PK ÍH 2019/29.
PK ÍH 2019/29.
2019.03.01.
Amennyiben a végrehajtandó határozat valamely nyilatkozat megtételére kötelezi a felet, úgy az elvárt nyilatkozat tartalmát is a rendelkező részbe kell foglalni; mivel a végrehajtás foganatosítása során nincs lehetőség a meghatározott cselekmény tartalmának konkrét meghatározására, ennek a végrehajtandó határozat rendelkező részében kell megjelennie. [Alkalmazott jogszabályok: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 13. § (1) bekezdés a) pont, 16. § d) pont, 19. § (1) bekezdés; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (3) bekezdés]
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság (a továbbiakban: választottbíróság) ítélete a per alperesét kötelezte a keresetlevélhez F/4 szám alatt csatolt megállapodás 5. pontjában meghatározottak szerint közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételére.
Az elsőfokú bíróság végzésével a választottbíróság ítélete alapján a végrehajtási lap kiállítását megtagadta. A végzésének indoklásában rögzítette, hogy az ítélet, mely alapján a végrehajtási lap kiállítását kérték, a rendelkező részében kizárólag utalást tartalmaz a keresetlevélhez csatolt megállapodás 5. pontjára, azonban nem határozza meg, hogy a kötelezettnek pontosan milyen tartalommal kell közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni. Ezen nyilatkozatot csupán az ítélet indokolása tartalmazza azzal, hogy az ténylegesen az ítélet rendelkező részében foglaltaktól eltérően a megállapodás 6. pontjában fellelhető. A végrehajtás elrendelésének alapjául ugyanakkor kizárólag a jogerős határozat rendelkező részében foglaltak szolgálhatnak. A végrehajtandó ítélet rendelkező részéből a kötelezettség egyértelműen nem állapítható meg, annak értelmezése a végrehajtás során nehézséget okozhat, ezért a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 19. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási lap kiállítását megtagadta.
A végrehajtást kérő fellebbezésében kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a végrehajtási lap kiállítására utasítását. Állította, hogy a választottbíróság ítélete kétséget kizáró módon kötelezést tartalmaz, a végrehajtás elrendelésének alapjául ezen rendelkező részben meghatározott kötelezés szolgál, melynek értelmezése nem okozhat nehézséget. Mindössze két magyar nyelvű, könnyen érthető, egyszerűen megfogalmazott mondat értelmezéséről van csupán szó. A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben a Fővárosi Törvényszék a 9.G.43.818/2017/15. számú ítéletében is megállapította, hogy a választottbíróság ítélete határozottan és egyértelműen kinyilvánította az előírt kötelezettség tartalmát, az alperes terhére megállapított és előírt magatartás kellő pontossággal és konkrétsággal meghatározott.
A kötelezett a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezést az ítélőtábla nem találta alaposnak.
A végrehajtandó határozat formailag valóban tartalmaz a Vht. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezést: a kötelezettet kezesi kötelezettség vállalásának teljesítésére, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételére kötelezi. A nyilatkozat tartalmát, így a teljesítendő kötelezettség lényeges elemét ugyanakkor a választottbíróság ítéletének rendelkező része nem tartalmazza, csupán utal a keresetlevélhez F/4 alatt csatolt megállapodás 5. pontjára, mely a végrehajtandó határozathoz csatolásra nem került, a végrehajtási eljárásban egyáltalán nem áll rendelkezésre. A választottbíróság ítéletéből megállapíthatóan a megállapodás 5. pontja egyébként ilyen kezesi kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot egyáltalán nem is tartalmaz, azt a megállapodás más pontja rögzíti.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 346. § (3) bekezdése szerint az ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróság döntését.
A bíróság határozatának egyértelműnek, világosnak, teljesítésre alkalmasnak kell lennie, a rendelkező részéből egyértelműen, kétséget kizáró módon azonosíthatónak és megállapíthatónak kell lennie a kötelezettől elvárt cselekménynek, annak tartalmával együtt. A végrehajtás foganatosítása során nincs lehetőség a meghatározott cselekmény tartalmának konkrét meghatározására, ennek a végrehajtandó határozat rendelkező részében kell megjelennie. Amennyiben a végrehajtandó határozat valamely nyilatkozat megtételére kötelezi a kötelezettet, úgy az elvárt nyilatkozat tartalmát is a rendelkező részbe kell foglalni. A választottbíróság ítélete ezen követelménynek nem felel meg, hiszen a felek közötti, jelen végrehajtási eljárásban egyébként ismeretlen tartalmú Megállapodás egy pontjára visszautalva határozza meg a kötelezett által teendő nyilatkozat tartalmát azzal, hogy az eljárás irataiból egyértelműen megállapítható, hogy az ítélet rendelkező részében hivatkozott pont ilyet egyáltalán nem tartalmaz. A választottbíróság teljes ítéletének elolvasása, értelmezése útján ugyan megállapítható a végrehajtandó kötelezettség tartalma, azonban – ahogyan arra az elsőfokú bíróság is utalt – a végrehajtás elrendelésére kizárólag az ítélet rendelkező része alapján kerülhet sor, a végrehajtandó kötelezést akként kell megfogalmazni, hogy az külön értelmezés nélkül is egyértelműen meghatározható legyen.
Nem kizárt, hogy a rendelkező részben utalás történjen valamilyen irat tartalmára, előfordulhat olyan eset, amikor a rendelkező rész szövegébe – annak jellege, terjedelme vagy egyéb ok miatt – nem illeszthető bele az ott említett melléklet (műszaki leírás, okirat, szakvélemény stb.), azonban a rendelkező részben utalás történik a melléklet tartalmára. Ebben az esetben az ítélet és a melléklet együtt alkotja az ítéletet, a mellékletet az ítélet tartalmi elemének kell tekinteni (Legfelsőbb Bíróság Pf.I.20.704/2008/2.), a rendelkező részbe foglalt utalásnak pedig pontosnak kell lennie (sorszám, jel stb. feltüntetésével). Jelen esetben ugyanakkor nem volt akadálya annak, hogy a választottbíróság a rendelkező részbe foglalja a kötelezettől elvárt nyilatkozat tartalmát, indokolatlan annak külön mellékletbe utalása. A rendelkező rész a mellékletet megfelelő pontossággal nem is jelöli meg, hiszen a rendelkező részben meghatározott megállapodásnak a felhívott 5. pontja nem tartalmazza az elvárt nyilatkozat tartalmát.
Önmagában az, hogy a felek a közöttük lévő jogviszonyból tudják, hogy milyen tartalmú nyilatkozat megtételére köteles a választottbírósági eljárás alperese, jelentőséggel nem bír, hiszen a végrehajtási lap kiállítására a Vht. 16. § d) pontja szerint a bíróság határozata alapján került sor (Hasonlóképpen Fővárosi Ítélőtábla 3 Pkf. 25570/2007/3.).
A Fővárosi Törvényszék végrehajtást kérő által hivatkozott ítélete valóban tartalmazza a végrehajtást kérő által a fellebbezésben idézett megállapításokat. A teljes ítélet értelmezésével megállapítható ugyanakkor, hogy a bíróság ezt a felperes azon kereseti hivatkozása körében rögzítette, mely szerint nem volt helye választottbírósági eljárásnak, mert a felek az eljárás tárgyáról szabadon nem rendelkezhettek. Nem egyoldalú kötelezettségvállalás megtételéről rendelkeztek, hanem a közjegyző aktív részvételét igénylő, közjegyzői okiratba foglalt kezesi szerződés megkötéséről, a választottbíróság ítélete pedig a közjegyző részére kötelezettséget nem állapíthatott volna meg, így az nem is végrehajtható. E körben állapította meg a Fővárosi Törvényszék, hogy a választottbíróság nem kötelezte a közjegyzőt okirat szerkesztésére, a választottbíróság ítéletéből nem következik, hogy az érvénytelenítési per alperesét közjegyzői okiratba foglalt szerződés megkötésére kötelezte volna. E körben állapította meg, hogy az alperes terhére megállapított és előírt tanúsítandó magatartás kellő gondossággal és konkrétsággal meghatározott. Arról ugyanakkor nem foglalt állást, hogy a választottbíróság ítélete a Vht. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, hiszen ez nem is képezte az eljárás tárgyát.
Megjegyzi az ítélőtábla, hogy ha az ítélet rendelkező része egy más iratra utal vissza, a rendelkező rész szövege és a melléklet szerves egységet képez, az ítéletet a mellékletek nélkül nem lehet értelmezni, illetőleg nem lehet végrehajtani. Ezért abban az esetben is, ha a végrehajtandó ítélet egyértelműen megfogalmazott, végrehajtható marasztalást tartalmazott volna, a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő által benyújtott végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet a kötelező tartalmi elemek, a végrehajtandó ítéletben felhívott megállapodás benyújtásának hiányában hiánypótlás nélkül vissza kellett volna utasítani.
Az ítélőtábla mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. § alapján alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.433/2018/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás