BÜ BH 2019/296
BÜ BH 2019/296
2019.11.01.
Másodfokon pénzbüntetés kiszabása az elsőfokú ítéletben alkalmazott közérdekű munka helyett akkor sem sérti a súlyosítási tilalmat, ha a pénzbüntetés napi tételeinek száma meghaladja az átváltoztatás folytán a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés tartamát.
A különböző büntetési nemek konkrét mértéke egymással nem hasonlítható össze, mert a bíróságok eleve más-más keretek között szabják ki azokat. A súlyosítási tilalom – az adott büntetés azonos büntetési nemen belüli súlyosításán túl – az eltérő büntetési nemek egymással történő felváltásának tilalmára vonatkozik. Amennyiben pedig az egyes büntetési nemek átváltása a törvény szerint nem ütközik a súlyosítási tilalomba, e körben a büntetési nemek konkrét mértéke már közömbös [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 354. §, 416. § (1) bek. d) pont; Be. 595. §, 649. § (2) bek. e) pont].
[1] Az elsőfokú bíróság a 2017. január 11-én kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki jogtalan elsajátítás vétségében [Btk. 378. § (1) bek. b) pont], és ezért 240 óra közérdekű munkára ítélte.
[2] A terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárva a törvényszék a 2017. november 8-án meghozott ítéletével a terhelt büntetését 350 napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen 875 000 forint pénzbüntetésre enyhítette; egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] A jogerős ítélet ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Érdemben a jogerős ítélet megváltoztatását, és a súlyosítási tilalom megsértésének kiküszöbölésével a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát, illetve a terhelt felmentését kérte.
[4] Indokai szerint a másodfokú bíróság ítéletét az eljárás idején hatályos 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 354. §-ában foglalt súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg.
[5] Utalt arra, hogy az ügyben az elsőfokú ítélet ellen a terhelt terhére fellebbezést nem jelentettek be; az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, a másodfokú eljárásra kizárólag a terheltnek és védőjének a felmentést célzó fellebbezése alapján került sor. A másodfokú bíróság ennek ellenére szabott ki olyan büntetést, ami a terhelt számára jóval hátrányosabb.
[6] Az indítvány szerint a törvény a súlyosítási tilalom körében valóban nem nevesíti a közérdekű munka pénzbüntetésre való megváltoztatását, azonban a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a terhelt anyagi helyzetében a pénzbüntetés ténylegesen a közérdekű munkánál súlyosabb büntetést jelent számára.
[7] Ugyanakkor a védő álláspontja szerint a terhelt bűnössége sem bizonyított. K. M. tanú vallomását a bíróság nem fogadhatta volna el, hiszen neki kifejezett anyagi érdeke fűződött a terhelő vallomás megtételéhez; a terhelt bűnössége megállapításának hiányában a pénztárhiányt neki kellett volna megtérítenie. A kamerafelvételek csak a pénzkötegek számát, nem pedig a pénz összegét bizonyítják; arra csak a banki dolgozók vallomása tartalmazott adatot, hogy az egyes kötegekben mennyi pénz volt. Ugyanakkor a banki okiratok kifejezetten a terhelt védekezését támasztották alá.
[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
[9] Indokai szerint az indítvány a tényállást támadó részében törvényben kizárt.
[10] Az indítványnak a súlyosítási tilalom megsértését állító része kapcsán a Legfőbb Ügyészség előrebocsátotta, hogy annak megítélésénél a 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 868. § (1) bekezdésére tekintettel – az indítványban írtakkal szemben – nem a másodfokú eljárás idején hatályban volt korábbi Be., hanem a jelenleg hatályos eljárási törvény rendelkezései az irányadók.
[11] Az elsőfokú ítélet ellen a terhelt terhére valóban nem jelentettek be fellebbezést, ugyanakkor a Be. 595. § (4) bekezdés a)-g) pontja taxatíve meghatározza, hogy annak hiányában milyen tartalommal tilos az ítélet megváltoztatása. E felsorolás nem bővíthető, és abban a közérdekű munka pénzbüntetésre változtatásának tilalma nem szerepel.
[12] Az ügyészi álláspont szerint közömbös az is, hogy a jogerős ítéletben kiszabott pénzbüntetést meg nem fizetése esetén hosszabb tartamú szabadságvesztésre kell átváltoztatni, mint a nem jogerős ítélettel kiszabott közérdekű munkát. A súlyosítási tilalom szempontjából egy joghátrány súlyossága és hátrányossága nem szinonim fogalmak; maga a közérdekű munka – tartalmától függetlenül – súlyosabb joghátrány a pénzbüntetésnél.
[13] A Legfőbb Ügyészség indítványa kapcsán a védő írásban észrevételezte, hogy az figyelmen kívül hagyja a preventív szempontokat. A terheltet egészsége, illetve személyes helyzete alkalmassá teszi a közérdekű munkára, ugyanakkor a pénzbüntetést nem áll módjában megfizetni. Így az átváltoztatott szabadságvesztés kapcsán sokkal hátrányosabb helyzetbe kerül, mintha a közérdekű munkát ledolgozta volna.
[14] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el.
[15] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. E jogorvoslati mód kizárólag a Be. 649. § (1)–(5) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[17] A Be. 649. § (2) bekezdés e) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. Az indítványban e körben hivatkozottak alapján tehát a felülvizsgálatnak helye van.
[18] Ennek kapcsán a Kúria előrebocsátja, hogy nem osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját abban, miszerint az indítvány elbírálása során a hatályos Be. (2017. évi XC. tv.) rendelkezései az irányadók.
[19] Kétségtelen, hogy a Be. 868. § (1) bekezdése szerint e törvény rendelkezéseit – a Be. 868-876. §-aiban meghatározott, jelen ügyben közömbös kivételekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. Ugyanakkor a Be. 659. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati indítványt – a hivatkozott törvényhely (3)–(4) bekezdésében meghatározott, jelen ügyben ugyancsak közömbös kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
[20] E két törvényi rendelkezés azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot – ami maga is a büntetőeljárás része – a Be. 868. § (1) bekezdésére tekintettel a hatályos Be. rendelkezései szerint kell lefolytatni, azonban a támadott határozatot a Be. 659. § (2) bekezdése szerint a meghozatala idején hatályos anyagi vagy eljárási szabályokkal kell összevetni, és a határozat akkor törvénysértő, ha azoknak nem felel meg. Jelen ügyben a másodfokú bíróság a támadott határozatát 2017. november 8-án, azaz még a korábbi Be. hatálya alatt hozta meg, ekként a súlyosítási tilalom megítélése szempontjából a korábbi Be. 354. §-a az irányadó.
[21] Ugyanakkor a kifejtetteknek jelen ügyben érdemi jelentőségük nincs tekintettel arra, hogy a súlyosítási tilalomra vonatkozóan a korábbi Be. 354. §-a és a hatályos Be. 595. §-a között nincs tartalmi különbség.
[22] Kétségtelen, hogy jelen ügyben az elsőfokú ítélet ellen a terhelt terhére fellebbezést nem jelentettek be, ekként a másodfokú eljárásban a korábbi Be. 354. § (1) bekezdése szerinti súlyosítási tilalom beállt.
[23] A súlyosítási tilalomba ütköző, konkrétan ki nem szabható büntetésekről, nem alkalmazható intézkedésekről ugyanakkor a súlyosítási tilalom tartalmát meghatározó korábbi Be. 354. § (4) bekezdése taxatív felsorolást ad. Mindaz, ami nem ütközik az e törvényhely által felsoroltakba, az kiszabható, illetve alkalmazható, függetlenül attól, hogy – jóllehet, nem sérti a súlyosítási tilalmat – adott esetben a terheltre nézve hátrányosabb lehet (EBH 2018.B.14.I.).
[24] A hivatkozott törvényi felsorolásban a közérdekű munka helyett pénzbüntetés kiszabásának tilalma nem szerepel.
[25] A másodfokon (akár végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett) szabadságvesztés helyett kiszabott pénzbüntetés akkor sem sérti a súlyosítási tilalmat, ha a pénzbüntetés napi tételeinek száma meghaladja a szabadságvesztés tartamát (BH 2016.271.) Értelemszerűen irányadó ez a közérdekű munka és a pénzbüntetés viszonylatában is. A különböző büntetési nemek konkrét mértéke (a jelen ügyben 240 óra közérdekű munka, illetve 350 napi tétel pénzbüntetés) egymással nem hasonlítható össze, mert a bíróságok eleve más-más keretek között szabják ki azokat. A súlyosítási tilalom – az adott büntetés azonos büntetési nemen belüli súlyosításán túl – az eltérő büntetési nemek egymással való felváltásának tilalmára vonatkozik. Amennyiben pedig az egyes büntetési nemek átváltása a törvény szerint nem ütközik a súlyosítási tilalomba, e körben a büntetési nemek konkrét mértéke már közömbös.
[26] A másodfokú bíróság tehát a korábbi Be. 354. §-ának egyik rendelkezését sem szegte meg, ekként a jogerős határozatát a súlyosítási tilalom megsértése nélkül hozta meg.
[27] Az indítvány további részei alapján felülvizsgálatra nem kerülhet sor.
[28] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. § (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[29] Ekként az indítvány azon részében, amelyik K. M. tanú vallomásának elfogadását sérelmezi, és a bizonyítékok eltérő mérlegelésével eltérő tényállás megállapítását, majd annak alapján a terhelt felmentését célozza, a felülvizsgálat törvényben kizárt.
[30] A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében már a terhelt speciális személyi körülményeire tekintettel támadta a jogerős ítéletben kiszabott büntetést. Törvénysértő büntetés kiszabása a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálati ok, azonban csak akkor, ha a büntetés a terhelt cselekményének törvénysértő minősítése, avagy a büntetőjog más – mérlegelést nem tűrő – szabályának megsértése miatt törvénysértő. A büntetés kiszabása, ezen belül az alkalmazható büntetési nemek közül az alkalmazott büntetés kiválasztása – a törvényes keretek között – kifejezetten a bíró mérlegelésére bízott.
[31] A Btk. 378. § (1) bekezdésében meghatározott jogtalan elsajátítás vétsége egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, ekként amiatt a Btk. 33. § (4) bekezdésére tekintettel közérdekű munka és pénzbüntetés is kiszabható; a jogerős ítéletben kiszabott pénzbüntetés mértéke pedig a Btk. 50. § (3) bekezdésében meghatározott keretek közé esik. A törvényes keretek között kiszabott büntetés neme és mértéke miatt felülvizsgálatnak helye nincs (BH 2016.264.II., 2012.239., EBH 2011.2387.II., BH 2005.337.III.).
[32] Ekként a Kúria a védő felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles, a támadott határozatot a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja szerint hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 138/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás