BÜ BH 2019/215
BÜ BH 2019/215
2019.08.01.
Nem cselekszik jogos védelmi helyzetben az, aki a társát korábban bántalmazó, a helyszínről távozó sértettet visszahívja, majd a visszatérő sértettet késsel kétszer megszúrja [Btk. 22. §, 164. § (1) bek., (8) bek. első ford.].
[1] A törvényszék a 2017. március 21. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek., (8) bek. I. ford.].
[2] Ezért őt 2 év – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[3] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla a 2018. május 30. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, a terheltet 3 év közügyektől eltiltásra is ítélte, megjelölte a sértett lakó- és tartózkodási helyét és korrigálta a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben – a terhelt személyazonosító igazolványa számának megjelölése mellett – helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[4] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által megalapozottnak talált tényállás a következő:
[5] A terhelt az ismerőseivel 2016. február 27-én az esti óráktól egy szórakozóhelyen tartózkodott, ahol a társaságával jelen lévő sértett kötekedő magatartást tanúsított, ezért szóváltás alakult ki a sértett és a terhelt ismerősei között.
[6] A terhelt és ismerősei 2016. február 28-án 2 óra körül haza indultak, kimentek a szórakozóhely elé, ahol a járdán beszélgetni kezdtek. Őket követte az alkoholos állapotú sértett az ismerőseivel együtt. A bejárattól eltávolodott sértett és a terhelt ismerőseinek egyike között ismét szóváltás alakult ki. A sértett visszafordult és ököllel minden ok nélkül arcon ütötte a terhelt ismerősét, K. B.-t.
[7] Ezután a sértett megfordulva ismét eltávolodott a helyszíntől, de az ütést észlelő terhelt „utánaszólt és őt visszahívta”. A sértett a terhelt hívásának eleget téve megfordulva visszatért a helyszínre, ahol az úttesten – a járdaszegélytől 0,5-1 méterre szembe került a terhelttel. A 179 cm magas és 103 kg súlyú terhelt ekkor a felsőruházatának zsebéből elővett egy 7 cm pengehosszúságú és 1,6 cm legnagyobb pengeszélességű rugós kést, annak pengéjét kinyitotta és azzal két alkalommal kis-közepes erővel – meg nem állapítható irányultsággal – hastájékon szúrta a sértettet. A sértett futva távozott, beült egy személygépkocsiba, és őt ismerősei klinikára szállították, ahol sürgősséggel megműtötték, majd 2016. március 4-én panaszmentesen elbocsátották.
[8] A sértett 2 rendbeli hasfalat ért szúrt sérülést szenvedett. A jobb bordaív alatti szúrás a máj vetületében 2-3 cm mély, a hasfal bal oldalán a hasüregbe beért szúrás 4 cm mély volt. A hasüreg megnyílása, illetve a feltáró műtét folytán közvetetten életveszélyes állapot állt fenn. A sérülések külön-külön és együttes gyógytartama is nyolc napon túli, ténylegesen három hét volt.
[9] Az elsőfokú bíróság elvetette a terhelt védekezését, hogy jogos védelemben cselekedett. Kifejtette, hogy a sértett jogtalan támadást intézett K. B. ellen. Ezáltal a terhelti társaságot fenyegető magatartása miatt a terhelt is jogos védelmei helyzetbe került, ám az véget ért, mert a sértett K. B. megütése után felhagyott a jogtalan támadással. Megfordult és elhagyta a közvetlen helyszínt. A sértett a terhelt visszahívására tért vissza. A terhelt a sértett visszahívásával a kölcsönös tettlegesség lehetőségét hozta létre. A terhelt a kölcsönös kihívás elfogadásával nem került jogos védelmi helyzetbe, és azért sem, mert magatartásával megtorolta a sértett K. B. ellen intézett jogtalan támadását.
[10] A másodfokú bíróság mindezzel egyetértett. Annyit tett hozzá, hogy a terhelt a kihívó magatartása miatt jogos védelmi helyzetre akkor sem hivatkozhatott volna, ha ezt követően a sértett támadta volna meg.
[11] Az elsőfokú bíróság szerint a terhelt a sértettnek testi sértést akart okozni, amikor a 7 cm pengehosszúságú késsel kétszer is megszúrta a felső testén. Előre látta, hogy életveszélyes sérülést okozhat, mely következménybe belenyugodva, tehát eshetőleges szándékkal (Btk. 7. § 2. fordulat) cselekedett. Ezzel is egyetértett a másodfokú bíróság.
[12] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a védő terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontja és a 373. § (1) bekezdés III. a) pontja alapján az indokolási kötelezettség megsértése, a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bűnösség törvénysértő megállapítása, valamint a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt.
[13] A védő a 2018. július 11-én keltezett felülvizsgálati indítványában arra hivatkozással jelölte meg a korábbi Be. törvényhelyeit, hogy a megtámadott határozatot a meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 659. § (2) bek.].
[14] A védő indítványa szerint a bíróságok megsértették az indokolási kötelezettségüket.
[15] A védő ezt az állítását külön nem indokolta meg, csupán arra szorítkozott, hogy a bíróság nem adta indokát az orvos szakértői vélemény elfogadásának.
[16] A védő indítványa szerint a terhelt jogos védelmi helyzetben cselekedett, ezért törvénysértő a bűnösségének megállapítása.
[17] A védő e körben is előrebocsátotta, hogy a tényállás felderítetlen, hiányos és iratellenes, tehát: megalapozatlan. Nem tartalmazza előzményként, hogy a sértett nem először támadta meg a terhelt társaságának tagjait. A szórakozóhely dolgozóinak vele szemben be kellett avatkoznia. Hasonló helyzetben jellemző rá, hogy verekedett és kést használt. Nem került megállapításra, hogy mennyi idő telt el K. B. megütése és a sértett végleges távozása között. Nem állapították meg, hogy a terhelt balkezes. A bíróság nem tekintette meg az eredeti felvételeket. A nyomozó hatóság nem foglalta le a köztéri kamerák további felvételeit. Nincs adat rá, hogy a terhelt „utánaszólt és visszahívta” a sértettet. Nem rögzítették a látási viszonyokat. A szúrások mélységének, szélességének és elhelyezkedésének leírása nem pontos. A szúrások mélységére nézve egymástól eltérőek a kórházi zárójelentés és az orvos szakértői vélemény adatai. Az orvos szakértő a sértettet személyesen nem vizsgálta meg, a CT-, röntgen- és ultrahangos felvételeket nem tekintette meg. A szakvélemény a hasfal méretét 3 cm-ben állapította meg, míg a zárójelentés szerint ilyen mélységű volt a legmélyebb szúrcsatorna. Nem lehet kizárni, hogy a feltáráskor nyílt meg a hasüreg, ami viszont nem róható a terhelt terhére.
[18] A sértett előbb bal kezével megragadva Sz. P.-t bántalmazta, majd utána K. B.-t és a terheltet is, utóbbi valamilyen éles tárggyal – nem kizártan a nála megtalált borotvával – éjjel és felfegyverkezve. Az éles tárggyal intézet jogtalan támadása során sérülést is okozott a terheltnek, azonban nem került sor a felelősségre vonására. A sértett jogtalan támadását törvényi vélelemmel úgy kell tekintetni, hogy az a megtámadott élete ellen is irányul, amellyel szemben a védekezés eredményre tekintet nélkül korlátlan. Egészen addig, amíg a sértett futva nem indult az autójukhoz, tartani lehetett a jogtalan támadásától. A terhelt kaszáló mozdulatokat tett maga előtt, tehát nem döfött, és e magatartásának célja a sértett távol tartása volt.
[19] A védő szerint a cselekmény minősítése akkor sem volna megalapozott, ha nem állna fenn a jogos védelmi helyzet. A terheltnek nem állt szándékában sérülést okozni, csak távol akarta tartani kaszáló mozdulatokkal a sértettet. Erre tekintettel a cselekménye gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének [Btk. 164. § (1) bek., (9) bek. a) pont], avagy – ha a szúrások megállapíthatóan életveszélyt okoztak – gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségének [Btk. 164. § (9) bek. c) pont] minősülhet.
[20] A védő mindezek alapján elsősorban jogos védelem címén a terhelt felmentését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
[21] A Legfőbb Ügyészség a védő felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részen alaptalannak találta.
[22] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány a tényállás megalapozottságát vitató és a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásoló részében a törvényben kizárt, mert ez a jogerős ítélettel megállapított tényállás törvényben tilalmazott támadása.
[23] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában utalt – a 608. § (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértések között az f) pontban –, az indokolási kötelezettség megsértésének azon esete került feltüntetésre, amikor az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. Az indítványozó nem erre hivatkozott, ezért az indokolási kötelezettség megsértését alátámasztó érvei felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatóak.
[24] Az anyagi jogszabálysértés tekintetében kétirányú a védő érvelése. A jogos védelmi helyzet megítélése szempontjából az irányadó tényállásból kell kiindulni. A tényállás szerint az eltávozott sértettet a terhelt visszahívta, vagyis – ahogyan az első- és másodfokú bíróság is helytállóan kifejtette – a jogos védelmi helyzet már nem állt fenn, amikor a terhelt támadott.
[25] A gondatlan magatartás megállapíthatóságát illetően szintén a tényállást kell alapul venni. A tényállás szerint a terhelt kettő alkalommal kis-közepes erővel, utólag meg nem határozható irányultsággal hastájékon szúrta a sértettet. A cselekvőség alapján helytállóan vont jogi következtetést a bíróság arra, hogy a terhelt nem gondatlanságból cselekedett. Az anyagi jogszabálysértésre hivatkozó részében a felülvizsgálati indítvány ezekre figyelemmel nem alapos.
[26] A védő az észrevételében azt kérte, hogy amennyiben a Kúria nem értene egyet a korábbi Be. alkalmazására irányuló indítványával, az indokolási kötelezettség megsértéseként azt vegye figyelembe, hogy a rendelkező rész és az indokolás teljes mértékben ellentétes egymással. Egyebekben pedig felülvizsgálati indítványát teljes egészében fenntartotta.
[27] A védő felülvizsgálati indítványa nem alapos.
[28] A védő szerint a felülvizsgálat során a megtámadott határozat meghozatalakor hatályos korábbi Be. szabályait kell alkalmazni, s ezért jelölte meg – részben – a korábbi Be. felülvizsgálati okokat meghatározó törvényhelyeit.
[29] Kétségtelen, hogy a felülvizsgálati indítványt – a jelen ügyben közömbös (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. § (2) bek.].
[30] Ugyanakkor a felülvizsgálati indítvány 2018. július 11-én kelt, amikor már 2018. július 1. napjától hatályban volt az új büntetőeljárási törvény. A büntetőeljárást mindig a hatályos törvény szerint kell lefolytatni. Ez pedig vonatkozik a felülvizsgálati eljárásra is.
[31] Ez a helyzet egyrészt azt jelenti, hogy a felülvizsgálat kereteit 2018. július 1. napjától immár kizárólagosan a hatályos Be. határozza meg, következésképpen közömbösek a korábbi Be.-ben meghatározott felülvizsgálati szabályok. Másrészt azt is jelenti, hogy amennyiben a hatályos Be. alapján van felülvizsgálati ok, akkor kerülhet sor a felülvizsgálati indítványnak a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján történő elbírálására.
[32] A védő szerint a bíróságok felülbírálatra alkalmatlanságot eredményezve megsértették az indokolási kötelezettségüket.
[33] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha – többek között – a bűnösség megállapítása és a cselekmény jogi minősítése tekintetében a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
[34] Ellenben a 2018. július 1. napjától hatályos Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában utalt Be. 608. § (1) bekezdésében már nem szerepel a felülvizsgálati okok között az indokolási kötelezettség felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező megsértése.
[35] A felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező indokolási kötelezettség megsértésére alapított, 2018. július 1. napja előtt benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálását a Kúria a Be. 870. § (3) bekezdése alapján mellőzi (BH 2019.6.). Ezzel szemben a már nem létező felülvizsgálati okra hivatkozó, 2018. július 1. napján vagy azt követően előterjesztett felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt.
[36] Ezért a védő 2018. július 11-én kelt eredeti felülvizsgálati indítványa az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozó részében a törvényben kizárt, és – módosítás hiányában – elutasítást vont volna maga után.
[37] A hatályos büntetőeljárási törvény az indokolási kötelezettség megsértése körében már kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatát, és engedi felülvizsgálati indítvány előterjesztését, amennyiben az elsőfokú ítélet (jelen esetben a jogerős ítélet) indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes [Be. 608. § (1) bek. f) pont, 648. § b) pont, 649. § (2) bek. d) pont; azonos tartalommal: korábbi Be. 373. § (1) bek. III. b) pont, 416. § (1) bek. c) pont].
[38] A Kúria következetes gyakorlata szerint önmagában a felülvizsgálat törvényi okára hivatkozás az alátámasztó adatok, tények, indokok hiányában a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé (EBH 2007.1596., BH 2018.42., BH+ 2008.105.). A felülvizsgálati indítványban tehát kötelezően meg kell jelölni az indítvány okát, vagyis az indítványt meg kell indokolni [Be. 652. § (1) bek., korábbi Be. 419. § (2) bek. 1. mondat].
[39] A védő az észrevételében ugyan utóbb módosította a felülvizsgálati indítványát, ám azt semmivel nem indokolta meg. A Kúria mindennek ellenére – az érdemi felülvizsgálat elvégzésének eredményeként – megállapította, hogy a jogerős ítélet indokolása – szemben a felülvizsgálati indítvány puszta állításával – teljes mértékben összhangban áll a rendelkező résszel, miután az utóbbi (rendelkező részben) kimondta a terhelt bűnösségét és az előbbi ugyancsak a terhelt bűnössége mellett érvelt, azt állapította meg.
[40] Ehhez képest a védő módosított felülvizsgálati indítványa nem alapos.
[41] A védő további eljárási szabálysértésekre is hivatkozott.
[42] Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány kizárólag a törvényben tételesen felsorolt esetekben, azaz akkor terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 649. § (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[43] A védő azonban ilyen eljárási szabálysértésekre nem hivatkozott. A felülvizsgálati indítványában részletezett eljárási szabálysértések [korábbi Be. 4. § (1)–(2) bek., 5. § (3) bek. II. ford.] egyaránt relatív jellegűek, amelyek a rendes felülbírálat során figyelemben veendők, ám a rendkívüli jogorvoslatok körébe tartozó felülvizsgálat során már nem. Ekként ebben a részében a védő felülvizsgálati indítványa ugyancsak a törvényben kizárt.
[44] A védő szerint törvénysértő a terhelt bűnösségének megállapítása, mert a sértett jogtalan támadást intézett a terhelt ellen, s így a terhelt jogos védelmi helyzetben cselekedett, ami kizárja a cselekmény büntetendőségét.
[45] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely során a tényálláshoz kötöttség érvényesül.
[46] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége tehát – továbbra is – kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[47] A védő ennek ellenére – ideértve a kapcsolódó eljárási kifogásait is – kifejezetten az irányadó tényállást, valamint a bíróságok bizonyítékértékelését kifogásolta, aminek felülvizsgálati eljárásban nincs helye.
[48] A Kúria utal rá, hogy a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), vagy más megfogalmazásban: az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (BH 2016.264.[16], 2010.324. indokolás).
[49] A jogerős határozatban megállapított tényállás tehát az adott tartalmában irányadó a felülvizsgálat során. A Kúria nem vizsgálhatta a védő ezzel ellentétes állításait.
[50] A védő felülvizsgálati indítványa mindezek folytán az irányadó tényállást támadó részében a törvényben kizárt indítvány.
[51] A védő szerint a terhelt jogos védelmi helyzetben cselekedett, ezért törvénysértő a bűnösségének megállapítása.
[52] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont].
[53] Az Alaptörvény V. cikke alapján mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
[54] A cselekmény büntetendőségét kizárja a jogos védelem [Btk. 15. § e) pont].
[55] Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges [Btk. 22. § (1) bek.].
[56] A jogos védelem kérdéseiről szóló 4/2013. BJE határozat indokolásának 1. pontja értelmében a jogtalan támadás olyan tevékenység, amely megvalósítja valamely bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényállásának ismérveit.
[57] A sértett jogtalan támadást intézett K. B. ellen. A megtámadott megütése kapcsán keletkezett sérülés a jogerős ítéletben nem került rögzítésre, de ettől függetlenül a sértett ezzel a tettleges becsületsértés vétségének törvényi tényállásába [Btk. 227. § (2) bek.] illeszkedő cselekményt követett el.
[58] A sértett azonban a jogtalan támadásával felhagyott és eltávolodott a helyszíntől. Ezzel megszűnt az a jogos védelmi helyzet, melynek keretében a terhelt a megtámadott K. B. védelmére kelhetett volna.
[59] Ezt követően már a terhelt szólt az eltávozott sértett után és őt visszahívta. A sértett ezért tért vissza a helyszínre. Elfogadta a terhelt kihívását. A kölcsönös kihívás, illetve annak elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozta létre (4/2013. BJE határozat 1. pont) és ezzel kizárja a jogos védelmet.
[60] Jogos védelem megállapítására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a jogtalan támadást elhárító cselekmény védelmi jellegű. A terhelt azonban nem védekezett. Erre nem is volt szükség, mert aktuálisan senki nem intézett sem ellene, sem más személy ellen jogtalan támadást. Éppen ellenkezőleg. A terhelt intézett jogtalan támadást a sértett ellen, midőn őt kétszer megszúrta, kifejezetten azért, hogy megtorolja a K. B. elleni jogtalan támadást, ami újfent kizárja a jogos védelmi helyzet fennálltát (4/2013. BJE határozat 1. pont).
[61] A ténylegesen nem védelmi jellegű és semmilyen támadás elhárításához nem szükséges terhelti cselekmény kapcsán fogalmilag kizárt a védő – irányadó tényállásba is ütköző – hivatkozása az ún. szituációs jogos védelmi helyzetre, amely szerint a sértett intézett jogtalan támadást a terhelt ellen, melyet úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, mivel személy ellen éjjel és felfegyverkezve követték el [Btk. 22. § (2) bek. a) pont aa) és ac) alpont].
[62] Az eljárt bíróságok helyesen döntöttek a jogos védelmi helyzet elvetéséről.
[63] Mindezek alapján a védő felülvizsgálati indítványa a jogos védelmi helyzetre hivatkozó részében nem bizonyult alaposnak.
[64] A védő közvetve és hipotetikusan (lásd: „amennyiben nem veszünk tudomást a jogos védelmi helyzetről”) vetette fel a bűncselekmény eltérő minősítésének kérdését. Továbbá az irányadó tényállás ellenében hivatkozott a terhelt testi sérülés okozására nem irányuló, a sértettet távol tartó kaszáló mozdulataira – ami a törvényben kizárt.
[65] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van felülvizsgálatnak [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. § (1) bek. b) pont 1. ford. b) pont ba) alpont].
[66] A védő felülvizsgálati indítványa formálisan nem felel meg ennek az együttes eljárásjogi követelménynek, a Kúria mégis értelemszerűnek tekintette, hogy a bűncselekmény minősítésének kifogásolása egyúttal enyhébb büntetés kiszabására is irányult.
[67] A terhelt a 7 cm pengehosszúságú késsel kétszer szúrva, cselekményének előre látható következményét kívánva, nyilvánvalóan testi sértés okozására irányuló egyenes szándékkal (Btk. 7. § 1. ford.) járt el. A terhelt a sértett hasát ért kétszeri szúrás leadásakor kétségtelenül előre látta azt is, hogy cselekményének lehetséges következménye az életveszély beállta, ami iránt közömbös maradt, abba belenyugodott (Btk. 7. § 2. ford.).
[68] Az életveszély tekintetében a Btk. nem különböztet közvetett és közvetlen életveszély között, így annak okozásáért az elkövető felelősséggel tartozik akkor is, ha a bekövetkezett életveszély „csupán” közvetett. Annak sincs jelentősége, hogy a közvetett életveszély az egyik szúrás és a szúrással okozott sérülés műtéti feltárásának az eredménye, hiszen a sérüléseket a terhelt okozta, a hasüreg megnyílásához vezető okfolyamot ő indította el.
[69] Mindezekre tekintettel a bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően minősítették a terhelt által elkövetett bűncselekményt életveszélyt okozó testi sértés bűntettének [Btk. 164. § (1) bek. 1. ford., (3) bek., (8) bek. 1. ford.].
[70] A védő felülvizsgálati indítványa ezért a bűncselekmény minősítését – közvetve, de – kifogásoló részében sem bizonyult alaposnak.
[71] Azáltal, hogy a Kúria nem állapított meg anyagi jogi törvénysértést, a kiszabott büntetés törvényessége nem vizsgálható.
[72] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjának szabályozása megegyezik a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés b) pont 1-2. fordulataiban foglaltakkal. Ekként alkalmazhatóak az adott körben korábban kimunkált döntések.
[73] A kiszabott büntetés önmagában nem támadható. Erre nézve az ítélkezési gyakorlat következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A 2018. július 1. napja utáni helyzetben ugyanez értendő a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára.
[74] A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az – a minősítésen túl – a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., 2005.337., 2016.264.II.).
[75] Ilyen törvénysértésre viszont az indítványozó nem hivatkozott, és ilyen törvénysértést a Kúria sem észlelt.
[76] A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. § (6) bek.] során felülvizsgálatot megalapozó más, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértést sem észlelt.
[77] A kifejtettek értelmében a Kúria a védő felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel – a Be. 662. § (1) bekezdése alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.284/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás