BÜ BH 2019/293
BÜ BH 2019/293
2019.11.01.
Kifosztást és nem lopást követ el az, aki az autóbuszon elalvó sértett táskáját a sértett melletti ülésről veszi el [Btk. 366. § (1) bek. c) pont első ford.].
[1] A kerületi bíróság a 2016. október 15. napján meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki kifosztás bűntettében [Btk. 366. § (1) bek. c) pont I. ford.].
[2] Ezért őt 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 100 napi tétel pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egy-napi tételének összegét 2000 forintban állapította meg. Kimondta, hogy az I. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[3] Elrendelte egy korábbi 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett –, valamint 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés-büntetés végrehajtását.
[4] Az elsőfokú ítélet ellen az I. r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezés folytán eljárt törvényszék a 2017. március 10. napján tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy az előzetes fogvatartás beszámítására és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést pontosította, a pénzbüntetést és az arra vonatkozó egyéb rendelkezéseket mellőzte, továbbá a magánfél polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. Egyebekben az I. r. terheltre vonatkozó részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[5] A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor.
[6] A felülvizsgálati indítvány szerint az autóbusz biztonsági kamerájának felvétele és az arról készített rendőri jelentés alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a sértett a szomszédos ülés ülőlapjára tette le 02 óra 25 perc körüli időben a táskáját, nem pedig szorosan a teste mellé.
[7] A Btk. 366. § (1) bekezdés c) pont I. fordulata szerint minősülő kifosztás bűntette e tényállás alapján nem állapítható meg a terhére, mert a táska nem volt semmilyen fizikai kontaktusban sem a sértettel, sem a ruházatával. Így a cselekmény helyes minősítése a Btk. 370. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás vétsége.
[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
[9] Kifejtette, hogy a jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálat során irányadó tényállás alapján az I. r. terhelt terhére megállapított bűncselekmény minősítése törvényes. A késő éjszakai órákban a gyér utasszámmal közlekedő buszon, a hátsó ülésen foglalt helyet a magányosan alvó sértett, aki a közvetlenül mellette lévő székre helyezte a táskáját. Ebből az I. r. terhelt és társa számára egyértelmű volt, hogy a táska a sértetthez tartozik, azt ő birtokolja, továbbá, hogy a sértett védekezésre képtelen alvó állapotban van.
[10] A cselekmény minősítése tekintetében döntő jelentősége annak van, hogy a bűncselekmény elkövetésére a sértett bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes állapotának a felhasználásával került sor.
[11] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan.
[12] A felülvizsgálat a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe.
[13] A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással helye van a rendkívüli jogorvoslatnak. A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be. 649. § (1) bekezdése, az eljárási szabálysértéseket e § (2) bekezdése határozza meg.
[14] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványát – tartalma szerint – a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott okból terjesztette elő. Eszerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést.
[15] A rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálati eljárásban a Be. 650. § (2) bekezdése alapján a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. § (1) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényálláshoz kötve van. A felülbírálat során a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[16] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ügydöntő határozatot az abban rögzített tényállás alapulvételével, a felülvizsgálati indítványban hivatkozott felülvizsgálati ok és – a Be. 659. § (6) bekezdés alapján, hivatalból – a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértések tekintetében bírálta felül.
[17] Az I. r. terhelt a felülvizsgálati indítványában a terhére megállapított kifosztás bűntettének a minősítését vitatta.
[18] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a vádlottak az autóbusz leghátsó üléssorán ülő, alvó sértettre figyeltek fel, aki a táskáját a tőle közvetlenül jobbra lévő ülésre helyezte. Az I. r. terhelt 3 óra 33 perckor az alvó sértett helyzetét kihasználva, mellőle elvette a sértett táskáját, és azt továbbadta a mellette álló II. r. terheltnek. A táska, valamint a benne lévő dolgok, ékszer és készpénz értéke 66 000 forint volt.
[19] A Btk. 366. § (1) bekezdésében meghatározott kifosztás bűntettét az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a) úgy vesz el mástól, hogy e végből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz.
[20] Az Btk. 366. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bűncselekmény megállapítása szempontjából annak van jelentősége, hogy a passzív alany (sértett) védekezésre képtelen személy, illetve helyzeténél vagy állapotánál fogva csak korlátozottan képes a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására. Lényeges, hogy a passzív alany ezen állapotát nem a terhelt magatartása idézi elő, mert ennek megállapíthatósága esetén a cselekmény már rablásnak minősülhet.
[21] Az elkövetőnek észlelnie kell a passzív alanynak azt az állapotát, amely lehetővé teszi, illetve megkönnyíti számára a dolog eltulajdonítását. Ha a passzív alany védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére képtelen vagy korlátozottan képes állapota az eltulajdonítás végrehajtása szempontjából közömbös, akkor a kifosztás bűntettének a megállapítása kizárt. Ha például a passzív alany a szomszédos szobában alszik, és az elkövető nem is tud az ottlétéről, az eltulajdonítás szempontjából a passzív alany alvó állapota közömbös (BH 2016.166.).
[22] A testi közelség és a fizikai birtoklás egymástól eltérő fogalmak. A kifosztás vizsgált fordulatának a megállapítása körében annak van jelentősége, hogy a sértett a ténylegesen a birtokában lévő dolog elvételét az alvó állapota miatt nem tudja megakadályozni. Az elkövető oldaláról pedig annak van jelentősége, hogy az elkövető felismerje (tudja), hogy az általa eltulajdonítani kívánt dolog a passzív alany (sértett) birtokában van, aki a bűncselekmény elkövetésének felismerésében, vagy az ellene való védekezésben (annak megakadályozásában) alvó állapotánál fogva korlátozva van, és ez teszi lehetővé, illetve könnyíti meg a bűncselekmény elkövetését, azaz a dolog elvételét.
[23] A jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján az I. r. terhelt felfigyelt a busz hátsó üléssorán ülő sértettre, aki aludt és a mellette lévő ülésen egy táska volt. E tények ismeretében tulajdonította el a sértett táskáját. Ennek alapján pedig az alapügyben eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy az I. r. terhelt a sértett táskájának eltulajdonításakor kihasználta az alvó sértett védekezésre képtelen állapotát, ami megkönnyítette cselekménye végrehajtását.
[24] A lopás megállapítására csak abban az esetben kerülhetett volna sor, ha a táska elvétele ugyanolyan módon lehetséges lett volna akkor is, ha a sértett ébren (azaz védekezésre képes állapotban) lett volna.
[25] Mindezek alapján a Kúria az alapügyben eljárt bíróságokkal egyezően azt állapította meg, hogy az I. r. terhelt terhére megállapított kifosztás bűntettének a minősítése törvényes.
[26] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja értelmében a jogerős ítéletben kiszabott büntetés reví-ziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására.
[27] Miután az elbírált bűncselekmény minősítése törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta (EBH 2011.2387.).
[28] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva, és miután hivatalból vizsgálandó ún. abszolút eljárási szabálysértést [Be. 659. § (6) bek.] sem észlelt – az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot az I. r. terhelt tekintetében – Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.070/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás