PÜ BH 2019/276
PÜ BH 2019/276
2019.10.01.
A felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp. által támasztott követelményeknek akkor, ha a fél egy másik – általa benyújtott – felülvizsgálati kérelemben előadott érvelésre utal, de a támadott határozatra vonatkozóan a megjelölt jogszabálysértések indokait nem adja elő [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 271. § (1)–(2) bek., 272. § (2) bek., 273. § (1)–(2) bek.].
[1] A 2011. december 30-án kelt adásvételi szerződéssel a perbeli ingatlan tulajdonjogát 2/3 hányadban a felperes, 1/3 hányadban az alperes szerezte meg. Az alperes helyett a vételárat és a vagyonszerzési illetéket a felperes fizette meg, és az ingatlan megvásárlását követően az alperes tudtával, de a költségviselésre is kiterjedő megállapodás hiányában a perbeli ingatlanon 4 559 640 forint ráfordítással átépítési és felújítási munkálatokat végzett annak reményében, hogy az ingatlanban nyitandó bemutató szalon működtetésében az alperes tulajdoni hányada arányában részt fog venni.
[2] A felperes – az alperessel kapcsolatos várakozásai meghiúsulását követően benyújtott – keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli ingatlan 1/3 tulajdoni hányadáért kifizetett 4 166 666 forint és ennek 2011. december 30. napjától számított törvényes kamatai, a megfizetett vagyonszerzési illeték és késedelmi kamata, valamint az ingatlanon végzett felújítás 1/3 tulajdoni hányadára eső 1 443 000 forint és ennek 2013. július 1. napjától számított törvényes kamatai megfizetésére. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság adja a felperes tulajdonába az ingatlan 1/3 tulajdoni hányadát jogalap nélküli gazdagodás jogcímén.
[3] Az E.-i Járásbíróság részítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4 306 668 forintot és ennek 2016. február 10. napjától járó késedelmi kamatát. A T.-i Törvényszék az elsőfokú részítéletet helybenhagyta.
[4] A felperes a részítélettel el nem bírált, módosított keresetében az ingatlan átalakítására és felújítására fordított 1 443 000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest, elsősorban a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 144. § a) pontja alapján. Arra hivatkozott, hogy a perbeli ingatlannal összefüggésben a rendes gazdálkodás körét egyértelműen meghaladó kiadásokra került sor, amelyet az alperes – a tulajdoni hányada arányában – megfizetni tartozik. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján kötelezze az alperest a felújítási költségek 1/3 tulajdoni hányadával arányos megfizetésére. Harmadlagosan előterjesztett keresete a megtérítési igény helyett a tulajdoni arányok módosítására irányult.
[5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott; a másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bírósággal a tekintetben, hogy a régi Ptk. értelmében abban az esetben, ha valamelyik tulajdonostárs vállalja, hogy a kiadásokat egymaga fedezi a tervezett építkezéshez, akkor is szükség van a tulajdonostársak egyhangú határozatára. Ennek hiányában a tulajdonostárs a tulajdoni hányada tekintetében megbízás nélküli ügyvivőként jár el. A másodfokú bíróság szerint a régi Ptk. 479. § (1) bekezdése, 484. §-a, 485. § (1) bekezdése és 486. § (2) bekezdése alapján a felperes mint megbízás nélküli ügyvivő eljárása helyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, következésképpen alappal követelheti az alperesre eső költségek megfizetését.
[6] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte.
[7] Utalt arra, hogy a jogerős részítélet ellen korábban már felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelem indokolásaként hivatkozott a részítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmének indokaira, azokat megismételni nem kívánta.
[8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Kúria az ügyet egyesítse a részítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán indult felülvizsgálati eljárással.
[9] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.
[10] A Kúria előzetesen rámutat: a felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat célja a fél által megjelölt határozatnak (ítéletnek vagy végzésnek) a megjelölt jogszabálysértés szempontjából történő vizsgálata és eredményes felülvizsgálati hivatkozás esetén a jogerő áttörésével a jogsérelem orvoslása. Ha az első- vagy másodfokú bíróság rész- vagy közbenső ítéletet hoz, a felülvizsgálat csak a kérelemmel támadott határozatra terjedhet ki. Ebből adódóan a felülvizsgálati kérelemmel szemben támasztott perjogi követelményeket, különösen a tartalmi elemeket minden esetben a felülvizsgálni kért határozat és az előterjesztett kérelem relációjában kell vizsgálni.
[11] A Kúria a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: régi Pp.) az említett tartalmi elemekre vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK véleményében (a továbbiakban: PK vélemény) adott iránymutatást. A PK vélemény 3. pontja kimondja a következőket. A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezeknek az együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti (ezzel egyezően: BH 2018.53.).
[12] A PK vélemény idézett pontja és a Kúria töretlen ítélkezési gyakorlata értelmében a jogszabálysértés tartalmi körülírása keretében a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek szabadszöveges formában is meg kell fogalmaznia a jogerős ítélet általa sérelmezett és rendkívüli perorvoslatot megalapozó fogyatékosságát, amellyel kapcsolatban részletesen ki kell fejtenie jogi álláspontját. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatot több önálló jogszabálysértésre hivatkozással is támadja, valamennyi hivatkozásának külön-külön rendelkeznie kell a régi Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi kellékekkel (BH 2017.196.).
[13] A felülvizsgálati kérelem előbbiekben vizsgált tartalmi elemeinek jelentősége abban jelölhető meg, hogy ezek jelenítik meg a félnek a rendkívüli perorvoslati eljárás keretében orvosolni kért jogsérelmeit. A tartalmi elemek hiánya vagy fogyatékossága esetén a Kúria nem kerül abba a helyzetbe, hogy egzakt módon megismerhesse azt az okot vagy okokat, amelyek miatt a fél a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja. Emellett a felülvizsgálati kérelem e tartalmi elemei meghatározzák a Kúria felülbírálati lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit is.
[14] A Kúria kiemeli: a felülvizsgálati kérelemmel szemben támasztott szigorú tartalmi követelmények abban az esetben is érvényesülnek, ha a fél egy másik határozat ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében már előadta az „ügyre tartozó érvelését.” Ebből adódóan nem elegendő csupán a fél álláspontjának összegző bemutatása; a felülvizsgálati kérelem akkor felel meg a régi Pp. követelményeinek, ha a fél a felülvizsgálati kérelemmel támadott konkrét határozattal (értve ezalatt mind az ítéletet, mind a részítéletet is) összefüggésben jelöl meg jogszabálysértést, amelyhez megfelelő indokokat is kapcsol.
[15] Ehhez képest az említett követelmények nem teljesülnek akkor, ha a fél egy másik – általa benyújtott – felülvizsgálati kérelemben előadott érveire utal, de a támadott határozatra vonatkozóan a megjelölt jogszabálysértések indokait nem adja elő. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria úgy ítélte, hogy a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem nem felel meg a régi Pp. 272. § (2) bekezdésében foglalt tartalmi kritériumoknak.
[16] A Kúria az alperes egyesítés iránti kérelmével összefüggésben utal arra: a felülvizsgálati kérelem benyújtását követően a Kúria az alaki követelmények és tartalmi elemek meglétét és megfelelőségét vizsgálja, ebből adódóan az eljárásnak ebben a szakaszában az ügyek egyesítésére nincs lehetőség. Ennek indoka egyfelől – a fentebb már kifejtettek alapján – a felülvizsgálat mint perorvoslati eljárás természetéből következően az, hogy a támadott határozat és kérelem viszonyrendszerében kell az alapvető feltételeknek teljesülnie; másfelől az, hogy az ettől eltérő álláspont elfogadása lehetővé tenné több felülvizsgálattal nem támadható ügynek egyesítés útján – a korlátozó szabályok megkerülésével – történő felülvizsgálatát.
[17] A régi Pp. 271. § (1) bekezdés l) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak, ha azt törvény kizárja. A 271. § (2) bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik – egyebek mellett – azokra az ügyekre, amelyek ingatlan tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, vagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek.
[18] A PK vélemény 2. pontja szerint a régi Pp. 271. § (2) bekezdése alkalmazásában az „ingatlan tulajdonára” vonatkozó ügy alatt az olyan jogvitát kell érteni, amelyben a fél az ingatlan tulajdonát érintő dologi jogi igényt érvényesít. Az „ingatlant terhelő jogra” vonatkozó ügynek az a jogvita minősül, amelyben a fél által érvényesített igény az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanra bejegyezhető. Az „ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő” ügy alatt az olyan jogvitát kell érteni, amelyben a fél az ingatlanra vonatkozó olyan egyéb kötelmi jogi igényt érvényesít, amely eredményessége esetén az ingatlan jogi helyzetében változást eredményezhet. Ez utóbbi kapcsán a PK vélemény idézett pontjához fűzött indokolás egyértelművé teszi: „[n]em tartoznak az ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő ügyek körébe ebből a szempontból [...] az érvényesíthetetlen tulajdoni igény helyébe lépő kártérítés vagy jogalap nélküli gazdagodás megfizetése, a tulajdonháborítás vagy birtokháborítás miatt járó kártérítés, a közös tulajdonban álló ingatlan fenntartási, karbantartási, felújítási költségeinek megfizetése, az ilyen ingatlan hasznosításából származó bevétellel való elszámolás [...] iránti perek.”
[19] Az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelemben vitatott érték (1 443 000 forint) a régi Pp. 271. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt nem éri el; az érvényesített igény a hivatkozott PK vélemény idézett pontja értelmében nem minősül „ingatlanra vonatkozó egyéb kötelmi igénynek.”
[20] A kifejtettek okán a Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a régi Pp. 273. § (1) és (2) bekezdés a) pontja alapján a 271. § (1) bekezdés l) pontjára és 271. § (2) bekezdésére, valamint 272. § (2) bekezdésére utalással hivatalból elutasította.
(Kúria Pfv. I. 20.527/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás