érdekében.

(2) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti programokban kijelölés vagy önkéntes jelentkezés útján vehet részt.

(3) Ha előre látható, hogy a kormánytisztviselő nem tud az oktatáson részt venni, az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a kormánytisztviselő legkésőbb 3 munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles a Személyügyi Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(4) A munkatárs a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján az álláshelyen ellátandó feladat leírásban rögzített feladathoz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető. A munkatárs képzésre való kötelező kijelöléséről a személyügyi helyettes államtitkárhoz benyújtott, felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető által jóváhagyott kérelem alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A kérelemben indokolni kell, hogy a képzés a munkatárs álláshelyen ellátandó feladatának szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét és időtartamát, továbbá, hogy érinti-e a munkaidőt a képzés, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül. A kérelmet a Személyügyi Főosztály megküldi fedezetigazolásra a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak. A munkatárs kötelező kijelölése esetén a Minisztérium a képzéssel kapcsolatos valamennyi számlával igazolt költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 43. § (1) bekezdésében részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja.

(5) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

(6)⁴⁹ Az oktatás, képzés szervezői által kiállított igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, illetve a részvételt igazoló egyéb okiratot a munkatárs köteles a kiállítástól számított 3 munkanapon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni, kivéve az e-learning képzés keretein belül szerzett tanúsítványt.

41. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 151. § (14) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége alapján köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően – a Személyügyi Főosztály útján – írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a kormánytisztviselőnek, valamint a Személyügyi Főosztálynak.

42. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs

(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.

(3) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat, illetve további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(4) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal az álláshelyén ellátandó feladatokhoz szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(5) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, illetve határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani a 44. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(6)⁵⁰

(7) Az a munkatárs, akinek a Minisztériummal kötött tanulmányi szerződésből származó, megtérítési kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben visszatéríteni, kivéve, ha a fogadó munkáltató átvállalja a kötelezettséget.

(8) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs álláshelyén ellátandó feladataihoz kapcsolódó

(9)⁵² A munkatársnak a tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a szervezeti egység vezetőjének és a közigazgatási államtitkárnak az aláírásával ellátva kell a Személyügyi Főosztály vezetőjének benyújtania. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a tanulmányi szerződést aláírásra a Személyügyi Főosztály készíti elő a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály bevonásával. A tanulmányi szerződést a Személyügyi Főosztály pénzügyi ellenjegyzésre továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére. A pénzügyi ellenjegyzést követően a tanulmányi szerződést a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a gazdasági helyettes államtitkár útján terjeszti fel aláírásra a közigazgatási államtitkárhoz.

(10) Nem köthető tanulmányi szerződés

43. § (1) A Minisztérium az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (munkabérére) jogosult.

(3) A költségtérítés támogatásának mértéke:

(4) A Minisztérium a (3) bekezdés b) pontjában részletezett támogatást kizárólag a Minisztérium nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg.

(5) A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás, a vizsgadíjak (pót-, záró-, államvizsgadíjak és egyéb eljárási költségek), valamint a munkatárs felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.

(6) A jogi szakvizsga esetében a költségtérítés a részvizsgák vizsgadíjának megtérítését is magában foglalhatja.

44. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(2) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból, így különösen betegség, külföldi tartózkodás, munkavégzési kötelezettség vagy egyéb ok miatt nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével a közigazgatási államtitkártól kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a munkáltatóval kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.

(3) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt

(4) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

(5) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, illetve munkaviszonyának megszüntetése vagy megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(6) A munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

45. § (1) A Minisztérium szakmai és politikai felsővezetői angol, francia vagy német nyelvekből a Minisztérium költségén, a Minisztériummal szerződésben álló nyelviskola nyelvtanárának közreműködésével történő egyéni idegen nyelvi képzésre jelentkezhetnek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye alapján a közigazgatási államtitkár az egyéni idegen nyelvi képzést a Minisztérium főosztályvezetőjének, kabinetfőnökének, titkárságvezetőjének is engedélyezheti.

46. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelező jelleggel előírt, a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen.

(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt kötelező képzésen, valamint a Minisztérium vagy szervezeti egységei által szervezett és azon önkéntes jelentkezés alapján részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(3)⁵³ Ha a munkatársnak – az álláshelyén ellátandó feladataira tekintettel – kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói, vagy mérnöki kamarai felvétele, illetve tagsága szükséges, a Minisztérium a kamarának a felvétellel és a tagsággal járó díjat megfizeti.

(4)⁵⁴ Ha a munkatársnak – belső ellenőri, gazdasági vezetői feladatainak ellátására tekintettel – kötelező Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési továbbképzést kell teljesíteni, annak díját a Minisztérium megfizeti.

(5)⁵⁵ Ha a munkatársnak – az álláshelyén ellátandó feladataira tekintettel – mérlegképes könyvelői végzettség szükséges, a kötelező éves továbbképzés díját a Minisztérium megfizeti.

(6)⁵⁶ Ha a munkatársnak – az álláshelyén ellátandó feladataira tekintettel – felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói regisztrációval szükséges rendelkeznie, a kötelező szakmai továbbképzéseket, a felelősségbiztosítást, illetve a névjegyzékbe vétel megújításának költségét a Minisztérium megfizeti.

(7)⁵⁷ A (3)–(6) bekezdésben foglalt felvételi, tagsági, továbbképzési, felelősségbiztosítási, illetve névjegyzékbe vétel megújítási díjának megfizetését az illetékes szakmai terület főosztályvezetője átiratban kezdeményezi a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály, a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály munkatársai esetén pedig a Gazdasági Helyettes Államtitkár felé.

47. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a szervezeti egység vezetője – a felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával – kezdeményezi a Személyügyi Főosztály vezetőjénél legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) A kezdeményezéshez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást vagy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű, és milyen időtartamú. Ha a felsőoktatási intézmény és a Minisztérium között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példányát is csatolni szükséges.

(3) A hallgató fogadását a Személyügyi Főosztály vezetője akkor hagyja jóvá, ha a kötelező szakmai gyakorlat megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, valamint a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

(4)⁵⁸ A hallgatóval a szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást a Minisztérium részéről a Személyügyi Főosztály vezetője köti meg, amely megállapodás nem minősül hallgatói munkaszerződésnek. A Minisztériumban teljesített szakmai gyakorlat időtartama a 6 hetet nem haladhatja meg, és a hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás.

(5) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(6) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Ha a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges igazolást/értékelést kiállítani, a szervezeti egység vezetője által elkészített értékelés megküldése szükséges.

(7) A hallgató fogadása érdekében az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Személyügyi Főosztály a hallgatónak az adatkezeléshez és adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával kezeli.

49. § (1) A Minisztérium

(2) Költségtérítések:

(3) Szociális juttatások:

(4)⁶⁴ Kérelemre nyújtandó támogatások:

(5) Jóléti juttatások:

(6) A (3) és (4) bekezdésben foglalt juttatások nem igényelhetők a munkatárs jogviszonyának megszüntetése esetén a lemondási, felmentési, illetve felmondási idő alatt, fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés hatálya alatt.

50. § (1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott mértékben a Minisztérium – utólag – megtéríti a Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hazautazás költségeit.

(2) Napi munkába járásra, illetve hazautazásra szolgáló bérlet vagy menetjegy megtérítését a 8. melléklet szerinti, „Kérelem napi munkába járás, hazautazás költségtérítéséhez” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével – a szervezeti egység vezetőjének javaslatával ellátva – és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával kell engedélyeztetni. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolatát, vagy a lakó-, illetve tartózkodási helyet hitelt érdemlően bizonyító okiratot.

(3) A kifizetés a bérlet vagy menetjegy, továbbá a 9. melléklet szerinti, „ELSZÁMOLÁS a munkába járó dolgozók elővárosi vasút, HÉV, személyvonat, országos, regionális és elővárosi autóbusz, komp utazási költségtérítéséről”, valamint a 11. melléklet szerinti, „ELSZÁMOLÁS a munkába járó dolgozók hazautazásával kapcsolatos utazási költségtérítéséről” elnevezésű elszámoló lap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával kezdeményezhető.

(4) A költségtérítés mértéke az igazolt költségek 86%-a, hazautazás esetén a havi térítés maximuma a Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti, évenként megállapított összeg.

(5) A Korm. rendelet 4. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén a saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja. tv.) foglalt költségtérítés számolható el.

(6) A költségtérítést a 8. melléklet szerinti, „Kérelem napi munkába járás, hazautazás költségtérítéshez” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével – a szervezeti egység vezetőjének javaslatával ellátva – és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával kell engedélyeztetni. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolatát, valamint a kérelmező tulajdonában, vagy üzemben tartói jogában álló gépjármű érvényes forgalmi engedélyének másolatát.

(7)⁶⁶ A költségtérítés kizárólag a munkában töltött napokra, a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével, kilométerenként 18 Ft összegben – a 11. melléklet szerinti, „ELSZÁMOLÁS a saját gépjárművel munkába járó/hazautazó dolgozók utazási költségtérítéséről” elnevezésű elszámoló lap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával – igényelhető. A legrövidebb távolság meghatározásához a https://maps.google.com weboldal útvonaltervező szolgáltatásból nyert adatok vehetők figyelembe. Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető.

(8) Saját gépjárművel történő hazautazás esetében utazási költségtérítés a Korm. rendelet 4. §-a szerinti esetekben igényelhető. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolatát, az életvitelszerű tartózkodásra irányuló nyilatkozatot, valamint a kérelmező tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló gépjármű érvényes forgalmi engedélyének, továbbá érvényes vezetői engedélyének másolatát. Jóváhagyás esetén költségtérítésként az Szja. tv. 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60%-a jár. A költségtérítés a 11. melléklet szerinti, „ELSZÁMOLÁS a saját gépjárművel munkába járó/hazautazó dolgozók utazási költségtérítéséről” elnevezésű elszámoló lap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával igényelhető.

(9)⁶⁷ A tölthető hibrid járművek, valamint a tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén az Szja. tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pontjában meghatározottak figyelembevételével igényelhető a költségtérítés összege.

(10)⁶⁸ Valamennyi költségtérítés esetén az elszámoló lap havonta egyszer, akadályoztatás esetén legfeljebb 3 hónapra visszamenőleg adható le.

51. § (1) A Minisztériummal jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, mely szerint adómentesen évente 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosító utalvány (a továbbiakban: utazási utalvány) igénybevételére jogosult minden év március 31-ig.

(2) Az utazási utalványt a Személyügyi Főosztály állítja ki a munkatárs kérésére. Elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.

51/A. § (1) A Minisztérium – a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevételével – a munkatárs részére helyi utazási bérletet biztosíthat.

(2) A Minisztérium a helyi utazási bérletet a munkatárs részére a tárgyévre érvényes éves Budapest-bérlet formájában (a továbbiakban: helyi utazási bérlet) biztosítja. A munkatárs évente a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály által meghatározott időszakban a 21. melléklet szerint nyilatkozik a helyi utazási bérlet igénybevételéről, továbbá a (3) és (4) bekezdésben foglaltakról.

(3) Nem jár helyi utazási bérlet azon munkatársnak, aki

(4) A helyi utazási bérletet a jogosult munkatárs kizárólag saját használatára veheti igénybe, amelyről nyilatkozatot tesz.

(5) Év közben keletkező jogosultság esetén a helyi utazási bérletet a Minisztérium – a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak a rendelkezésre álló helyi utazási bérletek mennyiségére tekintettel meghozott döntése alapján, a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a munkatárs jogviszonyának létesítését követő hónap első napjától biztosítja.

(6) A jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén, valamint a (3) bekezdés d)–f) pontja szerinti esetben a munkatárs köteles a jogviszonnyal már nem érintett hónapokra vonatkozó bérletszelvényeket az utolsó munkában töltött napon a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon leadni. A jogviszony utolsó hónapjára vonatkozó helyi utazási bérletet a munkatárs megtarthatja. A helyi utazási bérlet határidőben történő visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a helyi utazási bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából – a helyi utazási bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra. A helyi utazási bérlet jogosulatlan igénybevétele esetén a helyi utazási bérlet árának teljes összegét vissza kell fizetni.

(7) Az elveszett, megsemmisült helyi utazási bérletet a Minisztérium nem pótolja.

(8) Ha a munkatárs a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály felhívásától számított 30 napon belül a számára megrendelt helyi utazási bérletet önhibájából nem veszi át, a helyi utazási bérlet visszaváltható vagy más munkatárs részére átadható.

52. § (1) A közigazgatási államtitkár mellett a munkatársakkal és hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére, döntés-előkészítő jogkörrel Szociális Bizottság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár a munkatárs szociális támogatásáról szóló döntését a Szociális Bizottság véleményének kikérése után hozza meg. A Szociális Bizottság javaslatától eltérő döntését a közigazgatási államtitkárnak írásban indokolnia kell.

(3) A Szociális Bizottságot a Minisztérium létszámától és működési sajátosságaitól függően 5–15 fővel kell létrehozni és működtetni.

(4)⁷⁰ A Szociális Bizottság tagjait saját hatáskörben a közigazgatási államtitkár nevezi ki, azzal, hogy annak legalább 1 tagja a Személyügyi Helyettes Államtitkárság, 1 tagja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály munkatársa.

(5) A Szociális Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A Szociális Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait a Személyügyi Főosztály látja el.

(6) A Szociális Bizottság tagjai az őket jelölő szerv vagy személy által visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(7) A Szociális Bizottság ügyrendjét a Minisztérium sajátosságainak megfelelően a Szociális Bizottság alakítja ki és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(8) A bizottság titkára a Személyügyi Főosztály kijelölt kormánytisztviselője, aki a bizottság ülésein részt vesz, és emlékeztetőt készít az ülésről.

(9)⁷¹ A bizottság üléseit az elnök hívja össze a kérelem beérkezését követő legkésőbb 30. napon. Rendkívül indokolt esetben az elnök döntése alapján a bizottság soron kívül is ülésezhet.

(10)⁷² A bizottság ülésének időpontjáról a munkatársakat a bizottság titkára tájékoztatja elektronikusan történő közzététellel. A kérelmeket a Személyügyi Főosztályra kell benyújtani. A Szociális Bizottság titkára a kérelmeket megvizsgálja, konzultál a bizottság elnökével, szükség esetén a munkatársat hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra megállapított határidő lejártáig az ülést nem lehet összehívni. A hiánypótlásban meghatározott határidőn túl, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelmek nem terjeszthetők a bizottság elé.

(11) A bizottság határozatképes, ha az elnökön vagy az elnök által kijelölt, őt helyettesítő tagon kívül a tagok legalább fele jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(12)⁷³ A bizottsági ülésen a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály bizottsági tagja köteles nyilatkozni a IV. Fejezet szerinti juttatások rendelkezésre álló forrásainak mértékéről és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.

(13) A bizottság üléseiről emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntés tényét. A jegyzőkönyvet – legkésőbb az ülés megtartásától számított 5 munkanapon belül – meg kell küldeni a bizottság tagjai részére.

(14) A bizottság a kérelmek elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság elvét. A kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt indokait, továbbá munkájáról közvetlen felettese véleményét.

(15)⁷⁴ A 49. § (3) bekezdés a), c) pontja szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező, a Kit. 280. § (1) bekezdés 13. pontja szerinti hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolja.

(16) A (17) bekezdésben írt feltételeknek történő megfelelés esetén sem részesíthető szociális juttatásban a próbaidejét töltő munkatárs.

(17)⁷⁵ A bizottság döntését a személyügyi helyettes államtitkár terjeszti fel a közigazgatási államtitkár részére. A 49. § (3) bekezdésében meghatározott szociális juttatások megadásáról, mértékéről – az illetmény-, illetve munkabérelőleg kivételével – a közigazgatási államtitkár dönt. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlő esetekben – a bizottság javaslata alapján az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

(18) Az egyes juttatásoknak a munkatársak részére történő számfejtéséről és kifizetéséről a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

53. §⁷⁶ (1) A Minisztérium a munkatársai részére krízistámogatást nyújthat.

(2) A KSZ alapján igényelt támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződések megkötését a közigazgatási államtitkár döntését követően a bizottság elnöke a gazdasági helyettes államtitkárnál kezdeményezi. A támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződések elkészítését a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály végzi a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály bevonásával.

54. § (1) A közigazgatási államtitkár

(2) A szociális keret kezelője a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a tárgyévben felhasználható szociális keretről az elemi költségvetés jóváhagyását követően, illetve az elmúlt évben felhasznált összegről a tárgyév első bizottsági ülésén tájékoztatja a bizottságot.

55. § (1) A munkatársat rászorultsága esetén kérelmére a Minisztérium visszatérítendő, a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt esetekben krízistámogatásban részesítheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető szociális támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3)⁷⁷ A krízistámogatás iránti kérelmet – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a közvetlen felettes javaslatával ellátva – a 12. melléklet szerinti, „Kérelem visszatérítendő krízistámogatáshoz” című nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(5) Az adott tárgyévben a már visszatérítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

(7) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(8) A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályt.

(9)⁷⁸ A krízistámogatás folyósítása a szerződés megkötését követően lehetséges. A szerződéskötés során a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár jár el, a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály jogi végzettséggel rendelkező munkatársának vagy a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály hatáskörében eljáró ügyvédnek és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(10)⁷⁹ A megítélt támogatás átutalásáról a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(11) A visszatérítendő szociális támogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.

(12)⁸⁰ A krízistámogatás felhasználásáról a (9) bekezdés szerinti szerződésben részletezettek szerint a kérelmezőt elszámolási kötelezettség terheli.

(13)⁸¹ Illetmény- vagy munkabérelőleg juttatásban részesített dolgozó abban az esetben jogosult krízistámogatásra, ha az illetmény- vagy munkabérelőleg visszafizetésre kerül.

55/A. §⁸² (1) A munkatárs – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az e § szerinti szabályok szerint krízistámogatásban részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennél magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(2) A visszatérítendő krízistámogatás iránti kérelmet a 13. melléklet szerinti, „Kérelem temetéshez nyújtott krízistámogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 60 napon belül. A krízistámogatás iránti kérelemhez csatolni kell

(3) A krízistámogatás mértéke legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg, de nem lehet több mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében foglalt összegtől magasabb összegű támogatás is adható.

(4) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(5) A krízistámogatás iránti kérelemről a bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályt.

(6) A visszatérítendő krízistámogatás folyósítása a szerződés megkötését követően lehetséges. A szerződéskötés során a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár jár el, a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály jogi végzettséggel rendelkező munkatársának vagy a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály hatáskörében eljáró ügyvédnek és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(7) A megítélt támogatás átutalásáról a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(8) Amennyiben az elhunyt szintén – a szakmai és politikai felsővezetők kivételével – a Belügyminisztérium munkatársa, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

56. § (1) A Kit. vhr. 76. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő munkatárs illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.

(2) Nem biztosítható illetményelőleg a munkatárs részére a Kit. vhr. 77. §-ában meghatározott esetekben, továbbá, ha a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság idejére.

(3) A munkatárs részére naptári évenként legfeljebb két alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője. Az illetményelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.

(4)⁸³ Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – a 14. melléklet szerinti, „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon kell előterjeszteni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(5) A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat. Ha ilyen az igénylés indokára tekintettel nem áll rendelkezésre, az illetményelőleg folyósítását engedélyező a közvetlen felettes javaslatát veszi figyelembe.

(6) Illetményelőlegben részesíthető különösen az a munkatárs, aki

(7) Az illetményelőleg összege legfeljebb a Kit. vhr. 78. §-ában meghatározott összeg.

(8) Az illetményelőleg visszafizetési idejére a Kit. vhr. 79. §-a irányadó, azzal, hogy az igénylő munkatárs kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető. A visszafizetésnek tárgyévben meg kell történnie, az utolsó részlet a tárgyév november havi illetményből levonásra kerül.

(9) Az illetményelőleg összegét a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).

(10)⁸⁴ A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a Kit. vhr. 79. § (3) bekezdése szerint esedékessé váló összeg tekintetében, amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, úgy a tartozás behajtásáról – a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály közreműködésével – a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály intézkedik. A közigazgatási államtitkár méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(11) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály feladata.

58. § (1) A Minisztérium – a közeli hozzátartozó egyetértésével – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt kormánytisztviselőt, aki a jogviszonya alatt végzett kiemelkedő munkája és példamutató magatartása alapján erre érdemes, valamint a Kit. 148. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy hozzátartozójának temetési költségeihez – a halotti anyakönyvi kivonat másolatának és a minisztérium nevére szóló, eredeti, temetési költségeket igazoló számlák bemutatásával – a költségek részben vagy egészben történő átvállalásával a minisztérium hozzájárul.

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánításról és a költségviselés mértékéről a Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) A Minisztérium nevére és címére kiállított eredeti számlát legkésőbb az elhalálozástól számított négy hónapon belül kell a Bizottság titkárságához benyújtani.

61. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdése szerinti esetben jogosult a gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatásra.

(2)⁸⁸ Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelmet a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a 15. melléklet szerinti, „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.

61/A. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 65. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult gyermeknevelési támogatásra.

(2) A gyermeknevelési támogatás mértéke a Kit. vhr. 65. § (4) és (5) bekezdése szerinti összegek.

(3) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet minden év március 1. és március 31. napja, illetve szeptember 1. és szeptember 30. napja között, a 16. melléklet szerinti, „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát, továbbá a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát.

(4) A kérelem elektronikus úton is benyújtható a Minisztérium által biztosított informatikai alkalmazás használatával, a szükséges mellékletek feltöltésével. Ebben az esetben a program által generált kérelmet papír alapon, aláírva is el kell juttatni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra.

(5) A kérelmezési időszak utolsó napját követő tizenöt napon belül a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály összevont kimutatást készít az érvényes kérelmet benyújtókról, illetve a folyósítható támogatások összegéről, amelyet a gazdasági helyettes államtitkár terjeszt fel jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.

(6) A benyújtott kérelmek, valamint a jóváhagyott javaslat alapján a juttatás számfejtését, folyósítását – legkésőbb a benyújtásra nyitva álló határidő leteltét követő 45 napon belül – a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály végzi.

(7) A támogatás időarányosan, a gyermek születésének időpontjától jár. A jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.

(8)⁹⁰ A jogviszony év közbeni létesítése esetén a munkatárs a próbaidő lejártát követően – a (3) bekezdés szerint meghatározott időszakok figyelembevételével – jogosult kérelme alapján gyermeknevelési támogatásra. Ha a munkatárs próbaideje adott év végéig nem jár le, a gyereknevelési támogatás iránti kérelmét legkésőbb december 10. napjáig tudja benyújtani a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére, melyet követően a munkatárs részére a gyereknevelési támogatás időarányos része kifizetésre kerül.

61/B. § (1) A Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra lehet jogosult az a munkatárs, aki a (2) bekezdés szerinti kérelmet az ott meghatározott határidőben benyújtja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak.

(2) A kérelmet a 17. melléklet szerinti, „Iskolakezdési támogatás iránti kérelem” című nyomtatvány kitöltésével minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával kell a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály felé benyújtani.

(3) A kérelem elektronikus úton is benyújtható a Minisztérium által biztosított informatikai alkalmazás használatával, a szükséges mellékletek feltöltésével. Ebben az esetben a program által generált kérelmet papír alapon, aláírva is el kell juttatni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra.

(4) A kérelmezési időszak utolsó napját követő tizenöt napon belül a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály összevont kimutatást készít az érvényes kérelmet benyújtókról, illetve a folyósítható támogatások összegéről, amelyet a gazdasági helyettes államtitkár terjeszt fel jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.

(5) A benyújtott kérelmek, valamint a jóváhagyott javaslat alapján a juttatás számfejtését, folyósítását a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály végzi a Kit. vhr. 64. § (4) bekezdése szerinti határidők figyelembevételével.

(6)⁹² A jogviszony év közbeni létesítése esetén a munkatárs a próbaidő lejártát követően – a (2) bekezdés szerint meghatározott időszak figyelembevételével – jogosult kérelme alapján iskolakezdési támogatásra.

62. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 83. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szűrő vizsgálatokkal összefüggő költségek megtérítésére jogosult.

(2) A juttatást a munkáltató pénzbeli hozzájárulás formájában nyújtja, melynek összege kétévente, legfeljebb 100 000 Ft, amely tartalmazza a munkáltatót terhelő közterheket is. Kérelmet benyújtani részösszegek tekintetében is lehetséges, a két év az első benyújtott kérelem jóváhagyásának napjától számít.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelmet a 18. melléklet szerinti, „Egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő költségek megtérítése iránti kérelem” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a Minisztérium nevére és címére kiállított számlát, amelynek megjegyzésrovata tartalmazza a dolgozó nevét, valamint lehetőség szerint a „........... szűrővizsgálat” megnevezést.

(4) A Személyügyi Főosztály a KSZ-nek való megfelelés szempontjából a kérelmet megvizsgálja, és a Személyügyi Főosztály főosztályvezetőjének jóváhagyása esetén a kérelmet a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre és a kifizetés teljesítésére.

63. § (1) Lakhatási jellegű támogatások a Kit. vhr. 39–43. §-ának figyelembevételével nyújthatóak.

(2) Helyi lakásügyi szerv a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály.

(3) A lakhatási jellegű támogatások végrehajtása érdekében döntéselőkészítő jogkörrel Lakásügyi Bizottság működik. A Lakásügyi Bizottság Elnöke a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály főosztályvezetője, a titkársági és ügyviteli feladatait a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály munkatársa látja el. A bizottság összetételét úgy kell megállapítani, hogy az arányban álljon a Minisztérium szervezeti felépítésével és annak létszámával. A Lakásügyi Bizottság munkájában tagként a Minisztériumnál működő reprezentatív érdekképviseleti szerv, szervek közös delegáltjának részvételét biztosítani kell. Minden tagnak csak egy szavazata lehet.

(4) A helyi lakásügyi szerv – a szakmailag előkészített – kérelmet, benyújtott pályázatot a Lakásügyi Bizottság elé terjeszti.

(5) A Lakásügyi Bizottság a kérelmeket és a pályázatokat a helyi lakásügyi szerv szakmai előterjesztése alapján tárgyalja meg, és javaslatát többségi szavazattal alakítja ki, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A helyi lakásügyi szerv a Lakásügyi Bizottság javaslatát továbbítja a közigazgatási államtitkárnak, aki a lakhatási jellegű támogatásról döntést hoz. A Lakásügyi Bizottság javaslatától eltérő döntését a közigazgatási államtitkárnak indokolnia kell.

(7) A Lakásügyi Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal tartja.

(8) A Lakásügyi Bizottság működésére vonatkozó egyéb, a KSZ-ben nem szabályozott kérdéseket a Lakásügyi Bizottság ülésén elfogadott, a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott Ügyrendben kell rögzíteni.

64. § (1) Kamatmentes kölcsön a Kit. vhr. 48. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott visszatérítendő támogatás.

(2) Kamatmentes kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:

(3) Önerő:

(4)⁹⁵ A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a közvetlen vezető részletes indokolásával ellátva a 19. melléklet szerinti, „Kamatmentes kölcsön iránti kérelem című nyomtatvány, és mellékleteinek helyi lakásügyi szervhez történő benyújtásával kell előterjeszteni.

(5) A helyi lakásügyi szerv a Minisztérium javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ranghelyéről csak abban az esetben mondhat le, ha a kamatmentes kölcsönnel érintett lakásra a jelzálogjog bejegyzése lakáscélú állami támogatás vagy lakáscélú pénzintézeti hitel bejegyzése érdekében történik. A lemondás a munkatárs által a hitelintézettől beszerzett formanyomtatványon történik.

(6) A jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésének igazgatási szolgáltatási díját a munkáltató átvállalhatja.

(7) Ha mindkét házastárs a Minisztérium munkatársa, saját jogon mindketten kérhetnek kamatmentes kölcsönt.

(8) Kamatmentes kölcsön címen odaítélhető maximális összeg a Kit. vhr. 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összeg.

(9) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):

(10) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a Kit. vhr. 52. § (4) bekezdése szerinti időpont.

(11) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre, a közvetlen felettes vezető javaslatára, a helyi lakásügyi szerv elnöke a törlesztést legfeljebb két évre felfüggesztheti. A felfüggesztés a futamidőt nem változtatja meg, a felfüggesztési idő elteltével a törlesztőrészletek összegét újból meg kell állapítani.

(12) A munkatárs a kamatmentes kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának benyújtásával köteles igazolni:

(13) Ismételt kamatmentes kölcsön a Kit. vhr. 51. § (1) bekezdése szerint nyújtható.

(14) A kamatmentes kölcsön fennállása alatt a lakást csak a helyi lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, elcserélni vagy elajándékozni. A helyi lakásügyi szerv a hozzájárulást akkor adhatja meg, ha

(15) A helyi lakásügyi szerv a jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha abban az esetben is teljesülnek a kamatmentes kölcsön feltételei.

(16) Amennyiben az eladott lakás eladási ára meghaladja a megvásárolni kívánt lakás vételárát vagy építési költségét, az így keletkező árkülönbözet teljes összegét az munkatárs egyösszegű befizetés útján köteles a fennálló tartozás kiegyenlítésére (részbeni kiegyenlítésére) fordítani.

65. § (1) Vissza kell vonni a kamatmentes kölcsönt attól a munkatárstól,

(2) A kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel kell mondani, ha a munkatárs

(3) A havi törlesztési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi lakásügyi szerv haladéktalanul köteles a kézhezvételtől számított 15 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani az munkatársat a nem fizetés következményeire való figyelmeztetéssel.

(4) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a kamatmentes kölcsön összegét a munkatárs változatlan havi törlesztőrészletekben fizetheti vissza, ha a munkatárs

(5) A kölcsönszerződés felmondására a helyi lakásügyi szerv a szerződésszegés tudomására jutásakor, a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen lejártakor, a szolgálati jogviszony megszűnése napján haladéktalanul intézkedik, a felmondásról a kölcsönt kezelő pénzintézetet írásban értesíti.

(6) A kölcsönszerződés felmondása esetén a felmondásban meghatározott időponttól számított, a Ptk. 6:48. §-a szerinti kamattal növelten köteles megfizetni a munkatárs a kölcsönt.

(7) A munkatársnak a kölcsönszerződés felmondásának kézhezvételétől számított 15 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére indokolt esetben a helyi lakásügyi szerv – a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – az egyösszegű visszafizetés határidejét egy ízben 3 hónappal meghosszabbíthatja, vagy engedélyezheti a tartozás havi részletekben történő megfizetését azzal, hogy a tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb az eredeti megállapodásban rögzített futamidő lejártánál. A részleteket úgy kell megállapítani, hogy a kamatokat is tartalmazza.

(8)⁹⁶ A kölcsönszerződés felmondása esetén – amennyiben az munkatárs a tartozását a felmondás kézhezvételétől számított 15 napon belül, illetve hosszabbítás esetén annak eredménytelen leteltét követően nem fizeti meg – a helyi lakásügyi szerv kezdeményezi a tartozás bírósági úton történő behajtását a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztálynál.

(9) A kamatmentes kölcsönben részesített munkatársnak a halála esetén, az ingatlant öröklés útján megszerző házastársa, élettársa, gyermeke – írásbeli kérelemre – a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, ha vállalja a KSZ szerinti kölcsönszerződés megkötését.

(10) Kamatmentes kölcsönben részesült munkatárs szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén – írásbeli kérelemre – a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával a munkatárs házastársa, élettársa a fennálló tartozás teljesítését, változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben ő is a Minisztérium munkatársa.

(11) A munkavégzése során vagy annak következtében elhalálozott munkatárs részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozást a közigazgatási államtitkár elengedheti.

(12) A tartozás elengedése iránti, a közigazgatási államtitkárnak címzett, indokolással ellátott kérelmet a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell

(13) A kérelmet a helyi lakásügyi szerv a kölcsönből fennálló tartozás összegének megjelölésével terjeszti fel a közigazgatási államtitkárnak.

(14) A vezetői döntéséről a helyi lakásügyi szerv értesíti a kérelmezőt. A fennálló kamatmentes kölcsön megszűnéséről a helyi lakásügyi szerv értesíti a folyósító pénzintézetet, valamint intézkedik a tartozás pénzügyi nyilvántartásokból történő kivezetéséről.

(15) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú munkáltatói kölcsön akkor vállalható át, ha az megfelel a KSZ-ben foglalt feltételeknek.

66. § (1)⁹⁸ A Minisztérium a Kit. vhr. 55. §-a alapján szállóelhelyezést biztosít.

(1a)⁹⁹ A Minisztérium a szállóférőhely tekintetében bérlőkijelölési jogkörrel rendelkezik. A szállóférőhely a beutalásra jogosult szerv fenntartásában, kezelésében van.

(2) A szállóférőhely igénybevételére valamely szállóférőhely megüresedése esetén, vagy a bérleti szerződés lejártát megelőzően a helyi lakásügyi szerv pályázati felhívást tesz közzé az Intraneten.

(3)¹⁰⁰ A pályázatot a 20. melléklet szerinti, „Pályázat Szállóelhelyezés iránt” című nyomtatványon a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani.

(4) Szállóférőhely igénybevételére pályázatot az alábbi feltételeknek együttesen megfelelő munkatárs nyújthat be,

(5) A pályázatban a munkatárs tájékoztatást ad lakóhelyéről, lakáskörülményeiről, családi állapotáról, szociális körülményeiről, a szállóférőhelyre költözők számáról, a kormányzati szolgálati jogviszonya időtartamáról, illetve arról, milyen körülmény miatt indokolt számára a szállóférőhely igénybevétele.

(6) Szállóférőhely igénybevételére kétéves, határozott időre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor.

(7) Ha a határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően a kérelmező munkatársak közül ismét a korábbi bérlő kerül kiválasztásra, akkor a bérleti szerződés – legfeljebb egy alkalommal – egy évvel meghosszabbítható.

(8) A helyi lakásügyi szerv vezetője írásban értesíti

(9) A munkatárs a bérlőkijelölés tényéről történt értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a beutalásra jogosult szervvel, az értesítésben meghatározott feltételekkel megállapodást köt. A határidő elmulasztása esetén a kijelölés hatályát veszti.

(10) A megállapodás alapján a beutalásra jogosult szerv köteles a szállóférőhelyet a beutalt használatába adni, a beutalt pedig a szállóférőhely használatáért, továbbá a megállapodás keretében a beutalásra jogosult szerv által nyújtott szolgáltatásért használati díjat fizetni.

(11) A szállóférőhely használati díját a beutalásra jogosult szerv állapítja meg. A használati díj tárgyévi mértékéről a beutalásra jogosult szerv évente egy alkalommal írásban tájékoztatja a beutaltat.

(12) A beutalt a használati díjat havonta – hozzájárulása alapján – a használat hónapjára vonatkozó illetményéből történő munkáltatói levonással fizeti meg. Ha a használati jogviszonyt létrehozó megállapodás megkötésére vagy a használati jogviszony megszűnésére nem a hónap első, illetve utolsó napján kerül sor, a beutalt a töredék hónapban az időarányos használati díjat köteles megfizetni.

(13) A beutalásra jogosult szerv a szállóférőhelyet rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a leltári tárgyakkal együtt jegyzőkönyv szerint adja át a beutalt részére.

(14) A szállóférőhely rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha az épület központi és egyéb berendezéseinek a szállóférőhelyen és az ahhoz tartozó helyiségekben lévő részei üzemképesek.

(15) A beutalt köteles betartani a szálló házirendjét, amelynek megismerését beköltözésekor lehetővé kell tenni számára, és azt az épület gondnokánál aláírásával kell igazolnia.

(16) A beutalt a szállóférőhelyre a megállapodásban megjelölt személyen kívül más személyt nem fogadhat be, a szállóférőhely használati jogát másnak nem engedheti át.

67. § (1) Megszűnik a használati jogviszony

(2) A beutalásra jogosult szerv a megállapodást írásban felmondhatja, ha

(3) Nem kell a szállóférőhely használóját előzetesen felszólítani, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a beutalásra jogosult szervtől nem várható el a megállapodás fenntartása.

(4) Ha a beutalt kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik, a szállóférőhelyről legkésőbb a jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül köteles kiköltözni, és ezzel összefüggésben elszámolni.

(5) A beutalt halála esetén, a beutalt jogán a szállóférőhelyen tartózkodó személyek 30 napon belül, elhelyezési igény nélkül kötelesek a szállót elhagyni. Ez az időtartam írásbeli kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet a helyi lakásügyi szerv bírálja el.

(6) A használati jogviszony megszűnésének napjával a beutalt köteles a férőhelyet tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a részére átadott leltári tárgyakkal, felszerelésekkel együtt a beutalásra jogosult szerv részére visszaadni. A visszaadás tényét a szálló gondnoka által kiállított átadás-átvételi jegyzőkönyv bemutatásával kell igazolnia.

(7) A szállóférőhely jogcím nélküli használójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 8 napon belül, írásban kell közölni használati jogviszonyának megszűnését, és annak következményeit.

(8) A szállóférőhely kiürítése önkéntes teljesítésének hiányában a helyi lakásügyi szerv felhívására a beutalásra jogosult szerv intézkedik annak bírói úton történő érvényesítéséről.

(9) A szállóférőhely jogcím nélküli használója használati díj megfizetésére köteles. Ennek nagysága a jogcím nélküli szállóférőhely-használat kezdetétől számított 30. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó térítés kéthavi díjának megfelelő, a 60. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó térítési díj háromhavi díjának megfelelő összeg.

67/A. §¹⁰¹ (1) A Minisztérium – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a munkatársat

(2) Nem részesülhet lakásbérleti támogatásban, aki az igény benyújtásakor

(3) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon kell benyújtani a 22. melléklet szerinti „Lakásbérleti támogatás iránti kérelem” című nyomtatványon.

(4) A kérelem benyújtásakor a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon eredetben szükséges bemutatni

(5) A bemutatott dokumentumokról a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály munkatársa hitelesített másolatot készít, az eredeti dokumentumokat visszaadja a kérelmezőnek. A hitelesített másolatokat a helyi lakásügyi szerv a lakásbérleti támogatás elbírálásához felhasználja.

67/B. §¹⁰² (1) A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a beérkezett kérelmet tartalmilag és formailag ellenőrzi, ha az a 67/A. §-ban foglaltaknak megfelel, azt pénzügyi ellenjegyzést követően a helyi lakásügyi szerv részére előterjeszti.

(2) A helyi lakásügyi szerv az előterjesztést megtárgyalja, és döntési javaslattal a közigazgatási államtitkár részére megküldi.

(3) A közigazgatási államtitkár a (2) bekezdésben foglaltak alapján dönt.

(4) A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a munkatársat értesíti a döntésről.

67/C. §¹⁰³ (1) A lakásbérleti támogatás a döntést követő hónap első napjától, a költségvetési évre, legfeljebb a tárgyév december 31-ig állapítható meg. Ha az alapul szolgáló, érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés határozott idejű, vagy a munkatárs jogviszonya határozott időtartamú, akkor a támogatás kizárólag annak időtartamára állapítható meg.

(2) A lakásbérleti támogatás mértéke nem haladhatja meg a bérleti díj szerződés szerinti havi összegének – több bérlő esetében a bérleti díj munkatárs által fizetendő részének – az 50 százalékát, de legfeljebb bruttó 150 000 forintot.

(3) Ha a lakásbérleti vagy albérleti szerződés időtartama vagy a bérleti díj összege módosul, vagy új szerződés megkötésére kerül sor, újabb kérelem benyújtása szükséges.

(4) A lakásbérleti támogatás ugyanazon munkatárs esetében, függetlenül a benyújtott kérelmek számától, legfeljebb 24 hónapra állapítható meg.

67/D. §¹⁰⁴ (1) A támogatás kifizetése havonta, utólag történik.

(2) A támogatásban részesülő munkatárs az adott hónapra vonatkozó bérleti díj kifizetésére szóló bizonylatot (csekk feladóvevény, átvételi elismervény, átutalási megbízás) az adott hónap utolsó napjáig benyújtja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére, mely alapján a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály az adott hónapra vonatkozóan teljesítésigazolást állít ki, és gondoskodik a támogatás adott hónapot követő hónap 15. napjáig történő kifizetéséről.

67/E. §¹⁰⁵ (1) A munkatárs a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul köteles a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak írásban bejelenteni, ami a lakásbérleti támogatás folyósításának automatikus megszűnését eredményezi.

(2) A munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése, illetve megszüntetése esetén a lakásbérleti támogatás időarányosan kerül kifizetésre.

(3) Felfüggesztésre kerül a lakásbérleti támogatás folyósítása a távollét első napjától abban az esetben, ha a munkatárs 30 napon túli fizetés nélküli szabadságát tölti, illetve mentesítésre kerül a munkavégzési kötelezettsége alól.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkatársat a lakásbérleti támogatás a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá tartós betegállomány idejére (különös tekintettel a kórházi kezelés időtartamára) is megilleti.

(5) A munkatárs haladéktalanul köteles bejelenteni a lakásbérleti támogatással kapcsolatos adatokban, körülményekben bekövetkezett változást a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(6) Nem jogosult a munkatárs lakásbérleti támogatásra, ha a kérelemben valótlan adatot, tényt közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, vagy az (5) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Ha a lakásbérleti támogatás folyósítása korábban már megtörtént, a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.

(7) Ha a jogviszony megszüntetése vagy megszűnése miatt jogosulatlan támogatás keletkezik, a Kit. 139. §-ában, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 161. §-ában foglaltak szerint a tartozás a munkatárs utolsó illetményéből, munkabéréből vagy járandóságából levonható.

68. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében a Minisztérium a tárgyévi költségvetési helyzetétől függően közreműködik a munkatársak 14 éven aluli gyermekei részére Mikulás-ünnepség szervezésében.

(2) A Mikulás-ünnepség megszervezésére minden év decemberében kerül sor, amelyen kulturális programokkal és ajándékcsomag átadásával köszöntik a gyermekeket.

69. § (1) Az V. fejezet célja a jogosult részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó béren kívüli juttatások biztosítása.

(2) A cafetéria juttatási rendszere a meghatározott keretösszegen és juttatási elemeken belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget.

(3) A munkatárs a Kit. 147. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére nem jogosult.

(4)¹⁰⁶ A Minisztérium a munkatárs cafetéria-rendszeren keresztül elérhető juttatását a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP kártya) számlájára utalt támogatás formájában biztosítja.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben, vagy ha a jogosult jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon vagy a jogviszony megszűnésekor nettó összegben vissza kell fizetni (a továbbiakban: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg.

(6) A Minisztériumba történő áthelyezés esetén a jogosult cafetéria-juttatásra időarányosan jogosult.

(7) A részmunkaidőben foglalkoztatott munkatárs időarányos cafetéria juttatásra jogosult.

(8)¹⁰⁷ A jogviszony év közbeni létesítése esetén a munkatárs a próbaidő lejártát követően jogosult kérelme alapján cafetéria-juttatást igényelni. Ha a munkatárs próbaideje adott év végéig nem jár le, a cafetéria-juttatást legkésőbb december 10. napjáig tudja igényelni, melyet követően a munkatárs részére a cafetéria-juttatás időarányos része kifizetésre kerül.

70. § (1)¹⁰⁸ A cafetéria-juttatás éves összege bruttó 200 000 forint/fő.

(2)¹⁰⁹ Az éves keretösszeg egy naptári évben a Szabályzatban meghatározott juttatási elem igénybevételére használható fel.

(3) A tárgyévben igénybe nem vett összeg nem vihető át a következő évre.

(4) A keretösszeget – az adott év naptári napjai számának figyelembevételével – a jogviszony, időtartamával arányosan kell megállapítani, amennyiben a munkatárs jogviszonya a tárgyévben keletkezik vagy szűnik meg.

71. § (1)¹¹⁰ A cafetéria-juttatás éves keretösszegéről és igénybevételének részletes szabályairól a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály évente előzetesen – a belső informatikai hálózaton történő közzététel útján – tájékoztatja a munkatársakat.

(2)¹¹¹ A munkatárs a Kit. vhr. 37. § (1) bekezdése szerinti határidőben nyilatkozik a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról. A Cafetéria Nyilatkozatot a Minisztérium által biztosított informatikai alkalmazáson keresztül kell megtenni. Az informatikai alkalmazáson keresztül kitöltött Cafetéria Nyilatkozatot kinyomtatva, aláírva, papír alapon kell eljuttatni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(3)¹¹² Az a munkatárs, aki a minisztériumnál év közben létesít jogviszonyt, az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról. A munkatársra irányadó cafetéria-juttatás mértékéről, jogcíméről a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály előzetesen tájékoztatást ad.

(4)¹¹³

(5) A Cafetéria Nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibáján kívül elmulasztó munkatárs, az akadályoztatása megszűnését követő legfeljebb 5 munkanapon belül köteles a Cafetéria Nyilatkozatot a (2) bekezdésben meghatározott módon a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra eljuttatni.

(6)¹¹⁴ A cafetéria-juttatásra vonatkozó választás érvényessége egy naptári évre szól.

(7) A munkatárs által fel nem használt összeg pénzben nem váltható meg.

72. § (1) Ha a munkatárs jogviszonya év közben szűnik meg, köteles az utolsó munkában töltött napon a részére nyújtott cafetéria-összeggel elszámolni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon.

(2) Amennyiben a munkatárs jogviszonya időtartamával arányosan megállapított cafetéria-juttatási keretének tárgyévre vonatkozó mértéke túllépésre kerül, a különbözet a munkatárs utolsó illetményéből levonásra kerül.

(3) Amennyiben a munkatárs jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított cafetéria-juttatási keretének tárgyévre vonatkozó mértékénél kevesebbet vesz igénybe, a különbözet a munkatárs által meghatározott módon kiadásra kerül.

73. §¹¹⁵ (1) A Minisztérium a támogatást a megrendelt elektronikus utalvány kártyán keresztül biztosítja, elektronikus utalvány formájában.

(2) A cafetéria-juttatás összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.

(3) A támogatás utalását a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály végzi. A támogatás utalása évente egy összegben, legkésőbb a tárgyév április hónapjáig történik. Az új belépők esetén – a 69. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével – a támogatás utalása legkésőbb a belépéstől számított 3 hónapot követően történik.

74. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

76. § A Kit. vhr. hatálybalépését megelőzően, a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasítás alapján nyújtható visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatások iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

77. § A gyermeknevelési támogatásra jogosulttá vált munkatárs részére a Kit. vhr. 65. § (4) és (5) bekezdése szerinti összegnek a Kit. vhr. hatálybalépésétől vagy – ha a munkatárs gyermeke ezt követően született – a gyermek születésétől év végéig számított időarányos mértékét kell nyújtani, figyelemmel a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére. A munkatárs kérelmét a 2019. évre vonatkozóan 2019. szeptember 30. napjáig nyújthatja be, részére a megállapított támogatás 2019. november 15. napjáig kerül folyósításra.

78. § Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.