290/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet indokolás
290/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet indokolás
az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 290/2019. (XII. 5.) Korm. rendelethez
2020.01.01.
A rendelet tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Jelenleg Magyarországon 543 szabályozott szakma létezik, amely kimagaslóan a legmagasabb érték az Európai Unió országai között, és jelentősen meghaladja az EU-tagországok átlagát (187 2017-ben). A szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2005/36/EK irányelv) alapján szabályozott szakma alatt olyan szakmai tevékenységet vagy szakmai tevékenységek csoportját értjük, amely gyakorlásának a megkezdése, gyakorlása vagy gyakorlásának valamelyik módja, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezéshez kötött törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján.
A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló 2013/55/EU irányelvnek való megfelelés, valamint a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó szabályozás nem megfelelő átültetése miatt az Európai Bizottság 2018 júliusában hivatalos felszólítás megküldésével kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen (2018/2173. számon). A Bizottság a 2005/36/EK irányelv több cikkének átültetése tekintetében állapított meg elmaradást Magyarország részéről, amely nagyrészt a folyamatosan fennálló adatszolgáltatási és a rendszeres jelentéstételi kötelezettségek nem megfelelő teljesítéséből adódik (pl. a szabályozott szakmák online adatbázisának naprakész vezetése, a szabályozott szakmák jegyzékébe való felvételt alátámasztó konkrét indokolások feltüntetése, az arányossági vizsgálatok eredményeinek rögzítése, a statisztikai adatokat is tartalmazó összefoglaló jelentések megküldése, a riasztási mechanizmus használata stb.). A szabályozott szakmák helyzetének felmérését és felülvizsgálatát tehát az Európai Unió is elvárja hazánktól.
A fentiekre tekintettel a Kormány úgy döntött, hogy felül kell vizsgálni a Magyarországon létező szabályozott szakmákat, és lehetőség szerint javaslatot kell tenni csökkentésükre. A szabályozott szakmák online adatbázisában jelenleg 58 építésüggyel összefüggő szabályozott szakma szerepel. Ezeket áttekintve megállapítható, hogy az építésügyi szabályozott szakmák területén szabályozó, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) található struktúrát meglehetősen esetlegesen követik az adatbázisban szabályozott szakmaként feltöltött tételek. Az R. 1. melléklete úgy épül fel, hogy megkülönböztet tevékenységeket, szakterületeket és rész-szakterületeket. A szabályozott szakmák online adatbázisában ezek teljesen esetlegesen jelennek meg. Ezért a módosítás célja, hogy konkrétan tisztázza, mik minősülnek szakmának a bejelentési kötelezettség szempontjából, és azoknak mi a tartalmuk.
A javaslat szerint hét szakma jönne létre, amelyek a következők:
1. településtervezés,
2. építészeti-műszaki tervezés,
3. településrendezési szakértés,
4. építésügyi műszaki szakértés,
5. építési műszaki ellenőrzés,
6. felelős műszaki vezetés,
7. energetikai tanúsítás.
E hét szakma kerül feltöltésre az online adatbázisba. A szakmákon belül az eddigi, megfelelően felépített struktúra változatlan marad. Fontos leszögezni, hogy az építésügy területén a szakmagyakorlás jogszabályi feltételekhez kötése az emberi élet és az anyagi javak védelme érdekében nem megszüntethető. Ugyanakkor a javasolt változtatásokkal tisztázható a struktúra, és a kötelezettségszegési eljárás alapjául szolgáló probléma megszüntetéséhez is hozzá lehet járulni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás