GÜ BH 2019/250
GÜ BH 2019/250
2019.09.01.
A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tagjának, ügyvezetőjének, aki egyben a személyi joggal rendelkező gyógyszerész és a gyógyszertár szakmai vezetője, közvetlen jogi érdeke fűződik a gazdasági társaság törvényes működéséhez, a gyógyszertár működésének fenntartásához. Perbeli legitimációja fennáll a társaság tagja és harmadik személy között létrejött ajándékozási szerződés semmisségének megállapítására, ezáltal az általa az ajándékozás folytán törvénytelennek tekintett működés megszüntetésére [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:88. § (3) bek., 2006. évi XCVIII. tv. (Gyftv.) 73-75. §, 83/A. § (1) és (7) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és az I. rendű alperes az S. Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: volt III. rendű alperes) tagjai. Az I. rendű alperes az üzletrészek 74,99%-ával, a személyi jogos szakgyógyszerész felperes 25,01%-ával rendelkezett. A volt III. rendű alperes önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetői az I. rendű alperes vezérigazgatója és a felperes, utóbbi a volt III. rendű alperes által működtetett gyógyszertár egyszemélyi felelős vezetője is egyben.
[2] A felperes a 2016. október 24-én kelt levelében felhívta az I. rendű alperest a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint gyógyszerforgalmazás általános szabályai-ról szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 83/A. §-ában foglaltaknak való megfelelés érdekében arra, hogy tizenöt napon belül tegye meg az üzletrészeladási ajánlatát annak érdekében, hogy 2016. december 31-ig a volt III. rendű alperesben a gyógyszerész tulajdoni hányad meghaladja az 50%-ot. Ezt úgy tudják biztosítani, ha az I. rendű alperes az üzletrészéből a felperes részére értékesít a törvényben előírt tulajdoni hányad eléréséhez szükséges mértékű részt.
[3] Az I. rendű alperes 2016. november 17-én az üzletrészéből 34/100 (a törzstőke 25%-át kitevő) tulajdoni hányadot elajándékozott a gyógyszerész végzettségű II. rendű alperes részére, ennek következtében az I. rendű alperesnek a volt III. rendű alperesben meglévő üzletrésze az I-II. rendű alperesek közös tulajdonába került. A közös tulajdonú üzletrész képviselője a II. rendű alperes lett. Az ajándékozási szerződésben – többek között – rögzítették, annak megkötésére a Gyftv. előírásainak történő megfelelés érdekében került sor, miszerint az I. rendű alperes többségi tulajdonosként köteles biztosítani, hogy 2017. január 1-től kezdődően a volt III. rendű alperesben az összes tulajdoni hányad több mint 50%-a gyógyszerészi tulajdonban legyen. Amennyiben az ajándékozási szerződés aláírását követően, akár a jövőre nézve, akár visszamenőleges hatállyal valamely nemzeti, vagy az Európai Unió szervei által hozott jogszabály vagy döntés, bírósági ítélet vagy hatósági, illetve egyéb intézményi határozat, vagy kötelező erejű állásfoglalás az ajándékozási szerződésre okot adó kötelezettség megsemmisítését, megtámadhatóságát, jogszabály-ellenességét vagy a tulajdonhoz való jog sérelmét mondja ki, úgy az alperesek kötelesek helyreállítani az ajándékozási szerződés aláírása előtti üzletrész tulajdonviszonyokat, illetve az I. rendű alperes egyoldalúan is jogosult az ajándékot visszakövetelni.
[4] A cégbíróság a tagváltozást a 2016. december 8-án kelt és december 10-én közzétett végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes keresetében több jogcímet is megjelölve az alperesek közötti ajándékozási szerződés semmisségének megállapítását, valamint a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérte. Egyebek mellett ara hivatkozott, hogy változásbejegyzési dokumentumokból szerzett tudomást arról, az I. rendű alperes megkerülve őt, valamint a III. rendű alperesnél dolgozó többi gyógyszerészt és a Gyftv.-ben foglalt rendelkezéseket, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:95. §-a alapján tilos, jogszabályba ütköző szerződéssel, illetve a 6:96. § alapján nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző szerződéssel ajándékozta el az üzletrészének egy részét a II. rendű alperesnek. Az ajándékozási szerződéssel kijátszotta a felperest a jogszabály alapján megillető elővásárlási jogot.
[6] Az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét az elővásárlási jogának sérelme mellett azzal indokolta, hogy azt megalapozza az ajándékozási szerződésnek a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 121. § (2) bekezdésébe és 122. §-ába ütközése is. A III. rendű alperes tagjaként az I. rendű alperes üzletrészének jogellenes átalakítása következtében sérültek a tagsági jogai. Jogi érdeke fűződik továbbá ahhoz is, hogy a volt III. rendű alperes törvényesen és a társasági szerződésben rögzítettek szerint működjön.
[7] Az alperesek ellenkérelmükben elsődlegesen a felperes perbeli legitimációjának hiányára hivatkozással a per megszüntetését, másodlagosan annak megalapozatlansága miatt a kereset érdemi elutasítását kérték.
[8] Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.351/2017/9. számú részítéletével jogerőre emelkedett 3.G.41.071/2016/10. számú részítéletével a felperesnek a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmét elutasította.
Az első- és másodfokú ítélet
[9] Az elsőfokú bíróság a részítélet meghozatalát követően folytatódó eljárásban hozott ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában rögzítette, a Gyftv. 83/A. § (7) bekezdése a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása esetére – más jogszabályon alapuló elővásárlási jogot megelőzően – a felperes részére elővásárlási jogot biztosít. Ez képezi azt a jogi érdeket, amely a felperest a mások által kötött szerződés semmisségére alapított kereset előterjesztésére a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése alapján, illetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 123. §-a szerinti megállapítási kereset előterjesztésére feljogosítja. Mindezért az elsőfokú bíróság a felperes keresetét érdemben vizsgálta, azonban azt valamennyi jogcímen megalapozatlannak találta.
[10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét – eltérő indokolással – helybenhagyta. Rögzítette, az elővásárlási jog mint az adásvételi szerződés létrejöttének egyik speciális esetköre ajándékozási szerződés esetében értelmezhetetlen. A Ptk. 6:88. § (3) bekezdése a korábbi joggyakorlatot tételes szabállyá emelte annak kimondásával, hogy a szerződést kötő feleken kívülálló harmadik személy csak a semmisség megállapításához fűződő jogi érdekének fennállása esetén jogosult ilyen tárgyú per indításra. Ebből következően az rPp. 123. §-ában írt feltételek fennállásának vizsgálata jelen perben szükségtelen.
[11] Az ítélőtábla kifejtette, a perindításhoz szükséges jogi érdek mibenlétét a Ptk. nem határozza meg, annak tartalmát azonban a joggyakorlat kialakította. Jogi érdek fennállása akkor állapítható meg, ha az ügyben hozott döntés a kezdeményező fél élet- és jogviszonyaira kihat, jogokat vagy kötelezettségeket keletkeztet számára, hogy valamely kötelezettség alól szabadul, illetőleg jogi védelmet nyerhet. A döntő kérdés az, hogy az eljárás tárgyát képező jogvitában hozott határozat a fél jogát vagy törvényes érdekét érinti, érintheti-e.
[12] A felperes a keresetindításhoz fűződő jogi érdekét lényegében az elővásárlási joga sérelmében és a volt III. rendű alperes törvényes működéséhez fűződő jogában jelölte meg. A sérelmezett szerződés ingyenességét nem vonta kétségbe, sőt azt maga is hangsúlyozta.
[13] A Gyftv. nem zárta ki az ingyenes átruházást, a 83/A. § (1) bekezdésében foglalt cél az üzletrész, illetve üzletrészhányad elajándékozásával is elérhető volt. Abból, hogy a Gyftv. az érintett tag részére visszterhes átruházást, üzletrész-eladási kötelezettséget kifejezetten nem ír elő, az következik, hogy az ajándékozási szerződés esetleges semmissége nem érinti a felperes jogviszonyait, jogait, illetve kötelezettségeit, hiszen az I. rendű alperes az üzletrészét (üzletrészhányadát) nem köteles visszterhes szerződéssel átruházni, ezáltal a felperes elővásárlási joga nem érvényesülhet. Így az elővásárlási jog sérelme nem alapozza meg a felperes kereshetőségi jogát. A semmisség megállapítása a felperes tagsági jogait, kötelezettségeit, illetve az üzletrészének mértékét szintén nem érintené.
[14] Nem alapozza meg a felperes kereshetőségi jogát a III. rendű alperes törvényes működéséhez fűződő érdeke sem, mivel a semmisség megállapítása éppen a III. rendű alperes törvénysértő működését eredményezné azáltal, hogy nem felelne meg a Gyftv. 74. § (1) bekezdés b) pontjában a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társasággal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek.
[15] Az ítélőtábla a perbeli legitimáció meglétét hivatalból vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróságnak a keresetet a Ptk. 6:88. § (3) bekezdésében írt feltételek – a semmisség megállapításához fűződő jogi érdek, törvényi felhatalmazás – megléte hiányában kellett volna elutasítania. Jogi álláspontjára tekintettel a kereset érdemében nem foglalt állást.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A felperes felülvizsgálati kérelmében – tartalma szerint – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés hozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 3:165. §-ába, 3:168. § (1) bekezdésébe, 5:78. § (1) bekezdésébe, 6:88. § (1) és (3) bekezdésébe, 6:95. §-ába, 6:96. §-ába, a Gyftv. 73. § (1) bekezdésébe, a 74. § (1) és (6) bekezdésébe, 75. §-ába, végül 83/A. § (7) bekezdésébe ütközik.
[17] A felperes véleménye szerint mind az első-, mind a másodfokú bíróság ítéletében tévesen hivatkozott azon tényekre, amely szerint a felperesnek jelen ügyben nem áll fenn a kereshetőségi joga, illetve az ajándékozási szerződés megfelel a jogszabályoknak.
[18] Hangsúlyozta, a felperesnek a felülvizsgálati kérelmében idézett jogszabályokon alapuló, a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése szerinti perlési jogosultsága van. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni hányadára, az őt mint személyi jogos gyógyszerészt megillető elővásárlási jogra és beosztásra tekintettel közvetlen jogi és gazdasági érdeke áll fenn, amely a kereset előterjesztését megalapozza. Ezt igazolja egyrészt szakgyógyszerészi, ügyvezetői, tulajdonosi mivolta, másrészt a tulajdoni érdekeltség megszerzése érdekében küldött, a vásárlási szándékát jelző levél, harmadrészt pedig az őt külön jogszabály alapján megillető elővásárlási jog.
[19] A kereset érdemét tekintve előadta, a perbeli ajándékozási szerződéssel a Gyftv. 74. § (6) bekezdésével szemben a gyógyszerészek szavazati joga, így a gyógyszertár irányítása, továbbá 83/A. § (2) bekezdése szerinti, a gazdasági társaságban az 50% feletti tulajdoni arány sem valósul meg, hiszen a közös tulajdonú üzletrész alapján az I. rendű alperes változatlanul gyakorlatilag 74,99%-ban tulajdonolja és irányítja a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságot. A közös tulajdonú üzletrész képviseletétől függetlenül a közös tulajdon szabályai szerint az I. rendű alperes szavazatával változatlanul köti a II. rendű alperest, így nem valósul meg a tulajdonosi és szavazati befolyás a gyógyszerészek részéről. Ezen tények alátámasztják, hogy az ajándékozási szerződés egyértelműen a jogszabály megkerülésére és az elővásárlási jog kijátszására, a tulajdoni és a szavazati arány változatlan tartására irányult.
[20] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és úgy ítélte meg, hogy az a Ptk. 6:88. § (3) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő.
[22] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét eltérő indokolással, azzal hagyta helyben, hogy a felperesnek a perbeli ajándékozási szerződés semmisségének megállapításához a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése által megkívánt jogi érdeke hiányzik. A jogerős ítélet indokaira és a felülvizsgálati kérelemben írtakra tekintettel a Kúriának kizárólag abban a kérdésben kellett, illetve lehetett állást foglalnia, hogy a felperesnek fennáll-e a perbeli legitimációja az alperesek közötti ajándékozási szerződés semmisségének megállapítására irányuló kereset előterjesztésérére. A felperes felülvizsgálati kérelmében e körben arra hivatkozott, hogy mint a volt III. rendű alperes tulajdonosának és személyi joggal rendelkező gyógyszerész ügyvezetőjének a perbeli szerződés érvénytelenségének megállapításához közvetlen jogi és gazdasági érdeke fűződik.
[23] A jogerős ítéletben is hivatkozott elvi határozat és kialakult joggyakorlat értelmében a jogi érdek fennállása szempontjából annak van ügydöntő jelentősége, hogy az eljárás tárgyát képező jogvitában hozott ítélet a fél jogát vagy törvényes érdekét érinti, érintheti-e, élet- és jogviszonyaira kihat-e, jogokat vagy kötelezettségeket keletkeztet-e számára, vagy azáltal valamely kötelezettség alól szabadul-e, illetőleg jogvédelmet nyerhet-e. A jogi érdek szempontjából a döntő kérdés az, hogy az eljárás tárgyát képező határozat, az adott tényállás mellett szerződés a fél jogát vagy törvényes érdekét érintheti-e (BH 2005.270., 2001.388., EBH 2011.2327.).
[24] A másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy az üzletrész, üzletrészhányad elajándékozását a vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem zárták ki, valamint hogy ajándékozás esetén nem érvényesül az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló elővásárlási jog. Abban is egyetértett a Kúria a jogerős ítéletben kifejtettekkel, hogy az I. rendű alperes üzletrészhányadának átruházása, illetve annak esetleges semmissége a felperes meglévő tagsági jogait, kötelezettségeit, üzletrészét, annak mértékét nem érinti. Abban azonban nem osztotta a másodfokú bíróság álláspontját, hogy az üzletrészhányad elajándékozása folytán a volt III. rendű alperesnél kialakult helyzet a felperesre mint a társaság tagjára és ügyvezetőjére nem hat, nem hathat ki, illetve hogy nem áll fenn jogi érdeke az általa az ajándékozás folytán törvénytelennek tekintett működés megszüntetésére.
[25] A Kúria megítélése szerint a felperesnek mint tagnak és ügyvezetőnek, de különösen mint a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság – a társasági szerződés rendelkezése szerint a tevékenységét munkaviszonyban ellátó – személyi joggal rendelkező gyógyszerészének és a gyógyszertár szakmai vezetőjének közvetlen jogi érdeke fűződik a volt III. rendű alperes törvényes működéséhez, a gyógyszertár működésének fenntartásához. A felperes többek között olyan okokra hivatkozással is állította az ajándékozási szerződés semmisségét, amelyek fennállása akár a gyógyszertár működésének felfüggesztését is eredményezheti. Így hivatkozott a Gyftv. 73. § (1) bekezdésében, a 74. § (6) bekezdésben, 75. §-ban, valamint a 83/A. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésére. A Gyftv. 2017. január 1. napjától hatályos 53/D. § (2) bekezdése értelmében az egészségügyi államigazgatási szerv többek között ellenőrzi, hogy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság (illetve a személyi jogos gyógyszerész) a felperes keresetében és felülvizsgálati kérelmében is megjelölt jogszabályhelyek betartásával működik-e, a (11) bekezdés értelmében ezek közül a 73. §, illetve a 74. § (6) bekezdésének megsértése a gyógyszertár működésének felfüggesztésére is vezethet. A felperes jog- és életviszonyaira ezért közvetlenül kihat, illetve kihathat, ha a perbeli ajándékozási szerződés, illetve az annak következtében kialakult tulajdonosi struktúra – állításának megfelelően – a fenti jogszabályi rendelkezéseket sérti, az ajándékozási szerződés azok megkerülésére irányult.
[26] A keresetnek helyt adó ítélet – az üzletrész, illetve annak egy része visszterhes átruházási kötelezettségének hiányában – a jogerős ítéletben írtaknak megfelelően valóban nem jelentené azt, hogy a felperes feltétlenül élni tudna az elővásárlási jogával, azonban a Gyftv. kógens előírásainak megfelelés érdekében, a tulajdoni arányok változásának követelménye alapján nem zárható ki annak olyan módja, amely során a felperes élni tud az elővásárlási jogával. Az ajándékozási szerződés általa állított semmissége ez esetben a felperes jogát, illetve törvényes érdekét érinti, de legalábbis érintheti.
[27] A Kúria ezért nem találta jogszerűen mellőzhetőnek annak érdemi vizsgálatát, hogy az ajándékozási szerződés tekintetében a felperes által hivatkozott érvénytelenségi okok fennállnak-e.
[28] Mivel a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem foglalt állást a keresetet érdemben elutasító elsőfokú ítélet megalapozottsága tárgyában, a Kúria az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján a rendelkező rész szerint határozott.
[29] Az új eljárásban a másodfokú bíróságnak érdemben kell elbírálnia az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezést, és állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a kereset elutasítására az elsőfokú ítéletben írt okokból megalapozottan került-e sor.
(Kúria Gfv. VII. 30.369/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás