KÜ BH 2019/257
KÜ BH 2019/257
2019.09.01.
A 60 méteres határsávban az Áhtv. szerint igénybe vehető területekre a törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából az államot határozatlan időre szóló közérdekű használati jog illeti meg, amelynek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek kell kezdeményeznie. A közérdekű használati jog keletkezésére tekintettel az ingatlan tulajdonosát egyszeri kártalanítás illeti meg, amelynek mértéke m2-enként 173 forint. Az ingatlan igénybevétele csak azt követően kezdhető meg, ha a kártalanítási összeg a tulajdonos részére megfizetésre kerül [2007. évi LXXXIX. tv. (Áhtv.) 2. §, 5. §, 5/A. §, 211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. (Korm. rendelet) 1. §, 3. §, 4. §, 5. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes tulajdonát képezi a Kunbaja külterület ... hrsz.-ú területű ingatlan, amelynek 7 m2, majd 1822 m2-ére az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Áhtv.) 5. § (2) bekezdése alapján a magyar állam javára közérdekű használati jog került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba azzal, hogy a használati jog gyakorlója a beavatkozó.
[2] A beavatkozó kezdeményezése alapján meghozott 2016. október 27. napján kelt BKB/001/5817-3/2016 számú határozatával az alperes a felperes részére ezen ingatlan vonatkozásában a közérdekű használati joggal érintett terület 1005 m2 területre 173 865 forint egyszeri kártalanítást állapított meg, kötelezte az alperesi beavatkozót, hogy ezen összeget bírói letéti számlára utalással fizesse meg, és megtörténtével egyidejűleg azt átutalási bizonylat megküldésével igazolja az alperes felé.
A kereseti kérelem és ellenkérelem
[3] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat hozatalára kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a közérdekű használati jog ingatlanából 1822 m2-t érint, ennek megfelelően a kártalanítás összegét 315 206 forintban kellett volna megállapítani az Áhtv. 5/A. § (1) bekezdés a) pontja, 5. § (2) bekezdése, és az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 6. § (1) bekezdése alapján.
[4] Az alperes nyilatkozata a kereset elutasítására irányult, az alperesi beavatkozó ugyancsak a kereset elutasítását kérte azon az alapon, hogy az egyszeri, illetve a későbbi éves kártalanítás már nem automatikusan a teljes 60 m-re, hanem csak a ténylegesen igénybe vett területrészre illeti meg a tulajdonost az Áhtv. 5. § (3) bekezdése alapján.
A bíróság ítélete
[5] A bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, az alperes BKB/001/5817-3/2016. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Kifejtette, hogy a felperes keresetében azt sérelmezte az Áhtv. szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló Korm.rendelet 6. § (1) bekezdésére hivatkozással, hogy az egyszeri kártalanítás összegét a hatóság nem a közérdekű használati joggal érintett teljes területre állapította meg, illetve a beavatkozó álláspontja szerint az egyszeri kártalanítás kizárólag a ténylegesen igénybe vett terület alapján jár, ennek megfelelően hozta meg a döntését az alperes.
[6] Hivatkozott a bíróság az Áhtv. 5. § (1) bekezdésére, 5/A. § (1) és (4) bekezdésére, továbbá a Korm.rendelet 3. §-ára és 6. § (1) bekezdésére.
[7] A bíróság az Áhtv. 5. § (1) bekezdése, 5/A. § (1) bekezdés a) pontja, és (4) bekezdése alapján megállapította, hogy a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének kezdeményezésével egyidejűleg illeti meg az egyszeri kártalanítás az ingatlan tulajdonosát. Az Áhtv. és a Korm.rendelet nem szab további feltételt az egyszeri kártalanítás fizetési kötelezettség beálltához, csupán azt, hogy a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a kijelölt rendőrségi szerv kezdeményezze. Tekintettel arra, hogy a felperes ingatlanából a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bácsalmási Járási Hivatala a 2015. október 15. napján kelt 40024/2/2015. számú határozatával 1822 m2 térmértékű részre jegyezte be a közérdekű használati jogot, a felperes alappal sérelmezte, hogy részére nem ezen térmérték alapján került sor az egyszeri kártalanítás megállapítására.
[8] A bíróság álláspontja szerint az alperes és a beavatkozó alaptalanul hivatkoztak arra, hogy az 1822 m2 területrészből csupán 1005 m2 került ténylegesen igénybevételre, és ezen tényleges igénybevételhez kapcsolódik az egyszeri kártalanítás összege. Az igénybevétel az Áhtv. rendelkezései értelmében a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével valósul meg az Áhtv. 5. § (1) bekezdésének előírására tekintettel. A Korm.rendelet 3. §-a szerint az egyszeri kártalanítás az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés kezdeményezésével egyidejűleg jár, az Áhtv. 5/A. § (4) bekezdése szerint igénybevételnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés kezdeményezését kell tekinteni. Ez az értelmezés van összhangban az Áhtv. 5/A. § (1) bekezdés a) pontjával is, ennek megfelelően a felperes részére a közérdekű használati joggal érintett ingatlanrész valamennyi m2-ére jár a 173 Ft/m2 értékű kártalanítás.
[9] Megállapította a bíróság, hogy a beavatkozó által készített területkimutatásból, hogy az egy listaszerű, az ingatlanok tényleges használatát megalapozó, tényeket nem tartalmazó kimutatás, amely egyébként sem szolgálhatott volna a tényleges használattal érintett ingatlanrész térmértékének megállapítására.
[10] A megismételt eljárásra vonatkozóan a bíróság előírta, hogy az alperesnek a közérdekű használati joggal érintett teljes ingatlanrész vonatkozásában meg kell állapítania a felperes kártalanítási jogosultságát, és 1822 m2-re számítva kell rendelkeznie a kártalanítás mértékéről.
A felülvizsgálati kérelmek és ellenkérelem
[11] A jogerős ítélet ellen az alperes és az alperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
[12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperesi beavatkozó kifejezetten az Áhtv. 5/A. § (4) bekezdésre hivatkozással a közérdekű használati jog bejegyzésével érintett ingatlan ténylegesen igénybe vett területére kezdeményezte az egyszeri kártalanítás megállapítását és nem a törvényben meghatározott és az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett plusz 50 m2-es sávval érintett teljes területre. Az állam által ténylegesen igénybe vett terület nagyságát a Bácsalmási Járási Hivatal Földhivatali Osztálya által szolgáltatott adatok alapján határozta meg, mely szerint az 1005 m2. Álláspontja szerint az Áhtv. 5/A. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával a korlátozás mértékének megfelelő egyszeri kártalanítás illeti meg a tulajdonost, amelynek az alperesi határozat megfelel.
[13] Megjegyezte az alperes, hogy a jogerős ítélet kézhezvételét követően a bírósági ítéletben foglaltaknak megfelelően 2017. május 18-án új határozatot hozott, amelyben további 141 341 Ft megfizetését írta elő.
[14] Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében ugyancsak a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a bíróság döntését az Áhtv. 5/A. § (1) valamint (4) bekezdésében foglaltak megsértésével, azok téves értelmezése eredményeként hozta meg. Hivatkozott az Áhtv. 5. § (1), (2) és (3) bekezdésében, továbbá 5/A. §-ában foglaltakra. Kifejtette, hogy 2015. szeptember 8-i hatállyal az Áhtv. 5/A. § (4) bekezdése módosult, idézte a 2015. évi CXL. törvény 19. §-ához fűzött indokolást. Megítélése szerint mind a módosított törvényrészből, mind annak indokolásából tetten érhető jogalkotói akarat alapján egyértelmű, hogy az egyszeri kártalanítás ettől kezdve nem a közérdekű használati jog bejegyzéséhez, hanem az ingatlan tényleges igénybevételéhez kötődik. Az egyszeri kártalanítás nem illeti meg a tulajdonost automatikusan, pusztán amiatt, hogy a törvény által alapított közérdekű használati jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, hanem ahhoz az is szükséges, hogy az állami szervek az ingatlant ténylegesen igénybe is vegyék. Az igénybevétel tehát több, mint a pusztán közérdekű használati jog keletkezése, a két jogintézmény egymástól élesen elkülönül, és a közérdekű használati jog fennállása nem jelenti egyszersmind azt is, hogy az állam az adott ingatlant, illetve annak a határtól számított 60 méteres sávját biztosan igénybe kívánja venni. A közérdekű használati jog a feltételét, az elvi lehetőségét teremti meg annak, hogy ha az adott ingatlanra vagy egy részére az államhatár védelme érdekében szükség van, akkor az igénybevétel jogszerűen megtörténhessen. Erre utal az Áhtv. 5. § (2) bekezdésének megfogalmazása is. A két jogintézmény elválasztására azért volt szükség, mert az Áhtv. 2015. augusztus 1-jei hatállyal beiktatott 5. § (1) bekezdése eredetileg a schengeni külső határtól számított 10 méteres területsávra vonatkozóan írta elő a közérdekű használati jog keletkezését, a 10 méter helyett 2015. szeptember 8-i hatállyal egységesen 60 méterre emelték azt, ennek azonban sem a célja, sem a következménye nem az volt, hogy a teljes 60 méter igénybe legyen véve, sok helyen arra valójában nem is volt szükség. A jogalkotói szándék egyértelmű megjelenítéséhez szükség volt az Áhtv. 5/A. § (4) bekezdés első mondatának beiktatására. Ezen okfejtés alapján álláspontja szerint az egyetlen helyes értelmezés az, hogy 2015. szeptember 8-át követően önmagában a közérdekű használati jog bejegyzéséért még nem jár egyszeri kártalanítás, azt kizárólag az ingatlan tényleges igénybevétele esetén, annak megkezdését megelőzően kell megfizetni a tulajdonos részére. Hivatkozott arra, hogy az Áhtv. 5/A. § (1) bekezdés b) pontja az éves kártalanítás vonatkozásában is úgy rendelkezik, hogy az a tulajdonost az ingatlan 5. § (3) bekezdése szerinti igénybevételével összefüggésben, az igénybevétel időtartamára, jellegére figyelemmel illeti meg, amiből egyenesen következik, hogy ha az 5. § (3) bekezdése szerinti igénybevétel megszűnik, akkor azzal megszűnik az éves kártalanítás kötelezettsége is.
[15] Megjegyezte az alperesi beavatkozó, hogy nem vitatható, hogy az Áhtv. 5/A. § (4) bekezdésének beiktatásakor indokolt lett volna más törvényi és kormányrendeleti rendelkezések korrekciója is, ezek elmaradásával pedig a szabályozás zártsága szenvedett csorbát, ennek ellenére a jogalkotói szándék megállapítható. Hangsúlyozta, hogy a bejegyzést és az egyszeri kártalanítást annak ellenére külön kell választani, hogy azokat a rendőrség egy időben kezdeményezi. Miután a két eljárásnak más a tárgya, és más az eljáró hatóság is, semmiképpen sem állítható, hogy pusztán ezen az alapon a bejegyzéssel és a kártalanítással érintett térmértéknek is meg kell egyeznie. Az alperesi beavatkozó álláspontja szerint az alperes helyesen és jogszerűen járt el, amikor a kártalanítást a ténylegesen igénybevétellel érintett 1005 m2 területre állapította meg. Megjegyezte, hogy a perbeli üggyel megegyező tényállású perekben a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperesi és az alperesi beavatkozói állásponttal megegyező tartalmú ítéletet hozott.
[16] A felperes a felülvizsgálati kérelmekben foglaltakra észrevételt tett, amelyben tartalmilag a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelmek nem alaposak.
[18] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések megfelelő értelmezésével helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett.
[19] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
[20] A jogerős ítélet felülvizsgálata során a Kúria megállapította, hogy a bíróság megfelelően jelölte meg az ügy elbírálása szempontjából irányadó jogszabályi rendelkezéseket, idézte, és helytállóan értelmezte azokat. Az Áhtv. 5. § (1) bekezdése megteremti a jogszabályi alapját az államhatár menti területeknek az ott meghatározott célból történő igénybevehetőségére. Az 5. § (2) bekezdése ezt úgy képezi le, hogy az (1) bekezdés szerinti területen található ingatlan tekintetében e törvény erejénél fogva az államot az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása céljából határozatlan időre szóló közérdekű használati jog illeti meg. A (3) bekezdés az ingatlan tulajdonosának és használójának tűrési kötelezettségét rögzíti, annak módját a) és b) pont szerint meghatározva. Az (5) bekezdésnek megfelelően a közérdekű használati jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, amelyet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményez.
[21] Az Áhtv.-be a 2015. évi CXXVII. törvény 49. §-ával beiktatott, a 2015. évi CXXVII. törvény és a 2015. évi CXL. törvény 19. § (1) bekezdésével kiegészített 5/A. § a perbeli ügy elbírálása szempontjából alapvető jelentőségű szabályozást rögzít. A közérdekű használati jog tűrési kötelezettségben megnyilvánuló teher tekintetében a kártalanításról rendelkezik. Meghatározza, hogy az ingatlan tulajdonosát az 5. § (3) bekezdése szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ennek két fajtáját szabályozza, az egyszeri és az éves kártalanítást. A perbeli ügyben az egyszeri kártalanítás képezte az eljárás tárgyát, amelyre vonatkozóan az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja azt rögzíti, hogy a kártalanítás az ingatlan tulajdonosát a közérdekű használati jog keletkezésére tekintettel egyszeri jelleggel illeti meg. A kártalanításra jogosultság ezen törvényi rendelkezésből következik, amely az 5. § (1) és (3) bekezdésén alapul, és az (5) bekezdéshez kötődik.
[22] Az Áhtv. 5/A. § (4) bekezdése a kártalanítás megfizetésének időpontját és módját szabályozza.
[23] Az Áhtv. ezen rendelkezéseinek egyike sem tartalmaz olyan jellegű szabályozást, amely a közérdekű használati joggal és az ebből eredő tűrési kötelezettséggel érintett ingatlan megosztására vonatkozna, annak gyakorlati kivitelezését határozná meg, és a kártalanítás mértékét a tényleges igénybevételhez kötné. Egyértelműen levezethető a hivatkozott törvényi rendelkezésekből, hogy a tulajdonost (használót) megillető egyszeri jellegű kártalanítás a közérdekű használati jog keletkezéséhez kötődik, az ingatlan igénybevétele pedig a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével megtörténik. Az Áhtv. 5/A. § (4) bekezdése az (1) bekezdés a) pontjára történő visszautalásakor sem tartalmaz olyan előírást, hogy a kártalanításmegfizetési kötelezettség nem a teljes ingatlanhoz, hanem annak egy részéhez kapcsolódna. A földhivatal a közérdekű használati jogot nem a tényleges igénybevétel szerint jegyzi be, ezen, az államot megillető jogosultság az Áhtv. 5. § (1) és (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés területmeghatározásával érintett ingatlanra vonatkozik.
[24] A Korm.rendelet által rendezett kártalanítási szabályok ugyancsak a közérdekű használati jog bejegyzésével érintett ingatlanról rendelkeznek [1. § (1) bekezdés]. Olyan típusú előírás a Korm.rendeletben, az egyszeri kártalanításra vonatkozó szabályok között sincs, amely akár az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, akár az eljáró kormányhivatal számára előírná a tényleges igénybevétel megállapítását és figyelembevételét az egyszeri kártalanítás összegszerűségének meghatározásakor. A Korm.rendelet „érintett ingatlan”, „az érintett ingatlan helyrajzi száma” megjelölésekre épít, ebből sem vezethető le az, hogy az alperes és az alperesi beavatkozó álláspontjának megfelelően csak az érintett ingatlanok egy részére járna az egyszeri kártalanítás összege.
[25] Kétségtelen, hogy az Áhtv. 5/A. § (1) bekezdése a „korlátozás mértékének megfelelő kártalanításról” rendelkezik. Az a) pont azonban az egyszeri kártalanítást a közérdekű használati jog keletkezéséhez köti, amely jogosultság e törvényen alapul és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Semmiféle jogszabályi alapja nincs azon alperesi és alperesi beavatkozói következtetésnek, hogy a közérdekű használati jog keletkezéséhez kötött egyszeri jellegű kártalanítás kizárólag – a későbbiek során – ténylegesen igénybe vett területre, területrészre vonatkozna.
[26] Szükségesnek tartja hangsúlyozni azt is a Kúria, hogy az Áhtv. 5/A. § (4) bekezdése értelmében a kártalanítást akkor kell megfizetni, ha az ingatlant igénybe veszik. Az ingatlan igénybevétele pedig csak azt követően történhet meg, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határozatban megállapított (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást a tulajdonos részére megfizette, avagy – ahogy arról a perben felülvizsgált alperesi határozat is rendelkezett – bírósági letétbe helyezte. Az egyszeri kártalanítás egy összegben fizetendő és ennek megtörténte tényét a kormányhivatal felé igazolni kell. Az igénybevétel csak ezt követően kezdhető meg. Azért tartotta szükségesnek hangsúlyozni ezt a Kúria, mert a perben rendelkezésre állt adatok tanúsága szerint – amelyet az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelme sem cáfolt – a perbeli ügyben ezen, a jogszabályi rendelkezések által kógens módon meghatározott sorrendiség nem került betartásra. Az általános jogbiztonság követelménye megköveteli azt, hogy az állam részére biztosított közérdekű használati jog és a tulajdonos (használó) számára előírt tűrési kötelezettség az ingatlan igénybevételének a kártalanítás megfize-tésekori időpontjában vagy azt követően történjen.
[27] Megállapította a Kúria az alperes felülvizsgálati kérelméből, hogy a jogerős ítélet végrehajtása az ítélet közlését követően megtörtént, az alperes nem támasztotta alá jogszabályi hivatkozásokkal azon, továbbra is megismételt álláspontját, hogy a ténylegesen igénybe vett terület után jár az egyszeri kártalanítási összeg.
[28] Az alperesi beavatkozó tévesen alapozta felülvizsgálati kérelmét az Áhtv. fentebb már hivatkozott 2015. évi módosításaira és az ahhoz fűzött indokolásra. A törvényszövegből az alperesi beavatkozó következtetése nem vezethető le. A tényleges igénybevétel a törvénymódosításhoz fűzött indokolás szerint a 10 és 60 méteres sáv közötti változásra vonatkozott, semmiféle változást nem jelentett a kártalanítás időpontja és összegszerűsége tekintetében. Nem helytálló az alperesi beavatkozónak azon felülvizsgálati kérelembeli érvelése sem, hogy a 2015. szep-tember 8-i hatállyal beiktatott Áhtv.-módosítás azt jelentette, hogy az egyszeri kártalanítás ettől kezdve nem a közérdekű használati jog bejegyzéséhez, hanem az ingatlan tényleges igénybevételéhez kötődik. A jelen perben felülvizsgált közigazgatási ügynek a közérdekű használati jog keletkezésére tekintettel fizetendő egyszeri kártalanítás volt a tárgya, ennek szabályait pedig a fent hivatkozott törvényi és kormányrendeletbeli előírások egyértelműen meghatározzák. A közérdekű használati jog keletkezése az ingatlan tényleges igénybevételével nem mosható össze, időben is elválik egymástól, logikus azon alperesi beavatkozói okfejtés, hogy e kettő jogintézmény egymástól elkülönül, de ez az alperesi beavatkozó következtetésével ellentétben nem jelenti azt, hogy az egyszeri kártalanítás a ténylegesen igénybe vett terület nagyságához kötődne. Az egyszeri kártalanítás szempontjából a közérdekű használati jog keletkezése a mérvadó, aminek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése az alperesi beavatkozó szerveinek a feladata, és ezáltal az érintett ingatlan már igénybe vettnek minősül.
[29] Minden jogszabályi alapot nélkülöz az alperesi beavatkozónak azon álláspontja, hogy önmagában a közérdekű használati jog bejegyzéséért még nem jár egyszeri kártalanítás. Ez ellentétes a már hivatkozott tételes jogszabályi előírásokkal, az Áhtv. és a Korm.rendelet szellemével, a tényleges jogalkotói szándékkal, de a tulajdonhoz fűződő alaptörvénybeli jogok biztosításának kötelezettségével is. A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a tulajdonosi jogosítványokat egyértelműen érinti, és ebből következően a kártalanítás megfizetésének kötelezettségét megalapozza.
[30] Megjegyzi a Kúria, hogy a most felülvizsgált jogerős ítélettől eltérő jogi álláspontot elfoglaló egyéb bírósági ítéletek a felülvizsgálati eljárás során figyelembe vehetők és értékelhetők nem voltak. A felülvizsgálat tárgya a felülvizsgálati kérelmekkel támadott jogerős ítélet volt, annak jogszerűségét kellett a Kúriának megítélnie.
[31] Megjegyzi azt is a Kúria, hogy az alperesi beavatkozó érvelése, és a jogszabályokból levezetett következtetései esetlegesen az éves kártalanítás megállapítása során lesznek figyelembe vehetők, illetve értékelhetők.
[32] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.III.37.741/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás