22/2019. (XII. 23.) PM rendelet indokolás
22/2019. (XII. 23.) PM rendelet indokolás
a költségvetési szervnél és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú kötelező továbbképzéséről szóló 22/2019. (XII. 23.) PM rendelethez
2020.01.01.
Az új szabályozás a költségvetési szerveknél és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (1) bekezdésének a hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél belső ellenőrzési tevékenységet végzőkre, valamint költségvetési szervek vezetőire és gazdasági vezetőire terjed ki. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső ellenőrei vonatkozásában a jogszabály csak a nyilvántartásba vételi kötelezettséget írja elő, a nyilvántartásba kerülést követően teljesítendő továbbképzési kötelezettséget nem.
Az 1. §-hoz
Az értelmező rendelkezések keretében az egységes fogalommeghatározás érdekében meghatározásra kerültek az alábbi fogalmak: belső ellenőr, e-learning, Éves Továbbképzési Tájékoztató, kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet, központi költségvetésből támogatott képzés, térítési díj, hatósági jellegű képzés, szintvizsga, továbbképzésre kötelezett.
A 2. §-hoz
A költségvetési szervnél, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál végzett belső ellenőrzési tevékenység fontos feltétele, hogy szakmailag alkalmas – megfelelő végzettséggel, képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező – személy lássa el a feladatot. A miniszteri rendeletben együttesen kerültek szabályozásra a költségvetési szervnél, illetve a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenységet végzőkre vonatkozó feltételek. A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők közül azok esetében, akik nem szakirányú végzettséggel rendelkeznek, három új szakképesítéssel bővült a felsorolás: pénzügyi-számviteli ügyintézői, államháztartási ügyintézői, vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban, illetve a gazdasági mérnöki végzettség mellett a gazdasági agrármérnöki és a műszaki menedzseri végzettséget is elfogadjuk ötéves szakmai gyakorlat mellett. A szakképesítések kibővítését az indokolta, hogy áttekintésre kerültek az elmúlt években beérkezett bejelentések és a piacon megszerezhető, releváns képzések, így ez alapján ennek az öt szakképesítésnek az elfogadása is indokolt.
Eljárási szempontból a nyilvántartásba kerülő köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenységet végzők esetében a nyilvántartásba vételkor a tevékenység engedélyezése csak köztulajdonú gazdasági társaságokra korlátozva kerül megadásra. A névjegyzékben ez külön megjelenítésre fog kerülni. Lehetőség van arra is, hogy aki köztulajdonú gazdasági társaságnál végez belső ellenőrzési tevékenységet, de tevékenységét ki szeretné terjeszteni a költségvetési szervekre is, akkor ezt a bejelentéskor kell jeleznie az adatlapon, és ebben az esetben mindkét feltételnek való megfelelést vizsgálja a nyilvántartás vezető és az engedély mindkét gazdálkodó szervezetre vonatkozóan kerül kiadásra, és ebben az esetben viszont már vonatkozni fog a belső ellenőrre az e rendelet szerinti továbbképzési kötelezettség is. Ha valaki már szerepel a költségvetési szerveknél belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában, akkor adatmódosítás keretében szükséges majd benyújtania a tevékenység kibővítésére vonatkozó bejelentését, amely így díjmentes lesz. Fontos különbség, hogy továbbképzési kötelezettsége továbbra is csak a költségvetési szerveknél belső ellenőrzést végzőknek van.
Fontos új szabályként jelenik meg, hogy ha a költségvetési szerv vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaság belső ellenőrzési szervezeti egységgel rendelkezik, a költségvetési szerv vezetője, illetve a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője a felsőfokú iskolai végzettségű belső ellenőrnek felmentést adhat a szakmai végzettségre vonatkozó feltétel alól, amennyiben az adott személy szakmai végzettsége révén olyan szakértelmet biztosít a szervezeti egység számára, amely a belső ellenőrzés feladat ellátásához szükséges. Korábban csak szakmai gyakorlat alól lehetett felmentést adni, azonban merülhetnek fel olyan helyzetek, amelyben nem csak a 2. §-ban felsorolt végzettségek, szakképesítések által biztosított szakértelem fontos és szükséges az adott szervezet vonatkozásában. Ilyen szakértelem lehet például a mérnök – egy olyan szervezetnél, amely beruházásokat valósít meg; informatikus – egy olyan szervezetnél ahol a munkafolyamatok nagy része informatikai támogatású, illetve informatikai beruházásokat valósítanak meg; egészségügyi végzettség – például kórházak esetén, de még lehetne folytatni ezt a felsorolást. A jelenlegi szabályok szerint ezt a speciális szakértelmet csak külső szolgáltató megbízásával tudták biztosítani, de több olyan javaslat is érkezett az elmúlt időszakban, amely alapján ezt szükséges kiterjeszteni. A szakmai végzettség alóli felmentés esetén a bejelentést követő a nyilvántartásba vételkor a tevékenység engedélyezése csak az adott szervezetnél történő foglalkoztatás idejére, az adott szervezetre korlátozva kerül megadásra.
A 3. §-hoz
Ez a szakasz tartalmazza a bejelentés megtételével kapcsolatos szabályokat. A bejelentés benyújtásával kapcsolatos részletes információkat, nyomtatványokat, űrlapokat az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján (https: // allamhaztartas. kormany. hu/altala nos-informa ciok) teszi közzé. A bejelentések megtehetőek elektronikusan és papír alapon is. Az Áht. 70. § (6) bekezdése alapján közhiteles nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartási adatai havonta közzétételre kerülnek a minisztérium honlapján:
https: //allamhaz tartas. kormany. hu /nev jegyzek.
https: //allamhaz tartas. kormany. hu /nev jegyzek.
A 4. §-hoz
Ez a szakasz tartalmazza a tevékenységtől való eltiltás szabályait, időtartamát, valamint az eltiltást követően a bejelentés megtételének feltételeit.
Az 5. §-hoz
A belső ellenőr a tevékenység megkezdésének, a nyilvántartott adataiban történt adatváltozás és a tevékenység megszüntetésének bejelentésére vonatkozó eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Meghatározza a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat. A meghatározott díjak összegében nem történt változás.
A 6–11. §-hoz
A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők, költségvetési szerv vezetők és gazdasági vezetők kötelező hatósági jellegű szakmai továbbképzésére vonatkozó közös szabályok megfogalmazása. E rendelkezések írják elő a képzések szervezésére, meghirdetésére, a képzésen való részvételre, a képzés lemondására vonatkozó szabályokat.
A tervezett új szabályozás hosszabb határidőket biztosít a képzésekre való jelentkezésre, amely arra szolgál, hogy elősegítse a képzéseken való nagyobb arányú részvételt, valamint a meghirdetett képzések nagyobb arányú megvalósulását. Az új szabály alapján a továbbképzésre kötelezett az első félévre meghirdetett kötelező továbbképzésre vonatkozó részvételi szándékát a kötelező továbbképzés évében február 28-ig, a második félévre meghirdetett kötelező továbbképzésre vonatkozó részvételi szándékát a kötelező továbbképzés évében legkésőbb augusztus 15-ig a Központ honlapján (htt ps: // abpe.nav. gov. hu/ab pe_ joomla/) keresztül történő jelentkezés elküldésével jelzi a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezetnek.
Szintén a meghirdetett képzések nagyobb arányú megvalósulását támogató, új elemként jelenik meg a szabályozásban, hogy a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet a képzésekre olyan költségvetési szervnél vagy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál dolgozó természetes személyek jelentkezését is elfogadhatja, akik nem tartoznak e rendelet hatálya alá. A kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet ebben az esetben nem vizsgálja a képzési programban meghatározott bemeneti feltételek meglétét, mert ezért a továbbképzésre nem kötelezettként teljesített képzések a későbbiekben nem számíthatók be a képzési kötelezettség teljesítésébe, kivéve a 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben. A korábbi évek tapasztalatai alapján bizonyos képzésekre – például folyamatmenedzsment, kockázatmenedzsment – nem csak a továbbképzésre kötelezettek részéről lenne érdeklődő. Gondolunk itt például a belső kontroll felelősökre, integritás tanácsadókra, folyamatgazdákra, akiknek a jogszabályok nem írnak elő kötelező továbbképzési kötelezettséget, ugyanakkor munkájuk ellátásához hasznos ismereteket nyújtanának a képzéseink. Az ő számukra költségvetési támogatás nem jár, a képzéseken való részvételért a teljes térítési díját kell megfizetniük.
A 12–14. §-hoz
A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők kötelező szakmai továbbképzése keretében a továbbképzésre kötelezett belső ellenőr köteles ÁBPE I., illetve azt követően kétévente egy választott ÁBPE II. továbbképzésen részt venni. A folyamatos szakmai továbbképzés a belső ellenőrzési tevékenység hatékony ellátását és a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak való megfelelést szolgálja.
A képzési kötelezettség számítása:
Például ha a kérelmezőt 2017-ben vettük nyilvántartásba, és 2018-ben elvégezte az ÁBPE-továbbképzés I. kötelezettségét, akkor neki először 2020-ban keletkezik ÁBPE-továbbképzés II. kötelezettsége. Ha a belső ellenőr úgy dönt, hogy 2020 helyett 2019-ben végzi el az „ÁBPE-továbbképzés II.”-t, akkor nem jogosult a kedvezményes részvételi díjra, de a következő évben mentesül a továbbképzési kötelezettség alól, és majd 2022-ben lesz ismét továbbképzési kötelezettsége, akkor már támogatott áron:
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
regisztráció |
ÁBPE I. |
ÁBPE II. – elvégezte 2020. évi képzési kötelezettsége helyett |
ÁBPE II. képzési kötelezettség |
|
ÁBPE II. képzési kötelezettség |
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ha egy belső ellenőr évente teljesíti az „ÁBPE-továbbképzés II.” valamely modulját, az nem jelenti azt, hogy ezzel annyi kétévenkénti kötelezettséget tud kiváltani, ahány modult sikeresen elvégzett. A főszabály szerint az ÁBPE I. sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal terheli képzési kötelezettség a belső ellenőrt (pirossal jelezve), tehát ha 2018-ban és 2019-ben is részt vett képzésen, azt úgy kell tekinteni, hogy továbbképzési kötelezettségét 2019-ben teljesítette, 2018-ban pedig önszorgalomból ment el képzésre, ha azt követően 2020-ban újra elment a továbbképzésre, de 2021-ben nem, az a 2021-es képzési kötelezettség teljesítéseként kerül beszámításra, így a fenti szabály érvényesül, hogy következő alkalommal 2023-ban áll fenn képzési kötelezettsége. Ugyanez érvényes arra az esetre is, hogy ha valaki egy évben több modult is teljesít, az is csak egy évre vonatkozó képzési kötelezettség teljesítéseként számítódik be.
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
2023 |
ÁBPE I. |
ÁBPE II. |
ÁBPE II. több modulját is elvégzi |
ÁBPE II. |
– |
– |
ÁBPE II. Ha ebben az évben nem teljesíti |
A képzési kötelezettség teljesítése alól a képzési kötelezettség fennállásának évében, december 15-ig a továbbképzésre kötelezett kimentést kérhet. A kimentési kérelmet nem szükséges indokolni, arról a miniszter mérlegelés nélkül dönt. A kimentési kérelem űrlapján a miniszter a honlapján (htt ps: //allamhaz tartas. kormany. hu/alta lanos- informacio k) közzéteszi, de az űrlap használata nem kötelező. A továbbképzésre kötelezett belső ellenőr a kimentési kérelemmel érintett továbbképzési évet követő évben pótlólag teljesíti a továbbképzési kötelezettségét. Az egységes jogértelmezés elősegítése érdekében beépítésre került, hogy a kimentési kérelemnek nincs halasztó hatálya, tehát a kétévente fennálló továbbképzési kötelezettség nem „ugrik” egy évet ezáltal. Kivételt képez ez alól, ha a kimentés az ÁBPE I. továbbképzésre vonatkozik, mivel annak sikeres elvégzését követően keletkezik az ÁBPE II. továbbképzési kötelezettség.
A szabályozás megalkotásával a jogalkotó szándéka az volt, hogy a belső ellenőrök legalább kétévente továbbképzésben részesüljenek a szakmai ismereteik bővítése érdekében. A kimentési kérelem lehetőséget teremt arra, hogy ha a belső ellenőr valamilyen oknál fogva nem tud határidőben eleget tenni az adott továbbképzési kötelezettségének, akkor 1 év haladékot kapjon. Ez a haladék azonban a főszabályra (kétévente történő továbbképzés teljesítése) nincs halasztó hatállyal, így, az „ÁBPE-továbbképzés I.” elvégzését követő minden 2. évben fennáll a kötelezettség.
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
ÁBPE I. |
– |
kimentés |
ÁBPE II. |
ÁBPE II. |
– |
ÁBPE II. |
– |
Új szabályként került meghatározásra az egyértelműség érdekében – korábban csak közvetetten volt levezethető a szabályozásból –, hogy a szintvizsgát követően hogyan folytatódik a továbbképzési kötelezettség teljesítése, valamint ha egy költségvetési szerv vezetője vagy gazdasági vezetője szerepel a belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában, és emiatt továbbképzésre kötelezett, elegendő a belső ellenőrök részére meghirdetett képzéseken részt vennie, azzal teljesíti a költségvetési szerv vezetők vagy gazdasági vezetők számára előírt képzési kötelezettségét is.
Ebben a szakaszban kerül szabályozásra, hogy mikor tekinthető az adott továbbképzési kötelezettség teljesítettnek, illetve új szabályként került meghatározásra – korábban nem volt lehetőség más képzésszervező által szervezett képzések beszámítására –, hogy a 17. § (5) bekezdésében meghatározott más képző intézmény által szervezett képzésen való részvételt a továbbképzésre kötelezett belső ellenőr közvetlenül a miniszter felé igazolja a részvételt igazoló dokumentum megküldésével.
A 15. §-hoz
Ha valaki nem teljesíti a miniszteri rendelet 12. §-ában meghatározott továbbképzési kötelezettséget az ebben a szakaszban meghatározott feltételek teljesítése esetén – szintvizsga 80%-os teljesítése – nem tiltható el a belső ellenőrzési tevékenység folytatásától. A szintvizsgát az erre való felszólítás kézhezvételét követő 6 hónapon belül kell teljesíteni. Ez a „mentőöv” nem új szabály, bevezetésére azért került sor, hogy ha valaki, valamilyen okból nem tudta sikeresen teljesíteni a kötelező továbbképzést, emiatt csak akkor kerüljön eltiltásra, ha a „kvázi” tudásszint-felmérésen nem tud sikeresen levizsgázni. Aki teljesíti a szintvizsgát, ezzel bizonyítja a szakmai felkészültségét, így nem kerül eltiltásra. Sikertelen szintvizsga megismétlésére nincs lehetőség. Az eltiltás adott esetben súlyos következménye lehet a belső ellenőr megbízásának vagy foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése is, hiszen ha nem szerepel a nyilvántartásban, akkor nem végezhet belső ellenőrzési tevékenységet.
A 16. §-hoz
A § a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek kötelező továbbképzésére vonatkozó sajátos szabályokat határozza meg.
A 17–19. §-hoz
A miniszter gondoskodik a Központ szakmai tevékenységének irányításáról, melynek keretében kialakítja az ÁBPE-továbbképzés I. és az ÁBPE-továbbképzés II. szakmai továbbképzések programjait. Kötelező továbbképzés kizárólag a miniszter által jóváhagyott képzési program alapján szervezhető. A miniszter az 1. mellékletben teszi közzé a meghirdethető képzési programokat, annak érdekében, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés i) pontja és (2) bekezdés b) pontja alapján áfamentes legyen a képzés, mivel a kötelező továbbképzések egyéb jogszabály alapján szervezett oktatásnak minősülnek.
A miniszter kijelöli az oktatókat, akik a miniszter által meghatározott gyakorisággal és témakörökben részt vesznek az oktatóknak szervezett továbbképzésen. A Központ kijelölt oktatói – ha egyébként továbbképzésre kötelezettek – mentesülnek e kötelezettségük alól, mivel egyrészt azért kerültek kiválasztásra, mert a szakterületük jól felkészült képviselői, másrészt az oktatóknak az ő számukra szervezett továbbképzésen kell részt venniük.
A miniszter évente Éves Továbbképzési Tájékoztatóban hirdeti meg a Központ által meghirdetendő képzési programokat, illetve a más képző intézmény által szervezett – de a 12. § (1) bekezdés b) pontja vagy a 16. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező továbbképzés teljesítésébe beszámítható – képzések listáját.
A 19. § szabályozza a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet adatszolgáltatási kötelezettségeit.
A 20. §-hoz
Az új szabályok alkalmazása felkészülési időt igényel, ezért a hatálybalépése 2020. január 1-je, egyidőben az eljárási részletszabályokat megállapító egyéb jogszabályokkal. A köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál az új jogszabályok hatálybalépésekor belső ellenőrzési tevékenységet végzők számára a bejelentés megtételére átmeneti szabályként 2020. március 31-ig van lehetőség.
A 21. §-hoz
A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A 22. §-hoz
A korábbi jogszabályi rendelkezést hatályon kívül helyező rendelkezés.
Ezen indokolást az Indokolások Tárában – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján – szükséges közzétenni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás