20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet indokolás
20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet indokolás
az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelethez
2019.09.01.
Az előterjesztő álláspontja szerint a jogszabály indokolásának az Indokolások Tárában való közzététele – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel – szükséges.
Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítását az oktatási jogok biztosának figyelemfelhívása hívta életre, melynek célja az esélyegyenlőség megteremtése.
Az Alapvető Jogok Biztosának az iskolai mulasztások igazolásával összefüggő megkeresése eredményeképpen – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Nevir.) módosítása révén – a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy az orvos a gyermek betegsége kezdetén is kiadhassa az orvosi igazolást, amennyiben megítélése szerint nem indokolt a kontrollvizsgálat.
A Nevir. rendelkezéseinek főbb módosítási célja a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében, a vizsgának nem minősülő (pl. feleltetés, dolgozat) számonkérés során biztosított szakértői bizottság által javasolt kedvezmények garantálása, a vonatkozó alkotmánybírósági határozat, továbbá a gyakorlati tapasztalatok alapján. E szabály nem minősül értékelés és minősítés alóli felmentésnek, hiszen az értékelés és minősítés megtörténik, csak más – a szakértői bizottság által javasolt – formában.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításával összhangban a Nevir.-ben átvezetésre kerül a magántanulói jogviszony helyébe lépő egyéni munkarend bevezetése.
A Nevir. már jelenleg is számos ponton szabályozza az iskolai sporttevékenységgel összefüggő kérdéseket. Ugyanakkor az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM–GyISM együttes rendelet részleges deregulációjával párhuzamosan olyan tartalmi szabályozást szükséges a Nevir. keretei között megvalósítani, amely megfelelően rugalmas.
A Kormány az 1376/2016. (VII. 21.) Korm. határozatával elfogadott T.E.S.I. 2020 – Testnevelés az Egészségfejlesztésben Stratégiai Intézkedésekről című szakpolitikai stratégia 2.2.2. beavatkozása szerint ki kell dolgozni a sajátos nevelési igényű tanulók egészségközpontú fizikai fittségét mérő tesztrendszert. Az EFOP-3.2.8-16 jelű kiemelt projektben elkészült az inkluzív szemléletű fittség mérési rendszerre tett javaslat, amely a 2013/2014. tanévben bevezetett Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) integráns részét képezi. Lényeges, hogy az érintett atipikus fejlődésű tanulók fizikai állapotáról képet kapjanak maguk a tanulók, szüleik, a nevelési-oktatási folyamatban részt vevő pedagógusok, gyógypedagógusok, konduktorok, valamint az intézmények és a fenntartók.
A hatályos jogszabály az iskola testnevelést tanító pedagógusát jogosítja arra, hogy a NETFIT-módszer szerinti fittségi mérésekben közreműködjön.
Az érintett tanulók egy része gyógytestnevelésben vesz részt, vagy azokon is részt vesz, továbbá azon sajátos nevelési igényű tanulók és mozgáskorlátozott tanulók is célcsoportját jelentik az adaptált NETFIT-méréseknek, akik számára a mozgásnevelés tantárgy keretében történik a mozgáskultúra kialakítása és a mozgás összerendezettségének javítása, végül a fentebb nem jelzett sajátos nevelési igényű tanulók is az adaptált NETFIT célcsoportjába tartoznak.
A tervezet konkrétan megnevezi a NETFIT-mérésben érintett pedagógusokat, gyógypedagógusokat, konduktorokat, továbbá utal arra is, hogy amennyiben egy tanuló testnevelésórán és gyógytestnevelésen is részt vesz, akkor a testnevelést tanító pedagógusnak és a gyógytestnevelő tanárnak a fittségi mérések kapcsán együtt kell működnie a feladat végrehajtásában. Ugyanez igaz abban az esetben is, amennyiben a tanuló testnevelésórán és habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson egyaránt részt vesz. Ez esetben az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusának és az érintett gyógypedagógusnak, konduktornak kell együttműködnie a feladat végrehajtásában.
Pontosításra kerülnek továbbá a fittségi eredmények NETFIT informatikai rendszerben történő rögzítésének szabályai. Ez jelenleg szintén az iskola testnevelést tanító pedagógusának feladata, melynek ellátása a jövőben szintén azon pedagógusokat, gyógypedagógusokat vagy konduktorokat érinti majd, akik a tanulók testnevelésével, gyógytestnevelésével, mozgásnevelésével, habilitációs, rehabilitációs foglakozásainak megszervezésével foglalkoznak.
A szabályozás egyik kifejezett célja az egészségfejlesztő testmozgás koncepciójának megjelenítése a rendeleti szintű szabályozásban. A nevelési-oktatási intézmények testmozgással összefüggő tevékenysége ugyanis nem csupán a tanórai foglalkozások és egyéb foglalkozások között képzelhető el, hanem az iskolai kultúra egészében, és annak célrendszere is túlmutat a tehetségfelismerésen és -gondozáson, hiszen minden tanulónak biztosítani szükséges az egészséghez szükséges mennyiségű intenzitású fizikai aktivitást, továbbá az azzal összefüggő kompetenciák fejlesztését. A Nevir. 128. §-a szerint a „mindennapos testmozgás” jelenleg is része a teljes körű egészségfejlesztésnek, mely szintén valamennyi nevelési-oktatási intézményben, nem csupán az iskolákban ható intézkedés. A szabályozásban keretjelleggel megjelenik az egészségfejlesztő testmozgás célrendszere is, így egyrészt az, hogy minden gyermeket, tanulót el kíván érni, másrészt olyan készségek fejlesztését támogatja, melyek a belső motivációs bázison nyugszanak, az egészséges életvezetésre készítenek fel, fejlesztik a társas kapcsolatokat, az állampolgári kompetenciákat.
A Nevir. 174. § (8) bekezdésének, illetve 176. § (4) bekezdés b) pontjának módosítása a leghátrányosabb helyzetű tanulók érettségit adó képzésben történő előrehaladásának támogatása, a rászorultsági kritériumok elmúlt években történt átrendeződése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltakkal történő koherencia megteremtése miatt indokolt.
Az Arany János Programok a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia végrehajtásának részét képezik, a végzettségi szint javítását és hátránykompenzációt célzó programok a középfokú oktatásban részt vevő hátrányos helyzetű tanulók számára biztosítanak komplex támogatást a magasabb végzettségi szint megszerzése érdekében.
A köznevelés területén alapvető cél a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése, kiemelten a lemorzsolódással leginkább veszélyeztetett hátrányos helyzetű tanulói kör esetében. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény definíciója szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűnek minősíthető tanulók létszáma, aránya azonban a közelmúltban számottevően csökkent, de a kategóriából történő kikerülés ellenére az iskolai előrehaladás szempontjából hátrányos helyzetet megalapozó tényezők – szülők alacsony iskolai végzettsége, kedvezőtlen anyagi helyzete – sok esetben továbbra is fennállnak.
A hátrányos helyzetű tanulók létszámában tapasztalható csökkenés akadálya a tanulók támogató programokba történő bevonásának, így az egyébként rászoruló tanulók egy része elveszti a pedagógiai többlettámogatásra való jogosultságát. Ezért volt szükséges további rászorultsági kritériumok feltárása és annak biztosítása, hogy elérhetők legyenek a rászoruló tanulók annak érdekében, hogy hozzáférjenek az iskolai előrehaladásukat támogató pedagógiai segítséghez. A rászorultsági kritériumok fentiek következtében történt módosulásával, átrendeződésével a 30%-os küszöb a „kevésbé hátrányos helyzetű” tanulók bevonására már nem indokolt.
A KSH adatai szerint a magas támogatotti aránnyal (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) jellemezhető megyékben jellemzően a munkanélküliségi ráta (15–64 évesek) is magas, ezért a célcsoport elérésének további hatékony eszköze a szülők alacsony foglalkoztatottságának mint kritériumnak a beemelése.
A társadalmi és demográfiai helyzet térségi fejlettségi mutatói között megjelennek az iskolai sikeresség szempontjából lényeges mutatók, így például a kora gyermekkori nevelést biztosító férőhelyek száma, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, aktív korúak ellátásában részesülők. Ennek figyelembevételével a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendeletben rögzített kedvezményezett települések beemelése szintén a rászorultsági kritérium megerősítését szolgálja. A célcsoport bővítésével azoknak a diákoknak is lehetősége lenne bekerülni a programba, akiknek a szülei hátrányos munkaerőpiaci helyzetben lévő aktív korúak, illetve akiknek lakóhelye a területi fejlettség – társadalmi és demográfiai, lakás- és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerőpiaci, valamint infrastruktúra és környezeti jellemzői – alapján a kedvezményezettek körébe sorolt. Mindkét feltétel dokumentumokkal alátámasztható, igazolható, a pedagógusokra nem ró többletterhet. Az alacsony foglalkoztatottság igazolható a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18/B. §-a szerint vezetett nyilvántartás alapján, vagy az Szt. 33. §-a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában, az állami foglalkoztatási szervnek a gyermeket nevelő szülők bármelyikének, a családba fogadó gyámnak az álláskeresőként történő nyilvántartásáról szóló igazolásával. A 176. § (4) bekezdés b) pont bf) alpontjában foglalt, településtípus szerinti megközelítés az Arany János Tehetséggondozó Programot megvalósító intézmények területi elhelyezkedésére tekintettel javasolt, figyelembe véve, hogy az intézmények térségében nem feltétlenül jellemzőek a kedvezményezettnek minősülő települések, ugyanakkor a kistelepülési lakóhelyből fakadó szociális problémák érzékelhetőek.
A tanuló célcsoportra vonatkozó módosítási javaslat nem bővíti a bevonható tanulói létszámot, hanem a tanulói csoport összetételében hozna módosulást. A programokat megvalósító intézményi kör zárt, a program-megvalósításra jogosító, korábbi években kiadott miniszteri engedélyekben rögzítettek szerint, pedig minden megvalósító intézménypár évfolyamonként egy osztálynak (egy esetben két osztálynak) megfelelő létszámú tanulót (Nkt. 4. melléklete szerinti létszám) vehet fel, tehát a létszám ebből a szempontból is rögzített.
A három Arany János Programnak nem ugyanazon rászoruló tanulói kör a célcsoportja, és ezt a jövőben is indokolt fenntartani. Ennek oka, hogy a versenyképesség javításával, az ország specifikus ajánlásainak végrehajtásával összefüggésben is növelni szükséges a hátrányos helyzetű családi háttérrel rendelkező, valamint a hátrányos helyzetű térségekből érkező tanulók részvételét a magasabb végzettségi szintet biztosító képzésekben. Ösztönözni próbáljuk tehát, hogy az egyébként azonos tanulmányi eredményeket elérők közül ne az alacsonyabb képzési típusokat válasszák ezen tanulók, amely amúgy a felmérésekből kirajzolódó tendencia. A másik ok, hogy csökken a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma, ami egyre nehezebbé teszi a tanulók programokba történő bevonását. Amennyiben azonos lenne a célcsoport, úgy a programok egymásnak is nagyobb konkurenciát jelentenének és vélhetően a rövidebb képzési idejű, alacsonyabb végzettségi szintet jelentő szakképzési program felé tolná el a tanulókat.
A 175. § (3) bekezdés a) pontjának pontosítása koherenciát szolgáló technikai módosítás, az iskolatípus az Nkt. 13. §-ának megfelelő átvezetése.
A Nevir. módosítása mindemellett a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXII. törvénnyel, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XXXVI. törvénnyel való összhang megteremtését célozza.
A köznevelési intézmények és a fenntartók jelzései alapján szükségessé vált az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban és az alapfokú művészeti iskolákban a személyiségfejlesztést segítő módszertani eszközök és további tárgyi feltételek felülvizsgálata, melyet a Nevir. 2. melléklete tartalmazza.
Mindemellett az óvodai nevelés gyermeki személyiségfejlesztő folyamatainak hatékonyságát a korszerű és a nevelési-oktatási intézményekben biztosított tárgyieszköz-feltételek bővítése egyértelműen támogatja. Az egyes fejlesztőeszközök (fejlesztő játékeszközök, hangszerek, bábok, udvari játékelemek, vizuális nevelési eszközök, sporteszközök) lehetőséget teremtenek az ingergazdag környezet kialakításához, mely hozzájárul a gyermekek, tanulók befogadó attitűdjeinek formálásához. A kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzék jogszabályban történő szabályozása elengedhetetlen annak érdekében, hogy kötelező jelleggel kerüljön előírásra a pedagógiai programokban meghatározott nevelési területek módszertani megvalósítása, ennek hiányában ugyanis csökken a vállalt nevelési feladatok eredményessége.
A színház egyik kiemelkedő képviselője a komplex tanulási lehetőséget és élményt nyújtó kulturális színtereknek, így már iskoláskorban meg kell kezdeni kulturális értékeink megismertetését a felnövekvő generációval. A színházlátogatások lehetőséget adnak a magyar nyelvi és irodalmi, a történelmi, az ének-zenei, a művészettörténeti ismeretek bővítésére, az ezekhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztésére. A módosítás az EMMI által életre hívott „Minden gyermek járjon színházba!” című program megvalósítását célozza. A tervezet tehát a köznevelési intézmények bevonását, részvételének tervezhetőségét is szolgálja.
A tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletből a tanulmányi versenyekre vonatkozó rendelkezés átemelésre került a Nevir. munkatervre vonatkozó szabályai közé, lévén ez olyan általános szabály, amely nem a tanév rendjéhez köthető, hanem a Nevir. munkatervvel összefüggő rendelkezései között szabályozandó.
A módosítás révén, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat javaslattételi és véleményezési jogosítványa kiterjed az iskolai közétkeztetés minőségére is.
Az ENSZ által 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok 4.7 pontja szerint:
„2030-ig annak biztosítása, hogy minden tanuló olyan tudást és készséget szerezzen, amely a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges, beleértve egyebek közt a fenntartható fejlődés és a fenntartható életmódokkal, az emberi jogokkal, a nemek közti egyenlőséggel, a béke és az erőszakmentesség kultúrájának előmozdításával, a globális felelősség szemléletével, a kulturális sokszínűség és a kultúrának a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulásával foglalkozó oktatás révén.”
Magyarország Alaptörvénye rögzíti a fenntartható fejlődésre irányuló átmenettel kapcsolatos alapvető értékeket. A fenntartható fejlődésre nevelés a köznevelés egyik célja – melyet súlyának megfelelően az Nkt. 1. § (2) bekezdése határoz meg – ezenfelül a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési területe.
A fenntarthatóságra nevelésnek a köznevelési intézményekben való minél hatékonyabb jelenléte, hangsúlyosabbá válása a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez vezető egyik legfontosabb eszköz. A fenntarthatóságra nevelés leginkább előremutató gyakorlatát az egész intézményes fenntarthatóságra nevelés jelenti, melynek hazai előfutárai a Zöld Óvodák és az Ökoiskolák. Az egész intézményes fenntarthatóságra nevelés esetén a pedagógiai tartalmi munka és az oktatási intézmény működtetése, mindennapi élete is a fenntarthatóság értékének hiteles képviseletén alapul. Ahhoz, hogy ezen célok elérésében eredményeket lehessen elérni, a köznevelési intézmények működését és a pedagógiai munka feltételeit, kereteit biztosító jogszabályok harmonizációja szükséges. A fenntarthatóságra nevelés legkorszerűbb szemléletmódja értelmében annak egész intézményes értelmezése és gyakorlata segíti leginkább a fenntarthatóság értékeinek, szemléletmódjának átadását a felnövekvő generációk számára. Ennek érdekében a Nevir. módosítása indokolt.
A Nevir. 18. § (3) bekezdésében foglalt hatályos szabályozás jelenleg koherenciazavart okoz, emiatt szükséges ezen joghely módosítása. A Nevir. 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis a tanuló térítési díj ellenében – vagy az Nkt. alapján az alapfokú művészetoktatásban ingyenesen részt vevők esetében ingyenesen – igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet, mellyel a gyakorlatban a térítési díj ellenében igénybe vehető oktatási időmennyiség felső korlátja kerül meghatározásra. Nyilatkozattétel abban az esetben releváns, ha a tanulónak több alapfokú művészeti iskolával áll fenn tanulói jogviszonya. Abban az esetben, ha a tanulónak egy alapfokú művészeti iskolával áll fenn tanulói jogviszonya nem indokolt a nyilatkozattételi kötelezettség előírása, mivel az iskola pontosan tudja, hogy az érintett tanuló hány foglalkozáson és összesen hány percben kíván részt venni a képzésben, így ennek megfelelően meg tudja állapítani, hogy háromszáz percet nem meghaladó foglalkozásra tekintettel a térítési díj, illetve háromszáz percet meghaladó foglalkozás esetén a tandíjfizetési kötelezettséget szükséges előírnia.
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása lehetővé teszi, hogy az Oktatási Hivatal által szervezett tanulmányi versenyeken megvalósuló nyilvános előadási felhasználás – összhangban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseivel – a szabad felhasználási kivételek alá legyen sorolható.
A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet módosítása lehetővé teszi a hittan célnyelven történő tanítását és az abból történő érettségizést is a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek által fenntartott köznevelési intézményekben.
A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet és a köznevelési tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló 14/2015. (III. 13.) EMMI rendelet hatályon kívül helyezésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései okán a tankönyvrendelet kiegészítő eljárási szabályainak kormányrendeleti szintre emelése miatt kerül sor. A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet tekintetében, az Nkt. módosítása miatt megmaradó szabályok a Nevir.-be kerülnek áthelyezésre. Aktuálissá vált a digitális tananyagokra vonatkozó szabályok korszerűsítése, hiszen az offline vagy online digitális tananyag tankönyvvé nyilvánításának hatályos szabályozása idejétmúlt, ugyanis az már a tartalom által elfoglalt tárhely mérete alapján történik. Az eljárási díj minimalizálása érdekében a kiadók tömörítés révén az állományok méretének csökkentésére törekedtek, ezért ezeknek a tananyagoknak a megjelenése, kép- és hangminősége csak éppen elfogadható volt. A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértői díjak számítása ugyanezen elv alapján történt, azonban ez a díj a szakértő munkáját sok esetben csak részben fedezte. Annak érdekében, hogy a kiadó jó minőségű HTML-alapú online digitális tananyagot nyilváníttasson tankönyvvé, továbbá hogy a szakértői díjazás reális legyen, szükség van a digitális tananyag tankönyvvé nyilvánítás igazgatási-szolgáltatási díjának és a szakértők díjazásának új szempontok szerinti megállapítására. Magát a számítási módot az Oktatási Hivatal honlapján lehet megjeleníteni. Az új szabályozás szerint a HTML-alapú online digitális tananyagot a tartalma, terjedelme alapján nyomdai ívre, a benne szereplő videó- és hanganyagokat pedig percre kell átszámítani. A kapott értékek alapján kell alkalmazni a papíralapú tankönyvek igazgatási-szolgáltatási és szakértői díjszámítási módszertanát. A HTML-alapú online digitális tananyag iskolai terjesztési árának maximumát is a tananyag fenti számítás szerinti terjedelme alapján kell majd meghatározni.
A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosításával pontosításra kerülnek a szakértői bizottsági feladatok. A sajátos nevelési igény (így köztük például a diszlexia) megállapítására jelenleg jogosult négy fórum helyett az egységes eljárásrend és szakmai felkészültség érdekében csak a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok és az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat lesz jogosult. Ezen túlmenően a személyi feltételek is e két fórumnál állnak részben vagy egészben rendelkezésre.
A módosítás – részben a koherencia megteremtése érdekében, részben a GDPR-nak történő teljes megfelelés érdekében – a 2019. január 1-jén hatályba lépett, az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvénnyel való összhang megteremtését, a Pető Intézet jogi helyzetének rendezését és az Nkt. módosításának való megfelelést is szolgálja.
Az Oktatási Hivatal 2016. január 1-jével megvalósult szervezeti átalakítása során többek között megszűnt a Projektigazgatóság. Ezen szervezeti egység feladatainak egy részét a Projektmenedzsment Főosztály látja el, melynek okán szükségessé vált az emberi erőforrások minisztere feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 20/2015. (IV. 10.) EMMI rendelet technikai jellegű módosítása.
A 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet 1. mellékletének technikai pontosítása, kiegészítése szükséges a 2020. évi május–júniusi szóbeli érettségi vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időtartammal.
A javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet, valamint az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet módosítása technikai jellegű, mely a magántanulói jogviszony megszüntetése és a helyébe lépő egyéni munkarend bevezetése kapcsán indokolt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás