KÜ BH 2019/239
KÜ BH 2019/239
2019.08.01.
Az ingatlanügyi hatóság csak a végrehajtói megkeresésben foglalt kérelemről dönthet. A végrehajtónak a Vht. 137. § (2) bekezdése alapján tehermentesen értékesített ingatlan esetében a haszonélvezeti jog törlését is kérnie kell az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzése kérelmezése mellett, enélkül a haszonélvezeti jog „hivatalból” nem törölhető [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 137. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 6. § (1) bek., 109/1999. FVM rendelet (Inytv.vhr.) 30. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A budapesti ... helyrajzi számú lakóingatlan V. A. adós tulajdonában állt, V. I. holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. Az ingatlanon többek között az Erste Bank Hungary Zrt. javára bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom állt fenn, amelynek alapjául szolgáló jogviszony alapján a bank mint végrehajtást kérő által indított végrehajtási eljárásban a haszonélvező az adós egyetemleges adóstársa volt. A felperes a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 137. § (2) bekezdése alapján erre a tényre tekintettel az ingatlant tehermentes ingatlanként tűzte ki árverésre. A 2016. szeptember 12-én lefolytatott árverés eredményeként a felperesi beavatkozó vásárolta meg az ingatlant.
[2] A felperes a 2016. december 15-én kelt és 22-én érkeztetett 0168.V.1651/2012/95. számú megkeresésével kérte a felperesi beavatkozó tulajdonjogának bejegyzését árverési vétel jogcímén.
[3] A Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala a 2017. február 6-án kelt 39512/2/2017. számú határozatával a felperes tulajdonjogát bejegyezte, a haszonélvezeti jogot és az ingatlant terhelő egyéb teherjogokat törölte az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv.vhr.) 30. § (3) bekezdésére és a Vht. 137. § (2) bekezdésére hivatkozással.
[4] Az adós fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. március 22. napján meghozott 30369/1/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, a haszonélvező haszonélvezeti jogának az eredeti ranghelyen történő visszajegyzését elrendelte, a határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint az Inytv.vhr. 30. § (3) bekezdése és a Vht. 137. § (1) bekezdése alapján a tulajdonjog bejegyzésére és a holtig tartó haszonélvezeti jog törlésén kívül az egyéb bejegyzett jogok törlésére jogszerűen került sor, azonban az elsőfokú hatóság tévedett, amikor a végrehajtó arra irányuló megkeresése hiányában a holtig tartó haszonélvezeti jog törléséről is rendelkezett. A megkereséshez való kötöttség elvére tekintettel a holtig tartó haszonélvezeti jog csak abban az esetben törölhető, ha az önálló bírósági végrehajtó a Vht. 137. § (2) bekezdésében foglaltak fennállására hivatkozva ezen jog törlése iránt is megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. A Vht. 137. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálata a végrehajtó feladata, arról az ingatlanügyi hatóság megkeresés hiányában nem dönthet.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyben arra hivatkozott, hogy tehermentesen került árverésre az ingatlan, a végrehajtói megkeresés is tehermentes ingatlant érintő tulajdonosváltozás bejegyzése iránt került benyújtásra. Álláspontja szerint ellentmondásos az alperes határozata, mert a tulajdonosváltozás bejegyzésével együtt az egyéb terheket, pl. a jelzálogjogokat törölte, de az ugyanolyan teherként viselkedő haszonélvezeti jogot nem tartotta törölhetőnek és annak visszajegyzése iránt önhatalmúlag rendelkezett, melyre nem volt jogszabályi felhatalmazása. Kérte ezért az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú határozat helybenhagyását.
[6] A felperesi beavatkozó csatlakozva a felpereshez a keresetben kért határozat meghozatalát kérte.
[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta a határozatában foglaltakat fenntartva.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a másodfokú hatóságnak a fellebbezésben foglaltakon túl a teljes eljárást kellett felülvizsgálnia és jogosult volt az elsőfokú határozat megváltoztatására. Az alperes nem „felélesztette” a haszonélvezeti jogot, hanem azt vizsgálta, hogy a haszonélvezeti jog törlése iránti kérelem előterjesztésre került-e és így a kérelemhez kötöttség alapján a haszonélvezeti jog is törölhető volt-e. A Vht. 137. § (1)–(2) bekezdése, az Inytv.vhr. 30. § (3) bekezdése összevetése alapján megállapítható, hogy vannak kérelem hiányában is törölhető jogok, azonban a haszonélvezeti jog nem tartozik az automatikusan törölhető jogok körébe, annak törlésére csak akkor kerülhet sor, ha a Vht. 137. § (2) bekezdésében írt feltételek fennállnak. Az Inytv. 6. § (1) bekezdése értelmében a kérelemhez kötöttség elve miatt az ingatlanügyi hatóságnak a végrehajtói megkeresésnek megfelelően, az abban megjelölt jogokat kell bejegyeznie, illetve csak azokat a jogokat törölheti hivatalból, amelyek kérelem nélkül is törölhetőek. A haszonélvezeti jog csak abban az esetben törölhető, ha a megkeresés ennek a törlésére is tartalmaz kérelmet.
[9] A felperes kifogására megjegyezte, hogy a megkeresés okirat, amelynek a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges formai, tartalmi feltételeknek kellett megfelelnie, melynek megfelelően a tulajdonjog-bejegyzést a hatóság teljesítette is. Azt a felperes sem vitatta, hogy a megkeresésben nem szerepelt a haszonélvezeti jog törlésére vonatkozó utalás, kérelem. Az a körülmény, hogy a megkereséssel együtt megküldött árverési jegyzőkönyv tartalmazta az „ingatlan tehermentes” kitételt, nem jelentette azt, hogy az ingatlanügyi hatóságnak ebből arra a következtetésre kellett jutnia, hogy a felperes a haszonélvezeti jog törlését is kérte. Az ingatlanügyi hatóság regisztratív hatóság, ezért csak a hozzá intézett kérelmek alapján, a kérelem teljesítésének formai és tartalmi kellékeit vizsgálja meg a kérelem teljesíthetősége szempontjából. Az árverési jegyzőkönyv ezen túlmutató tartalmi vizsgálatára az ingatlanügyi eljárásban nem kerülhet sor.
[10] Mindezek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes határozata törvényes és megalapozott volt, ezért ítéletével a felperes keresetét elutasította. Utalt arra, hogy nincs akadálya, hogy a felperes ismételt megkeresésben a haszonélvezeti jog törlését kérje.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet és az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Inytv. 6. § (1) bekezdését, 39. § (1) bekezdését, a Vht. 137. § (2) bekezdését, az Inytv.vhr. 30. § (3) bekezdését.
[12] Előadta, hogy az árverési jegyzőkönyvből egyértelmű volt, hogy az árverésre tehermentes ingatlan került kitűzésre és az árverési vevő tehermentesen szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. Álláspontja szerint a másodfokú hatóság nem térhetett el a kérelemtől és nem volt abban a helyzetben, hogy az ingatlant terhelő jogok között válogatva, azok egy részét törölje, míg a haszonélvezeti jog tekintetében pedig azt állapítsa meg, hogy az nem törölhető és ezért azt visszaállítsa. Tehermentes ingatlanárverés esetén a haszonélvezeti jogot is törölni kellett volna. Mindezek alapján álláspontja szerint a tulajdonjog bejegyzésre irányuló eljárásban minden külön kérelem nélkül az ingatlanügyi hatóságnak be kell jegyeznie a megkeresés alapján a tulajdonjogot és minden tehertől, így haszonélvezeti jogtól is mentesen kell a tulajdonjogot bejegyezni. Ha a földhivatalnak aggályos volt a haszonélvezeti jog sorsa, akkor hiánypótlást kellett volna kiadnia. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat maga az árverési jegyzőkönyv, amely egyértelműen tehermentes tulajdonjog szerzésére vonatkozott, ezért a tulajdonjog bejegyzése irányuló kérelem is ennek megfelelő volt.
[13] A felperesi beavatkozó észrevételt nem tett.
[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[16] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdése és 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálhatja és vizsgálta felül. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben nem jelölhető meg olyan jogszabálysértés, amelyre a fél a keresetében vagy legkésőbb az első tárgyaláson nem hivatkozott, azért arra az ítélet döntést sem tartalmazhatott [Pp. 335/A. § (1) bekezdése]. A felperes először a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a hiánypótlás elmaradására, az Inytv. 39. § (1) bekezdés megsértésére. Az elsőfokú bíróság is e körben, a felperes által hivatkozott, az okiratok (megkeresés és árverési jegyzőkönyv tartalma) közti ellentmondást csak abból a szempontból vizsgálta, hogy annak az ügy érdemében való döntésre van-e kihatása, relevanciája, azt nem vizsgálta – erre irányuló kereset hiányában –, hogy hiánypótlásnak helye volt-e. A Kúria ezért a Pp. 335/A. § (1) bekezdésébe ütközően előterjesztett, az Inytv. 39. § (1) bekezdésének megsértésére való hivatkozást, mint új jogsértést a Kúria érdemben nem vizsgálta.
[17] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét nem találta megalapozottnak, mert az Inytv. 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás hatósági megkeresésre indulhat és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, amelyet a hatósági megkeresés megjelöl. Ugyanez igaz arra is, hogy ha a megkeresés valamely jog törlésére irányul. Az Inytv.vhr. 60. § (3) bekezdése értelmében a megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső szerv nevét, címét, az érintett ingatlan fekvése szerinti település nevét, az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzésére, illetve törlésére vagy átvezetésére a megkeresés irányul. A jog kérelemre történő törlése alól csak az a jogszabályi rendelkezés adhat felmentést, amely a földhivatal kötelezettségévé teszi a jog hivatalból való törlését. E körben tett elsőfokú ítéleti megállapításokkal a Kúria egyet értett.
[18] Mindebből következően a kérelemhez kötöttség elve szigorú, kógens szabály, az ingatlanügyi hatóság csak arról dönthet, amelyet a kérelem, a megkeresés tartalmaz. Nem volt vitatott a peres eljárás során, hogy a felperes megkeresése az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésére irányult, nem tehermentes tulajdonjog bejegyzését kérte.
[19] A Kúria a felperesnek azt a hivatkozását is megalapozatlannak tartotta, hogy ha a megkeresésben nem is került megjelölésre, hogy tehermentesen kéri a tulajdonjog bejegyzését, az árverési jegyzőkönyvből erre a körülményre az ingatlanügyi hatóságnak következtetést kellett volna levonnia, és ezért a hatóságnak hivatalból kellett volna a haszonélvezeti jogot törölni. A Kúria visszautal a kérelemhez kötöttség elvénél kifejtettekre, az ingatlanügyi hatóságnak nem az árverési jegyzőkönyv tartalmából kell következtetést levonnia, mert az egyértelmű kérelem előterjesztésének kötelezettsége a megkereső szervet terheli annál is inkább, mert a felperes által sem vitatottan a haszonélvezeti jog a Vht. 137. § (1)–(2) bekezdése, az Inytv.vhr. 30. § (3) bekezdése alapján nem a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg automatikusan törlendő jog, ezért annak törlését kifejezetten kérni kell a megkeresésben.
[20] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Kúria az elsőfokú ítéletben kifejtett érveléssel egyetért, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.II.37.097/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás