• Tartalom

2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasítás

2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasítás

a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról

2021.10.15.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 91. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a IV. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 147. §-ára, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére, a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 19. §-ára és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szabályzat hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések

1. § (1) A Belügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: KSZ) hatálya kiterjed

a) a Minisztériummal – kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai felsővezetőre, szakmai vezetőre és kormánytisztviselőre, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) XXX. Fejezete alapján a politikai szolgálati jogviszonyban álló kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra és politikai tanácsadóra (a továbbiakban együtt: munkatárs),

b) a Minisztérium állományába tartozó kormánybiztosra, miniszterelnöki biztosra, miniszterelnöki megbízottra, miniszteri biztosra,

c) a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre (ideértve a pályázati eljárásban részt vevő személyeket is),

d) elismerésben vagy juttatásban részesített személyre.

(2) A KSZ

a)1 19–24. §, 26. §, (1)–(2) bekezdése 42–44. §, 46. § (1)–(2) bekezdése, 49–73. § hatálya kiterjed a Kit. kilencedik része alapján a Minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalóra,

b) a 47. § hatálya kiterjed a Minisztériumban kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra,

c)2 15. §, 17–21. §, 45. §, 49–73. § hatálya kiterjed a Minisztérium állományába tartozó politikai felsővezetőre,

d) 7. § (1)–(2) bekezdésének, és a 12. § (2) bekezdésének hatálya kiterjed a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre,

e) 36–37. § hatálya kiterjed azokra a munkatársakra, akik az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSZ-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.

(4) A KSZ

a) 5–10. §, 12–16. §, 19–30. §, 33–73. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a Minisztérium állományába tartozó kormánybiztosra, miniszterelnöki biztosra, valamint miniszteri biztosra

b) 5. §, 25. §, 27. §, 29. §, 38. §-ában foglalt rendelkezéseket a kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra, valamint politikai tanácsadóra nem kell alkalmazni.

c) 25. §, 54. §-ában foglalt rendelkezést a Minisztérium állományába tartozó szakmai felsővezetőre nem kell alkalmazni.

(5)3 A KSZ 5–8. §-ában, 10. §-ában, 15. §-ában és a 46. § (3)–(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket – jogszabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársakra is.

2. § (1)4 A KSZ alkalmazásában szervezeti egység a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI. 12.) BM utasítás (a továbbiakban: BM SzMSz) 2. §-a szerinti szervezeti egységek.

(2) A KSZ-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSZ-ben meghatározott, személyügyi feladatokhoz kapcsolódó nyomtatványok közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

3. § A KSZ II. Fejezete alkalmazásában

a) továbbképzés: a kormánytisztviselő alkalmazásához megkívánt alapképzettséget vagy szakképzettséget biztosító képzésen kívül minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely a kormánytisztviselő álláshelyén ellátandó feladatának ellátásához szükséges;

b) kormánytisztviselők továbbképzése: a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján történő kötelező továbbképzés;

c) iskolarendszeren kívüli továbbképzés: olyan továbbképzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, és az alábbiak valamelyikére irányul:

ca) a közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára felkészítés,

cb) a jogi szakvizsgára felkészítés,

cc) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés,

cd) más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, átképzés,

ce) közigazgatási feladat, illetve a kormánytisztviselő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, bővítő továbbképzés,

cf) közigazgatási vezetőképzés, vezető-továbbképzés,

cg) képesség- és készségfejlesztő tréning,

ch) nyelvi jellegű továbbképzés;

d) iskolarendszerű továbbképzés: olyan továbbképzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, és amely képzés lehet:

da) a közoktatás területén középiskolában, szakiskolában magasabb iskolai végzettség, illetve szakképesítés megszerzésére irányuló képzés, vagy

db) a felsőoktatásban alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés.

4. § (1) A KSZ III. Fejezete alkalmazásában

a) készfizető kezes: a felek közötti megállapodás alapján a készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy a kötelezett teljesítésének elmaradása vagy a kölcsönszerződésben meghatározott határidőt meghaladó késedelme esetén a Minisztérium felhívására maga teljesít a jogosultnak, és nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be.

b) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;

(2) Ahol a IV. Fejezet házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.

2. A kormányzati szolgálati jogviszony és munkaviszony létesítésének rendje

5. § (1) Ha az álláshely betöltésének létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, megkeresi a Személyügyi Főosztályt a pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, valamint a pályázati felhívás közzététele érdekében.

(2) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a Személyügyi Főosztály végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(3) Szükség esetén az érintett szervezeti egység vezetője az érvényes pályázatot benyújtók értékelésére Értékelő Bizottságot hozhat létre, amely javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlójának a nyertes pályázó személyére vonatkozóan. Az Értékelő Bizottságnak tagja az érintett szervezeti egység vezetője és a Személyügyi Főosztály kijelölt munkatársa. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a 6–8. §-ban foglaltak szerint jár el.

(4) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezelésére a Minisztérium Adatkezelési Szabályzatában foglaltak irányadóak.

6. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a szervezeti egység vezetője feljegyzésben kezdeményezi a Személyügyi Helyettes Államtitkárságnál a kinevezést.

(2) A feljegyzéshez mellékelni kell a foglalkoztatni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi fényképes önéletrajzát.

(3) A feljegyzésben foglaltak alapján

a) a Személyügyi Főosztály

aa) igazolja az üres álláshely rendelkezésre állását,

ab) a szervezeti egység javaslatának és az álláshelyeken ellátandó feladatok figyelembevételével megállapítja, hogy áll-e fenn vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség,

ac) gondoskodik az egészségügyi alkalmassági vizsgálat megszervezéséről,

ad) gondoskodik a munka- és tűzvédelmi oktatásról,

ae) nyilvántartja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket és a vagyonnyilatkozatokat,

af) a szervezeti egység nyilatkozata alapján nyilvántartja a megbízhatósági vizsgálat alá tartozó védett állományt;

b) a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály igazolja a bér- és cafetéria-keret rendelkezésre állását.

(4) A foglalkoztatni kívánt személy munkába állásának legkorábbi időpontja üres álláshely vagy tartósan távollévő álláshelye esetén a kezdeményezés munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírását követő 30. nap, kivételesen indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója ettől eltérő időpontot is megállapíthat. A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét a munkába állás lehetséges legkorábbi időpontjáról.

(5) Ha az (1)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Személyügyi Főosztály vezetője igazolja azt, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről, valamint a munkavállaló azonosítására alkalmas munkáltatói igazolvány kiállításáról.

(6) A foglalkoztatni kívánt személy szervezeti egységének vezetője – a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követően – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által közzétett „Informatikai belépő lapot” köteles kitölteni és aláírásokkal ellátva legkésőbb a jogviszony létesítésének napjáig a Személyügyi Főosztályon leadni.

7. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt a kinevezni kívánt személy a Személyügyi Főosztály által megküldött és átadott iratok (a továbbiakban: belépő csomag) kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. Ha a kormánytisztviselő személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Személyügyi Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni. A Személyügyi Főosztály az adatváltozásról haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályt.

(2) A kinevezni kívánt személy a Személyügyi Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az igazolványképet.

(3) A Személyügyi Főosztály intézkedik a kinevezni kívánt személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése, és a foglalkoztatást megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása érdekében, ha az érintett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik.

(4) A Személyügyi Főosztály a kinevezési okmányt, annak aláírását követően haladéktalanul átadja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére. A bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a munkavállaló – a Személyügyi Főosztály által összeállított belépő csomag alapján – a kinevezésének elfogadása, illetve munkaszerződésének aláírása után haladéktalanul átadja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(5) Az esküokmányt a Minisztérium részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.

(6) A munkavégzés helyére történő belépésre jogosító okmány kiállításával kapcsolatos eljárást a vonatkozó normatív utasítás szerint kell lefolytatni.

(7) Ha a Minisztérium állományában lévő kormánytisztviselő jogviszonyának módosítására kerül sor, így különösen az illetmény- vagy munkabér-módosító intézkedések, álláshelyen ellátandó feladatok változása, szervezeti egység váltás esetén, a foglalkoztatási jogviszony módosítását a közigazgatási államtitkár, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezi a Személyügyi Helyettes Államtitkárságon. A foglalkoztatási jogviszony módosításának legkorábbi időpontja a kezdeményezés munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírását követő 30. nap. A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a szervezeti egység vezetőjét a módosítás időpontjáról. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a személyügyi intézkedés jogszerűségét, szükség esetén visszacsatolja azt a kezdeményezőhöz, ezt követően pedig intézkedik a foglalkoztatási jogviszonyt módosító okiratok előkészítéséről. A Személyügyi Főosztály a módosító okiratok aláírását követően haladéktalanul gondoskodik azok átadásáról a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(8) A részmunkaidőben történő foglalkoztatás kezdeményezésére és elbírálására a (7) bekezdést megfelelően kell alkalmazni.

(9) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítását a szervezeti egység vezetője részletes indokolással ellátva kezdeményezi az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést az irányító politikai vagy szakmai felsővezetőnek. A politikai illetve szakmai felsővezető megküldi a javaslatot a gazdasági helyettes államtitkárnak véleményezésre. A gazdasági helyettes államtitkár a javaslatot véleményével együtt terjeszti fel a közigazgatási államtitkárnak, aki megteszi a javaslatot a Kormány részére.

(10) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló javaslatot a Kit. 52. § (3) bekezdésére, valamint a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 4. § (1) bekezdésében foglalt határidőre figyelemmel kell megtenni.

3. Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározása

8. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását a beosztási okirat, illetve a munkaszerződés tartalmazza. A beosztási okirat, illetve a munkaszerződés csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(2) Az álláshelyen ellátandó feladat meghatározását a hivatali szervezet vezetője által – a szervezeti egység vezetője által a szervezeti egység valamennyi álláshelyre vonatkozóan tett javaslata alapján – kiadott külön utasítás tartalmazza. A szervezeti egység vezető álláshelyén ellátandó feladatokra a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető tesz javaslatot e bekezdésben foglaltak szerint.

(3) Az álláshelyen ellátandó feladatok megváltozása, illetve a kinevezés módosítása esetén a munkatárs beosztási okiratát, illetve munkaszerződését ennek megfelelően módosítani kell. A beosztási okirat, illetve a munkaszerződés e bekezdés miatti módosítására az (1)–(2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(4) Határozott időre történő kinevezés esetén a helyettesítés céljából alkalmazott kormánytisztviselő beosztási okiratában az álláshelyen ellátandó feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített munkatárs álláshelyen ellátandó feladataival.

(5)5 Az álláshelyen ellátandó feladat ismertetésekor a munkáltató képviselője felhívja a kormánytisztviselő figyelmét a kormányzati igazgatási irat elektronikus úton történő továbbításának szabályaira, amelyeket a kormánytisztviselő a munkavégzésre irányadó egyéb rendelkezésekkel együtt köteles alkalmazni.

4. Az átszervezéssel kapcsolatos eljárás

9. § A Minisztériumon belüli – alaplétszámba tartozó álláshelyeket érintő – átszervezés esetén az irányításért felelős államtitkár, illetve helyettes államtitkár a 7. § (7) bekezdésének alkalmazásával kezdeményezi az átszervezéssel érintett jogviszonyok módosítását vagy megszüntetését, és csatolja a szervezeti egység állománytábláját. Az álláshelyen ellátandó feladatok módosításából kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, hogy mely álláshelyen ellátandó feladat válik feleslegessé, és az egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység többi munkatársa.

5. A foglalkoztatási jogviszony megszűnésével, módosításával kapcsolatos eljárás

10. § (1) A kormánytisztviselő köteles az álláshelyén ellátandó feladatait és az álláshelyén ellátandó feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint átadni (álláshelyen ellátandó feladat átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni

a) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás, a három hónapot meghaladó, tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon,

b) vezetői álláshelyre történő kinevezés vagy az álláshelyen ellátandó feladat módosítása, minisztériumon belüli áthelyezés esetén, a jogviszony módosulásakor vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb esetekben legkésőbb az előző álláshelyen töltött utolsó munkanapon,

c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon.

(2) A kormánytisztviselő álláshelyen ellátandó feladatát a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban köteles átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, a lezárt ügyeket, az intézés alatt álló ügyeket azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével, az átadott dokumentumok megnevezésével, elérhetőségének pontos megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, amelynek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt illeti.

(3) Amennyiben az álláshelyen ellátandó feladat átadására kötelezett kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az álláshelyen ellátandó feladat-átadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(4) A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a feladatok ellátásának folyamatossága biztosítva legyen. A folyamatosság biztosítása az átvevő szervezeti egység vezetőjének a feladata.

(5) A kormánytisztviselő köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében a Személyügyi Főosztály kijelölt ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a kormánytisztviselő részére átadja az „Elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a kormánytisztviselőnek az elszámolást követően a Személyügyi Főosztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség kormánytisztviselő általi nem teljesítése esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) A jogviszony megszűnése esetén a Személyügyi Főosztály a jogviszony megszűnését igazoló okiratot haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött „Elszámoló lapot” pedig annak átvétele napján átadja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(7) Munkahelyváltás esetén a fogadó kormányzati igazgatási szerv által az új beosztási okirat kiállítását követő 15. napig a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(8) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén is.

6. Az állománytábla

11. § (1) A Minisztérium állománytáblájának összeállítása és annak folyamatos aktualizálása a Személyügyi Helyettes Államtitkárság feladata.

(2) A Minisztérium állománytábláját a miniszter hagyja jóvá. Az abban foglaltak megváltoztatását a közigazgatási államtitkár előterjesztésére – a gazdasági helyettes államtitkár és a személyügyi helyettes államtitkár javaslata alapján – a miniszter engedélyezi.

7. Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség

12. § (1)6 A jogviszony létesítését megelőzően a Személyügyi Főosztály az 1. melléklet szerinti, „Nyilatkozat összeférhetetlenségről” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenségre) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2)7 A kinevezendő személy az 1. melléklet szerinti, „Nyilatkozat összeférhetetlenségről” című nyomtatvány aláírásával nyilatkozik arról, hogy

a) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatást megkapta, megértette és tudomásul vette,

b) vele szemben nem áll fenn a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor összeférhetetlenségi ok,

c) felmerülhet-e vele szemben a Kit. 95. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok.

(3) Amennyiben az összeférhetetlenségi ok fennáll, az érintett írásban bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének engedélyezését.

(4) Amennyiben további jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését abban az esetben engedélyezheti, ha

a) a tevékenységnek a kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaidejére eső része nem haladja meg a napi 4 órát, és

b) a kormánytisztviselő az engedélyezett távollét időtartamát a távollét időpontjától számított 30 naptári napon belül ledolgozza. Az engedélyezett távollét időtartamának ledolgozása a Kit. 122. § (3) bekezdése alapján nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

(5) A kormánytisztviselő az előzetes munkáltatói engedélyhez, bejelentéshez kötött nyilatkozatát a Személyügyi Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Személyügyi Főosztály a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének engedélyezéséről.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről legkésőbb a döntésnek a Személyügyi Főosztály részére történő átadásától számított 5 napon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt.

(7) A kormánytisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.

(8) A (2)–(7) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Személyügyi Főosztály az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.

13. § (1) A kormánytisztviselő köteles írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Személyügyi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen

a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló – cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott – változásbejegyzési kérelem,

b) a további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kit. 166. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

14. § (1) A Személyügyi Főosztály a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatalától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

(2) A 12–14. § rendelkezéseit a Kit. 278. § (2) bekezdése, valamint a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdéseinek figyelembevételével megfelelően alkalmazni kell a munkavállalóra is.

8. A rendes munkaidő

15. § (1) Általános munkarend hétfőtől csütörtökig 8 órától 17 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig tart. A munkatárs írásbeli kérelmére – az általános munkarendtől legfeljebb +/– 1 órával eltérő munkarendet is engedélyezhet a szervezeti egység vezetője. Az engedély egy példányát a munkatárs személyi anyagában kell őrizni.

(2) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt személy ellenőrzi.

(3) Az ellenőrzés alapját a napi munkaidő-nyilvántartás (a továbbiakban: jelenléti ív) képezi.

(4) A kormánytisztviselő részmunkaidős foglalkoztatását írásban, a Személyügyi Főosztályra benyújtott, indokolással ellátott kérelmében – az önálló szervezeti egység vezetője hozzájárulásával – kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. A részmunkaidős foglalkoztatásról a munkáltatói jogkör gyakorlója 45 napon belül dönt, és értesíti a kormánytisztviselőt.

(5) A kormánytisztviselő egyéni munkarend iránti kérelmét írásban, a Személyügyi Főosztályra benyújtott, indokolással ellátott kérelmében kezdeményezheti az önálló szervezeti egység vezetője hozzájárulásával a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

9. Szabadság, kormányzati igazgatási szünet, szabadidő

16. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó jegyzéken kell nyilvántartani. A tárgyévre járó szabadság mértékének megállapítása a Személyügyi Főosztály feladata a szervezeti egységek titkárságainak együttműködésével. A szervezeti egység titkársága a munkatársat minden év elején tájékoztatja a tárgyévre járó szabadság mértékről.

(2) A Személyügyi Főosztály minden év február 20-ig a szervezeti egység vezetőjétől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti a minisztérium éves szabadságolási tervét (a továbbiakban: szabadságolási terv). A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozóan az igazgatási szünettel kapcsolatos kormánydöntést is.

(3) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával történik. A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről jelenléti ívet vezet és azt megőrzi.

(4) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.

10. Keresőképtelenség miatti távollét

17. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről, várható tartamáról a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a tavollet@bm.gov.hu e-mail-címre a távollét tényét köteles bejelenteni. A keresőképtelenségről szóló igazolást a keresőképtelenség lezárását követő 5 munkanapon belül a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak kell leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a kormánytisztviselő közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve a táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.

18. § A szervezeti egység vezetője a távollét összesítőt havonta, legkésőbb a tárgyhó utolsó munkanapját megelőző munkanap délig továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra.

11. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény

19. § (1) A munkatársat a Kit. 93. § (2) bekezdés g) pontja vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása a szervezeti egység feladata. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:

a) a tanulmányi célú mentesítés fizetett időtartamát: „TSZ”;

b) a tanulmányi célú mentesítés a tanulmányi szerződés vagy KSZ rendelkezése hiányában nem fizetett időtartamát: „TN” megjelöléssel.

(3) E § rendelkezéseit a II. Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

12. Fizetés nélküli szabadság

20. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kit. 131. és 157. §-a vagy az Mt. 128. és 130–131. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak és a kérelmezőnek.

(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.

13. A munkavégzés alóli mentesítés

21. § (1) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján vagy a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kit. 135. § (2) bekezdése vagy az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkatárs a teljes illetményét vagy munkabérét vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.

(2) Ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a munkatárs közvetlen felettesének a javaslatát csatolni kell.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Személyügyi Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.

(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „M” megjelöléssel kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.

(5) Ha a munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a szervezeti egység a munkavégzés alól mentesülő munkatárstól a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül bekéri a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(6) A szervezeti egység vezetője kérelmére a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontja alapján mentesítheti a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól a gyermekvállalással összefüggő vizsgálatok időtartamára, amelybe beleszámít a vizsgálatra utazás és a munkahelyre történő visszautazás időtartama is.

14. A rendkívüli munkavégzés

22. § (1) Rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el a munkatárs részére, ha az a Kormány vagy a minisztérium működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkavégzést kezdeményező vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a kormánytisztviselőt megillető szabadidő – a Kit. 124. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.

(3) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.

(4) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért, ügyeletért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést, készenlétet, ügyeletet kezdeményező vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

(5) Rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselőnek minősül az, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen kormánytisztviselők részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke

a) egy naptári éven belüli féléves időszakra legfeljebb 13 munkanap vagy

b) egy naptári évre legfeljebb 25 munkanap.

(6) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Személyügyi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(7) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb a tárgyév végéig pénzben kell megváltani. Ennek érdekében a szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

(8) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.

(9) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére egyebekben a rendkívüli munkavégzés rendelkezései irányadók.

15. Távmunkavégzés

23. § (1) A távmunkavégzésre a Kit., valamint a Kit. vhr. szabályai, továbbá a távmunka megállapodás az irányadó. A távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás esetében az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Távmunka megállapodás megkötését az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti. A Személyügyi Főosztály a 7. § (7) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

16. Otthoni munkavégzés

24. § (1) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a munkatárs a szervezeti egység vezetője útján kezdeményezheti, az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár egyetértésével részletes indokolással ellátott feljegyzésben. A Személyügyi Főosztály a 7. § (7) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a Kit. 126. § (2) bekezdésében és a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

(2) Otthoni munkavégzés esetén a munkatárs a Minisztériummal történő, valamint a feladatellátással összefüggő kapcsolattartására a Kit. vhr. 26. § (2) bekezdésében, továbbá az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban foglaltak az irányadók. A munkatárs elsősorban elektronikus postafiókja útján köteles kapcsolattartásra, munkájának elősegítése céljából a számára – amennyiben azzal még nem rendelkezik – hivatali mobiltelefont kell igényelni.

(3) A munkatárs által elvégzendő feladatok kiadásának és a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(4) A munkaidő-nyilvántartást az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.

(5) A Minisztérium által biztosított eszközökön történő otthoni munkavégzés esetén a munkatárs köteles biztosítani, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a munkatárs köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

17. Teljesítményértékelés

25. §8 (1) A kormánytisztviselő a Kit. 96. §-a szerinti teljesítményértékelésével kapcsolatos jogkört az osztály munkatársa esetén az osztályvezető, az osztályvezető, illetve a titkársági munkatárs esetén a főosztályvezető, a főosztályvezető esetén a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető gyakorolja. Az osztályvezető által végzett teljesítményértékelést az osztályvezető közvetlen felettese hagyja jóvá.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, közvetlenül a főosztályvezető által vezetett osztály munkatársának a Kit. 96. §-a szerinti teljesítményértékelésével kapcsolatos jogkört a főosztályvezető gyakorolja.

(3) A teljesítményértékelés elvégzését a kormánytisztviselő tárgyévben egyszer írásban kezdeményezheti a szervezeti egység vezetőjénél. A teljesítményértékelés szükség szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján is elvégezhető.

(4) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelőlapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az értékelőlapokat két példányban kell kinyomtatni, amelynek egyik példánya az értékelt kormánytisztviselőé, míg a másik példányt a Személyügyi Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(5) A teljesítményértékelés eredménye alapján az értékelő vezető javaslatot tehet a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kormánytisztviselő illetményének besorolási kategória szerinti összeghatáron belül történő, a Kit. 96. § (3) bekezdése szerinti növelésére, csökkentésére, valamint teljesítményelismerés fizetésére.

(6) A teljesítményértékelésre a Kit.-ben és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

18. Írásbeli dicséret

26. § (1) A munkatárs a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerint írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítést a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra az irányító politikai, illetve szakmai felsővezetőnek. Az írásbeli dicséretben részesítésről a szervezeti egység vezetője egyidejűleg tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki a megelőző fél évben megrovásban részesült, illetve aki a megelőző fél évben fegyelmi büntetés hatálya alatt állt.

19. Teljesítmény elismerés

27. § (1) A munkatárs teljesítmény elismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) A Gazdasági Helyettes Államtitkár tárgyév október hónapban bemutatja az adott évben teljesítmény elismerésre rendelkezésre álló forrás nagyságát, annak figyelembevételével a személyügyi helyettes államtitkárral közös javaslatot tesz a szervezeti egységekre jutó keret nagyságára a közigazgatási államtitkár részére.

(3) Az előzetes jóváhagyást követően a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály – a Személyügyi Főosztály közreműködésével – a rendelkezésre álló keretösszeget és a teljesítmény elismerésben részesíthetők listáját megküldi a szakmai irányításért felelős állami vezetőn, főigazgatón, kabinetfőnökön keresztül a szervezeti egység vezetőknek.

(4) A szervezeti egység vezetői – az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján – javaslatot tesznek az elismerés mértékére. Az összesített javaslatot a gazdasági helyettes államtitkár továbbítja jóváhagyásra a közigazgatási államtitkárnak.

(5) A teljesítmény elismerés számfejtése – tárgyévi költségvetési forrás terhén – legkésőbb tárgyév november hónapjában lehetséges.

20. Motivációs elismerés

28. § (1) A munkatárs motivációs elismerésben a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2)9 A motivációs elismerést a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(3)10 Az elismerés mértékére tett javaslatot előzetesen egyeztetni szükséges a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása céljából.

(4)11 A javaslat engedélyezéséről – pénzügyi ellenjegyzést követően – a közigazgatási államtitkár dönt.

21. Az álláshelyi elismerés és a szolgálati elismerés kifizetésének szabályai

29. § (1)12 A Személyügyi Főosztály nyilvántartja az álláshelyi elismerésre, illetve a szolgálati elismerésre jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Személyügyi Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében. Az utalás napja megegyezik az álláshelyi elismerésre, illetve szolgálati elismerésre való jogosultság esedékességének Kit. vhr. szerinti napjával.

(2) Az álláshelyi elismerés mértéke a Kit. 144. §-a, a szolgálati elismerés a Kit. 145. §-a alapján kerül megállapításra.

22. Célhoz köthető feladat és céljuttatás

30. § (1) A céljuttatás pénzügyi fedezetét

a) a Minisztérium igazgatás költségvetése,

b) európai uniós projekt

biztosítja.

(2) A Kit. 146. § (2) bekezdése alkalmazásában a munkaterhet jelentősen meghaladónak tekinthető azon tevékenység, amely a célfeladattal érintett személy feladatkörén kívül eső feladat vagy a célfeladattal érintett személy feladatköréhez kapcsolódó eseti jellegű, egyedi feladatként látható csak el.

(3) A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladattal érintett személy felel.

(4) Egy projekten belül egy célfeladattal érintett személy kizárólag egy célfeladatot kaphat, kivéve

a) ha ugyanazon projektben képzési tevékenység ellátására is kap kijelölést,

b) egyedi esetekben, szakmai indoklással alátámasztva, a közigazgatási államtitkár előzetes, írásbeli jóváhagyása esetén.

(5) Egy célfeladat több célfeladattal érintett személynek is kijelölhető, de ebben az esetben egyértelműen, írásban kell rögzíteni a célfeladaton belüli részfeladatok pontos megosztását.

(6) Egy projekten belül a célfeladattal érintett személy részére megállapítható céljuttatás összege nem haladhatja meg az évi bruttó 2 000 000 Ft-ot, figyelembe véve a 2. mellékletben meghatározott részletes díjszabást, valamint a céljuttatás fedezetét biztosító forrás egyedi korlátait is. A 2. mellékletben meghatározottaknál magasabb bruttó céljuttatás megállapítása kizárólag egyedi esetekben, szakmai indoklással alátámasztva, a közigazgatási államtitkár előzetes, írásbeli jóváhagyása esetén lehetséges.

(7) A célfeladattal érintett személy a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat vagy – a részfeladatok meghatározása esetén – a feladatok teljesen vagy részben eredményesen teljesültek, és azt a közigazgatási államtitkár igazolta. Részben eredményesen teljesült célfeladat esetén a teljesítés pontos mértékét, arányát, valamint a kifizethető céljuttatás pontos összegét is meg kell határozni. A célfeladattal érintett személy részére megállapítható céljuttatás összege évente maximum négy részletben fizethető ki, ha a célfeladat részekben teljesíthető.

(8) A céljuttatás kifizetésének előfeltétele az (1) bekezdés szerinti pénzügyi fedezet rendelkezésre állása. Az (1) bekezdés b) pontja esetén a támogatói okirat, támogatási szerződés vagy egyéb támogatási döntésről szóló dokumentum igazolja a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.

31. § (1) A Támogatás-koordinációs Főosztály és a pályázat szakmai tartalmának megvalósításáért felelős szervezeti egység (a továbbiakban: szakmai terület) a pályázat előkészítésekor és – igény esetén – a projekt megvalósítása során együttműködve felméri és összesíti, hogy a projekttevékenységek közül amelyek ellátásához szükséges a Minisztériumban foglalkoztatott személyek, valamint amelyek ellátásához szükséges más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személyek bevonása.

(2) A Támogatás-koordinációs Főosztály az (1) bekezdés alapján elvégzett felmérés eredményéről a Személyügyi Főosztályt tájékoztatja.

(3) Amennyiben a projekttevékenységeket kizárólag a Minisztériumban foglalkoztatott személyek látják el, akkor a 32. § szerint kell eljárni.

(4) Amennyiben a projekttevékenységek ellátása szervezeten kívüli szakértelmet is igényel, és ezért más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személyek közreműködésére van szükség, akkor a 33. § szerint kell eljárni.

32. § (1) Amennyiben a céljuttatás pénzügyi fedezetét a Minisztérium igazgatás költségvetése biztosítja, akkor a feladatellátásért felelős szervezeti egység vezetője a célfeladat ellátására irányuló 3. melléklet szerinti javaslatát, pénzügyi ellenjegyzésre megküldi a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra. A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a javaslatot a feladatellátásért felelős szervezeti egység vezetője előzetes jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére.

(2) Amennyiben a céljuttatás fedezetét európai uniós projekt biztosítja a 3. melléklet szerinti javaslatot a Támogatás-koordinációs Főosztály vezetőjének is előzetesen jóvá kell hagyni.

(3) A Támogatás-koordinációs Főosztály igazolja, hogy a 30. § (1) bekezdés szerinti fedezet rendelkezésre áll, és a célfeladatok összegzését, ütemezését, valamint a hozzájuk kapcsolódó céljuttatások összegeit előzetes jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.

(4) A Személyügyi Főosztály az (1) és (2) bekezdésben meghatározott előzetes döntést követően előkészíti a célfeladat megállapításáról szóló okmányt és azt a pénzügyi ellenjegyzést követően jóváhagyásra felterjeszti. Az okmányt a közigazgatási államtitkár és a célfeladattal érintett személy írja alá.

(5) Amennyiben egy adott célfeladat ellátására a Minisztériumban foglalkoztatott személyek közül többen is rendelkeznek az elvárt kompetenciákkal és a szakmai terület vezetője

a) az (1) bekezdés alapján nem tesz javaslatot a kijelölésre, akkor a szakmai terület vezetője pályázati kiírást kezdeményezhet a Személyügyi Főosztály vezetőjénél a 33. §-ban foglaltaknak megfelelően azzal, hogy a Támogatás-koordinációs Főosztály a pályázati eljárásban, valamint a célfeladat kijelölésben nem vesz részt,

b) a (2) bekezdés alapján nem tesz javaslatot a kijelölésre, akkor a szakmai terület vezetője a Személyügyi Főosztálynál, a 33. §-ban foglaltaknak megfelelően történő pályázati kiírás kezdeményezését megelőzően, a szükséges fedezet rendelkezésre állásáról a Támogatás-koordinációs Főosztály vezetőjével egyeztet.

33. § (1) A nyilvánosság biztosítása érdekében a Minisztérium pályázat útján választja ki a más kormányzati igazgatási szervnél, rendvédelmi szervnél, költségvetési szervnél foglalkoztatott, törvény alapján céljuttatásban részesíthető személyeket, valamint a 32. § szerinti esetekben a Minisztériumban foglalkoztatott személyeket.

(2) A célfeladatok ellátására vonatkozó pályázatot a szakmai terület a Támogatás-koordinációs Főosztállyal együttműködve készíti el.

(3) A Támogatás-koordinációs Főosztály kezdeményezésére a szakmai terület vezetője a 4. melléklet szerinti adatokat biztosítja a pályázathoz.

(4) A Támogatás-koordinációs Főosztály az előkészített pályázatot az alábbi adatokkal egészíti ki:

a) a célfeladatot ellátók maximális létszáma,

b) a céltevékenység teljesítésekor fizetendő céljuttatás teljes bruttó összege, valamint

c) az uniós projekt megnevezése és száma,

d) a projekt átfogó célja.

(5) A Támogatás-koordinációs Főosztály a pályázati felhívást jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.

(6) Indokolt esetben, a szakmai terület vezetője a Támogatás- koordinációs Főosztály egyetértésével javaslatot tehet a közigazgatási államtitkár részére a célfeladat ellátásáért felelős, más kormányzati igazgatási szervnél, rendvédelmi szervnél, költségvetési szervnél foglalkoztatott, törvény alapján céljuttatásban részesíthető személyre pályázat kiírásának mellőzésével. A szakmai indokolásnak tartalmaznia kell a pályázat mellőzésének indokát, továbbá a javasolt személynek a célfeladat tartalmának az elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciáit és szakmai előéletét. A közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén kezdeményezi a célfeladatra javasolt személy munkáltatójánál a kijelölés engedélyezését. A közigazgatási államtitkár szerinti okmányt a 32. § (1) bekezdése szerinti eljárásban kell előkészíteni.

34. § (1) Más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személy kizárólag a saját hivatali szervezete vezetőjének egyetértésével pályázhat. Pályázni az önéletrajz és egy motivációs levél benyújtásával lehet, a dokumentációt a pályázati kiírásban megjelölt e-mail-címre kell elküldeni.

(2) A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a beérkezett pályázatok pályázati feltételeknek való megfelelését, majd továbbítja azokat a szakmai terület vezetője részére.

(3) A szakmai terület vezetője a nyertes pályázókra vonatkozó – indokolással ellátott – javaslatát megküldi a Személyügyi Főosztály és a Támogatás-koordinációs Főosztály részére.

(4) A szakmai terület vezetője elkészíti a projektben részt vevő – javasolt – személyek végleges céljuttatásainak összegéről és a kifizetésének (részkifizetések) ütemezéséről szóló javaslatát, melyet megküld a Személyügyi Főosztály részére.

(5) A Személyügyi Főosztály a javaslatokat összegzi és döntésre felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak.

(6) A közigazgatási államtitkár döntését követően a Személyügyi Főosztály elektronikus úton értesíti az elutasított pályázókat.

(7) A szakmai terület vezetője értesíti a nyertes pályázókat a kiválasztás tényéről, az ellátandó részfeladatról, valamint a céljuttatás mértékéről.

(8) A szakmai terület vezetőjének javaslata alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a célfeladat megállapításáról szóló okmányt és azt – a pénzügyi ellenjegyzést követően – jóváhagyásra felterjeszti. Az okmányt a közigazgatási államtitkár és a célfeladattal érintett személy írja alá.

35. § (1) A megállapított célfeladat teljesítésére előírt határidő módosítására csak indokolt esetben van lehetőség. Amennyiben a céljuttatás fedezetét európai uniós projekt biztosítja, akkor a szakmai terület vezetője a módosítási javaslatát – a Támogatás-koordinációs Főosztály vezetőjének egyetértésével együtt – előzetes jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.

(2) Amennyiben a céljuttatás fedezetét a Minisztérium igazgatás költségvetése biztosítja, a szakmai terület vezetője a határidő-módosításra irányuló javaslatát az indokolással együtt előzetes jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.

(3) Az előzetes jóváhagyás alapján a Személyügyi Főosztály módosítja a célfeladatot kijelölő okmányt és azt jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz. Az okmányt a közigazgatási államtitkár és a célfeladattal érintett személy írja alá.

(4) Amennyiben a céljuttatás fedezetét európai uniós projekt biztosítja, a célfeladattal érintett személy a célfeladatot megállapító határozatban rögzített határidőre, de legkésőbb a teljesítési határidő lejártát követő 30 napon belül köteles a célfeladat végrehajtásának teljesítésével (részteljesítésével) összefüggő dokumentumokat összesíteni és átadni a Támogatás-koordinációs Főosztály részére.

(5) A szakmai terület vezetője a célfeladat végrehajtásának teljesítéséről (részteljesítéséről) javaslatot készít. Az 5. melléklet szerinti teljesítésigazolást,

a) amennyiben a céljuttatás pénzügyi fedezetét a Minisztérium igazgatás költségvetése biztosítja, akkor a szakmai terület vezetője,

b) amennyiben a céljuttatás fedezetét európai uniós projekt biztosítja, akkor a Támogatás-koordinációs Főosztály vezetője

a közigazgatási államtitkárhoz – mint a célfeladat teljesítésigazolójához – felterjeszti.

(6) Amennyiben a megállapított célfeladat teljesítése elmarad, akkor arról a 6. melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A szakmai terület vezetője felelős a jegyzőkönyv elkészítéséért, valamint

a) amennyiben a céljuttatás pénzügyi fedezetét a Minisztérium igazgatás költségvetése biztosítja, a Személyügyi Főosztály vezetője,

b) amennyiben a céljuttatás fedezetét európai uniós projekt biztosítja, a Támogatás-koordinációs Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetője

részére történő megküldéséért.

(7) Az (5) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett és jóváhagyott teljesítésigazolást a szakmai terület vezetője továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(8) Az (5) bekezdés b) pontja alapján előterjesztett és jóváhagyott teljesítésigazolást a Támogatás-koordinációs Főosztály továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(9) Más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott, célfeladattal érintett személy esetében a 7. melléklet szerinti nyilvántartási adatlap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére történő benyújtása a céljuttatás kifizetésének előfeltétele.

(10) A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály gondoskodik a céljuttatások kifizetéséről.

(11) A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály tájékoztatja a céljuttatás kifizetéséről és annak összegéről

a) a (7) bekezdés alapján kifizetett céljuttatások esetében a Személyügyi Főosztály vezetőjét,

b) a (8) bekezdés alapján kifizetett céljuttatások esetében a Támogatás-koordinációs Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetőjét.

23. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások

36. § (1) A Vnytv. alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a Személyzeti Főosztály írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)

a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

aa) keletkezéséről vagy

ab) megszűnéséről;

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása alatt annak teljesítése

ba) módjáról és

bb) határidejéről; valamint

c) a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeiről.

(2) Az őrzésért felelős munkatárs a Személyügyi Főosztály azon munkatársa lehet, akinek az álláshelyén ellátandó feladatai között szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése, őrzése feladatkör.

(3)13 Az őrzésért felelős munkatárs az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást, valamint a vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.

(4)14

(5) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másik példányt az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(6) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, az illetékes szervezeti egység által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(7) A Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetben a Személyügyi Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(8) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Ha ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni. A vagyonnyilatkozat visszaadását, annak időpontja megjelölésével, a nyilvántartásba be kell jegyezni.

(9) A kötelezett elhalálozása esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett iratait haladéktalanul meg kell semmisíteni jegyzőkönyv felvétele mellett.

(10) A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti az Elszámoló lapon feltüntetett információk alapján.

(11) A Személyügyi Főosztály a kötelezettekről nevük, a munkavégzés helye, nyilvántartási azonosító alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.

(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyügyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(13) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló biztonsági ráccsal ellátott irodához vagy lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.

(14) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a kötelezett felett munkáltatói jogkört ellátó személy jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben és módon.

37. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltató dönt.

(2) A meghallgatás időpontját a munkáltató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során a kötelezett által megbízott más személy igénybevételének lehetőségéről a munkáltató az illetékes szervezeti egység útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint az érdekképviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Ha a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell. A munkáltató – figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire – az új meghallgatási időpontot haladéktalanul kitűzi.

(4) A meghallgatáson a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, az illetékes szervezeti egység Személyügyi Főosztályának vezetője, az őrzésért felelős munkatárs mint jegyzőkönyvvezető, valamint a munkáltató vehet részt. A meghallgatáson az érdekképviseleti szervek képviselőinek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató és a kötelezett, valamint a kötelezett által megbízott más személy tekinthet be.

(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személy, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.

(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely különösen tartalmazza a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a kötelezett által megbízott más személynek, az érdekképviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltató jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő kitűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.

II. Fejezet

A MUNKATÁRS KÉPZÉSÉRE, TOVÁBBKÉPZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

24. Az éves továbbképzési terv

38. § A Minisztériumban a kormánytisztviselő továbbképzése, a vezetőképzés ütemezése a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján történik, amely során az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik. A Személyügyi Főosztály az egyéni éves tervek összesítésével éves továbbképzési tervet állít össze.

25. A közigazgatási alap- és szakvizsga, jogi szakvizsga, ügykezelői vizsga és titkos ügykezelői vizsga

39. § (1) A Minisztérium támogatja a kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését. Ennek keretében

a) biztosítja a kormánytisztviselőnek a vizsgákon, illetve a felkészítő tanfolyamokon való részvételét;

b) viseli a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a felkészítő tanfolyam, illetve vizsga díját;

c) az eredményes felkészülés érdekében vizsganaponként, a vizsga napját is beleszámítva a szervezeti egység vezetőjének javaslatára az illetékes államtitkár/helyettes államtitkár négy munkanap fizetett szabadidőt biztosít, amely időtartamra a kormánytisztviselő illetményére jogosult.

(2) A Minisztérium a jogi szakvizsgára való felkészülés támogatása érdekében részvizsgánként a vizsga napját is beleszámítva tíz munkanap fizetett szabadidőt biztosíthat.

(3) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint a titkos ügykezelői vizsgára kizárólag a Személyügyi Főosztály által meghirdetett módon lehet jelentkezni.

(4) A közigazgatási alap- és szakvizsga, az ügykezelői alapvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napján, illetve a vizsgaidőpont előtt legalább 8 munkanappal a Személyügyi Főosztálynak kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.

(5) A közigazgatási alap-, illetve szakvizsgát, ügykezelői alapvizsgát, illetve titkos ügykezelői vizsgát tett kormánytisztviselő a vizsga letételéről szóló bizonyítvány másolatát a vizsgát követően köteles 3 munkanapon belül eljuttatni a Személyügyi Főosztály részére.

(6) Az ismételt alap-, szakvizsga, jogi szakvizsga, ügykezelői vizsga, titkos ügykezelői vizsga, valamint az arra felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

26. Tanulmányi szerződés nélküli képzések

40. § (1) A Személyügyi Főosztály az éves továbbképzési terv alapján oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat szervez a kormánytisztviselő részére.

(2) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti programokban kijelölés vagy önkéntes jelentkezés útján vehet részt.

(3) Ha előre látható, hogy a kormánytisztviselő nem tud az oktatáson részt venni, az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a kormánytisztviselő legkésőbb 3 munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles a Személyügyi Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(4) A munkatárs a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján az álláshelyen ellátandó feladat leírásban rögzített feladathoz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető. A munkatárs képzésre való kötelező kijelöléséről a személyügyi helyettes államtitkárhoz benyújtott, felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető által jóváhagyott kérelem alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A kérelemben indokolni kell, hogy a képzés a munkatárs álláshelyen ellátandó feladatának szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét és időtartamát, továbbá, hogy érinti-e a munkaidőt a képzés, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül. A kérelmet a Személyügyi Főosztály megküldi fedezetigazolásra a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak. A munkatárs kötelező kijelölése esetén a Minisztérium a képzéssel kapcsolatos valamennyi számlával igazolt költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 43. § (1) bekezdésében részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja.

(5) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

(6) Az oktatás, képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, illetve a részvételt igazoló egyéb okiratot a munkatárs köteles a kiállítástól számított 3 munkanapon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni.

27. A kormánytisztviselő által vállalt képzés

41. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 151. § (14) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége alapján köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

a) oktatási intézménybe felvételt nyert,

b) tanulmányokat folytat,

c) tanulmányait félbeszakította vagy megszüntette,

d) tanulmányait eredményesen befejezte.

(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően – a Személyügyi Főosztály útján – írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a kormánytisztviselőnek, valamint a Személyügyi Főosztálynak.

28. Tanulmányi szerződés megkötésének általános feltételei

42. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs

a) iskolarendszerű továbbképzésben,

b) iskolarendszeren kívüli továbbképzésben,

c) nyelvi képzésben

való részvételére.

(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.

(3) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat, illetve további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(4) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal az álláshelyén ellátandó feladatokhoz szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(5) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, illetve határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani a 44. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(6) A Kit. 89. § (6) bekezdése alapján a Minisztérium állományába kerülő munkatárs – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét a Minisztérium megállapodás keretében átvállalhatja.

(7) Az a munkatárs, akinek a Minisztériummal kötött tanulmányi szerződésből származó, megtérítési kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben visszatéríteni, kivéve, ha a fogadó munkáltató átvállalja a kötelezettséget.

(8) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs álláshelyén ellátandó feladataihoz kapcsolódó

a) Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzésekre, tanfolyamokra,

b) nyelvi képzésekre,

c) ECDL tanfolyamokra,

d) jogi szakvizsga megszerzésére

köthető.

(9)15 A munkatársnak a tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a szervezeti egység vezetőjének és a közigazgatási államtitkárnak az aláírásával ellátva kell a Személyügyi Főosztály vezetőjének benyújtania. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a tanulmányi szerződést aláírásra a Személyügyi Főosztály készíti elő a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály bevonásával. A tanulmányi szerződést a Személyügyi Főosztály pénzügyi ellenjegyzésre továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére. A pénzügyi ellenjegyzést követően a tanulmányi szerződést a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a gazdasági helyettes államtitkár útján terjeszti fel aláírásra a közigazgatási államtitkárhoz.

(10) Nem köthető tanulmányi szerződés

a) próbaidő kikötésével alkalmazott munkatárs esetében a próbaidő tartama alatt;

b) olyan képzettség megszerzésére, amelyet a munkatárs álláshelyén ellátandó feladatok megfelelő ellátáshoz jogszabály kötelezően ír elő.

29. Munkáltatói támogatás tanulmányi szerződés alapján

43. § (1) A Minisztérium az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében

a) mentesítheti a munkatársat a munkavégzési kötelezettség alól a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra (konzultációs részvétel, vizsgák, kötelező szakmai gyakorlat, diplomamunka – ideértve a szak- és évfolyamdolgozatot is – elkészítésének időtartama). Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül, amelyről a munkatárs a szemeszter kezdetén, legkésőbb azonban a vizsgaidőszak kezdetén a tanintézet hivatalos igazolását köteles benyújtani a szervezeti egység vezetőjének;

b) biztosíthatja a költségtérítéses képzés díjához nyújtandó támogatást. A támogatás folyósításának módja, hogy a képzésben részt vevő az adott féléves képzési díj teljes összegét megelőlegezi, a munkatárs nevére szóló számlát, és annak pénzügyi teljesítését igazoló bizonylatot a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére leadja, amely a hatályos adójogszabályoknak megfelelően számfejti és téríti meg a munkatárs részére a juttatást.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (munkabérére) jogosult.

(3) A költségtérítés támogatásának mértéke:

a) iskolarendszerű képzés esetén félévente az oktatási intézmény által igazolt tandíj 50%-a, de legfeljebb bruttó 120 000 forint;

b) iskolarendszeren kívüli képzés esetén a képzési díj 100%-a, de legfeljebb naptári év alapján félévente (I. félév: január 1. – június 30.; II. félév: július 1. – december 31.) bruttó 120 000 forint. Amennyiben a képzésnél – óraszáma alapján – a kezdés és a befejezés az I. és II. félévhez is tartozik, úgy számítása során a támogatás összege bruttó 120 000 forint lehet;

c) a munkáltatói jogkör gyakorlója által egyedi mérlegelési jogkörében eljárva az a) és b) ponttól eltérően meghatározott összeg.

(4) A Minisztérium a (3) bekezdés b) pontjában részletezett támogatást kizárólag a Minisztérium nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg.

(5) A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás, a vizsgadíjak (pót-, záró-, államvizsgadíjak és egyéb eljárási költségek), valamint a munkatárs felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.

(6) A jogi szakvizsga esetében a költségtérítés a részvizsgák vizsgadíjának megtérítését is magában foglalhatja.

30. A munkatárs jogai és kötelezettségei tanulmányi szerződés megkötése esetén

44. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

a) a támogatott képzésben való részvételre és annak megfelelő igazolására;

b) az előírt vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;

c) az iskolai végzettségnek, szakképesítésnek, egyéb vizsgának a szerződésben foglalt határidőig való teljesítésére;

d) a tanulmányok bármely okból történő megszakításáról, elhalasztásáról, valamint annak indokáról írásban haladéktalanul tájékoztatni a Személyügyi Főosztályt;

e) fennálló kormányzati szolgálati jogviszonyát, munkaviszonyát a képzés időtartama alatt, és a végzettséget igazoló dokumentum kiállításától számítva – a támogatás mértékével arányos időn belül, de legalább hat hónapon és legfeljebb öt éven keresztül – lemondással, felmondással nem szünteti meg;

f) szerződésszegés esetén a részére ténylegesen kifizetett támogatás – így különösen a tandíj, a munkaidő-kedvezmény időtartamára kifizetett illetmény, munkabér, illetve annak időarányos része – egy összegben történő, azonnali visszatérítésére. Késedelmes visszatérítés esetén a munkatárs a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Kivételesen indokolt esetben – a munkatárs kérelmére – a közigazgatási államtitkár hozzájárulhat a visszatérítés feltételeinek a KSZ-ben írtaktól eltérő megállapításához.

(2) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból, így különösen betegség, külföldi tartózkodás, munkavégzési kötelezettség vagy egyéb ok miatt nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével a közigazgatási államtitkártól kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a munkáltatóval kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.

(3) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt

a) a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, érdemtelenség jogcímén alapuló felmentés, lemondás, a kormánytisztviselő által kezdeményezett közös megegyezés következtében, a Kit. 82. § (7) bekezdése, 95. § (3) bekezdése vagy 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján szűnik meg,

b) a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói azonnali hatályú felmondással, munkavállalói felmondással, a munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés következtében szűnik meg, vagy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos magatartása miatt mondja fel a munkaviszonyt,

a Minisztérium mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a munkatárs köteles az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni.

(4) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott végzettséget a kikötött határidőn belül nem szerzi meg;

b) kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a tanulmányok ideje alatt vagy annak befejezését követően a szerződésben kikötött idő előtt a (3) bekezdésben meghatározott valamely okból megszűnik;

c) egyéb lényeges szerződésszegést követ el.

(5) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, illetve munkaviszonyának megszüntetése vagy megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(6) A munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

31. A vezetői nyelvi képzés feltételei

45. § (1) A Minisztérium szakmai és politikai felsővezetői angol, francia vagy német nyelvekből a Minisztérium költségén, a Minisztériummal szerződésben álló nyelviskola nyelvtanárának közreműködésével történő egyéni idegen nyelvi képzésre jelentkezhetnek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye alapján a közigazgatási államtitkár az egyéni idegen nyelvi képzést a Minisztérium főosztályvezetőjének, kabinetfőnökének, titkárságvezetőjének is engedélyezheti.

32. Egyéb szabályok

46. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelező jelleggel előírt, a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen.

(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt kötelező képzésen, valamint a Minisztérium vagy szervezeti egységei által szervezett és azon önkéntes jelentkezés alapján részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(3)16 Ha a munkatársnak – az álláshelyén ellátandó feladataira tekintettel – kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói, vagy mérnöki kamarai felvétele, illetve tagsága szükséges, a Minisztérium a kamarának a felvétellel és a tagsággal járó díjat megfizeti.

(4)17 Ha a munkatársnak – belső ellenőri, gazdasági vezetői feladatainak ellátására tekintettel – kötelező Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési továbbképzést kell teljesíteni, annak díját a Minisztérium megfizeti.

(5)18 Ha a munkatársnak – az álláshelyén ellátandó feladataira tekintettel – mérlegképes könyvelői végzettség szükséges, a kötelező éves továbbképzés díját a Minisztérium megfizeti.

(6)19 Ha a munkatársnak – az álláshelyén ellátandó feladataira tekintettel – felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói regisztrációval szükséges rendelkeznie, a kötelező szakmai továbbképzéseket, a felelősségbiztosítást, illetve a névjegyzékbe vétel megújításának költségét a Minisztérium megfizeti.

(7)20 A (3)–(6) bekezdésben foglalt felvételi, tagsági, továbbképzési, felelősségbiztosítási, illetve névjegyzékbe vétel megújítási díjának megfizetését az illetékes szakmai terület főosztályvezetője átiratban kezdeményezi a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály, a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály munkatársai esetén pedig a Gazdasági Helyettes Államtitkár felé.

33. A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató fogadásának szabályai

47. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a szervezeti egység vezetője – a felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával – kezdeményezi a Személyügyi Főosztály vezetőjénél legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) A kezdeményezéshez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást vagy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű, és milyen időtartamú. Ha a felsőoktatási intézmény és a Minisztérium között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példányát is csatolni szükséges.

(3) A hallgató fogadását a Személyügyi Főosztály vezetője akkor hagyja jóvá, ha a kötelező szakmai gyakorlat megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, valamint a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

(4) A hallgatóval a szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást a Minisztérium részéről a Személyügyi Főosztály vezetője köti meg, amely megállapodás nem minősül hallgatói munkaszerződésnek. A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás.

(5) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(6) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Ha a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges igazolást/értékelést kiállítani, a szervezeti egység vezetője által elkészített értékelés megküldése szükséges.

(7) A hallgató fogadása érdekében az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Személyügyi Főosztály a hallgatónak az adatkezeléshez és adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával kezeli.

III. Fejezet

34. Az illetmények megállapítása

48. §21 (1) Jogviszony létesítés esetén az illetmény megállapítása a Kit. 65. § (3) bekezdésére, illetve a Kit. 1. mellékletében szereplő, I. illetménytábla a minisztériumok részére táblázatban foglalt egyes besorolási kategóriákhoz tartozó illetménysáv határainak figyelembevételével, lehetőség szerint az álláshelyen rendelkezésre álló fedezet mértékéig, a teljes munkaidőre járó illetmény figyelembevételével lehetséges.

(2) Az önálló szervezeti egységekhez tartózó álláshelyeken rendelkezésre álló fedezetek jogviszonymegszűnés, új jogviszony létesítés esetén átcsoportosíthatóak.

(3) A kormánytisztviselő illetménye – teljesítményértékelés alapján – az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve – pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén – legfeljebb 30%-kal növelhető.

IV. Fejezet

A MUNKATÁRS RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI, JÓLÉTI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

35. A munkatársakat megillető juttatások fajtái

49. § (1) A Minisztérium

a) költségtérítéseket,

b) szociális juttatásokat,

c) kérelemre nyújtandó támogatásokat,

d) egészségügyi juttatásokat,

e) jóléti juttatásokat

biztosíthat a munkatársak részére.

(2) Költségtérítések:

a) utazási kedvezmények:

aa) napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés,

ab) hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés,

ac) gépjárművel történő munkába járás költségtérítése,

ad) 50%-os utazási kedvezmény.

(3) Szociális juttatások:

a) krízistámogatás,

b) illetmény-, illetve munkabérelőleg,

c)22 a közszolgálat halottjává nyilvánítás,

d)23

e)24

(4)25 Kérelemre nyújtandó támogatások:

a) családalapítási támogatás gyermek születése esetén,

b) gyermeknevelési támogatás,

c) iskolakezdési támogatás,

d) egyes egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása,

e) lakhatási jellegű támogatások,

ea) kamatmentes kölcsön,

eb) szállóelhelyezés.

(5) Jóléti juttatások:

a) ünnepélyes megemlékezés keretében nyújtott juttatás.

(6) A (3) és (4) bekezdésben foglalt juttatások nem igényelhetők a munkatárs jogviszonyának megszüntetése esetén a lemondási, felmentési, illetve felmondási idő alatt, fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés hatálya alatt.

36. 26 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

50. § (1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott mértékben a Minisztérium – utólag – megtéríti a Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hazautazás költségeit.

(2) Napi munkába járásra, illetve hazautazásra szolgáló bérlet vagy menetjegy megtérítését a 8. melléklet szerinti, „Kérelem napi munkába járás, hazautazás költségtérítéséhez” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével – a szervezeti egység vezetőjének javaslatával ellátva – és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával kell engedélyeztetni. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolatát, vagy a lakó-, illetve tartózkodási helyet hitelt érdemlően bizonyító okiratot.

(3) A kifizetés a bérlet vagy menetjegy, továbbá a 9. melléklet szerinti, „ELSZÁMOLÁS a munkába járó dolgozók elővárosi vasút, HÉV, személyvonat, országos, regionális és elővárosi autóbusz, komp utazási költségtérítéséről”, valamint a 11. melléklet szerinti, „ELSZÁMOLÁS a munkába járó dolgozók hazautazásával kapcsolatos utazási költségtérítéséről” elnevezésű elszámoló lap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával kezdeményezhető.

(4) A költségtérítés mértéke az igazolt költségek 86%-a, hazautazás esetén a havi térítés maximuma a Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti, évenként megállapított összeg.

(5) A Korm. rendelet 4. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén a saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja. tv.) foglalt költségtérítés számolható el.

(6) A költségtérítést a 8. melléklet szerinti, „Kérelem napi munkába járás, hazautazás költségtérítéshez” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével – a szervezeti egység vezetőjének javaslatával ellátva – és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával kell engedélyeztetni. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolatát, valamint a kérelmező tulajdonában, vagy üzemben tartói jogában álló gépjármű érvényes forgalmi engedélyének másolatát.

(7) A költségtérítés kizárólag a munkában töltött napokra, a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével, kilométerenként 15 Ft összegben – a 11. melléklet szerinti, „ELSZÁMOLÁS a saját gépjárművel munkába járó/hazautazó dolgozók utazási költségtérítéséről” elnevezésű elszámoló lap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával – igényelhető. A legrövidebb távolság meghatározásához a https://maps.google.com weboldal útvonaltervező szolgáltatásból nyert adatok vehetők figyelembe. Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető.

(8) Saját gépjárművel történő hazautazás esetében utazási költségtérítés a Korm. rendelet 4. §-a szerinti esetekben igényelhető. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolatát, az életvitelszerű tartózkodásra irányuló nyilatkozatot, valamint a kérelmező tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló gépjármű érvényes forgalmi engedélyének, továbbá érvényes vezetői engedélyének másolatát. Jóváhagyás esetén költségtérítésként az Szja. tv. 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60%-a jár. A költségtérítés a 11. melléklet szerinti, „ELSZÁMOLÁS a saját gépjárművel munkába járó/hazautazó dolgozók utazási költségtérítéséről” elnevezésű elszámoló lap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával igényelhető.

(9) Valamennyi költségtérítés esetén az elszámoló lap havonta egyszer adható le.

37. 50%- os utazási kedvezmény

51. § (1) A Minisztériummal jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, mely szerint adómentesen évente 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosító utalvány (a továbbiakban: utazási utalvány) igénybevételére jogosult minden év március 31-ig.

(2) Az utazási utalványt a Személyügyi Főosztály állítja ki a munkatárs kérésére. Elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.

38. A szociális és kegyeleti juttatás iránti kérelmek elbírálásának közös szabályai, a Szociális Bizottság

52. § (1) A közigazgatási államtitkár mellett a munkatársakkal és hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére, döntés-előkészítő jogkörrel Szociális Bizottság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár a munkatárs szociális támogatásáról szóló döntését a Szociális Bizottság véleményének kikérése után hozza meg. A Szociális Bizottság javaslatától eltérő döntését a közigazgatási államtitkárnak írásban indokolnia kell.

(3) A Szociális Bizottságot a Minisztérium létszámától és működési sajátosságaitól függően 5–15 fővel kell létrehozni és működtetni.

(4)27 A Szociális Bizottság tagjait saját hatáskörben a közigazgatási államtitkár nevezi ki, azzal, hogy annak legalább 1 tagja a Személyügyi Helyettes Államtitkárság, 1 tagja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály munkatársa.

(5) A Szociális Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A Szociális Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait a Személyügyi Főosztály látja el.

(6) A Szociális Bizottság tagjai az őket jelölő szerv vagy személy által visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(7) A Szociális Bizottság ügyrendjét a Minisztérium sajátosságainak megfelelően a Szociális Bizottság alakítja ki és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(8) A bizottság titkára a Személyügyi Főosztály kijelölt kormánytisztviselője, aki a bizottság ülésein részt vesz, és emlékeztetőt készít az ülésről.

(9)28 A bizottság üléseit az elnök hívja össze a kérelem beérkezését követő legkésőbb 30. napon. Rendkívül indokolt esetben az elnök döntése alapján a bizottság soron kívül is ülésezhet.

(10)29 A bizottság ülésének időpontjáról a munkatársakat a bizottság titkára tájékoztatja elektronikusan történő közzététellel. A kérelmeket a Személyügyi Főosztályra kell benyújtani. A Szociális Bizottság titkára a kérelmeket megvizsgálja, konzultál a bizottság elnökével, szükség esetén a munkatársat hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra megállapított határidő lejártáig az ülést nem lehet összehívni. A hiánypótlásban meghatározott határidőn túl, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelmek nem terjeszthetők a bizottság elé.

(11) A bizottság határozatképes, ha az elnökön vagy az elnök által kijelölt, őt helyettesítő tagon kívül a tagok legalább fele jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(12)30 A bizottsági ülésen a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály bizottsági tagja köteles nyilatkozni a IV. Fejezet szerinti juttatások rendelkezésre álló forrásainak mértékéről és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.

(13) A bizottság üléseiről emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntés tényét. A jegyzőkönyvet – legkésőbb az ülés megtartásától számított 5 munkanapon belül – meg kell küldeni a bizottság tagjai részére.

(14) A bizottság a kérelmek elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság elvét. A kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt indokait, továbbá munkájáról közvetlen felettese véleményét.

(15)31 A 49. § (3) bekezdés a), c) pontja szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező, a Kit. 280. § (1) bekezdés 13. pontja szerinti hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolja.

(16) A (17) bekezdésben írt feltételeknek történő megfelelés esetén sem részesíthető szociális juttatásban a próbaidejét töltő munkatárs.

(17)32 A bizottság döntését a személyügyi helyettes államtitkár terjeszti fel a közigazgatási államtitkár részére. A 49. § (3) bekezdésében meghatározott szociális juttatások megadásáról, mértékéről – az illetmény-, illetve munkabérelőleg kivételével – a közigazgatási államtitkár dönt. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlő esetekben – a bizottság javaslata alapján az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

(18) Az egyes juttatásoknak a munkatársak részére történő számfejtéséről és kifizetéséről a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

53. §33 (1) A Minisztérium a munkatársai részére krízistámogatást nyújthat.

(2) A KSZ alapján igényelt támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződések megkötését a közigazgatási államtitkár döntését követően a bizottság elnöke a gazdasági helyettes államtitkárnál kezdeményezi. A támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződések elkészítését a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály végzi a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály bevonásával.

54. § (1) A közigazgatási államtitkár

a) a 49. § (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az illetmény- és munkabérelőleg kivételével – odaítéléséről a bizottság javaslata alapján,

b) a szociális és kegyeleti juttatások esetében a Minisztérium jóváhagyott elemi költségvetésében a szociális feladatok pénzügyi fedezetére elkülönített keret (a továbbiakban: szociális keret) figyelembevételével dönt.

(2) A szociális keret kezelője a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a tárgyévben felhasználható szociális keretről az elemi költségvetés jóváhagyását követően, illetve az elmúlt évben felhasznált összegről a tárgyév első bizottsági ülésén tájékoztatja a bizottságot.

39. Krízistámogatás

55. § (1) A munkatársat rászorultsága esetén kérelmére a Minisztérium visszatérítendő, a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt esetekben krízistámogatásban részesítheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető szociális támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3)34 A krízistámogatás iránti kérelmet – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a közvetlen felettes javaslatával ellátva – a 12. melléklet szerinti, „Kérelem visszatérítendő krízistámogatáshoz” című nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(5) Az adott tárgyévben a már visszatérítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

a) családjában rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény következik be, és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér kétszeresét a háztartásában, vagy

b) egyedül él, vagy

c) gyermekét egyedül neveli.

(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

a) azok a munkatársak, akik krízistámogatásban még nem részesültek, valamint

b) az olyan munkatársak, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.

(7) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(8) A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályt.

(9)35 A krízistámogatás folyósítása a szerződés megkötését követően lehetséges. A szerződéskötés során a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár jár el, a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály jogi végzettséggel rendelkező munkatársának vagy a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály hatáskörében eljáró ügyvédnek és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(10)36 A megítélt támogatás átutalásáról a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(11) A visszatérítendő szociális támogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.

(12)37 A krízistámogatás felhasználásáról a (9) bekezdés szerinti szerződésben részletezettek szerint a kérelmezőt elszámolási kötelezettség terheli.

(13)38 Illetmény- vagy munkabérelőleg juttatásban részesített dolgozó abban az esetben jogosult krízistámogatásra, ha az illetmény- vagy munkabérelőleg visszafizetésre kerül.

55/A. §39 (1) A munkatárs – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az e § szerinti szabályok szerint krízistámogatásban részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennél magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(2) A visszatérítendő krízistámogatás iránti kérelmet a 13. melléklet szerinti, „Kérelem temetéshez nyújtott krízistámogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 60 napon belül. A krízistámogatás iránti kérelemhez csatolni kell

a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,

b) a temetési költségekről – a kérelmező nevére kiállított – számla másolatát.

(3) A krízistámogatás mértéke legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg, de nem lehet több mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében foglalt összegtől magasabb összegű támogatás is adható.

(4) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(5) A krízistámogatás iránti kérelemről a bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályt.

(6) A visszatérítendő krízistámogatás folyósítása a szerződés megkötését követően lehetséges. A szerződéskötés során a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár jár el, a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály jogi végzettséggel rendelkező munkatársának vagy a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály hatáskörében eljáró ügyvédnek és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(7) A megítélt támogatás átutalásáról a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(8) Amennyiben az elhunyt szintén – a szakmai és politikai felsővezetők kivételével – a Belügyminisztérium munkatársa, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

40. Illetmény- vagy munkabérelőleg

56. § (1) A Kit. vhr. 76. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő munkatárs illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.

(2) Nem biztosítható illetményelőleg a munkatárs részére a Kit. vhr. 77. §-ában meghatározott esetekben, továbbá, ha a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság idejére.

(3) A munkatárs részére naptári évenként legfeljebb két alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője. Az illetményelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.

(4)40 Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – a 14. melléklet szerinti, „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon kell előterjeszteni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(5) A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat. Ha ilyen az igénylés indokára tekintettel nem áll rendelkezésre, az illetményelőleg folyósítását engedélyező a közvetlen felettes javaslatát veszi figyelembe.

(6) Illetményelőlegben részesíthető különösen az a munkatárs, aki

a) 30 napot meghaladóan keresőképtelen állapotban van vagy volt a kérelem benyújtását megelőző 90 nap alatt;

b) közeli hozzátartozója súlyos beteg;

c) maga vagy gyermeke 2 hónapon belül házasságot kíván kötni;

d) közeli hozzátartozóját temetteti el, feltéve hogy egyéb, a kegyeleti ellátás körébe tartozó munkáltatói támogatásban nem részesül;

e) gyermeket fogadott örökbe, gyermeke vagy unokája született a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül;

f) saját, szülője, illetve gyermeke lakása karbantartásához, felújításához, átépítéséhez, akadálymentesítéséhez kéri az illetményelőleget.

(7) Az illetményelőleg összege legfeljebb a Kit. vhr. 78. §-ában meghatározott összeg.

(8) Az illetményelőleg visszafizetési idejére a Kit. vhr. 79. §-a irányadó, azzal, hogy az igénylő munkatárs kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető. A visszafizetésnek tárgyévben meg kell történnie, az utolsó részlet a tárgyév november havi illetményből levonásra kerül.

(9) Az illetményelőleg összegét a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).

(10)41 A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a Kit. vhr. 79. § (3) bekezdése szerint esedékessé váló összeg tekintetében, amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, úgy a tartozás behajtásáról – a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály közreműködésével – a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály intézkedik. A közigazgatási államtitkár méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(11) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály feladata.

41.42

57. §

42. A közszolgálat halottjává nyilvánítás rendje

58. § (1) A Minisztérium – a közeli hozzátartozó egyetértésével – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt kormánytisztviselőt, aki a jogviszonya alatt végzett kiemelkedő munkája és példamutató magatartása alapján erre érdemes, valamint a Kit. 148. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy hozzátartozójának temetési költségeihez – a halotti anyakönyvi kivonat másolatának és a minisztérium nevére szóló, eredeti, temetési költségeket igazoló számlák bemutatásával – a költségek részben vagy egészben történő átvállalásával a minisztérium hozzájárul.

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánításról és a költségviselés mértékéről a Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) A Minisztérium nevére és címére kiállított eredeti számlát legkésőbb az elhalálozástól számított négy hónapon belül kell a Bizottság titkárságához benyújtani.

43.43

59. §

44.44

60. §

45. Családalapítási támogatás gyermek születése esetén

61. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdése szerinti esetben jogosult a gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatásra.

(2)45 Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelmet a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a 15. melléklet szerinti, „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.

45/A. 46 Gyermeknevelési támogatás

61/A. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 65. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult gyermeknevelési támogatásra.

(2) A gyermeknevelési támogatás mértéke a Kit. vhr. 65. § (4) és (5) bekezdése szerinti összegek.

(3) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet minden év március 1. és március 31. napja, illetve szeptember 1. és szeptember 30. napja között, a 16. melléklet szerinti, „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát, továbbá a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát.

(4) A kérelem elektronikus úton is benyújtható a Minisztérium által biztosított informatikai alkalmazás használatával, a szükséges mellékletek feltöltésével. Ebben az esetben a program által generált kérelmet papír alapon, aláírva is el kell juttatni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra.

(5) A kérelmezési időszak utolsó napját követő tizenöt napon belül a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály összevont kimutatást készít az érvényes kérelmet benyújtókról, illetve a folyósítható támogatások összegéről, amelyet a gazdasági helyettes államtitkár terjeszt fel jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.

(6) A benyújtott kérelmek, valamint a jóváhagyott javaslat alapján a juttatás számfejtését, folyósítását – legkésőbb a benyújtásra nyitva álló határidő leteltét követő 45 napon belül – a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály végzi.

(7) A támogatás időarányosan, a gyermek születésének időpontjától jár. A jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.

45/B. 47 Iskolakezdési támogatás

61/B. § (1) A Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra lehet jogosult az a munkatárs, aki a (2) bekezdés szerinti kérelmet az ott meghatározott határidőben benyújtja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztálynak.

(2) A kérelmet a 17. melléklet szerinti, „Iskolakezdési támogatás iránti kérelem” című nyomtatvány kitöltésével minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával kell a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály felé benyújtani.

(3) A kérelem elektronikus úton is benyújtható a Minisztérium által biztosított informatikai alkalmazás használatával, a szükséges mellékletek feltöltésével. Ebben az esetben a program által generált kérelmet papír alapon, aláírva is el kell juttatni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra.

(4) A kérelmezési időszak utolsó napját követő tizenöt napon belül a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály összevont kimutatást készít az érvényes kérelmet benyújtókról, illetve a folyósítható támogatások összegéről, amelyet a gazdasági helyettes államtitkár terjeszt fel jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.

(5) A benyújtott kérelmek, valamint a jóváhagyott javaslat alapján a juttatás számfejtését, folyósítását a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály végzi a Kit. vhr. 64. § (4) bekezdése szerinti határidők figyelembevételével.

46. 48 Egyes egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása

62. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 83. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szűrő vizsgálatokkal összefüggő költségek megtérítésére jogosult.

(2) A juttatást a munkáltató pénzbeli hozzájárulás formájában nyújtja, melynek összege kétévente, legfeljebb 100 000 Ft, amely tartalmazza a munkáltatót terhelő közterheket is. Kérelmet benyújtani részösszegek tekintetében is lehetséges, a két év az első benyújtott kérelem jóváhagyásának napjától számít.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelmet a 18. melléklet szerinti, „Egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő költségek megtérítése iránti kérelem” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a Minisztérium nevére és címére kiállított számlát, amelynek megjegyzésrovata tartalmazza a dolgozó nevét, valamint lehetőség szerint a „........... szűrővizsgálat” megnevezést.

(4) A Személyügyi Főosztály a KSZ-nek való megfelelés szempontjából a kérelmet megvizsgálja, és a Személyügyi Főosztály főosztályvezetőjének jóváhagyása esetén a kérelmet a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre és a kifizetés teljesítésére.

47. A lakhatási jellegű támogatások közös szabályai, a Lakásügyi Bizottság

63. § (1) Lakhatási jellegű támogatások a Kit. vhr. 39–43. §-ának figyelembevételével nyújthatóak.

(2) Helyi lakásügyi szerv a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály.

(3) A lakhatási jellegű támogatások végrehajtása érdekében döntéselőkészítő jogkörrel Lakásügyi Bizottság működik. A Lakásügyi Bizottság Elnöke a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály főosztályvezetője, a titkársági és ügyviteli feladatait a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály munkatársa látja el. A bizottság összetételét úgy kell megállapítani, hogy az arányban álljon a Minisztérium szervezeti felépítésével és annak létszámával. A Lakásügyi Bizottság munkájában tagként a Minisztériumnál működő reprezentatív érdekképviseleti szerv, szervek közös delegáltjának részvételét biztosítani kell. Minden tagnak csak egy szavazata lehet.

(4) A helyi lakásügyi szerv – a szakmailag előkészített – kérelmet, benyújtott pályázatot a Lakásügyi Bizottság elé terjeszti.

(5) A Lakásügyi Bizottság a kérelmeket és a pályázatokat a helyi lakásügyi szerv szakmai előterjesztése alapján tárgyalja meg, és javaslatát többségi szavazattal alakítja ki, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A helyi lakásügyi szerv a Lakásügyi Bizottság javaslatát továbbítja a közigazgatási államtitkárnak, aki a lakhatási jellegű támogatásról döntést hoz. A Lakásügyi Bizottság javaslatától eltérő döntését a közigazgatási államtitkárnak indokolnia kell.

(7) A Lakásügyi Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal tartja.

(8) A Lakásügyi Bizottság működésére vonatkozó egyéb, a KSZ-ben nem szabályozott kérdéseket a Lakásügyi Bizottság ülésén elfogadott, a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott Ügyrendben kell rögzíteni.

48. Kamatmentes kölcsön

64. § (1) Kamatmentes kölcsön a Kit. vhr. 48. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott visszatérítendő támogatás.

a) Lakásépítés: a munkatárs tulajdonába kerülő lakás építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést.

b) Lakásbővítés: a Kit. vhr. 2. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti építési tevékenység.

c) Lakás-korszerűsítés: a Kit. vhr. 2. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti tevékenység.

(2) Kamatmentes kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:

b) a munkatárs tudomásul veszi, hogy lakás építése esetén a helyi lakásügyi szerv a kamatmentes kölcsön iránti kérelem indokoltságát helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,

c) a kamatmentes kölcsönnel érintett ingatlan megfelel a méltányolható lakásigény mértékének az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve. A méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba, minden további személy esetében egy lakószobával nő,

d) munkatárs vállalja, hogy az önerőt, valamint a kamatmentes kölcsön összegét a kölcsön céljára használja fel,

e) munkatárs vállalja, hogy a helyi lakásügyi szerv a kamatmentes kölcsön iránti kérelem indokoltságát helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,

f) munkatárs vállalja, hogy kölcsönszerződést köt, és az abban foglalt kötelezettségeket teljesíti,

g) munkatárs lakástulajdonát a kamatmentes kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem ajándékozta el.

(3) Önerő:

a) a Kit. vhr. 49. § (1) bekezdésében meghatározottak,

b) készpénz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,

c) lakástakarékpénztári megtakarítás,

d) meglévő anyag,

e) vissza nem térítendő önkormányzati támogatás,

f) munkatárs és a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés,

g) munkatárs, a házastársa, az élettársa és a vele együtt költöző, együtt lakó családtagjai által a kamatmentes kölcsön benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített ingatlanának eladási ára, csökkentve

ga) a kamatmentes kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül visszafizetett vagy benyújtásakor fennálló, az eladott lakás tehermentesítésével kapcsolatos költségek, a lakást terhelő pénzintézeti hitel és

gb) az eladott lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek

összegével.

(4)50 A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a közvetlen vezető részletes indokolásával ellátva a 19. melléklet szerinti, „Kamatmentes kölcsön iránti kérelem című nyomtatvány, és mellékleteinek helyi lakásügyi szervhez történő benyújtásával kell előterjeszteni.

(5) A helyi lakásügyi szerv a Minisztérium javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ranghelyéről csak abban az esetben mondhat le, ha a kamatmentes kölcsönnel érintett lakásra a jelzálogjog bejegyzése lakáscélú állami támogatás vagy lakáscélú pénzintézeti hitel bejegyzése érdekében történik. A lemondás a munkatárs által a hitelintézettől beszerzett formanyomtatványon történik.

(6) A jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésének igazgatási szolgáltatási díját a munkáltató átvállalhatja.

(7) Ha mindkét házastárs a Minisztérium munkatársa, saját jogon mindketten kérhetnek kamatmentes kölcsönt.

(8) Kamatmentes kölcsön címen odaítélhető maximális összeg a Kit. vhr. 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összeg.

(9) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):

a) lakásépítés, lakásvásárlás esetén legfeljebb 20 év,

b) lakásbővítés esetén legfeljebb 15 év,

c) korszerűsítés esetén legfeljebb 10 év

azzal, hogy a futamidő nem nyúlhat túl az a), b), c) esetekben a munkatársra irányadó nyugdíjkorhatárnál.

(10) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a Kit. vhr. 52. § (4) bekezdése szerinti időpont.

(11) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre, a közvetlen felettes vezető javaslatára, a helyi lakásügyi szerv elnöke a törlesztést legfeljebb két évre felfüggesztheti. A felfüggesztés a futamidőt nem változtatja meg, a felfüggesztési idő elteltével a törlesztőrészletek összegét újból meg kell állapítani.

(12) A munkatárs a kamatmentes kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának benyújtásával köteles igazolni:

a) lakásvásárlás esetén – az adásvételi szerződés alapján – a teljes vételár megfizetéséről szóló okirat,

b) építés, korszerűsítés, bővítés esetén az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama alatt a munkatárs nevére kiállított, kivitelezéshez kapcsolódó számlák, valamint a bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséggel járó tevékenység esetén, az érkeztetett bejelentés vagy engedély, valamint a felelős műszaki vezető nyilatkozata az elvégzett munkálatokról azzal, hogy korszerűsítés és bővítés esetén a kamatmentes kölcsön benyújtását megelőző 6 hónapon belül, és az azt követő 12 hónapon belül a munkatárs nevére kiállított számla elfogadható.

(13) Ismételt kamatmentes kölcsön a Kit. vhr. 51. § (1) bekezdése szerint nyújtható.

(14) A kamatmentes kölcsön fennállása alatt a lakást csak a helyi lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, elcserélni vagy elajándékozni. A helyi lakásügyi szerv a hozzájárulást akkor adhatja meg, ha

a) a munkatárs vállalja, hogy a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg a még fennálló kamatmentes kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti,

b) a tulajdonjog-átruházás olyan munkatárs javára történik, aki a kamatmentes kölcsön átvállalására jogosult és a kölcsöntartozást átvállalja; az átvállalt kamatmentes kölcsön összege nem lehet több mint amennyit a kamatmentes kölcsönt átvállaló munkatárs a lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönként kaphatna; az ezt meghaladó részt, vagyis a kamatmentes kölcsön át nem vállalható részét a lakását értékesítő munkatárs köteles egy összegben megfizetni,

c) a kölcsönben részesített munkatárs a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a kölcsönszerződésben foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint – a munkatárs lakásra vonatkozó tulajdonszerzése esetén – az elidegenítési és terhelési tilalom egyidejűleg átjegyezhető.

(15) A helyi lakásügyi szerv a jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha abban az esetben is teljesülnek a kamatmentes kölcsön feltételei.

(16) Amennyiben az eladott lakás eladási ára meghaladja a megvásárolni kívánt lakás vételárát vagy építési költségét, az így keletkező árkülönbözet teljes összegét az munkatárs egyösszegű befizetés útján köteles a fennálló tartozás kiegyenlítésére (részbeni kiegyenlítésére) fordítani.

65. § (1) Vissza kell vonni a kamatmentes kölcsönt attól a munkatárstól,

a) aki a kölcsönszerződést a munkáltatóval a kölcsön nyújtásának jóváhagyását követő 3 hónapon belül nem kötötte meg,

b) aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott,

c) akinek a jogviszonya a kölcsönszerződés megkötése előtt megszűnik.

(2) A kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel kell mondani, ha a munkatárs

a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott,

b) a hitelintézettel a kölcsönszerződést a megállapított határidőben nem kötötte meg,

c) vállalt építési kötelezettségének a kölcsönszerződésben megállapított határidőben nem tett eleget, vagy az általa épített lakás nem felel meg a méltányolható lakásigénye mértékének,

d) a havi törlesztési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget,

e) jogviszonya – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – megszűnik,

f) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, használta fel,

g) nem igazolta megfelelően a felhasználást,

h) súlyos szerződésszegést követett el.

(3) A havi törlesztési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi lakásügyi szerv haladéktalanul köteles a kézhezvételtől számított 15 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani az munkatársat a nem fizetés következményeire való figyelmeztetéssel.

(4) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a kamatmentes kölcsön összegét a munkatárs változatlan havi törlesztőrészletekben fizetheti vissza, ha a munkatárs

a) szolgálati jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg,

b) szolgálati jogviszonya a munkáltató azon feladatkörének – amelyben a munkatársat foglalkoztatták – megszűnése miatt szűnt meg,

c) szolgálati jogviszonya átszervezés miatt szűnt meg,

d) szolgálati jogviszonya létszámcsökkentés miatt szűnt meg,

e) szolgálati jogviszonya a munkatársnak fel nem róható egészségi és pszichikai állapot miatti alkalmatlanság következtében szűnt meg.

(5) A kölcsönszerződés felmondására a helyi lakásügyi szerv a szerződésszegés tudomására jutásakor, a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen lejártakor, a szolgálati jogviszony megszűnése napján haladéktalanul intézkedik, a felmondásról a kölcsönt kezelő pénzintézetet írásban értesíti.

(6) A kölcsönszerződés felmondása esetén a felmondásban meghatározott időponttól számított, a Ptk. 6:48. §-a szerinti kamattal növelten köteles megfizetni a munkatárs a kölcsönt.

(7) A munkatársnak a kölcsönszerződés felmondásának kézhezvételétől számított 15 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére indokolt esetben a helyi lakásügyi szerv – a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – az egyösszegű visszafizetés határidejét egy ízben 3 hónappal meghosszabbíthatja, vagy engedélyezheti a tartozás havi részletekben történő megfizetését azzal, hogy a tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb az eredeti megállapodásban rögzített futamidő lejártánál. A részleteket úgy kell megállapítani, hogy a kamatokat is tartalmazza.

(8)51 A kölcsönszerződés felmondása esetén – amennyiben az munkatárs a tartozását a felmondás kézhezvételétől számított 15 napon belül, illetve hosszabbítás esetén annak eredménytelen leteltét követően nem fizeti meg – a helyi lakásügyi szerv kezdeményezi a tartozás bírósági úton történő behajtását a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztálynál.

(9) A kamatmentes kölcsönben részesített munkatársnak a halála esetén, az ingatlant öröklés útján megszerző házastársa, élettársa, gyermeke – írásbeli kérelemre – a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, ha vállalja a KSZ szerinti kölcsönszerződés megkötését.

(10) Kamatmentes kölcsönben részesült munkatárs szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén – írásbeli kérelemre – a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával a munkatárs házastársa, élettársa a fennálló tartozás teljesítését, változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben ő is a Minisztérium munkatársa.

(11) A munkavégzése során vagy annak következtében elhalálozott munkatárs részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozást a közigazgatási államtitkár elengedheti.

(12) A tartozás elengedése iránti, a közigazgatási államtitkárnak címzett, indokolással ellátott kérelmet a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell

a) a házassági anyakönyvi kivonat, vagy az élettársi kapcsolatot hitelt érdemlően igazoló okirat másolatát,

b) a jogerős hagyatékátadó végzés másolatát.

(13) A kérelmet a helyi lakásügyi szerv a kölcsönből fennálló tartozás összegének megjelölésével terjeszti fel a közigazgatási államtitkárnak.

(14) A vezetői döntéséről a helyi lakásügyi szerv értesíti a kérelmezőt. A fennálló kamatmentes kölcsön megszűnéséről a helyi lakásügyi szerv értesíti a folyósító pénzintézetet, valamint intézkedik a tartozás pénzügyi nyilvántartásokból történő kivezetéséről.

(15) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú munkáltatói kölcsön akkor vállalható át, ha az megfelel a KSZ-ben foglalt feltételeknek.

49. 52 Szállóelhelyezés

66. § (1)53 A Minisztérium a Kit. vhr. 55. §-a alapján szállóelhelyezést biztosít.

(1a)54 A Minisztérium a szállóférőhely tekintetében bérlőkijelölési jogkörrel rendelkezik. A szállóférőhely a beutalásra jogosult szerv fenntartásában, kezelésében van.

(2) A szállóférőhely igénybevételére valamely szállóférőhely megüresedése esetén, vagy a bérleti szerződés lejártát megelőzően a helyi lakásügyi szerv pályázati felhívást tesz közzé az Intraneten.

(3)55 A pályázatot a 20. melléklet szerinti, „Pályázat Szállóelhelyezés iránt” című nyomtatványon a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani.

(4) Szállóférőhely igénybevételére pályázatot az alábbi feltételeknek együttesen megfelelő munkatárs nyújthat be,

a) aki legalább két éve jogviszonyban áll,

b) aki, vagy akinek házastársa, élettársa nem rendelkezik lakástulajdonnal Budapesten, vagy olyan településen, amely a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény alapján a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik,

c) aki nem bérlője önkormányzati bérlakásnak,

d) aki, illetve akinek házastársa vagy élettársa korábban nem részesült kamatmentes kölcsönben.

(5) A pályázatban a munkatárs tájékoztatást ad lakóhelyéről, lakáskörülményeiről, családi állapotáról, szociális körülményeiről, a szállóférőhelyre költözők számáról, a kormányzati szolgálati jogviszonya időtartamáról, illetve arról, milyen körülmény miatt indokolt számára a szállóférőhely igénybevétele.

(6) Szállóférőhely igénybevételére kétéves, határozott időre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor.

(7) Ha a határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően a kérelmező munkatársak közül ismét a korábbi bérlő kerül kiválasztásra, akkor a bérleti szerződés – legfeljebb egy alkalommal – egy évvel meghosszabbítható.

(8) A helyi lakásügyi szerv vezetője írásban értesíti

a) a pályázót a bérlőkijelölésről vagy annak elutasításáról,

b) a beutalásra jogosult szervet a bérlőkijelölés tényéről és feltételeiről.

(9) A munkatárs a bérlőkijelölés tényéről történt értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a beutalásra jogosult szervvel, az értesítésben meghatározott feltételekkel megállapodást köt. A határidő elmulasztása esetén a kijelölés hatályát veszti.

(10) A megállapodás alapján a beutalásra jogosult szerv köteles a szállóférőhelyet a beutalt használatába adni, a beutalt pedig a szállóférőhely használatáért, továbbá a megállapodás keretében a beutalásra jogosult szerv által nyújtott szolgáltatásért használati díjat fizetni.

(11) A szállóférőhely használati díját a beutalásra jogosult szerv állapítja meg. A használati díj tárgyévi mértékéről a beutalásra jogosult szerv évente egy alkalommal írásban tájékoztatja a beutaltat.

(12) A beutalt a használati díjat havonta – hozzájárulása alapján – a használat hónapjára vonatkozó illetményéből történő munkáltatói levonással fizeti meg. Ha a használati jogviszonyt létrehozó megállapodás megkötésére vagy a használati jogviszony megszűnésére nem a hónap első, illetve utolsó napján kerül sor, a beutalt a töredék hónapban az időarányos használati díjat köteles megfizetni.

(13) A beutalásra jogosult szerv a szállóférőhelyet rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a leltári tárgyakkal együtt jegyzőkönyv szerint adja át a beutalt részére.

(14) A szállóférőhely rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha az épület központi és egyéb berendezéseinek a szállóférőhelyen és az ahhoz tartozó helyiségekben lévő részei üzemképesek.

(15) A beutalt köteles betartani a szálló házirendjét, amelynek megismerését beköltözésekor lehetővé kell tenni számára, és azt az épület gondnokánál aláírásával kell igazolnia.

(16) A beutalt a szállóférőhelyre a megállapodásban megjelölt személyen kívül más személyt nem fogadhat be, a szállóférőhely használati jogát másnak nem engedheti át.

67. § (1) Megszűnik a használati jogviszony

a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával,

b) ha a felek a megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik,

c) az arra jogosult felmondásával,

d) a beutalt vagy házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének lakásbérleti jogviszonya létesítésével vagy lakástulajdon szerzésével,

e) a beutalt jogviszonyának megszűnésével,

f) a beutalt halálával,

g) a szállóférőhely elemi csapás vagy más ok következtében történő megsemmisülésével, illetve ha az illetékes hatóság életveszély vagy egyéb ok miatt annak kiürítését rendelte el, és a beutaló szerv nem tud gondoskodni a szálló használójának elhelyezéséről.

(2) A beutalásra jogosult szerv a megállapodást írásban felmondhatja, ha

a) a beutalt a használati díjat az írásbeli felszólításban megjelölt időpontig nem fizeti meg,

b) a beutalt a megállapodásban vállalt vagy jogszabályban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti,

c) a beutalt, vagy a vele együtt lakó személy a házirend előírásait több alkalommal vagy tartósan megszegi, vagy a többi lakóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít.

(3) Nem kell a szállóférőhely használóját előzetesen felszólítani, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a beutalásra jogosult szervtől nem várható el a megállapodás fenntartása.

(4) Ha a beutalt kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik, a szállóférőhelyről legkésőbb a jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül köteles kiköltözni, és ezzel összefüggésben elszámolni.

(5) A beutalt halála esetén, a beutalt jogán a szállóférőhelyen tartózkodó személyek 30 napon belül, elhelyezési igény nélkül kötelesek a szállót elhagyni. Ez az időtartam írásbeli kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet a helyi lakásügyi szerv bírálja el.

(6) A használati jogviszony megszűnésének napjával a beutalt köteles a férőhelyet tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a részére átadott leltári tárgyakkal, felszerelésekkel együtt a beutalásra jogosult szerv részére visszaadni. A visszaadás tényét a szálló gondnoka által kiállított átadás-átvételi jegyzőkönyv bemutatásával kell igazolnia.

(7) A szállóférőhely jogcím nélküli használójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 8 napon belül, írásban kell közölni használati jogviszonyának megszűnését, és annak következményeit.

(8) A szállóférőhely kiürítése önkéntes teljesítésének hiányában a helyi lakásügyi szerv felhívására a beutalásra jogosult szerv intézkedik annak bírói úton történő érvényesítéséről.

(9) A szállóférőhely jogcím nélküli használója használati díj megfizetésére köteles. Ennek nagysága a jogcím nélküli szállóférőhely-használat kezdetétől számított 30. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó térítés kéthavi díjának megfelelő, a 60. naptól az érintett szállóférőhelyre vonatkozó térítési díj háromhavi díjának megfelelő összeg.

50. Ünnepélyes megemlékezés keretében nyújtott juttatás

68. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében a Minisztérium a tárgyévi költségvetési helyzetétől függően közreműködik a munkatársak 14 éven aluli gyermekei részére Mikulás-ünnepség szervezésében.

(2) A Mikulás-ünnepség megszervezésére minden év decemberében kerül sor, amelyen kulturális programokkal és ajándékcsomag átadásával köszöntik a gyermekeket.

V. Fejezet

A CAFETÉRIA-JUTTATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

51. A cafetéria-juttatásokra vonatkozó rendelkezések

69. § (1) Az V. fejezet célja a jogosult részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó béren kívüli juttatások biztosítása.

(2) A cafetéria juttatási rendszere a meghatározott keretösszegen és juttatási elemeken belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget.

(3) A munkatárs a Kit. 147. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére nem jogosult.

(4) A cafetéria-rendszer – meghatározott feltételekkel – a következő juttatásokat tartalmazza:

a) a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP Kártya) keretében

aa) a SZÉP Kártya szálláshely alszámlájára,

ab) a SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára,

ac) a SZÉP Kártya szabadidő alszámlájára

utalt támogatás.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben, vagy ha a jogosult jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon vagy a jogviszony megszűnésekor nettó összegben vissza kell fizetni (a továbbiakban: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg.

(6) A Minisztériumba történő áthelyezés esetén a jogosult cafetéria-juttatásra időarányosan jogosult.

(7) A részmunkaidőben foglalkoztatott munkatárs időarányos cafetéria juttatásra jogosult.

52. A cafetéria-juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása

70. § (1)56 A cafetéria-juttatás éves összege bruttó 200 000 forint/fő.

(2) Az éves keretösszeg egy naptári évben a Szabályzatban meghatározott juttatási elemek igénybevételére használható fel.

(3) A tárgyévben igénybe nem vett összeg nem vihető át a következő évre.

(4) A keretösszeget – az adott év naptári napjai számának figyelembevételével – a jogviszony, időtartamával arányosan kell megállapítani, amennyiben a munkatárs jogviszonya a tárgyévben keletkezik vagy szűnik meg.

53. A cafetéria-juttatási elemek kiválasztása

71. § (1) A cafetéria-juttatások éves keretösszegén belül választható elemek maximális összegéről és a cafetéria-juttatások igénybevételének részletes szabályairól a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály évente előzetesen – a belső informatikai hálózaton történő közzététel útján – tájékoztatja a munkatársakat.

(2)57 A munkatárs a Kit. vhr. 37. § (1) bekezdése szerinti határidőben nyilatkozik a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott cafetéria-juttatási elemekről és azok mértékéről. A Cafetéria Nyilatkozatot a Minisztérium által biztosított informatikai alkalmazáson keresztül kell megtenni. Az informatikai alkalmazáson keresztül kitöltött Cafetéria Nyilatkozatot kinyomtatva, aláírva, papír alapon kell eljuttatni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(3)58 Az a munkatárs aki a minisztériumnál év közben létesít jogviszonyt, az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatások formájáról és mértékéről. A munkatársra irányadó cafetéria-juttatások mértékéről, jogcíméről és cafetéria-elemekről a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály előzetesen tájékoztatást ad.

(4) A Cafetéria Nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztó jogosult az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott SZÉP kártya vendéglátás alszámla utalásra jogosult az időarányos kerete összegéig.

(5) A Cafetéria Nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibáján kívül elmulasztó munkatárs, az akadályoztatása megszűnését követő legfeljebb 5 munkanapon belül köteles a Cafetéria Nyilatkozatot a (2) bekezdésben meghatározott módon a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra eljuttatni.

(6) A cafetéria-juttatásokra vonatkozó választás érvényessége egy naptári évre szól.

(7) A munkatárs által fel nem használt összeg pénzben nem váltható meg.

54. Eljárás a jogviszony megszűnése esetén

72. § (1) Ha a munkatárs jogviszonya év közben szűnik meg, köteles az utolsó munkában töltött napon a részére nyújtott cafetéria-összeggel elszámolni a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon.

(2) Amennyiben a munkatárs jogviszonya időtartamával arányosan megállapított cafetéria-juttatási keretének tárgyévre vonatkozó mértéke túllépésre kerül, a különbözet a munkatárs utolsó illetményéből levonásra kerül.

(3) Amennyiben a munkatárs jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított cafetéria-juttatási keretének tárgyévre vonatkozó mértékénél kevesebbet vesz igénybe, a különbözet a munkatárs által meghatározott módon kiadásra kerül.

55. Széchenyi Pihenő Kártya

73. § (1) A Minisztérium a támogatást a megrendelt elektronikus utalvány kártyán keresztül biztosítja, elektronikus utalvány formájában. A támogatás azon alszámlára (alszámlákra) kerül utalásra, amelyet a munkatárs a (2) bekezdésben meghatározottak közül választ. A munkatárs egyszerre több alszámlára is igényelhet támogatást.

(2) A SZÉP kártya alszámlái a következők:

a) szálláshely alszámla, melyre a munkáltatói hozzájárulás összege az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékig terjedhet,

b) vendéglátás alszámla, melyre a munkáltatói hozzájárulás összege az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékig terjedhet,

c) szabadidő alszámla, melyre a munkáltatói hozzájárulás összege az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mértékig terjedhet.

A cafetéria-juttatás választott összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.

(3) A támogatás utalását a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály végzi. A támogatás utalása évente egy összegben, legkésőbb a tárgyév április hónapjáig történik. Az új belépők esetén a támogatás utalása legkésőbb a belépéstől számított 3 hónapon belül történik.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

75. §59

76. § A Kit. vhr. hatálybalépését megelőzően, a 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasítás alapján nyújtható visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatások iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

77. § A gyermeknevelési támogatásra jogosulttá vált munkatárs részére a Kit. vhr. 65. § (4) és (5) bekezdése szerinti összegnek a Kit. vhr. hatálybalépésétől vagy – ha a munkatárs gyermeke ezt követően született – a gyermek születésétől év végéig számított időarányos mértékét kell nyújtani, figyelemmel a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére. A munkatárs kérelmét a 2019. évre vonatkozóan 2019. szeptember 30. napjáig nyújthatja be, részére a megállapított támogatás 2019. november 15. napjáig kerül folyósításra.

78. § Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.

1. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz60


NYILATKOZAT
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGRŐL

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) kormánytisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályairól az alábbiakban tájékoztatom:

95. § [A kormánytisztviselőre vonatkozó együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség]
(1) Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony, ha a kormánytisztviselő hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
(2) A külpolitikáért felelős miniszter a külszolgálati hálózat és a tartós külszolgálat tekintetében, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: EU ÁK) tekintetében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól különösen indokolt esetben felmentést adhat.
(3) A kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó kormányzati igazgatási szerv illetékességi területén működik.
(4) A kormányzati igazgatási szerv és a kormányhivatal kormánytisztviselője nem lehet
a) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
b) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
c) nemzetiségi önkormányzat képviselője.
(5) A kormánytisztviselő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.
(6) A kormánytisztviselő annak létesítését megelőzően köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt.
(7) A kormánytisztviselő a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével.
(8) Az (5) és (7) bekezdés szerinti előzetes engedély kérésének elmulasztása és a (6) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel megszüntethető.
(9) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a döntésének meghozatalától számított 30 napon belül – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.
(10) A kormánytisztviselő
a) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat;
b) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy állam által alapított vagy az állam által létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állam által alapítottal, állam által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.
(11) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági, auditbizottsági tagság, amelynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.
(12) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a kormánytisztviselő és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen engedélyezi és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladja meg.
(13) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának összeférhetetlenségi ok jut a tudomására, a jogkövetkezmények megjelölésével köteles haladéktalanul írásban felszólítani a kormánytisztviselőt, hogy az összeférhetetlenséget harminc napon belül szüntesse meg (összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás). Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik.
(14) Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek szűnik meg a kormányzati szolgálati jogviszonya.”

Név:     
Születési hely, idő:     
Anyja neve:     
Munkahelye:     

1.    Kijelentem, hogy a Kit. összeférhetetlenségre vonatkozó, előzőekben hivatkozott rendelkezéseit megismertem, és az abban foglaltak tudomásulvételével az alábbiak szerint nyilatkozom: (A kívánt rész aláhúzandó.)

–    Kijelentem, hogy a Kit. 95. §-a szerinti összeférhetetlenségi ok velem szemben nem áll fenn.

–    Kijelentem, hogy velem szemben a következő összeférhetetlenségi ok áll fenn:
a)    a kormányzati szolgálati jogviszonyom létesítésével hozzátartozómmal irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülnék,

b)    helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő vagyok,

c)    pártban tisztséget viselek,

d)    gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő / felügyelő bizottsági tag vagyok,

A gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy állam által alapított vagy az állam által létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állam által alapítottal, állam által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék
igen/nem

e)    munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyom áll fenn.

Ezen jogviszony jellege:     
A jogviszony kezdete és időtartama:     
A munkahely (megbízó) neve:     
A tevékenység (munkakör) pontos megnevezése:     
A munkavégzés ideje a kormányzati szolgálati jogviszonyom munkaidejét érinti: igen/nem

Csatolom ezen jogviszonyom létesítésére vonatkozó munka-, megbízási, vállalkozási stb. szerződés / cégkivonat / egyéb okirat másolatát, és egyúttal a munkáltatói jogkör gyakorlójától kérem a jogviszonyom folytatásának engedélyezését.

2.    Tudomásul veszem, hogy amennyiben velem szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merülne fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyom fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerülnék, azt köteles vagyok haladéktalanul írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Tudomásul veszem továbbá, hogy ha az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló munkáltatói felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntetem meg, kormányzati szolgálati jogviszonyom megszűnik.


Kijelentem, hogy jelen nyilatkozat a valóságnak megfelel.


Budapest, ……………………………
…………………………………
(aláírás)

2. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz61

Tevékenység megnevezése

Mennyiségi egység

Maximálisan adható bruttó céljuttatás
(Ft/hó)

Menedzsmenti tevékenység (heti átlagosan 4 óra időráfordítás)

hónap

40 000

Menedzsmenti tevékenység (heti átlagosan 8 óra időráfordítás)

hónap

80 000

Menedzsmenti tevékenység (heti átlagosan 12 óra időráfordítás)

hónap

120 000

Menedzsmenti tevékenység (heti átlagosan 16 óra időráfordítás)

hónap

155 000

Szakmai megvalósítói és/vagy koordinációs jellegű tevékenység
(heti átlagosan 4 óra időráfordítás)

hónap

40 000

Szakmai megvalósítói és/vagy koordinációs jellegű tevékenység
(heti átlagosan 8 óra időráfordítás)

hónap

80 000

Szakmai megvalósítói és/vagy koordinációs jellegű tevékenység
(heti átlagosan 12 óra időráfordítás)

hónap

120 000

Szakmai megvalósítói és/vagy koordinációs jellegű tevékenység
(heti átlagosan 16 óra időráfordítás)

hónap

155 000

Szerzői díjak

ív (= 40 000 karakter)

128 000

Lektori díjak

ív (= 40 000 karakter)

25 500

Előadói díjak

óra

13 000

Szakértői díjak (általános)

szakértői nap

40 000

Szakértői díjak (kiemelt szakértő)

szakértői nap

65 000

3. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz62


Támogatom:
…………………………………
közigazgatási államtitkár


JAVASLAT
a Belügyminisztérium Közigazgatási Államtitkára részére

Tárgy: a Belügyminisztériumon belül a célfeladat ellátásáért felelős munkatársra, valamint a célfeladat tartalmára javaslattétel
Az alábbi tevékenységek ellátására a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 146. § (2)–(3) bekezdése alapján célfeladat-megállapítást kezdeményezek.
A célfeladat ellátására javasolt személy:     
A célfeladat pontos tárgya:     
A célfeladat teljesülése az alábbi kritériumok alapján kerül megállapításra:     
A célfeladat teljesítésének kezdő és véghatárideje:     
A célfeladat végrehajtásának teljesítéséről javaslatot tesz:     
A célfeladat teljesítésekor a célfeladatra kijelölt személynek fizetendő összeg:     
A célfeladat teljesülését alátámasztó kritériumok igazolásának, dokumentumok benyújtásának határideje:

A felsorolt tevékenységek a munkatárs munkakörének ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladják, így ezek elvégzéséhez célfeladat kijelölése indokolt.

Budapest, …………………………………
…………………………………
a feladatellátásért
felelős szervezeti egység vezetője


Ellenjegyzem:
…………………………………
Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

Budapest, …………………………………

A céljuttatás fedezete ……………………… azonosító számú, …………………… elnevezésű európai uniós projekt költségvetésében rendelkezésre áll*.

Budapest, …………………………………
…………………………………
Támogatás-koordinációs Főosztály


_____________________
* Kizárólag európai uniós projekt terhén foglalkoztatottak esetén kell kitölteni.

4. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz63


Támogatom:
…………………………………
közigazgatási államtitkár

JAVASLAT
a Belügyminisztérium Közigazgatási Államtitkára részére

Tárgy: a célfeladatok ellátására meghirdetendő pályázat szakmai tartalmára javaslattétel
Az alábbi tevékenységek ellátására a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 146. § (2)–(3) bekezdése alapján / a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 72. §-a alapján / a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 140. § (5) bekezdése alapján célfeladat megállapítására pályázat meghirdetését kezdeményezem.
A pályázattal érintett szervezetek megnevezése:
a)     
b)     
c)     
A célfeladat pontos tárgya:     
A célfeladat teljesülése az alábbi kritériumok alapján kerül megállapításra:
a)     
b)     
A célfeladat ellátáshoz szükséges végzettség, szakmai ismeretek és kompetenciák:     
A célfeladat teljesítésének határideje:     
(célfeladatonként kérjük megadni a fenti adatokat)
A célfeladat teljesülését alátámasztó kritériumok igazolásának, dokumentumok benyújtásának határideje:


Budapest, …………………………………
…………………………………
a projekt szakmai tartalmának megvalósításáért
felelős szakmai terület vezetője

A célfeladatot ellátók maximális létszáma:     
A céltevékenység teljesítésekor fizetendő céljuttatás teljes bruttó összege:     
Az európai uniós projekt megnevezése és száma:     
A projekt átfogó célja:     
…………………………………
Támogatás-koordinációs Főosztály vezetője

5. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz64

TELJESÍTÉSIGAZOLÁS

Alulírott ……………………………… mint a Belügyminisztérium …………………………… vezetője nyilatkozom, hogy (név) ………………………………… (szül.: …………………………………, a. n.: ………………………………, adóazonosító jele: …………………………………) a …………………… számú célfeladat határozatban foglaltakat ………… napig maradéktalanul/részben teljesítette, bruttó ………… Ft, azaz ………… forint céljuttatás kifizetését a részére javasolom.


A kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott célfeladat leírása:


A teljesített feladat részletes leírása:


Budapest, …………………………………

…………………………………
a megvalósításáért
felelős szakmai terület vezetője




A célfeladat teljesítését igazolom:

Budapest, …………………………………

…………………………………
Belügyminisztérium
közigazgatási államtitkár


Budapest, 20……………… hó …… nap




Készült: 1 elektronikus példányban

Kapja:

1. pld. PEF

2. pld. SZÜFO

3. pld. TKFO

4. pld. célfeladattal érintett személy

6. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz65


JEGYZŐKÖNYV
a célfeladat teljesítésének részbeni vagy teljes elmaradásáról

Alulírott ………………………………… (szül.: …………………………………, a. n.: ………………………………, adóazonosító jele: ……………………………) nyilatkozom, hogy a BM001/…………/…… számú célfeladat határozatában foglalt
a)    feladatok teljesítésétől elállok,
b)    feladatok teljesítését az előírt határidőben nem tudtam végrehajtani,
c)    feladatot részben teljesítettem.
(A megfelelő aláhúzandó.)

A teljesítés elmaradásának indoka:

Nem teljesített feladatok:



…………………………………
célfeladattal érintett személy



A teljesítés elmaradását tudomásul veszem:


Budapest, …………………………………
…………………………………
a megvalósításáért
felelős szakmai terület vezetője






Készült: 5 példányban
Kapja:
1. pld. PEF
2. pld. SZÜFO
3. pld. TKFO (amennyiben a pénzügyi forrás fejezeti kezelésű előirányzat vagy európai uniós projekt)
4. pld. szakmai terület
5. pld. célfeladattal érintett személy

7. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz66

Nyilvántartási adatlap állományba nem tartozó személyekkel kötött célfeladat kiírásáról szóló megállapodáshoz

Név:

Születési név:

Születési hely:

Születési idő:

Anyja neve:

Lakóhely (postai irányítószámmal):

Tartózkodási hely és címe (postai irányítószámmal):

Telefonszám (hálózati v. mobil):

Főállású munkahely megnevezése1:

Főállású munkahely címe:

Nyugdíjas jogviszony esetén a nyugdíj, illetve a nyugdíjjellegű ellátás formája:

Nyugdíjfolyósítási törzsszáma:

Egyéb közlendő:

Adóazonosító jele: ………………………………… TAJ száma: …………………………………

Bankszámlaszáma:     

Bankszámlát vezető pénzintézet neve:     


Nyilatkozat biztosítotti jogviszony esetén a magánnyugdíj-pénztári tagságról

1. Magánnyugdíjpénztárnak

a.    tagja vagyok

b.    nem vagyok tagja

2. Magánnyugdíjpénztár neve:     

Pénztár-azonosítója:     

3. Magánnyugdíjpénztár címe (irányítószámmal):     

4. Magánnyugdíjpénztár bankszámláját vezető pénzintézet neve (címe):     

5. Magánnyugdíjpénztár bankszámlaszáma:     


Tudomásul veszem, hogy az adatszolgáltatás és az adatok kezelése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján írásban adott hozzájárulásom alapján történik. A fenti adatok kezeléséhez hozzájárulok, és amennyiben azokban változás következik be, arról 5 munkanapon belül tájékoztatom a Belügyminisztérium Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályát.



Budapest, 20… év …………… hónap …… nap

…………………………………
aláírás



Csatolandó dokumentum: munkáltatói igazolás




____________________________

1 Főállású jogviszony a heti 36 órát elérő vagy meghaladó munkavégzéssel járó jogviszony.

8. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz67


KÉRELEM
Napi munkába járás, hazautazás költségtérítéshez*
JAVASOLOM:

…………………………………
szervezeti egység vezetője

Kérelmező neve:
Kérelmező TAJ száma:
Kérelmező adóazonosító jele:
Születési helye, ideje:
Munkahelye (szervezeti egység):
Munkavégzés helye (cím):
Lakóhelye (postai irányítószámmal):
Tartózkodási helye (postai irányítószámmal):
Kérelmező bankszámlaszáma:
Közlekedési eszköz:
a)    országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztály,
b)    elővárosi vasút (HÉV),
c)    menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjárat,
d)    menetrend szerint közlekedő hajó, komp vagy rév,
e)    saját gépjármű.
Bérlet vagy teljes árú menetjegy ára: ………… Ft
BM térít: 86% = ………… Ft
Saját gépjármű esetében: az Szja. tv.-ben adómentesen meghatározott összeg

Nyilatkozom, hogy a napi munkába járásom
a)    lakóhelyemről,
b)    tartózkodási helyemről
történik.

I. Hazautazás költségtérítése esetén

Nyilatkozom, hogy Budapest közigazgatási határán belül állandó lakóhellyel nem rendelkezem.

II. Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése esetén

a)    a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b)    a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c)    ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja (az orvosi igazolást kérjük csatolni);
d)    a munkavállalónak bölcsődei vagy óvodai ellátást igénybe vevő gyermeke van (bölcsődei, óvodai igazolást kérjük csatolni).


A költségtérítést igénylem Budapest közigazgatási határán belül is.
1.    igen
2.    nem

Munkahely és lakóhely közötti távolság oda-vissza számolva km-ben: ……… km

Kérem, a fentiek alapján részemre a munkába járással kapcsolatos költségtérítést engedélyezni szíveskedjék.

Nyilatkozom, hogy amennyiben adataimban olyan változás következik be, mely szerint költségtérítésre nem, vagy más módon vagyok jogosult, azt három munkanapon belül a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének írásban bejelentem.


Budapest, 20…………………………………

…………………………………
aláírás

Pénzügyi ellenjegyzés:

Jóváhagyás:

…………………………………

…………………………………

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

 

főosztályvezető

9. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz68


ELSZÁMOLÁS
a munkába járó dolgozók elővárosi vasút, HÉV, személyvonat, országos, regionális és elővárosi autóbusz, komp utazási költségtérítéséről

Elszámolási időszak:

20…………………-től
…………………………………………….
szervezeti egység megnevezése
20…………………-ig

Csatolva: …… db MÁV bérlet, ……. db készpénzfizetési számla, …… db VOLÁN bérlet, VOLÁN igazolás bemutatva

NÉV

Adóazonosító jel

Munkahely

Lakóhely/ Tartózkodási hely, ahonnan bejár

Az igénybe vett közlekedési eszköz neme

A lakóhely
és a munkahely közötti km-távolság (díjövezetnek megfelelően)

A bérletjegy díjazási ára
(Ft)

A dolgozót terhelő összeg (Ft)

BM-et terhelő havi hozzájárulás (Ft)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN:

 

 

 



Budapest, ………… év ………… hónap …… nap

Alulírott …………………… nyilatkozom, hogy

a) lakóhelyem

településen található, valamint a napi munkába járásom

a) lakóhelyemről*

történik.

b) tartózkodási helyem

 

b) tartózkodási helyemről*


A költségtérítés összege: ……………… Ft, ……………………… azonosító számú, …………………….. elnevezésű európai uniós projekt terhén elszámolható**.

………………………………………………
Támogatás-koordinációs Főosztály
Budapest, 20………… hó …… nap

vezető aláírása

P. H.

dolgozó aláírása










__________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
** Kizárólag európai uniós projekt terhén foglalkoztatottak esetén töltendő ki!

10. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz69

ELSZÁMOLÁS
a munkába járó dolgozók hazautazásával kapcsolatos utazási költségtérítéséről

Elszámolási időszak:

20…………………-től

20…………………-ig
…………………………………………….
szervezeti egység megnevezése

Csatolva: …… db bérlet/menetjegy.

NÉV

Adóazonosító jel

Munkahely

Lakóhely/ Tartózkodási hely, ahonnan bejár

Az igénybe vett közlekedési eszköz neme

A lakóhely
és a munkahely közötti km-távolság (díjövezetnek megfelelően)

A bérletjegy díjazási ára
(Ft)

A dolgozót terhelő összeg (Ft)

BM-et terhelő havi hozzájárulás (Ft)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN:

 

 

 



Budapest, ………… év ………… hónap …… nap

Alulírott …………………… nyilatkozom, hogy

a) lakóhelyem

településen található, valamint a napi munkába járásom

a) lakóhelyemről*

történik.

b) tartózkodási helyem

 

b) tartózkodási helyemről*




A költségtérítés összege: ……………… Ft, ……………………… azonosító számú, …………………….. elnevezésű európai uniós projekt terhén elszámolható**.


………………………………………………
Támogatás-koordinációs Főosztály
Budapest, 20………… hó …… nap

vezető aláírása

P. H.

dolgozó aláírása














__________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
** Kizárólag európai uniós projekt terhén foglalkoztatottak esetén töltendő ki!

11. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz70

ELSZÁMOLÁS
a saját gépjárművel napi munkába járó / hazautazó dolgozók utazási költségtérítéséről

Elszámolási időszak:

20…………………-től

20…………………-ig
…………………………………………….
szervezeti egység megnevezése

NÉV

Adóazonosító jel

Munkahely

Lakóhely/ Tartózkodási hely, ahonnan bejár

A lakóhely
és a munkahely/tartózkodási hely közötti km-távolság
(oda-vissza km)

Munkában töltött napok/ hazautazással érintett napok részletezése

Munkában töltött napok/ hazautazással érintett napok összesen (nap)

BM-et terhelő havi hozzájárulás
(15 Ft/km*km*nap/
9 Ft/km*km*nap)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

1.

ÖSSZESEN:

 


Budapest, ………… év ………… hónap …… nap

Alulírott …………………… nyilatkozom, hogy

a) lakóhelyem

településen található, valamint a napi munkába járásom

a) lakóhelyemről*

történik.

b) tartózkodási helyem

 

b) tartózkodási helyemről*


A költségtérítés összege: ……………… Ft, ……………………… azonosító számú, …………………… elnevezésű európai uniós projekt terhén elszámolható**.

………………………………………………
Támogatás-koordinációs Főosztály
Budapest, 20………… hó …… nap

vezető aláírása

P. H.

dolgozó aláírása


__________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
** Kizárólag európai uniós projekt terhén foglalkoztatottak esetén töltendő ki!

12. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz71

KÉRELEM visszatérítendő krízistámogatáshoz

Kérelmező neve:     
Születési helye, ideje (év, hó, nap):     
Anyja neve:     
Lakóhelye (postai irányítószámmal):     
Tartózkodási helye (postai irányítószámmal):     
Munkahely megnevezése: …………………………………………… telefon:     
Elismert szolgálati ideje összesen: ………………………………… BM és szerveinél:     
Adóazonosító jel száma: ………………………………… TAJ száma:     
Bruttó kereset: ………………………………… Nettó kereset:     
Bankszámlaszáma:     
Egyéb rendszeres jövedelme és összege (pl. nyugdíj, családi pótlék, gyerektartási díj, mellékfoglalkozás):


Vagyoni helyzete (lakás, ház, autó, telek, egyéb):     
Háztartásában együtt lakók neve, kora, jövedelme:     

A kérelem indoka:     

Csatolt igazolások:



Kijelentem, hogy a fentiekben közöltek a valóságnak megfelelnek. A kérelem elbírálásához szükséges adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Dátum: ………………………………………………
………………………………………………
aláírás




A foglalkoztató szerv vezetőjének véleményező javaslata:



Dátum: ………………………………………………
………………………………………………
aláírás

13. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz72

KÉRELEM temetéshez nyújtott krízistámogatás iránt


Kérelmező neve:     
Születési helye, ideje (év, hó, nap):     
Anyja neve:     
Lakóhelye (postai irányítószámmal):     
Tartózkodási helye (postai irányítószámmal):     
Munkahely megnevezése: ……………………………………… telefon:     
Elismert szolgálati ideje összesen: …………………………… BM és szerveinél:     
Adóazonosító jel száma: …………………………………… TAJ száma:     
Bruttó kereset: ………………………………………… Nettó kereset:     
Bankszámlaszáma:     
Egyéb rendszeres jövedelme és összege (pl. nyugdíj, családi pótlék, gyerektartási díj, mellékfoglalkozás):

Vagyoni helyzete (lakás, ház, autó, telek, egyéb):     
Háztartásában együtt lakók neve, kora, jövedelme:     

A kérelem indoka:


Csatolt igazolások: jövedelemigazolások, a halotti anyakönyvi kivonat másolata, a temetési költségekről – a kérelmező nevére kiállított – számla másolata.

Kijelentem, hogy a fentiekben közöltek a valóságnak megfelelnek. A kérelem elbírálásához szükséges adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Dátum: …………………………………
…………………………………
aláírás




A foglalkoztató szerv vezetőjének véleményező javaslata:



Dátum: …………………………………
…………………………………
aláírás

14. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz73

Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására


………………………………… Asszonynak/Úrnak
Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály
főosztályvezetője részére

Helyben

Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!

Alulírott ……………………………………; adóazonosító jel: …………………………………………; hivatali egység megnevezése: …………………………………… kérem, hogy részemre ………………… Ft összegű illetményelőleg kifizetését engedélyezni szíveskedjen.

Indokaim:     


Budapest, 20…… év ……… hó …… nap
…………………………………
a kérelmező olvasható aláírása



A kérelemben foglaltak valódiságát igazolom, a kérelem teljesítését javaslom / nem javaslom:

Budapest, 20…… év ……… hó …… nap
…………………………………
közvetlen vezető aláírása



……………… havi visszafizetés mellett ………………… Ft összegű illetményelőleget engedélyezek:

Budapest, 20…… év ……… hó …… nap
…………………………………
engedélyező aláírása



Az összeg az éves illetményelőleg-keret terhére kifizethető.
…………………………………
pénzügyi ellenjegyző

15. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz74

Kérelem
gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt


……………………………… Asszonynak/Úrnak
Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály
főosztályvezetője részére

Helyben

Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!

Alulírott (név), (adóazonosító jel), (hivatali egység megnevezése) kérem, hogy (név) nevű gyermekem születése/ örökbefogadása okán a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 63. §-a szerinti, bruttó 200 000 Ft összegű vissza nem térítendő családalapítási támogatást folyósítani szíveskedjen.

Budapest, 20…… év ……… hó …… nap
…………………………………
a kérelmező olvasható aláírása



A családalapítási támogatás folyósítását engedélyezem:

Budapest, 20…… év ……… hó …… nap
…………………………………
engedélyező aláírása



A családalapítási támogatás összegére a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll:

Budapest, 20…… év ……… hó …… nap
…………………………………
pénzügyi ellenjegyző






Melléklet: a gyermek születési anyakönyvi kivonata másolata vagy a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolata.

16. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz75

KÉRELEM gyereknevelési támogatás iránt


Kérelmező neve:     
Születési helye, ideje (év, hó, nap):     
Anyja neve:     
Lakóhelye (postai irányítószámmal):     
Tartózkodási helye (postai irányítószámmal):     
Munkahely (szervezeti egység) megnevezése:     
Adóazonosító jel: ……………………………………… TAJ száma:     
Bankszámlaszáma:     
Egyedülálló: igen/nem
Jogviszony létrejöttének dátuma:     
Jogviszony megszűnésének dátuma:     
Gyermekek száma: ………
–    ebből tanulói jogviszonnyal rendelkezők száma: ………
–    ebből fogyatékkal élő gyermekek száma: ………

Csatolt igazolások: a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló irata, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolata, továbbá a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló irat.

Kijelentem, hogy a fentiekben közöltek a valóságnak megfelelnek, továbbá hogy gyermeke(i)met saját háztartásomban nevelem. A kérelem elbírálásához szükséges adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Tudomásul veszem, hogy a juttatás a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdése alapján időarányosan jár. Jogviszonyom évközi megszűnése esetén a jogosulatlanul igénybe vett összeg illetményemből történő levonásához hozzájárulok.



Dátum: …………………………………
…………………………………
aláírás

17. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz76

KÉRELEM iskolakezdési támogatás iránt


Kérelmező neve:     
Születési helye, ideje (év, hó, nap):     
Anyja neve:     
Lakóhelye (postai irányítószámmal):     
Tartózkodási helye (postai irányítószámmal):     
Munkahely (szervezeti egység) megnevezése:     
Adóazonosító jel: …………………………………… TAJ száma:     
Bankszámlaszáma:     
Tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek(ek) száma:     

Kijelentem, hogy a fentiekben közöltek a valóságnak megfelelnek, továbbá hogy gyermeke(i)met saját háztartásomban nevelem. A kérelem elbírálásához szükséges adataim kezeléséhez hozzájárulok.


Dátum: …………………………………
…………………………………
aláírás














Melléklet: gyermek(ek) tanulói jogviszonyának fennállását igazoló irat.

18. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz77

KÉRELEM
egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő költségek megtérítése iránt


………………………………… Asszonynak/Úrnak
Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály
főosztályvezetője részére

Helyben

Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!

Alulírott (név), (adóazonosító jel), (hivatali egység megnevezése) kérem, hogy a(z) …………………… egészségügyi szűrővizsgálattal kapcsolatban felmerült költségeimet, a mellékelt számla alapján részemre megtéríteni szíveskedjen.

Budapest, 20…… év ……… hó …… nap
………………………………………
a kérelmező olvasható aláírása



Az egészségügyi szűrővizsgálattal kapcsolatos támogatás folyósítását támogatom:
………………………………………
Személyügyi Főosztály

Budapest, 20…… év ……… hó …… nap



Az egészségügyi szűrővizsgálattal kapcsolatos támogatásra a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll:
………………………………………
pénzügyi ellenjegyzés
Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

Budapest, 20…… év ……… hó …… nap

19. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz78

Kamatmentes kölcsön iránti kérelem

1. Kérelmező adatai

Neve:     

Leánykori neve:     

Anyja neve:     

Születési helye, ideje: ……………………, ……… év ……………… hó …… nap

Személyi azonosítója:     

Személyazonosító igazolvány száma:     

Adóazonosító jele:     

Beosztása:     

Munkahelye (szervezeti egység):     

Munkahelyi, mobiltelefonszáma:     

Értesítési címe:     

Szolgálati jogviszony kezdete: ……… év ……………… hó …… nap

Családi állapota:     

Irányadó nyugdíjkorhatár: ……………… életkor ………… 20…… évben …………………….

2. Házastárs/élettárs adatai

Neve, leánykori neve:     

Születési helye, ideje: ……………………, ……… év ……………… hó …… nap

Anyja neve:     

Munkahelye: ………………………………………………………, telefonszáma:     

3. Kérelmezővel együtt lakó személyek

név:

születési év, hó, nap:

rokonsági fok:

4. Kérelmezővel együtt költöző személyek

név:

bentlakás jogcíme

rokonsági fok:

születési év, hó, nap:

5. A támogatási kérelemmel érintett lakás …… fő elhelyezését fogja szolgálni (vállalt gyermekkel együtt).

6. Kérelmező és házastársa/élettársa (együtt költöző családtagja) lakóhelye (cím, irányítószám, helyrajzi szám):


A lakás használatának jogcíme:     

7. Kérelmező és házastársa/élettársa (együtt költöző családtagja) tartózkodási helye (cím, irányítószám, helyrajzi szám):



A tartózkodási hely használatának jogcíme:     

Belügyi rendelkezésű lakás esetén a bérleti jogviszony időtartama:


Kérelmező házastársának/élettársának, gyermekeinek, együtt költöző családtagjai tartózkodási helyének lakásadatai, szobaszám:

8. A kölcsön célja:

a) Lakásvásárlás

Lakás vételára: …………… Ft

b) Lakásépítés

Költségvetés összege: …………… Ft

c) Lakás-korszerűsítés

Költségvetés összege: …………… Ft

d) Lakásbővítés

Költségvetés összege: …………… Ft

9. A kért munkáltatói kölcsön összege: …………… Ft, azaz ………………………… forint.

10. A kölcsönkérelemmel érintett lakás címe, helyrajzi száma:

11. A támogatási kérelem indoklása, szociális és lakáskörülmények leírása:

12. Lakásmegoldás pénzügyi fedezete:

– visszaadott bérlakásért kapott térítési összeg:      Ft

– lakás eladásából származó összeg (adásvételi szerződéssel igazolt):      Ft

– állami támogatás:      Ft

– önkormányzati támogatás:      Ft

– házastárs munkáltatói kölcsöne:      Ft

– pénzintézeti hitel:      Ft

pénzintézet megnevezése:     

hitel összege: …………………………………… lejárata:     

a törlesztés havi részlete:     

a kölcsön biztosítéka:     

– igényelt munkáltatói kölcsön összege:      Ft

– önerő (30%):      Ft

13. Alulírott kijelentem, hogy korábban munkáltatói kölcsönben részesültem / nem részesültem,

a ………… évben, …………… összegben,      célra,

a(z)      című, helyrajzi számú lakáshoz.

A kölcsön megszűnt ………… évben.

A kölcsön részleteinek törlesztésével nem estem késedelembe / késedelembe estem.

14. Alulírott kijelentem, hogy (a megfelelő jelölendő)

a) nekem, házastársamnak, élettársamnak, kiskorú gyermekemnek, együtt költöző családtagjaimnak (korszerűsítés, bővítés esetén a korszerűsíteni, bővíteni, kívánt ingatlanon kívül) lakástulajdonunk nincs,

b) meglévő lakásom értékesítem az újabb lakás szerzése érdekében:

lakás címe, helyrajzi száma: …………………………………………

c) nekem, házastársamnak, élettársamnak, kiskorú gyermekemnek, együtt költöző családtagjaimnak együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányadunk van olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonunkba:

lakás címe, helyrajzi száma: …………………………………………

d) tulajdonomban lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte:

lakás címe, helyrajzi száma: …………………………………………

e) tulajdonomban lévő lakás, melynek tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szereztem meg, és a haszonélvező a lakásban lakik:

lakás címe, helyrajzi száma: …………………………………………

15. Nyilatkozom, hogy

a) a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti adósságrendezési eljárásban adósként, adóstársként nem szerepelek,

b) a kormányzati szolgálati jogviszonyom a kamatmentes kölcsön visszafizetéséig fenntartom,

c) hozzájárulok, hogy a Belügyminisztérium javára a kölcsönnel érintett ingatlanra a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakásvásárlás, lakásépítés, továbbá egymillió forint összeget elérő vagy meghaladó bővítés, korszerűsítés esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

d) a kölcsönnel érintett ingatlanra lakásbiztosítást kötök, melynek kedvezményezettje a kölcsönösszeg erejéig a Belügyminisztérium,

e) nem állok fegyelmi büntetés hatálya alatt, ellenem fegyelmi vagy büntetőeljárás nincs folyamatban.

16. Tudomásul veszem, hogy a kölcsönkérelemben és mellékleteiben közölt adatokért büntetőjogi, fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozom.

17. Tudomásul veszem, hogy a kölcsönkérelemben és mellékleteiben bekövetkezett változást 8 munkanapon belül bejelentem.



Kelt: ………………………………

………………………………
kérelmező aláírása




A kérelemhez csatolandó

–    a kérelmező, házastársa, valamint vele együtt költöző családtagoknak a kérelem benyújtását megelőző havi bruttó jövedelméről szóló igazolása;

–    szolgálatijogviszony-igazolás;

–    a kölcsönnel érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi, hiteles tulajdoni lap másolata;

–     lakcímkártya- és személyazonosító igazolvány másolatok;

–    a kölcsön céljának megfelelő iratok, okmányok (a helyi lakásügyi szerv tájékoztatása szerint).


A munkahelyi közvetlen felettes vezető előzetes írásbeli véleménye:










Kelt: ………………………………

………………………………
név, beosztás, aláírás

20. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz79

PÁLYÁZAT

Szállóelhelyezés iránt



A(z)      pályázati kiírásra


A pályázó adatai

Neve:     

Leánykori neve:     

Anyja neve:     

Születési helye, ideje: ……………………, ……… év ……………… hó …… nap

Személyi azonosítója:     

Személyazonosító igazolvány száma:     

Adóazonosító jele:     

Beosztása:     

Munkahelye (szervezeti egység):     

Munkahelyi, mobiltelefonszáma:     

Értesítési címe:     

Szolgálati jogviszony kezdete: ……… év ……………… hó …… nap

Családi állapota:     

1. Házastárs/élettárs adatai

Neve, leánykori neve:     

Születési helye, ideje: ……………………, ……… év ……………… hó …… nap

Anyja neve:     

Munkahelye: ………………………………………………………, telefonszáma:     

2. Pályázóval együtt lakó személyek

név:

születési év, hó, nap:

rokonsági fok:

3. Pályázóval együtt költöző személyek

név:

bentlakás jogcíme:

rokonsági fok:

születési év, hó, nap:

4. A szállóférőhely …… fő elhelyezését fogja szolgálni.

5. Pályázó és házastársa/élettársa (együtt költöző családtagja) lakóhelye (cím, irányítószám, helyrajzi szám):


A lakás használatának jogcíme:     

6. Kérelmező és házastársa/élettársa (együtt költöző családtagja) tartózkodási helye (cím, irányítószám, helyrajzi szám):



A tartózkodási hely használatának jogcíme:     


Nyilatkozom, hogy

a) én, házastársam, élettársam nem rendelkezünk lakástulajdonnal Budapesten vagy olyan településen, amely a budapesti agglomeráció területrendezési tervét meghatározó törvény alapján a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik,

b) nem vagyok bérlője önkormányzati bérlakásnak,

c) én, házastársam, élettársam korábban nem részesültünk kamatmentes kölcsönben.


Pályázat indokolása (lakáskörülmények, családi állapot, szociális körülmények, milyen körülmények indokolják a szállóelhelyezést):








Nyilatkozom, hogy a pályázatom elbírálását befolyásoló változásokat 3 napon belül a helyi lakásügyi szervnek bejelentem.


………………………………, ……… év ……………… hó …… nap

……………………………………
kérelmező aláírása


A munkahelyi közvetlen felettes vezető előzetes írásbeli véleménye:






Kelt: …………………………………

……………………………………
név, beosztás, aláírás



A pályázathoz csatolandó

–    szolgálatijogviszony-igazolás;

–    a kérelmező, házastársa, valamint vele együtt költöző családtagoknak a kérelem benyújtását megelőző havi bruttó jövedelméről szóló igazolása;

–    lakcímkártya-másolatok.

21. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz80

22. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz81

23. melléklet a 2/2019. (IX. 12.) BM KÁT utasításhoz82

1

Az 1. § (2) bekezdés a) pontja a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

2

Az 1. § (2) bekezdés c) pontja a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (5) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

4

A 2. § (1) bekezdése a 3/2020. (XI. 5.) BM KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 8. § (5) bekezdését az 1/2020. (III. 25.) BM KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.

6

A 12. § (1) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

7

A 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

8

A 25. § a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

9

A 28. § (2) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

10

A 28. § (3) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

11

A 28. § (4) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

12

A 29. § (1) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

13

A 36. § (3) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

14

A 36. § (4) bekezdését a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 42. § (9) bekezdése az 1/2021. (V. 6.) BM KÁT utasítás 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 46. § (3) bekezdését a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 4. §-a iktatta be.

17

A 46. § (4) bekezdését a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 4. §-a iktatta be.

18

A 46. § (5) bekezdését a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 4. §-a iktatta be.

19

A 46. § (6) bekezdését a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 4. §-a iktatta be.

20

A 46. § (7) bekezdését a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 4. §-a iktatta be.

21

A 48. § a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

22

A 49. § (3) bekezdés c) pontja a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

23

A 49. § (3) bekezdés d) pontját a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

24

A 49. § (3) bekezdés e) pontját a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 49. § (4) bekezdés a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.

26

A 36. alcím (50. §) a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

27

Az 52. § (4) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

28

Az 52. § (9) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

29

Az 52. § (10) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

30

Az 52. § (12) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

31

Az 52. § (15) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

32

Az 52. § (17) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

33

Az 53. § a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 9. §-ával megállapított szöveg.

34

Az 55. § (3) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

35

Az 55. § (9) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

36

Az 55. § (10) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

37

Az 55. § (12) bekezdését a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 10. § (2) bekezdése iktatta be.

38

Az 55. § (13) bekezdését a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 10. § (2) bekezdése iktatta be.

39

Az 55/A. §-t a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 11. §-a iktatta be.

40

Az 56. § (4) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

41

Az 56. § (10) bekezdése az 1/2021. (V. 6.) BM KÁT utasítás 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 41. alcímet (57. §) a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

43

A 43. alcímet (59. §) a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

44

A 44. alcímet (60. §) a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

45

A 61. § (2) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

46

A 45/A. alcímet (61/A. §) a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 12. §-a iktatta be.

47

A 45/B. alcímet (61/B. §) a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 13. §-a iktatta be.

48

A 46. alcím (62. §) a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 14. §-ával megállapított szöveg.

49

A 64. § (2) bekezdés a) pontja a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

50

A 64. § (4) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

51

A 65. § (8) bekezdése az 1/2021. (V. 6.) BM KÁT utasítás 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.

52

A 49. alcím címe a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 15. §-ával megállapított szöveg.

53

A 66. § (1) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 66. § (1a) bekezdését a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 16. § (2) bekezdése iktatta be.

55

A 66. § (3) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

56

A 70. § (1) bekezdése a 2/2020. (V. 15.) BM KÁT utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

57

A 71. § (2) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

58

A 71. § (3) bekezdése a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 18. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

59

A 75. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

60

Az 1. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

61

A 2. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

62

A 3. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A 4. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

64

Az 5. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

65

A 6. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 7. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

67

A 8. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

68

A 9. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 10. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

70

A 11. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

71

A 12. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

72

A 13. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.

73

A 14. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

74

A 15. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A 11. melléklet a 2/2021. (X. 16.) BM KÁT utasítás 17. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

76

A 17. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

77

A 18. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.

78

A 19. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.

79

A 20. melléklet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 17. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

80

A 21. mellékletet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

81

A 22. mellékletet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

82

A 23. mellékletet a 2/2021. (X. 14.) BM KÁT utasítás 19. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére