BÜ BH 2019/265
BÜ BH 2019/265
2019.10.01.
Amennyiben a másodfokú bíróság a halmazatban álló bűncselekmények egy részére nézve bűncselekmény hiányára alapítottan felmentő rendelkezést hoz, a terhelt és védője nem jogosult másodfellebbezés előterjesztésére [Be. 583. § (4) bek., 615. § (3) és (5) bek.].
[1] A járásbíróság a 2017. szeptember 15. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével
– az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 299. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont] és 239 rendbeli társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért őt – halmazati büntetésül – 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra;
– a II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében [Btk. 299. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont] és 239 rendbeli társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett, végrehajtásának elrendelése esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az elsőfokú ítélet rendelkezett járulékos kérdések--ről is.
[3] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2018. december 13. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. r. és II. r. vádlott tekintetében megváltoztatta:
– az I. r. vádlottat a 239 rendbeli társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt emelt vád alól felmentette, a korrupciós bűncselekményeket 594 rendbeli befolyással üzérkedés bűntettének minősítette, a szabadságvesztést 6 évre, a közügyektől eltiltást 6 évre súlyosította.
– a II. r. vádlottat a 239 rendbeli társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt emelt vád alól felmentette, a korrupciós bűncselekményeket 594 rendbeli bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének minősítette, a szabadságvesztést 3 évre súlyosította, a végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, 3 év közügyektől eltiltásra is ítélte azzal, hogy legkorábban a börtönbüntetés (szabadságvesztés) kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. r. és II. r. vádlott tekintetében helybenhagyta.
[4] A másodfokú ítélet tartalmazza, hogy az ellen az ügyész, illetőleg az I. r. és II. r. vádlott és védőik fellebbezhetnek azzal, hogy a fellebbezésben annak okát és irányát is meg kell jelölni. A fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést, illetve kizárólag a másodfokú ítélet azon rendelkezését vagy részét, amelyet a járásbíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett.
[5] A tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza, hogy az ítélet kihirdetését követően a tanács elnöke ismételt tájékoztatást adott a Be. 615. § (3) bekezdésében foglaltakról. Az ítélet ellen az ügyész az I. r. és II. r. vádlott terhére, a tényállás megalapozatlansága és a részfelmentés miatt, büntetésük súlyosítása érdekében. Az I. r. és II. r. vádlott egyaránt felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. Az I. r. vádlott védője felmentés, másodlagosan enyhítés, míg a II. r. vádlott védője felmentés, másodlagosan enyhítés és a vagyonelkobzás mellőzése érdekében terjesztett elő fellebbezést.
[6] A harmadfokon eljáró ítélőtábla a nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett végzésével elutasította az I. r. és II. r. vádlott által a másodfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket.
[7] A harmadfokú bíróság megállapította, hogy az I. r. és II. r. vádlott fellebbezései a törvényben kizártak.
[8] Döntését a következőkkel indokolta. A Be. 615. § (1) bekezdése, a (2) bekezdés a)-c) pontja a bűnösség kérdésében való eltérő döntéshez kapcsolja a másodfellebbezés törvényi előfeltételét. A Be. 615. § (2) bekezdés b) pontjában írt feltétel teljesült, mert a 239 rendbeli társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól – miután e körben az elsőfokú bíróság őket bűnösnek mondta ki – a másodfokú bíróság őket felmentette.
[9] Ugyanakkor a Be. 615. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerint a másodfokú ítélet ellen joghatályosan bejelentett fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést, illetve kizárólag a másodfokú bíróság azon rendelkezését vagy részét, melyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett.
[10] A Be. 615. § (5) bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítéletének a (3) bekezdésben meghatározottakon kívüli rendelkezése, illetve része ellen nincs helye fellebbezésnek. Az I. r. és II. r. vádlottak terhére megállapított korrupciós bűncselekmény(ek) kapcsán azonban nincs helye fellebbezésnek, mivel másodfokon nem született ezzel összefüggő, az elsőfokú bíróságétól ellentétes döntés.
[11] Ellenben az I. r. és II. r. vádlottak kizárólag teljes – tehát a bűnösségükkel érintett befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól (is) – felmentés érdekében terjesztettek elő fellebbezést.
[12] Ezáltal a fellebbezések a bejelentéskor sem feleltek meg a Be. 615. § (3) bekezdésben írtaknak és ellentétben állnak a Be. 615. § (5) bekezdésében foglaltakkal is.
[13] Az I. r. és II. r. vádlottak a felmentő rendelkezést sem támadhatták, hiszen részfelmentésük bűncselekmény hiányában történt.
[14] A törvény szerint a kizárt fellebbezést a törvényszéknek el kellett volna utasítania [Be. 588. § (1) bek., 589. §]. A harmadfokú bíróság jelezte, hogy az elutasító döntést meghozhatta volna tanácsülésen (Be. 597. §, 617. §), ám ennek szükségességét a nyilvános ülésen észlelte. Egyébiránt a joghatályos fellebbezés kiterjesztése nem tilalmazott, viszont erre a törvényben kizárt fellebbezés esetében nem kerülhet sor.
[15] Az elutasító végzés ellen az I. r. és II. r. vádlott és védőik fellebbeztek a másodfellebbezések elbírálása, az I. r. és II. r. vádlott továbbá enyhítés érdekében.
[16] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezéseket nem találta alaposnak.
[17] A harmadfokú bíróság a végzésének indokolásában helytállóan részletezettek miatt törvényesen utasította el a másodfokú ítélet ellen az I. r. és II. r. vádlottak által bejelentett fellebbezést.
[18] A másodfokú tanács elnöke a perorvoslati nyilatkozatok megtétele előtt tájékoztatta a Be. 615. § (3) bekezdésének tartalmáról, azaz arról, hogy a másodfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezés mit sérelmezhet. Az I. r. és II. r. vádlottak a kioktatás ellenére olyan tartalommal terjesztették elő fellebbezésüket, amelyre a törvény nem ad lehetőséget. Ehhez képest fellebbezésük a törvényben kizárt, ezért joghatályosnak nem tekinthető.
[19] Helytálló a harmadfokú bíróság azon álláspontja is, hogy a törvényben kizárt fellebbezés kiterjesztésére nem kerülhet sor. Így annak sincs jelentősége, hogy a harmadfokú eljárás során benyújtott beadványaikban az I. r. és II. r. vádlottak enyhítés érdekében is „fenntartották” a fellebbezésüket.
[20] A Legfőbb Ügyészség indítványozta a megtámadott határozat tanácsülésen történő helybenhagyását.
[21] Az I. r. és II. r. vádlott és védőik fellebbezései nem alaposak.
[22] A Kúria alapvetően egyetértett a harmadfokú bíróság indokaival.
[23] A Be. 615. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. A (2) bekezdés szerint ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság a) olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette, b) az első fokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette, c) a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.
[24] A jelen ügyben az elsőfokú bíróság az I. r. és II. r. vádlottak bűnösségét állapította meg a 239 rendeli társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében. A másodfokú bíróság viszont felmentette az első fokon elítélt vádlottakat. A két döntés tehát nyilvánvalóan egymással ellentétes. Ezért a Be. 615. § (2) bekezdés b) pont 1. fordulatának megfelelően formálisan fennáll a másodfellebbezés lehetősége.
[25] Fellebbezésnek van helye kizárólag a felmentő ítélet indokolásának 566. § (4) bekezdése szerinti tartalma ellen is [Be. 583. § (3) bek. c) pont 1. ford.].
[26] A Be. 566. § (1) bekezdés alapján a bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha a) a cselekmény nem bűncselekmény, b) a bűncselekményt nem a vádlott követte el, c) nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése vagy az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, vagy d) a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg. A (4) bekezdés szerint a felmentő ítélet indokolása tartalmazza az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottak közül annak az oknak a feltüntetését is, amely a bíróságot az ítélet kialakításában vezette.
[27] A másodfokú bíróság az I. r. és II. r. vádlottat a Be. 566. § (1) bekezdés a) pontja szerint mentette fel, vagyis azért, mert a cselekmény nem bűncselekmény.
[28] Az ügyészség a vádlott terhére és javára is, a vádlott és a védő csak a terhelt javára fellebbezhet [Be. 583. § (4) bek.].
[29] Következésképpen a bűncselekmény hiányában való felmentés kapcsán a vádlott (és védője) nem jogosult fellebbezésre, mert az ilyen tartalmú felmentés nem szól a vádlott terhére. A vádlottat bűncselekmény hiányában felmentő rendelkezéssel szemben a vádlott terhére kizárólag az ügyészség jogosult a fellebbezésre, amit a tárgyaló ügyész meg is tett.
[30] A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezés sérelmezheti a) az ellentétes döntést, illetve b) kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett [Be. 615. § (3) bek.].
[31] Jelen ügyben az ellentétes döntés sérelmezhetősége az I. r. és II. r. vádlott és védőik részéről eleve kizárt, mert a felmentés jogalapja a Be. 566. § (1) bekezdés a) pontja (ti. a cselekmény nem bűncselekmény), s nem a b)-d) pont valamelyike.
[32] Az I. r. és a II. r. vádlott nem jogosult fellebbezni a fennmaradó átminősített bűncselekmény (befolyással üzérkedés) vádja alóli felmentés érdekében, mert az átminősítés nem képez sérelmezhető eltérő döntést. Ekként pedig a másodfokú bíróság ítéletének nincs olyan rendelkezése vagy része, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett [Be. 615. § (3) bek. b) pont].
[33] A Be. 615. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a másodfokú bíróság ítéletének a (3) bekezdésben meghatározottakon kívüli rendelkezése, illetve része ellen nincs helye fellebbezésnek.
[34] A törvényben kizárt fellebbezés kiterjesztésére sincs törvényes lehetőség. Amennyiben a kizártság fennáll, abba utóbb nem emelhető be olyan tartalom, amely alapján a fellebbezésnek helye lehetett volna.
[35] Kétségtelen, hogy a másodfokú bíróságnak az I. r. és II. r. vádlott törvényben kizárt fellebbezéseit el kellett volna utasítania [Be. 588. § (1) bek. 1. mondat 1. fordulat, 589. §].
[36] A másodfokú bíróság mulasztását azonban pótolva a harmadfokú bíróság törvényesen döntött az elutasításról [Be. 597. § (1) bek., 617. §]. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a harmadfokú bíróság ennek szükségességét a nyilvános ülésen észlelte, s döntését nem tanácsülésen [Be. 598. § (1) bek. a) pont 1. ford.] hozta meg, mert a nyilvános ülésen sincs ennek akadálya.
[37] A fellebbezések nem bizonyultak alaposnak. Ellenben a harmadfokú bíróság végzése alapos.
[38] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 614. § (4) bekezdés szerint tanácsülésen eljárva – a megtámadott határozatot a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Bpkf. II. 493/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás