269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelet indokolás
269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelet indokolás
az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelethez
2019.11.27.
Magyarország Alaptörvény P) cikkének célja a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők, a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek védelme. A termőföld, a termőterület Magyarország egyik legfontosabb, legnagyobb mértékben rendelkezésre álló természeti erőforrása, amelynek megőrzése, illetve sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. A termőföld olyan rendelkezésre álló, pótolhatatlan nemzeti kincsünk, melynek fenntartását törvényi eszközökkel védeni kell. A termőföld csökkenésének veszélye különösen a Budapesti Agglomeráció vonatkozásában jelentkezik, ahol a belső területeken élők egy része a főváros szélére vagy szomszédos településekre költözik. Azt a folyamatot csak indokolt esetben és mértékben, a műszaki és a humán infrastruktúra fejlesztésével egyidejűleg szabad megengedni.
A tárgyi kormányrendelet – 2 kormányrendelet módosításával – ennek a célnak elérését szolgálja. Cél, hogy a környezet elért védettségi szintje ne csökkenjen például újabb mezőgazdasági területek indokolatlan igénybevételével, továbbá ne jelöljenek ki új beépítésre szánt területeket, amíg vannak a településen olyan, még beépítetlen beépítésre szánt területek, amelyeken a lakóterületek, lakóparkok és családi házas építkezések megvalósíthatóak. Akár a meglévő beépítésre szánt területeken, akár új beépítésre szánt területeken új lakóterület kijelölésére csak akkor kerül sor, ha a műszaki és humán infrastruktúra már rendelkezésre áll. A továbbiakban mindenképpen szükséges elkerülni a Budapesti Agglomerációban, hogy csak a levegőszennyezéssel járó földutakon lehessen az új lakóterületeket megközelíteni, vagy a felszín alatti vizek szennyezésének kockázata merüljön fel a nem megfelelő szennyvízkezelés miatt, illetve hogy pl. egészségügyi alapellátás nélkül költözzenek új lakóparkokba kisgyermekes családok.
Az eltérő településrendezési és településfejlesztési szabályozás, és a kiköltözés-beköltözés folyamatának a Budapestre és a környező településekre gyakorolt eltérő hatása miatt a szabályozás csak a Budapesten kívüli agglomerációs településekre vonatkozik.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása meghatározza (a továbbiakban: OTÉK) a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény által lehatárolt, Budapest kivételével a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településekre új lakóterületek kijelölésének feltételeit.
Új lakóterület csak akkor jelölhető ki, ha az érintett település közigazgatási területén a meglévő lakóterületek beépítettségének vizsgálatát követően megállapítható, hogy a lakóterületi fejlesztési igényt a település csak új lakóterület kijelölésével tudja biztosítani. Ennek az igazolását a szakági tervezők a településrendezési eszköz módosításának az alátámasztó dokumentációjában mutatják be. Ezeknek a követelményeknek a teljesítését az állami főépítésznek a területrendezési eszköz készítésére, módosítására irányuló eljárás során vizsgálnia kell.
Továbbá ha a településen már nincs, vagy csak minimális a kijelölt szabad lakóterület, az új lakóterület kijelölése során biztosítani szükséges
– a kialakításra kerülő építési telkeken a villamosenergia-ellátást és a víziközmű-ellátást, a lakóterület helyi közúthálózata és tartozékai – ideértve a legalább féloldali járdát – vonatkozásában a szilárd burkolatot (aszfalt, beton vagy elemes térburkolat), továbbá a közvilágítást, a csapadékvízelvezető-rendszert és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást,
– az új lakóterület kijelölése miatti lakosságszám növekedésből származó egészségügyi alapellátásban, óvodai és általános iskolai férőhelyszámban keletkező kapacitásbeli többletigényt nagytelepülések (5000 lakos feletti) esetén a közigazgatási területen belül, kistelepülések (5000 lakos alatti) esetén a közigazgatási területen belül, vagy a közvetlenül szomszédos települések kapacitását is figyelembe véve kell kielégíteni,
– a fővárossal való kapcsolatát biztosító úthálózati elemek (csomópontok és összekötő szakaszok) tekintetében, hogy azok keresztmetszeti kapacitása nem merül ki, szolgáltatási szintje nem romlik, és többlet-útvonalhasználat nem keletkezik,
– lakóterület területhatárán belül legalább egy játszóteret és pihenést, rekreációt szolgáló zöldterületet.
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] módosítása rögzíti, hogy a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeken, Budapest kivételével új lakóterület csak akkor jelölhető ki, ha az OTÉK fenti követelményei teljesülnek.
Meghatározásra kerül, hogy a meglévő lakóterületek beépítettsége és az új lakóterület kijelölésének indokoltsága, a műszaki infrastruktúra és a humán infrastruktúra, a zöldterületek kapcsán megállapított követelményeknek való megfelelőséget a településrendezési tervek készítése, módosítása során az alátámasztó munkarészekben kell igazolni a szakági tervező által, amelyek érdemi vizsgálata az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal feladata. Szintén követelmény, hogy a települési önkormányzat a záró szakmai vélemény megkérésével egyidejűleg nyilatkozzék az OTÉK 10/A. §-ában foglaltak részéről való teljesítéséről.
A településrendezési eszköz elfogadásához egyetértő záró szakmai véleményt csak akkor adható ki, és a terv csak akkor hagyható jóvá, amennyiben az infrastrukturális követelmények teljesülését az állami főépítész hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megalapozottnak tartja.
Mindezeket az új szabályokat a folyamatban lévő településrendezési eszköz készítése és módosítása során is alkalmazni kell.
A módosítás megteremti továbbá az összhangot az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Étv.) is. Az Étv. 60. § (8) és (9) bekezdése lehetővé teszi, hogy a településrendezési eszközök készítése és módosítása során 2021. december 31-ig alkalmazhatóak legyenek az Étv. és az OTÉK korábban (2012. december 31., illetve augusztus 6. előtt) hatályban volt rendelkezései. A módosítás szükséges annak érdekében, hogy a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet is e határidőig, tehát 2021. december 31-ig tegye lehetővé a korábbi szabályok alkalmazását.
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás