BÜ BH 2019/297
BÜ BH 2019/297
2019.11.01.
Az ügyész a bíróság előtti eljárásban közhatalmi tevékenységet folytat; közhatalmi szerv hatáskörében eljárva ügyészi szolgálati viszonya alapján gyakorolja az ügyészt megillető jogokat és tesz eleget az ügyészt terhelő kötelezettségeknek.
Ezért a fellebbviteli főügyészség volt ügyésze az ügyészi jogviszonya megszűnését követően két évig nem járhat el védőként annál az ítélőtáblánál, amelynél az ügyészi feladatokat az a fellebbviteli főügyészség látja el, amelynek a tevékenységében a jogviszonya alapján az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett [2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 20. § (3) bek.].
[1] Az ítélőtábla a 2019. március 7. napján meghozott végzésében a folyamatban lévő büntetőügyben a II. r. terhelt védelmében eljáró egyéni ügyvédet a büntetőeljárásból kizárta.
[2] A végzés ellen az érintett ügyvéd jelentett be fellebbezést, melyben arra hivatkozott, hogy 2018. szep-tember 30. napjáig ugyan a fellebbviteli főügyészségen teljesített szolgálatot, azonban ügyészként csupán indítványt tett, illetve az ítélőtábla előtti másod- és harmadfokú eljárásokban vádat képviselt, és mivel álláspontja szerint az ítélőtábla közhatalmi tevékenysége az ítélkezés, abban pedig nem vett részt, ezért a büntetőügyből történő kizárása ellentétes a jogszabályokkal.
[3] Az ügyvéd a fellebbviteli eljárásban csatolta a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének az ügyben kiadott állásfoglalását, amely szerint az Üttv. 20. § (3) bekezdése szerinti ügyvállalási tilalom a konkrét esetben akkor valósulna meg, ha nevezett ügyvéd a védői tevékenységet a fellebbviteli főügyészség által önállóan folytatott közhatalmi eljárásban látná el, hiszen a hivatkozott jogszabályhely kifejezetten a közhatalmat gyakorló szerv előtti eljárásban teremt ügyvállalási tilalmat.
[4] Kifejtette továbbá, hogy a felhívott törvényhely szövegezése annak módosítása előtt és a 2018. évi XCI. törvény általi módosítása után is változatlan abban a tekintetben, hogy csak azon szervezetek által folytatott közhatalmi eljárás tekintetében áll fenn az ügyvállalási tilalom, mely szervezettel az ügyvéd korábban a közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban tevékenykedett; így az Üttv. 20. § (3) bekezdése szerinti ügyvállalási tilalom a konkrét esetben nem áll fenn.
[5] A Legfőbb Ügyészség szerint az ügyvéd az ügyészség mint közhatalmi szerv hatáskörében eljárva ügyészi szolgálati viszonya alapján gyakorolta az ügyészt megillető jogokat és tett eleget az ügyészt terhelő kötelezettségeknek a ítélőtábla előtti eljárásokban, amikor részt vett az eljárási cselekményeken. Így a ítélőtábla helytállóan rendelkezett az ügyvéd kizárásáról, ezért azt indítványozta, hogy a fellebbezéssel támadott végzést a Kúria a Be. 605. § (1) bekezdése alapján hagyja helyben.
[6] A fellebbezés alaptalan.
[7] A rendelkezésre álló iratok szerint az emberölés bűntettének kísérlete miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a törvényszék 2018. szeptember 5. napján kihirdetett ítéletében a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, és ezért két év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint két év közügyektől eltiltásra ítélte.
[8] Az ítélet ellen az ügyész a II. r. terhelt terhére súlyosítás, míg a II. r. terhelt és meghatalmazott védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, a büntetőügy az ítélőtábla előtt van folyamatban.
[9] A II. r. terhelt 2018. január 18. napján meghatalmazta az Sz. Ügyvédi Irodát, majd a ítélőtábla által 2019. március 7. napjára kitűzött nyilvános ülésen a II. r. terhelt védőjeként a nevezett ügyvéd jelent meg, csatolva az ügyvédi iroda által a helyettesítésre adott meghatalmazást.
[10] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 20. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi képviseletet, illetve büntetőeljárásban védelmet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amelynek a tevékenységében, valamint az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátásában a jogviszonya alapján, az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett.
[11] Fentiekre tekintettel sem a fellebbezésben, sem a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke által kiadott állásfoglalásban kifejtettek nem helytállóak.
[12] A jogviszony (munkaviszony) megszűnését követő két évig az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskör gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél fenti jogviszonya fennállt, és ezt nem lehet szűkítően értelmezni. A fenti törvényhelyhez fűzött indokolás szerint a korlátozás az, hogy a közhatalmi hatáskört gyakorló szervnél korábban alkalmazásban állt személy e jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi képviseletet azon szerv által folytatott közhatalmi eljárásban, amellyel jogviszonyban állt.
[13] A helyes értelmezés szerint tehát ez a tilalom olyan közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben a bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (az ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.
[14] Az ügyvéd korábbi munkáltatója, a fellebbviteli főügyészség az ítélőtábla előtt közhatalmi tevékenységet folytat, amikor ügyészi fellebbezést alapján jár el, vagy nyilatkozik a más által bejelentett fellebbezésre, ezekkel kapcsolatban érdemi indítványokat tesz, a fellebbviteli bíróság által kitűzött nyilvános ülésen vagy másodfokú tárgyaláson képviseli az ügyészséget és gyakorolja a törvények által biztosított jogait, így pl. másodfellebbezést jelent be.
[15] Ezek olyan közhatalmi hatáskör gyakorlásának minősülnek, amelyre vonatkozóan az Üttv. 20. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás akkor is fennáll, ha egyébként az eljárás az ítélőtábla előtt folyik.
[16] Így az ítélőtábla helytállóan fejtette ki, hogy az ügyvéd ügyészként közhatalmi tevékenység gyakorlásával összefüggő feladatokat látott el, amikor az ítélőtábla előtt képviselte a fellebbviteli főügyészséget, és e tevékenységével közhatalmi hatáskört gyakorló szerv tevékenységében, azaz az ítélőtábla előtt folyamatban lévő büntetőeljárásokban ügyészként vett részt.
[17] Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a másodfokú eljárásból kizárt ügyvéd olyan eljárásjogi pozíció-ba kerülne a jogorvoslattal támadott döntés hiányában vagy annak megváltoztatása esetén, amely nemcsak az Üttv. alapján kizárt, hanem a Be. 43. § alapján is összeférhetetlen a védői tevékenységgel mindaddig, amíg a külön törvény által meghatározott időkorlát fennáll.
[18] Az idézett jogszabályhely alapján a védő számára az ügyvédi tevékenység gyakorlása a jogviszony megszűnését követő két évig az ítélőtábla előtt kizárt, és miután az ügyészi jogviszonyának megszűnését követően a két év a meghatalmazás 2018. január 18. napján történt aláírásáig nem telt el, így az adott eljárási cselekménynél védőként nem vehetett volna részt.
[19] Mindezekre tekintettel a Kúria a Be. 614. § (4) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a ítélőtábla végzését a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Bpkf. I. 478/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás