278/2019. (XI. 21.) Korm. rendelet indokolás
278/2019. (XI. 21.) Korm. rendelet indokolás
az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 278/2019. (XI. 21.) Korm. rendelethez
2019.11.29.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet] módosítása megteremti az előrehozott emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga október–novemberi vizsgaidőszakban történő letételének lehetőségét, illetve összességében is támogatja az érettségi megszervezésének minél rugalmasabb szabályozását. Ezen feladat teljesítése érdekében előterjesztő arra tesz javaslatot, hogy megteremti az előrehozott emelt szintű érettségi vizsga október–novemberi vizsgaidőszakban történő letételének lehetőségét, valamint a jelenleginél szélesebb körben lehetővé válik a tizedik évfolyam végén érettségi vizsgát tenni olyan tantárgyakból, melyeknek tanítása a tizenkettedik évfolyam befejezése előtt már lezárult.
Az előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga, amely letehető az idegen nyelv vizsgatárgyak kivételével olyan érettségi vizsgatárgyakból, amelyeknél a vizsgatárgy vizsgájára való jelentkezés feltételeinek teljesítéséhez szükséges tantárgy(ak) tanítása – a középiskola helyi tanterve szerint – a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző tanévek valamelyikében lezárul. Az adott tanév sikeres befejezését követő első vizsgaidőszakban letehető az előrehozott érettségi vizsga, ebből következik, hogy őszi vizsgaidőszakban is tehető előrehozott érettségi vizsga. Ebben az esetben a vizsgázónak általában nem a saját középiskolájában, hanem valamelyik kijelölt intézményben kell jelentkeznie, ezért szükséges annak bevezetése, hogy a tanuló igazolja az előrehozott érettségi vizsga feltételeinek való megfelelését. Az előrehozott érettségi vizsgának az őszi vizsgaidőszakra történő kiterjesztése a külföldi vagy külföldi iskolarendszerű középiskola utolsó évfolyamos tanulóira is kiterjesztésre kerül, mely a határon túli magyar tanulók segítését jelenti.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása azt a problémát igyekszik orvosolni, hogy a szüneteltetést követően újraindított köznevelési intézmény esetében is támogatáshoz juthasson a fenntartó. A módosítás a bővítés esetére vonatkozó finanszírozást is pontosítja.
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása tisztázza, hogy osztályfőnöki pótlékot az alapfokú művészeti iskolában a tanszakvezető kap, ezzel párhuzamosan a tanszakvezető kikerül a munkaközösség-vezetői pótlékra jogosultak köréből.
A szakmai gyakorlati idő tartamába a közszolgálati jogviszonyban eltöltött időn túl indokolt beszámítani az iskolarendszerű szakképzés országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött időt is, hiszen a köznevelés és a szakképzés országos irányítását bár eltérő tárcák végzik, a korábban e feladatot ellátó, később akár a köznevelésben, akár a szakképzésben pedagógusként tovább dolgozó személyek szakmai gyakorlatába egyformán indokolt beszámítani az ezzel töltött időt.
Egyes szakpszichológus szakképzettségek megnevezése az elmúlt években változott (például a pedagógiai szakpszichológus új megnevezése óvoda- és iskola-szakpszichológus), amelyeket a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet már lekövetett, kormányrendeleti szinten pedig most történik meg ennek megjelenítése. Ezen túlmenően pontosabban kerül definiálásra az egyenértékűsített tudományos fokozatok megjelenítése a „doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím” fordulattal, mely a „régi” (pl. dr. univ.) és jelenlegi (pl. PhD) típusú tudományos fokozatokat is magában foglalja.
Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 3/A. §-a hatályon kívül helyezésével a jövőben nem lesz kötelező a tankerületi központok építési beruházásaival kapcsolatos feladatokba bevonni az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Korlátolt Felelősségű Társaságot, ugyanis ezen feladatokra nem indokolt egyetlen szervet kijelölni.
Az előterjesztő álláspontja szerint a jogszabály indokolásának az Indokolások Tárában való közzététele – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel – szükséges.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás