26/2019. (II. 28.) Korm. rendelet
a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról1
2019.03.08.
„(1) Áruexport e rendelet szerint akkor finanszírozható, ha a külkereskedelmi szerződés alapján teljesített ügylet keretében kiszállításra kerülő áruk legalább fele magyar származásúnak minősül, amely feltétel teljesülését az Eximbank a belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi. A külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet az áruk származásának igazolására az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézményhez származási bizonyítványt nyújt be, amelyet az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől szerez be. Az áruk magyar származásának megállapítására és tanúsítására a származási bizonyítvány kiadására felhatalmazott kamarai szerv által alkalmazott, a felhatalmazott kamarai szerv honlapján elérhető származási szabályokat és a származási bizonyítvány kibocsátására vonatkozó kamarai eljárásrendben foglaltakat kell alkalmazni.”
„(1a) Ha a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a külkereskedelmi szerződés alapján ugyanazon vevő részére azonos árumegnevezésű, vámtarifa számú és származási helyű áruk tekintetében, több alkalommal teljesít áruexportot, az áruk magyar származásának igazolásához elegendő az első áruexport teljesítését követően az illetékes Kamara által kiállított és külön záradékkal ellátott származási bizonyítványt beszerezni és azt az Eximbank, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézmény részére megküldeni. A záradékkal ellátott bizonyítvány az abban szereplő – az árumegnevezés, a vámtarifa szám és a származási hely tekintetében azonos – áru vonatkozásában ugyanazon vevő részére teljesített további áruexport tekintetében is megfelelően igazolja annak magyar származását. Amennyiben a záradékkal ellátott származási bizonyítványon szereplő áru megnevezésében, vámtarifa számában vagy származási helyében, illetve a vevő személyében változás következik be, a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a változást követő első exportjára vonatkozóan az illetékes kamarai szervtől új származási bizonyítványt szerez be, és azt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézményhez nyújtja be.”
(E § vonatkozásában külkereskedelmi szerződésnek minősül)
„b) ha a teljesítés helye szerinti ország irányadó jogszabályai értelmében a belföldi gazdálkodó szervezet az adott országban nem jogosult a teljesítésre, úgy az adott ország joga szerint alapított gazdasági társaság, vagy”
(által aláírt, a magyar származású export mértékét is tartalmazó érvényes szerződés.)
2. § Az R1. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A kamatkiegyenlítés alapjául szolgáló bázisköltséget az Eximbank javaslatára a CIRR Bizottság negyedévente határozza meg a megelőző negyedév utolsó hónapjának 25. napjáig. A CIRR Bizottság által megállapított banküzemi költség nem haladhatja meg a jóváhagyott üzleti tervben szereplő mértéket. Minden hitel-, pénzkölcsön- és követelésvásárlási szerződés kamatkiegyenlítésénél az adott negyedévben érvényes bázisköltség mértékét kell alkalmazni, kivéve, ha az adott hitel-, pénzkölcsön- és követelésvásárlási szerződés kamatkiegyenlítésére a Kormány egyedi döntése szerinti esetben az Eximbank javaslatára a CIRR Bizottság egyedi bázisköltséget határoz meg.”
a) 6. § (2), (7) és (7a) bekezdésében az „az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított dokumentumokkal alátámasztottan igazolja” szövegrész helyébe az „a biztosítotti jogviszony nyilvántartásért felelős szerv által kiállított igazolással támasztja alá” szöveg,
2. A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére,
a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában)
„y) külföldi székhelyű hitelbiztosító: minden olyan nemzetközi szervezet, amely vagy a Berni Unió tagja, vagy legalább befektetési kategóriájú külső hitelminősítéssel rendelkező biztosító, vagy viszontbiztosító, vagy exporthitel-ügynökség, amely a rá irányadó jog szabályai szerint jogosult biztosítási vagy viszontbiztosítási vagy exporthitel-ügynökségi tevékenységet végezni;”
(E rendelet alkalmazásában)
„z) export szerződéses értéke: a vevő által vagy nevében az exportált árukért és szolgáltatásokért fizetendő, helyi költséget nem tartalmazó összeg;
zs) helyi költség: a vevő országában felmerülő, azon árukért és szolgáltatásokért fizetendő, az exportőr képviselőjének a vevő országában fizetendő jutalékát nem tartalmazó kiadás, amely az exportőr szerződésének teljesítéséhez vagy az exportőr szerződését magában foglaló projekt megvalósításához szükséges.”
„(1) Áruexport esetén
a) az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó közép- és hosszú lejáratú ügyletek keretében a Mehib Rt. kockázatviselésének feltétele, hogy a kockázatvállalása akkor terjedhet ki legfeljebb az OECD Megállapodásban foglalt mértékig (ideértve az idegen tartalmat és a helyi költséget), ha a külkereskedelmi szerződésben az export szerződéses értékének legalább fele – a (7) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén legalább 25%-a – magyar származásúnak minősül, amit a Mehib Rt. a belső szabályzataiban előírt módon ellenőriz; b) rövidlejáratú ügyletek tekintetében a Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra akkor terjedhet ki, ha a külkereskedelmi szerződés keretében kiszállított áruk legalább fele – a (7) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén legalább 25%-a – magyar származásúnak minősül, amely feltétel teljesülését a Mehib Rt. belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőriz. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt esetekben a részteljesítést elfogadottnak kell tekinteni, ha az áruexport részteljesítéskori tényleges magyar hányad mértéke megfelel a biztosítási kötvényben előre meghatározott teljesítési ütemterv szerinti magyar hányadnak. Amennyiben a biztosítási kötvény nem tartalmazza az áruexport teljesítési ütemtervét, és a külkereskedelmi szerződés keretében megvalósuló áruexport az e bekezdésben előírt magyar hányadot nem éri el, a Mehib Rt. kockázatvállalása – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a tényleges magyar hányadra terjedhet ki. (3) A külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet az áruk származásának az igazolására a Mehib Rt. részére a biztosítási szerződésben előírt módon származási bizonyítványt nyújt be, amelyet az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől szerez be. Az áruk magyar származásának megállapítására és tanúsítására a származási bizonyítvány kiadására felhatalmazott kamarai szerv által alkalmazott, a felhatalmazott kamarai szerv honlapján elérhető származási szabályokat és a származási bizonyítvány kibocsátására vonatkozó kamarai eljárásrendben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Ha a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a külkereskedelmi szerződés alapján ugyanazon vevő részére azonos árumegnevezésű, vámtarifa számú és származási helyű áruk tekintetében több alkalommal teljesít áruexportot, az áruk magyar származásának igazolásához elegendő az első áruexport teljesítését követően az illetékes kamara által kiállított és külön záradékkal ellátott származási bizonyítványt beszerezni és a Mehib Rt. részére megküldeni. A záradékkal ellátott bizonyítvány az abban szereplő – az árumegnevezés, a vámtarifa szám és a származási hely tekintetében azonos – áru vonatkozásában ugyanazon vevő részére teljesített további áruexport tekintetében is megfelelően igazolja annak magyar származását.
(5) Amennyiben a záradékkal ellátott származási bizonyítványon szereplő áru megnevezésében, vámtarifa számában vagy származási helyében, illetve a vevő személyében változás következik be, a biztosított a változást követő első exportjára vonatkozóan az illetékes kamarai szervtől új származási bizonyítványt szerez be, és azt a Mehib Rt. részére megküldi.”
„b) ha a teljesítés helye szerinti ország irányadó jogszabályai értelmében a belföldi gazdálkodó szervezet az adott országban nem jogosult a teljesítésre, úgy az adott ország joga szerint alapított gazdasági társaság, vagy”
(által aláírt, a magyar származású export mértékét is tartalmazó érvényes szerződés.)
(3) Az R2. 13. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Díjvisszatérítési tartalék
13. § (1) A Mehib Rt. a forgalmi típusú módozatok keretében végzett biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan díjvisszatérítési tartalékot képezhet. A díjvisszatérítési tartalék a biztosítási szerződés szerint a biztosítottnak adható, feltételekhez kötött díjvisszatérítés fedezetére szolgál. (2) A díjvisszatérítési tartalékot a tárgyév mérleg fordulónapjával az érvényben levő szerződések alapján kell megképezni. Ha valamely szerződésnél a mérlegforduló napján rendelkezésre álló információk alapján a biztosítási időszak végén a díjvisszatérítés feltételei várhatóan fennállnak, akkor tartalékként a kötvény időszak megszolgált díjából a várható díjvisszatérítési aránynak megfelelő részt kell megképezni.
(3) A tárgyévben képzett díjvisszatérítési tartalékot a díjvisszatérítés megtörténtekor fel kell használni, a tartalék fennmaradó részét pedig legkésőbb a tárgyévet követő év mérleg fordulónapján a szükséges szintre kell módosítani.
(4) A díjvisszatérítési tartalék tárgyévi meghatározásának számítási módját és tárgyévi alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell összesítve bemutatni.
(5) A Mehib Rt. díjvisszatérítési tartalék számítási módját és a felhasznált adatokat egyértelműen dokumentálja. A tartalék képzési szabályait a biztosító által készített tartalékolási szabályzat tartalmazza.”
a) 7. § (2) bekezdésében az „az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított dokumentumokkal alátámasztottan igazolja” szövegrész helyébe az „a biztosítotti jogviszony nyilvántartásért felelős szerv által kiállított igazolással támasztja alá” szöveg,
3. A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
„(1) Az exporthitel garancia alapját képező export ügylet érték alapján a belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített exportügylet keretében kiszállított áruk legalább felének magyar származásúnak kell minősülnie, amely feltétel teljesülését az Eximbank a belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi. A külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet az áruk származásának az igazolására az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézményhez származási bizonyítványt nyújt be, amelyet az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől szerez be. Az áruk magyar származásának megállapítására és tanúsítására a származási bizonyítvány kiadására felhatalmazott kamarai szerv által alkalmazott, a felhatalmazott kamarai szerv honlapján elérhető származási szabályokat és a származási bizonyítvány kibocsátására vonatkozó kamarai eljárásrendben foglaltakat kell alkalmazni.”
„(1a) Ha a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a külkereskedelmi szerződés alapján ugyanazon vevő részére azonos árumegnevezésű, vámtarifa számú és származási helyű áruk tekintetében, több alkalommal teljesít áruexportot, az áruk magyar származásának igazolásához elegendő az első áruexport teljesítését követően az illetékes kamara által kiállított és külön záradékkal ellátott származási bizonyítványt beszerezni és azt az Eximbank, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézmény részére megküldeni. A záradékkal ellátott bizonyítvány az abban szereplő – az árumegnevezés, a vámtarifa szám és a származási hely tekintetében azonos – áru vonatkozásában ugyanazon vevő részére teljesített további áruexport tekintetében is megfelelően igazolja annak magyar származását. Amennyiben a záradékkal ellátott származási bizonyítványon szereplő áru megnevezésében, vámtarifa számában vagy származási helyében, illetve a vevő személyében változás következik be, úgy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a változást követő első exportjára vonatkozóan az illetékes kamarai szervtől új származási bizonyítványt szerez be, és azt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó pénzügyi intézményhez nyújtja be.”
„(2) Szolgáltatásexporthoz e rendelet alapján akkor nyújtható garancia, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet vagy annak az exportált szolgáltatás nyújtásában részt vevő, belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülő alvállalkozója által foglalkoztatottak több mint fele olyan személy, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályai szerint vele biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll. A szolgáltatást nyújtó az e bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést a biztosítotti jogviszony nyilvántartásért felelős szerv által kiállított igazolással támasztja alá. A feltételek megvalósulását az Eximbank a belső szabályzatában foglalt eljárásnak megfelelően ellenőrzi.”
(Az Eximbank akkor vállalhat kereskedelmi garanciát, ha)
„c) egy ügylettel kapcsolatosan az Eximbank által vállalt kereskedelmi garanciák együttes mértéke nem haladja meg a kereskedelmi ügylet szerződéses értékének 80%-át, továbbá”
b) 4. § (6) bekezdésében az „az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított dokumentumokkal alátámasztottan igazolja” szövegrész helyébe az „a biztosítotti jogviszony nyilvántartásért felelős szerv által kiállított igazolással támasztja alá” szöveg
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
