BÜ BH 2019/260
BÜ BH 2019/260
2019.10.01.
A garázdaság halmazata csak látszólagos abban az esetben, ha az elkövető személygépkocsijából kiszállva üldöz egy gyalogost, majd egy járókelőnek a fejére és ököllel az arcába üt, ezt követően pedig egy másik sértett hasa felé szúr, ha ez a cselekménysorozat 20-30 méteren belül, mintegy egy perc alatt zajlik le [Btk. 164. § (1), (2) és (3) bek., (6) bek. b) pont, (8) bek. I. ford., 339. § (1) bek., (2) bek. d) pont].
[1] A törvényszék a 2017. november 29. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. § (1) bek., (8) bek. I. ford.], garázdaság bűntettében [Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. d) pont], közúti veszélyeztetés bűntettében [Btk. 234. § (1) bek.], testi sértés vétségének kísérletében [Btk. 164. § (1) bek., (2) bek.] és testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek., (6) bek. b) pont].
[2] Ezért őt – mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül – 5 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Kimondta, hogy az I. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A polgári jogi igényt 54 000 forint erejéig érdemben elbírálta, ezt meghaladó részében egyéb törvényes útra utasította.
[3] A kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtásába beszámítani rendelte a terhelt által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt, míg a közúti járművezetéstől eltiltás időtartamába a vezetői engedély elvételétől eltelt időt. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.
[4] Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla a 2018. március 8. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta. A szabadságvesztés-büntetés tartamát 7 év 6 hónapra, a járművezetéstől eltiltás tartamát 5 évre, a közügyektől eltiltás tartamát 7 évre súlyosította. Az I. r. terhelt által őrizetben töltött idő meghatározását pontosította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[5] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő:
[6] Az I. r. terhelt 2015. december 12. napján 19 óra 30 perc és 20 óra közötti időben, éjszakai látási viszonyok között, jól működő közvilágítással ellátott útszakaszon, az általa vezetett személygépkocsival közlekedett. A kocsiban a jobb első ülésen vele utazott a barátnője.
[7] Az I. r. terhelt egy kereszteződéshez közeledve észrevette az annak túloldalán lévő kijelölt gyalogos-átkelőhelyen jobbról balra szabályosan, gyalogosan áthaladó IV. számú tanút. A kereszteződésnél a forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék nem volt elhelyezve, azonban jól látható helyen „Kijelölt gyalogos-átkelőhely” tábla is jelezte, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhely keresztezi.
[8] A IV. számú tanú már megtette az út felét, amikor észlelte a balról érkező, ekkor tőle kb. 16 méterre lévő személygépkocsit, amely még elég távol volt ahhoz, hogy ő az úttest túl oldalára átérjen. Az I. r. terheltet semmi nem akadályozta abban, hogy a gyalogos-átkelőhely előtt a gyalogos részére elsőbbséget biztosítva megálljon, illetve abban sem, hogy a gépjárművet lelassítva a gyalogos áthaladását követően a gyalogos-átkelőhelyet keresztezve, az úttesten jobbra tartva továbbhaladjon. Ennek ellenére, bár lassított, ijesztési szándékkal, szándékosan nem lassította le megfelelő sebességre a gépkocsit és az út középvonalát elhagyva, balra, a járdát már majdnem elérő IV. számú tanú felé kormányozta a gépkocsit. A IV. számú tanú az I. r. terhelt szándékát észlelve, az érintkezés elkerülése érdekében bal kezével a gépkocsi motor háztetejére támaszkodva a járdára szökkent.
[9] Az I. r. terhelt e magatartásával megsértette a KRESZ 21. § (7) bekezdésében, 43. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 25. § (2) bekezdésében írt közlekedési szabályt.
[10] Az I. r. terhelt ekkor hirtelen megállította a személygépkocsit a gyalogos-átkelőhelyen. Kiszállt az autóból. Elővett a zsebéből egy 7,8 cm pengehosszúságú, kinyitható kést, majd üvöltözni kezdett a IV. számú tanúval, aki ijedtében elfutott előle, ő azonban a kinyitott késsel a kezében üldözni kezdte. Az I. r. terhelt kb. 20-30 méteren keresztül szaladt a IV. számú tanú után, azonban őt nem érte utol, ezért visszafordult a nyitott ajtóval hagyott gépkocsi irányába. A kést továbbra is a kezében tartotta.
[11] A gyalogos-átkelőhelyhez közeledve, annak vonalában található söröző előtt tartózkodó személyekbe belekötött. Ennek keretében az I. r. terhelt először ráütött a sarkon álló pár férfi tagjának a fejére, akinek ettől a földre esett a sapkája, majd „Kiszólt még be?” felkiáltással megindult egy több fős társaság felé, akik közül az I. számú sértett tanú arcának baloldalát, kis erővel, egy alkalommal, ököllel megütötte, melynek hatására az I. számú tanú hátra tántorodott és kifordult.
[12] Az események alatt a személygépkocsiban várakozó barátnője kiszólt a gépkocsiból „hülye, de szeretem” és rászólt az I. r. terheltre is, hogy „hagyjad szerelmem, gyere”.
[13] Az I. r. terhelt magatartása alkalmas volt arra, hogy a cselekményt észlelőkben megbotránkozást és riadalmat keltsen, mint ahogy a társaság egyes tagjaiban ténylegesen riadalmat okozott.
[14] A társaságból a III. számú tanú az I. számú tanú megütését látva, a barátja védelmében, az elterelés szándékával jobb kezét oldalirányból indítva maga elé, kb. az I. r. terhelt fej, illetve mellkas magasságába emelve az I. r. terhelt és az I. számú tanú közé állt. Az I. r. terhelt a kezében tartott, akkor már zárt állapotban lévő kést újra kinyitotta és azzal legalább közepes erővel a III. számú sértett tanú felé szúrt, a has, illetve gyomor magasságban.
[15] A III. számú tanú az I. r. terhelt – felé irányuló – vállmozdulatát érzékelve, tudva azt, hogy az I. r. terheltnél kés van, védekezésképpen azonnal maga elé rántotta a bal karját, így a szúrás a bal alkarját érte. A szúrástól a kabát ujja is elszakadt. Ezután az I. r. terhelt visszaült a személygépkocsijába és elhajtott.
[16] A gépkocsiból történt kiszállás és az I. r. terhelt e legutolsó magatartása között eltelt idő hozzávetőlegesen 1 perc volt.
[17] Az I. számú sértett tanú a bántalmazás következtében sérülést nem szenvedett, de a nyolc napon belül gyógyuló sérülés (bőrpír, duzzanat) kialakulásának megvolt a realitása.
[18] A III. számú sértett tanú a szúrás következtében a bal alkar kiterjedt, mintegy 10-12 cm hosszú, mély, az orsócsonti csuklóhajlító izom hasának közel 70%-át és a felületes feszítő izmok bőnyéjét sértő szúrt-metszett sérülést szenvedett. A sérülés gyógytartama nyolc napon túli. A tényleges gyógytartam 3-4 hétre tehető. A sértett védekezésének hiányában azonban a ténylegesnél súlyosabb sérülés bekövetkezésének a reális veszélye is fennállt. Ilyen lehetett volna a hasüreg megnyílásával járó sérülés, amely abban az esetben, amennyiben életfontos szervet sért és/vagy jelentős vérzést okoz, közvetlen életveszélyes sérülést, azok hiányában pedig közvetett életveszélyes sérülést eredményezett volna.
[19] Az I. r. terhelt 2017. május 25. napján 14 óra körüli időben a 2015. november 3. napján született unokahúgát az ölébe ültette és egy meggyújtott cigarettát egy percen belül, több alkalommal a 18 hónapos unokahúga szájába tett, miközben a gyermeket arra biztatta, hogy „tüdőzze le” azt. Ez ellen a kislány fintorgással és mindkét kezével hadonászó mozdulattal tiltakozott. Az I. r. terhelt miután észlelte, hogy 18 hónapos unokahúga nem hajlandó a cigarettába beleszívni, „Takarodjál innen!” felkiáltással a gyermeket letette az öléből.
[20] A kiskorú sértett a cselekmény következtében a cigarettába belekapva másodfokú égési sérülést szenvedhetett volna. A cigaretta akár egyszeri megszívása által a dohányfüstnek a légcsövébe, illetve a tüdejébe kerülése, hörgőgörcsöt, illetve asztmás rohamot válthatott volna ki. A sértett sérülést, illetve egészségkárosodást nem szenvedett, de az az I. r. terhelten kívül álló okból, a véletlennek köszönhetően maradt el.
[21] A bíróság jogerős ítélete ellen az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Azt sérelmezte, hogy a bíróság tagjai nem voltak mindvégig jelen az ítélet meghozatalakor, mert a tanács elnöke az ülnökök távollétében írta azt, amit az elsőfokú ítélet 24. oldala – mint közokirat – tanúsít.
[22] Az elsőfokú bíróság megsértette a büntető anyagi jogi szabályokat, mert az orvosszakértői véleményben hivatkozott – a kórházban felvett – orvosi látlelet és a műtéti leírás „vágott seb"-et rögzített, azonban az ítéleti tényállásban szúrást állapított meg a bíróság. Ez az iratellenes megállapítás alapozta meg az életveszély bekövetkezésére vont következtetést.
[23] Ezen túlmenően az orvosszakértői vélemény az ambuláns kezelőlapjának tartalmát is rögzítette. Aszerint a sértett „bal alkarja műtéti sebe pp. gyógyult, gyulladásos tünet nem látható”.
[24] A sérülést 2015. december 12. napján 20 óra 21 perckor látta el a kórház. Mindezek alapján közokirat igazolja, hogy az I. r. terhelt által okozott sérülés gyógytartama 8 napon belüli.
[25] Az I. r. terhelt a felülvizsgálati indítványát kiegészítve azt is sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem foganatosított helyszíni bizonyítási kísérletet, mely alapján a tényállás egyértelműen tisztázható lett volna.
[26] A Be. 659. § (2) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a bíróság törvénysértően rótta terhére a jobbratartási kötelezettség vonatkozásában a KRESZ szabályának megsértését, mert az ítéleti tényállás szerint a bűncselekmény elkövetési helyszíne egyirányú utca volt, ahol ez a szabály irreleváns.
[27] Kifejtette, hogy az alapügyben eljárt bíróságok megsértették a kétszeres értékelés tilalmát, mert a garázda magatartás szükségszerű eleme a személy elleni erőszak. Így magatartása egyetlen folytatólagos bűncselekmény megállapítását alapozza meg, ellentétben a bíróságok által megállapított három bűncselekménnyel. Az ítéleti tényállás 1. pontjában rögzített cselekménysorozat 1 perc alatt zajlott le, így a másodfokú bíróság indokolása a vádon túlterjeszkedett azzal, hogy a szubszidiaritás kapcsán tévesen megállapította a részcselekmények időben és térben elkülönülését.
[28] Álláspontja szerint a bíróságok törvénysértően nem értékelték enyhítő körülményként javára a büntetés kiszabása során a sértettek provokatív magatartását, mint sértetti közrehatást.
[29] Mindezekre tekintettel az I. r. terhelt a jogerős ítélet megváltoztatását és a vele szemben kiszabott büntetés lényeges enyhítését indítványozta azzal, hogy a Kúria a beadványát „kezelje perújítási indítványként, amennyiben a jogszabályokkal ellentétes jogi álláspontra helyezkedik.”
[30] A Legfőbb Ügyészség átiratában az I. r. terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.
[31] Hivatkozott arra, hogy a Be. 650. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. Ebből eredően nem vitatható a tényállás megalapozottsága sem, így az ítéleti tényállás iratellenességére vonatkozó részében az I. r. terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt.
[32] Eljárási okból felülvizsgálat lefolytatására kizárólag a Be. 649. § (2) bekezdésében taxatíve felsorolt eljárási szabálysértések miatt kerülhet sor. Az I. r. terhelt a felülvizsgálati indítványában ilyen eljárási szabálysértést megalapozó tényelőadást nem tett. A sérelmezett ítélet kiadmányozása az irányadó jogszabályoknak megfelel.
[33] A jogerős ítéletben rögzített tényállás alapján a bíróságok megalapozottan vontak következtetést arra, hogy az I. r. terheltnek legalább az eshetőleges szándéka kiterjedt arra, hogy a cselekménye eredményeként a III. számú sértett tanú életveszélyes sérülést szenvedhet. A felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette vonatkozásában a másodfokú bíróság szubszidiaritás kapcsán kifejtett jogi okfejtését, a részcselekmények térben és időben való elkülönítésének megállapítását is helytállónak tartotta.
[34] Kifejtette, hogy a büntetés felülvizsgálatára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése eredményeként került sor a törvénysértő büntetés kiszabására. Jelen ügyben az elbírált cselekmények minősítése törvényes és az eljárt bíróságok más anyagi jogi szabályt sem sértettek, ezért az I. r. terhelttel szemben kiszabott büntetés felülvizsgálat során nem vizsgálható.
[35] Az I. r. terhelt kirendelt védője a Legfőbb Ügyészség indítványára észrevételt tett.
[36] Álláspontja szerint az eljárt bíróságok helytelenül minősítették az I. r. terhelt cselekményét a Btk. 339. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés d) pontja szerint minősülő garázdaság bűntettének. A jogerős ítélet szerint az I. r. terhelt gépkocsiból történt kiszállását követően 1 perc alatt zajlott le a cselekmény, amely „ámokfutásszerű eseménysorozat” volt. A gyalogos megkergetésétől a III. számú tanút sértő magatartás befejezéséig egy cselekmény megállapítása indokolt, mert az eseménysor részcselekményei sem térben, sem időben nem különültek el.
[37] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete mellett a garázdaság megállapítása nem lehetséges, azonban tévedett, amikor a III. számú tanú sérelmére elkövetett cselekményt kiragadta a cselekménysorból. A másodfokú bíróság szubszidiaritás tárgyában kifejtett álláspontját tévesnek tartotta.
[38] Mindezek alapján e cselekménysorozat törvényes minősítése életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete, mellyel halmazatban – a szubszidiaritás szabálya alapján – a garázdaság bűntettének megállapítása kizárt.
[39] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványa részben törvényben kizárt, részben alaptalan.
[40] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe.
[41] Az I. r. terhelt a felülvizsgálati indítványát – annak tartalma alapján – a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára és (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára, valamint a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára alapította.
[42] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt, a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét.
[43] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést.
[44] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványa szerint – amint azt az elsőfokú ítélet 24. oldala is tanúsítja – az ítéletet a tanács elnöke az ülnökök távollétében írta alá. Ezt a megállapítását arra alapozta, hogy a részére kézbesített, indokolt ítélet – helyesen – 23. oldalán „Az aláírásban akadályozott ülnökök helyett is: dr. Zs. Zs. s. k. a tanács elnöke” szöveg szerepel.
[45] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértések kimerítő felsorolását adja.
[46] A Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen.
[47] A Kúria a bírósági eljárás iratai alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság 2017. június 1. napján, 2017. szeptember 6. napján, 2017. szeptember 12. napján, 2017. november 13. napján és november 29. napján megtartott tárgyalásán a tanács elnöke és mindkét ülnök jelen volt.
[48] Az elsőfokú bírósági eljárás során hatályban volt korábbi Be. 321. § (1) bekezdése értelmében a perbeszédeket, a felszólalásokat, illetve az utolsó szó jogán elhangzottakat követően a bíróság határozat meghozatala céljából tanácsülésre visszavonul. A tanácsülésen a határozat rendelkező részét le kell írni, és azt a bíróság tagjai aláírják. A 2017. november 29. napján meghozott és kihirdetett ítélet rendelkező részét a tanács elnöke és mind a két ülnök aláírta.
[49] Mindezek alapján az I. r. terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány a Be. 608. § (1) bekezdés a) pont II. fordulatában meghatározott eljárási szabálysértésre hivatkozó részében alaptalan.
[50] Az indokolással ellátott elsőfokú ítélet 23. oldalán az I. r. terhelt által hivatkozott szövegrész a kiadmányozás szabályainak megfelelt.
[51] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (1) bek.]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[52] Az I. r. terhelt az indítványában kifejezetten az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűncselekmények megállapítását ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt.
[53] Arra hivatkozott, hogy a bíróság a tényállás tisztázása érdekében nem tartott helyszíni bizonyítási kísérletet, valamint iratellenesen állapította meg az ítéleti tényállást. Ezzel azonban valójában a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységén keresztül a jogerős ítéletben megállapított tényállást vitatta.
[54] A már kifejtettekre figyelemmel a Kúria nem vizsgálhatta, hogy a bíróság az igazságügyi orvosszakértői véleményt és az orvosi dokumentáció tartalmát helyesen értékelte-e. Nem foglalhatott állást abban sem, hogy a megalapozott tényállás megállapításához bizonyítási kísérlet foganatosítása indokolt lett volna, mert mindez a bizonyítékok értékelése és a tényállás megállapítása körébe tartozik, amelynek vizsgálata a felülvizsgálati eljárásban kizárt.
[55] A Btk. 339. § (1) bekezdése szerint a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A Btk. 339. § (2) bekezdés d) pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a garázdaságot felfegyverkezve követi el.
[56] A garázdaság ún. szubszidiárius bűncselekmény. Megállapítására – a törvényi tényállási elemek megállapíthatósága esetén is – csak akkor van törvényes lehetőség, ha egyidejűleg súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
[57] A Kúria 34/2007. BK véleménye szerint bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé.
[58] A szubszidiaritás szabálya csak abban az esetben érvényesül, ha a testi sértés és a garázdaság alaki halmazatban áll, vagyis amikor ugyanazzal az elkövetési magatartással valósul meg a súlyos testi sértés bűntette és a garázdaság vétsége.
[59] A jogerős ítélet 1. pontjában megállapított tényállás szerint, miután az I. r. terhelt kiszállt a gépkocsijából, kinyitott késsel a kezében egy gyalogos után futott, majd a söröző előtt állókba belekötött, közülük a sarkon álló férfi fejére ráütött, akinek a sapkája a földre esett, és az I. számú sértett tanút egyszer, kis erővel, ököllel arcon ütötte. Ezt követően a zárt állapotban nála lévő kést ismét kinyitotta és azzal a III. számú sértett tanú hasa felé szúrt legalább közepes erővel. Mindez a folyamatos magatartás 20-30 méteren belül, s „gyakorlatilag egy perc alatt lezajlott”.
[60] A gyalogos veszélyeztetése, majd a megkergetés, az ütés és a szúrás egyaránt más-más személy ellen irányult. A terheltet kizárólag a másokba való belekötés szándéka vezérelte.
[61] E tények alapján – amint arra érvelésében az I. r. terhelt és a védője is hivatkozott – az eljárt bíróságok helytelenül állapították meg, hogy a cselekménysor egymástól térben és időben elkülönülő részcselekményekből állt össze, és ebből következően a bíróságok törvénysértően minősítették az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével anyagi halmazatban a garázdaság bűntettét.
[62] Az I. r. terhelt – a helyes minősítés szerint – a három évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel fenyegetett garázdaság bűntettétől nem elkülönülten, hanem azzal egyidejűleg, a garázda, erőszakos magatartás tanúsításával követte el a nyolc évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel fenyegetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletét, ezért a két bűncselekmény (valódi) halmazatának a megállapítása kizárt.
[63] A kifejtettek alapján az I. r. terhelt az 1. tényállási pontban részletezett cselekménye helyesen Btk. 164. § (1) bekezdésében meghatározott, a (8) bekezdés I. fordulata szerint minősülő (életveszélyt okozó) testi sértés bűntette kísérletének (III. számú sértett tanú sérelmére elkövetett cselekmény) és a Btk. 164. § (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés vétsége kísérletének (I. számú sértett tanú sérelmére elkövetett cselekmény), valamint a Btk. 234. § (1) bekezdésében meghatározott közúti veszélyeztetés bűntettének minősül.
[64] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak megsértése törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte.
[65] Az I. r. terhelt terhére megállapított
– Btk. 164. § (1) bekezdésében meghatározott, a (8) bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntette kísérletének büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés;
– a Btk. 234. § (1) bekezdése szerint minősülő közúti veszélyeztetés bűntettének büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés;
– a Btk. 164. § (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés vétsége kísérletének büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés; míg
– a Btk. 164. § (1) bekezdésében meghatározott, a (3) bekezdésre tekintettel a (6) bekezdés b) pontja szerint minősülő testi sértés bűntette kísérletének büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
[66] Az I. r. terhelt különös visszaeső, így a halmazati szabályokra tekintettel a büntetési tételkeret 2 évtől 18 évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 81. § (2) és (3) bek., 89. § (1) bek.], melynek középmértéke 10 év [Btk. 80. § (2) bek.], ami megegyezik az alapügyben eljárt bíróságok által megállapított büntetési tételkeret mértékével.
[67] Mindezekre tekintettel a törvénysértő minősítés nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabását.
[68] Mindezt meghaladóan a Kúria utal arra is, hogy a büntetés kiszabása önmagában nem képezheti felülvizsgálat tárgyát, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabási körülményeket miként vették figyelembe (BH 2005.337.), ezért a felülvizsgálati indítvány a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapított részében nem alapos.
[69] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése értemében tanácsülésen eljárva felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és miután a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést sem észlelt, a megtámadott határozatot az I. r. terhelt tekintetében – a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.312/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás