2/2019. (XII. 19.) OIF utasítás
2/2019. (XII. 19.) OIF utasítás
az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság normaalkotási szabályzatáról1
2021.01.01.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (2a) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2019. (X. 17.) OIF utasítás 9. § b) pontjában foglaltakra figyelemmel, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság normaalkotási szabályainak meghatározása érdekében kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Jelen utasítás (a továbbiakban: utasítás) hatálya kiterjed az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) Központi Hivatalára és regionális igazgatóságaira.
2. Az utasításban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a főigazgató és norma kiadására jogosult más vezető által kiadott norma kiadására, módosítására és hatályon kívül helyezésére.
II. FEJEZET
A NORMAFAJTÁK, A NORMAALKOTÁSRA JOGOSULTAK
3. Az utasítás alkalmazásában norma
a) a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközként kiadott normatív utasítás,
b) a főigazgató és a Főigazgatóság ezen utasításban normaalkotásra feljogosított más vezetője által kiadott
ba) intézkedés,
bb) ügyrend,
bc) szervezési rendelkezés,
bd) módszertani útmutató [a ba)–bd) alpontok együttesen: belső rendelkezések].
4. Belső rendelkezésben kizárólag a Főigazgatóság szervezeti egységeinek működése és a beosztott személyi állomány tevékenysége szabályozható. A belső rendelkezés nem érinthet jogalkotási tárgyat, nem lehet ellentétes jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel és nem ismételheti meg azok rendelkezéseit.
5. A norma végrehajtására alacsonyabb szintű norma csak akkor adható ki, ha arra az alaprendelkezés kifejezetten felhatalmazást ad.
1. Intézkedés
6. Intézkedésben kell megállapítani egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai vagy eljárási szabályait, ideértve a szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének normatív szabályozást igénylő kérdéseit is, amennyiben azokat jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy szervezeti és működési szabályzat nem rendezi. A gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok kiadása minden esetben intézkedésben történik.
7. Intézkedés kiadására a főigazgató jogosult, a gazdálkodási szabályzatok esetében a gazdasági főigazgató-helyettes együttes aláírásával.
2. Ügyrend
8. Ügyrendben kell szabályozni a Főigazgatóság Központi Hivatala és a regionális igazgatóságok szervezeti egységei működésének részletes szabályait, amennyiben azokat jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy a szervezeti és működési szabályzat nem szabályozza. A gazdasági szervezetnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő ügyrenddel kell rendelkeznie.
9. Ügyrend kiadására – a főigazgató jóváhagyásával – az általános főigazgató-helyettes, a gazdasági főigazgató-helyettes, a regionális igazgatóság igazgatója, valamint a Főigazgatóság Központi Hivatalának igazgatói, főosztályvezetői és önálló osztályainak vezetői jogosultak.
3. Szervezési rendelkezés
10. Szervezési rendelkezésben kell megállapítani a regionális igazgatóság és a Főigazgatóság Központi Hivatalának szervezeti egységeire, beosztott személyi állományára kiterjedő hatállyal a 6. pontban foglalt tevékenységek, a működési rend szabályait, amennyiben azokat jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső norma nem szabályozza.
11. Szervezési rendelkezés kiadására – a főigazgató jóváhagyásával – az általános főigazgató-helyettes, a gazdasági főigazgató-helyettes, a Főigazgatóság Központi Hivatalának igazgatói, főosztályvezetői, önálló osztályainak vezetői és a regionális igazgatóság igazgatója jogosultak.
4. Módszertani útmutató
12. Módszertani útmutató adható ki a Főigazgatóság állományának a vonatkozó jogszabályokkal összhangban lévő, egységes feladatellátásának biztosítása érdekében.
13. Módszertani útmutató kiadására a főigazgató, valamint az irányítói feladatkörükbe tartozó kérdésekben a Főigazgatóság Központi Hivatalának vezetői jogosultak.
III. FEJEZET
A NORMAALKOTÁS FOLYAMATA
5. A normatervezet előkészítése
14. A normaalkotás előkészítéséért, a normatervezet szövegszerű összeállításáért a szabályozás tárgya szerinti feladatkörrel rendelkező szervezeti egység vezetője vagy a szabályozás előkészítésére kötelezett szervezeti egység vezetője felelős.
15. Szabályozási igény észlelése esetén a Főigazgatóság állományának tagja közvetlen elöljáróján keresztül a szolgálati út betartásával normaalkotást a szabályozás tárgyát érintően feladatkörrel rendelkező egységnél jogosult kezdeményezni.
16. Ha a szabályozásban több szervezeti egység is érintett, az előkészítés során az érintettek egymással együttműködve, folyamatosan egyeztetve kötelesek eljárni. Ilyen esetben az előkészítéssel kapcsolatos szervezési feladatokat a normaalkotást kezdeményező szervezeti egység, amennyiben a kezdeményezés nem az érintett szervezeti egységek valamelyikétől származott, a kezdeményező által megkeresett szakterület végzi.
17.2 Az előkészítő szervezeti egység vezetője a koordinációt megelőzően is tájékoztatást kérhet az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály esetleges jogi javaslatairól.
18.3 A normatervezetet az azt előkészítő szervezeti egység vezetője a koordináció lebonyolítása céljából a szolgálati út betartásával elektronikus úton megküldi az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály vezetőjének.
19.4 Amennyiben a normatervezet a 15. pontban vagy a 17. pontban foglaltak alapján más szervezeti egységgel történt egyeztetés alapján került előkészítésre, ennek tényéről, valamint amennyiben az előkészítés során az érintett szervezeti egységek között vitás kérdés maradt fenn, az eltérő vélemények jelzésével az előkészítő szervezeti egység vezetője a tervezet megküldésével egyidejűleg tájékoztatja az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály vezetőjét.
20.5 A normatervezet koordinációra való alkalmasságáról az az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály vezetője dönt. A tervezet koordinációra való alkalmatlansága esetén az az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály vezetője álláspontja indokolásával egyidejűleg a tervezetet átdolgozásra visszaküldi az előkészítő szervezeti egység vezetőjének.
6. A normatervezet koordinációja és véleményezése
21.6 Az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály vezetője megfelelő határidő tűzésével gondoskodik a szövegszerű normatervezetnek a szakmailag érintett szervezeti egységek részére történő megküldésére az érintett szervezeti egységek tervezettel kapcsolatos szakmai álláspontjának megismerése érdekében.
22. Indokolt esetben – így különösen a normatervezet rövid terjedelmére tekintettel vagy egyetlen szervezeti egységet érintő szabályozás esetében – a normatervezet koordinációja mellőzhető.
23.7 Az az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály – szükség esetén az előkészítő szervezeti egység bevonásával – dönt a koordináció során a véleményező szervezeti egységektől érkező észrevételek elfogadhatóságáról, és gondoskodik a normatervezet módosításáról. Az egyes szervezeti egységek álláspontjának különbözősége esetén az érintett szervezeti egységek bevonásával az az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály további egyeztetést kezdeményezhet.
24.8 Ha a normatervezet tartalma a beérkezett észrevételekre tekintettel az első koordinációra megküldött tervezethez képest jelentős mértékben megváltozott, az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály vezetője gondoskodik a normatervezet ismételt koordinációra bocsátásáról.
25. Az egyeztetéseket követően fennmaradt vitás kérdésekben az érintett szervezeti egységek vezetői közös elöljárójuk döntését kérik.
26.9 Amennyiben a normatervezet tárgyára tekintettel a Magyar Rendvédelmi Kar véleményének vagy az irányító miniszter jóváhagyásának kikérése szükséges, annak beszerzéséről a főigazgató az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály útján gondoskodik.
7. Felterjesztés
27.10 A norma végleges tervezetét az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály vezetője kiadmányozásra vagy jóváhagyásra felterjeszti a főigazgató részére.
8. Kiadmányozás
28. A norma kiadmányozására a normaalkotásra jogosult vezető, távollétében vagy akadályoztatása esetén a szervezetszerű helyettese jogosult.
9. Közzététel
29.11 A főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközként kiadott normatív utasítás Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály vezetője intézkedik.
30. A belső rendelkezések közzététele – a típus és a kiadás éve szerint elkülönítve – a Főigazgatóság Intranetes felületén történik. A főigazgatói intézkedések esetében elkülönítve kell biztosítani a hatályos és az összes kiadott főigazgató intézkedés, valamint a nem hitelesen közzétett egységes szerkezetbe foglalt intézkedések elérhetőségét.
31. A belső rendelkezés közzététele érdekében a főigazgató által kiadmányozott belső rendelkezés esetében a Főigazgatói Titkárság vezetője, a jelen utasításban normaalkotásra feljogosított más vezető esetében a belső rendelkezést kiadmányozó vezető a belső rendelkezés aláírását követő három munkanapon belül megküldi a belső rendelkezés hiteles szövegét az Informatikai Főosztály részére. Amennyiben a kiadott belső rendelkezés hatályon kívül helyezésről rendelkezik, az Informatikai Főosztály az érintett vezető jelzése alapján a közzététellel egyidejűleg a hatályon kívül helyezett belső rendelkezés Intranetes felületről történő törléséről is gondoskodik.
10. A normák ismertetése
32. A szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni a normák érintett személyi állománnyal történő megismertetéséről.
33. A 32. pontban foglaltak végrehajtása érdekében
a) a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközként kiadott normatív utasítás esetében a Hivatalos Értesítőben történő közzétételt követően, valamint a főigazgató által kiadmányozott belső rendelkezés esetén a Főigazgatói Titkárság vezetője,
b) a Főigazgatóság ezen utasításban normaalkotásra feljogosított más vezetője által kiadmányozott norma esetén a kiadmányozó vezető
gondoskodik a norma érintett vezetők részére történő továbbításáról.
IV. FEJEZET
A NORMA MÓDOSÍTÁSA ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE
34. A norma módosítására és hatályon kívül helyezésére a normaalkotásra meghatározott rendelkezések megfelelően irányadók.
35. Új szabályozási igény esetén az érintett tárgykört már szabályozó norma módosítását kell elvégezni, új norma csak abban az esetben alkotható, ha még nincs az adott tárgykört érintő megfelelő norma.
36. A norma átfogó jellegű módosítási igénye esetén a módosítani kívánt normát hatályon kívül kell helyezni, és új normát kell kiadni.
37. A módosító normában használt fogalmaknak, kifejezéseknek összhangban kell lenniük a módosított belső rendelkezés fogalmaival, kifejezéseivel és szóhasználatával.
38. Belső rendelkezést a főigazgató, az adott belső rendelkezést kiadó vezető vagy közvetlen vezetője által kiadott belső rendelkezés módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül. A kizárólag határozott időpontban vagy határozott időtartamon belül végrehajtandó feladatot tartalmazó belső rendelkezés záró részében meg kell jelölni a hatályvesztés konkrét időpontját.
39. Egy belső rendelkezés több belső rendelkezést akkor módosíthat, ha azok azonos szabályozási tárgykörbe tartoznak.
39/A.12 A Főigazgatóság szervezeti felépítésének változása esetén a korábban kiadott belső rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzatban rögzített feladatkör-megosztás figyelembevételével megfelelően alkalmazni kell.
40. A módosító rendelkezés és a kizárólag módosító rendelkezést tartalmazó belső rendelkezés a módosítás hatálybalépését követően hatályát veszti, annak hatályon kívül helyezéséről külön belső rendelkezésben nem kell rendelkezni.
V. FEJEZET
A BELSŐ RENDELKEZÉSEK NYILVÁNTARTÁSA
41. A főigazgató által kiadmányozott norma eredeti példányának megőrzéséről a Főigazgatói Titkárság gondoskodik. A jelen utasításban normaalkotásra felhatalmazott más vezető által kiadmányozott norma eredeti példányának irattározásáról és megőrzéséről az érintett szervezeti egység gondoskodik.
42. A főigazgató által kiadmányozott belső rendelkezésekről a Főigazgatói Titkárság nyilvántartást vezet, mely a hatályos belső rendelkezések címjegyzékét és a hatálytalan belső rendelkezések címjegyzékét is tartalmazza.
43. Főigazgatói jóváhagyáshoz kötött norma esetében a jóváhagyást követően a Főigazgatói Titkárság a jóváhagyott norma eredeti példányát megküldi a normaalkotásra jogosult vezető részére.
44. A jelen utasításban normaalkotásra felhatalmazott más vezető által kiadmányozott normák címjegyzékének nyilvántartása az érintett szervezeti egység vezetőjének feladata.
VI. FEJEZET
A BELSŐ RENDELKEZÉSEK SZERKESZTÉSÉNEK SZABÁLYAI
11. A belső rendelkezés tartalmának tagolása
45. A belső rendelkezést az érintett szervezeti egység a Mellékletben meghatározott minta szerinti formában készíti elő.
46. A belső rendelkezés megjelölése tartalmazza a kiadásra jogosult vezető megnevezését, a kiadás évszámával tört arab sorszámot, a belső rendelkezés típusának megnevezését. A belső rendelkezés címében a tárgyat röviden úgy kell megjelölni, hogy az a belső rendelkezést más belső rendelkezéstől egyértelműen elhatárolja.
47. A belső rendelkezést az áttekinthetőség érdekében megfelelően tagolni kell, a belső rendelkezés terjedelmétől függően fejezetekre, a fejezeten belül alcímmel megjelölt egységekre, azokon belül pontokra és alpontokra tagolható.
48. A belső rendelkezés egységein belüli rendelkezésekben a felsorolásokat olyan megjelöléssel kell ellátni, hogy az lehetővé tegye a normahelyre való pontos, egyértelmű hivatkozást.
49. A belső rendelkezés az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja:
a) bevezető rész;
b) általános rendelkezések;
c) részletes rendelkezések;
d) záró rendelkezések.
50. A bevezető rész – szükség esetén – a vonatkozó rendelkezés pontos megjelölésével utal a belső rendelkezés kiadására felhatalmazást adó magasabb szintű normára. Végrehajtási belső rendelkezés esetén a bevezető rész tartalmazza a végrehajtandó jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz megjelölését. A bevezető részt szerkezeti egységeken kívüli szövegként kell megjeleníteni.
51. Az általános rendelkezések tartalmazzák a belső rendelkezés hatályára vonatkozó rendelkezéseket és – szükség esetén – az értelmező rendelkezéseket.
52. A részletes rendelkezések a norma jellegétől függően jogokat és kötelezettségeket, feladatokat, eljárási szabályokat, szervezeti felépítést határozhatnak meg.
53. A záró rendelkezések között kell rögzíteni különösen
a) a hatályba léptető rendelkezéseket;
b) határozott időre, meghatározott feladat végrehajtására kiadott vagy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó norma esetén a naptári nap megjelölésével vagy más alkalmas módon a belső rendelkezés vagy annak egyes rendelkezései hatályvesztésének időpontját;
c) más belső rendelkezés módosítását, hatályon kívül helyezését;
d) az ismertetéssel, közzététellel kapcsolatos rendelkezéseket.
12. A belső rendelkezés tartalmának megszövegezése
54. A belső rendelkezést a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen, jelen idejű kijelentő mondattal kell megfogalmazni.
55. Az egységes szóhasználat biztosítása érdekében ugyanannak a jogi fogalomnak a megjelölésére csak ugyanaz a kifejezés használható. A megfogalmazásnál figyelemmel kell lenni a szabályozási tárgykört érintő jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy más normában alkalmazott kifejezés használatára.
56. Az azonos vagy hasonló tárgyú rendelkezéseket lehetőleg ugyanabba a belső rendelkezésbe kell foglalni.
VII. FEJEZET
A MINŐSÍTETT ADATOT TARTALMAZÓ NORMÁRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK
57. Jelen utasítás rendelkezéseit a minősített adatot tartalmazó normára (utasítás, főigazgatói intézkedés) az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
58. Ha az előkészítendő norma minősített adatot tartalmaz, úgy annak előkészítésétől a kiadmányozásig a minősített adatok védelméről szóló előírások figyelembevételével kell eljárni.
59.13 Minősített adatot tartalmazó norma kiadásának igényét a főigazgató irányába kell jelezni, a norma előkészítésére a főigazgató ad utasítást. A minősített adatot tartalmazó normát az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály készíti elő. Az Igazgatási és Iratkezelési Főosztály a tervezet koordinációja során a tervezetet kizárólag a főigazgató által kijelölt személyek irányába küldi meg.
60. A minősített adatot tartalmazó norma közzététele a minősítő által meghatározott elosztóban jelölt szervezeti egységek vezetői részére történő elosztással történik.
61. A minősített adatot tartalmazó normára vonatkozó adatokat elkülönített nyilvántartásban kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a minősítési jelölést, a minősítő nevét, rendfokozatát, a minősítés érvényességi idejét, a minősítés megszüntetése esetén annak időpontját és a fennálló minősítést.
62. Minősített adatot tartalmazó norma hatályon kívül helyezése esetén a benne szereplő adatokat – függetlenül a minősítéstől és a korábbi felülvizsgálattól eltelt időtartamtól – soron kívül felül kell vizsgálni.
VIII. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS
63. Ha a szabályozás tárgya együttműködő társszerv tevékenységi körét vagy hatáskörét is érinti, együttes intézkedés kiadását kell kezdeményezni. Az együttes intézkedést a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező vagy arra kijelölt szervezeti egység, illetve vezető az érintett együttműködő szerv közreműködésével készíti elő. Az együttes intézkedés aláírására a főigazgató jogosult, amennyiben az együttes intézkedésnek költségvetési és gazdasági hatásai is vannak, a gazdasági főigazgató-helyettes együttes aláírásával.
64. Amennyiben a Főigazgatóság tevékenységének ellátása érdekében más szervvel történő együttműködés intézményes keretek között történő meghatározása válik szükségessé, az együttműködés részleteit együttműködési megállapodásban kell rendezni.
65. Együttműködési megállapodás aláírására a főigazgató vagy a főigazgató felhatalmazása alapján illetékességi területén a regionális igazgatóság igazgatója jogosult, amennyiben az együttműködési megállapodásnak költségvetési és gazdasági hatásai is vannak, a gazdasági főigazgató-helyettes együttes aláírásával. A regionális igazgatóság igazgatója más szervvel történő együttműködési igény esetén együttműködési megállapodás előkészítését a főigazgató erre vonatkozó előzetes jóváhagyása esetén jogosult megkezdeni.
66. Az együttműködési megállapodás előkészítésére a III. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
67. Ez az utasítás 2020. január 1. napján lép hatályba.
Melléklet a 2/2019. (XII. 19.) OIF utasításhoz
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
belső rendelkezés kiadására jogosult vezető megjelölése
sorszám/évszám számú
belső rendelkezés típusának megjelölése
a belső rendelkezés címe
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság normaalkotási szabályzatáról szóló
2/2019. (XII. 19.) OIF utasítás … pontjában meghatározott jogkörömben eljárva kiadom az alábbi
2/2019. (XII. 19.) OIF utasítás … pontjában meghatározott jogkörömben eljárva kiadom az alábbi
[a belső rendelkezés típusának megjelölése]-t:
(Általános rendelkezések)
1.
2.
(Részletes rendelkezések)
3.
4.
(Záró rendelkezések)
5.
6.
Kelt:
Normaalkotásra jogosult vezető neve, rendfokozata,
beosztása
1
Az utasítást az 1/2024. (VI. 14.) OIF utasítás 60. pontja hatályon kívül helyezte 2024. június 29. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 61. pontját.
2
A 17. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
3
A 18. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
4
A 19. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
5
A 20. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pont b) alpontja szerint módosított szöveg.
6
A 21. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
7
A 23. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pont b) alpontja szerint módosított szöveg.
8
A 24. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
9
A 26. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
10
A 27. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
11
A 29. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
12
A 39/A. pontot a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 1. pontja iktatta be.
13
Az 59. pont a 2/2020. (XI. 26.) OIF utasítás 2. pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás