3/2019. (I. 31.) LÜ utasítás

1. § (1) Az ügyészség munkanapokon a nyomozás, a közérdekvédelmi tevékenység és a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete körébe tartozó, intézkedését igénylő, tervezhető cselekményeket munkaidőben végzi el, és biztosítja annak lehetőségét, hogy indítványairól a bíróság munkaidőben határozhasson.

(2)¹ Hétfőtől csütörtökig a munkanapokon 18 óráig – július, augusztus hónapokban 17 óráig –, pénteki munkanapon 16 óráig a munkaidő szokásostól eltérő beosztásával biztosítani kell a folyamatos munkavégzést és az iratokhoz, adatbázisokhoz való hozzáférést a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztályán, a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályán, a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályán, a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán, a Közérdekvédelmi Főosztályán, a Fiatalkorúak Büntetőügyeinek Önálló Osztályán, valamint a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztályán.

2. § Munkanapon munkaidőn kívül a késedelmet nem tűrő ügyészségi intézkedés teljesítése az előkészítő eljárással, a nyomozás felügyeletével és irányításával, valamint a befejező intézkedésekkel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 9/2018. (VI. 29.) LÜ utasításban (a továbbiakban: Nyfel. utasítás) foglaltak szerint az ügyészségi vezető, illetve a nyomozásról rendelkező ügyész feladata.

3. § (1) A pihenő- és munkaszüneti napon szükséges, késedelmet nem tűrő büntető szakági – elsődlegesen a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) Nyolcadik részében meghatározott kényszerintézkedéssel, a letartóztatás indítványozásának hiányában az őrizet elleni panasz elbírálásával, illetve az őrizet haladéktalan megszüntetésével, a Be. 119. §-a körében szükséges intézkedéssel, valamint a Be. Hatodik részében szabályozott leplezett eszközök vonatkozásában a Be. 238. §-a szerinti engedélyezéssel kapcsolatos – ügyészségi feladatok ellátására a főügyész készenléti szolgálatot rendel el.

(2) Készenléti szolgálat helyett ügyelet ellátásáról rendelkezik a főügyész, ha pihenő- és munkaszüneti napon az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekre rendszeresen sor kerül, illetve munkavégzésre a munkáltató által meghatározott helyen és ideig kell rendelkezésre állni.

(3) Ha a készenlét idején késedelmet nem tűrő ügyészi intézkedés szükséges, elvégzésének időtartamára az ügyeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4. § (1) A főügyész a rendelkezésre állás tartamát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 110. § (6) bekezdésében foglaltak szerint közli. A főügyész az ügyelet helyéről, az ügyeletet, illetve készenlétet ellátó ügyész elérhetőségéről észszerű időben tájékoztatja a Központi Nyomozó Főügyészséget.

(2) Ha a pihenő- és munkaszüneti napok egymást követő tartama a 48 órát nem haladja meg, a főügyész a rendelkezésre állás elrendelésétől legkésőbb az azt megelőző utolsó munkanapon elállhat, vagy a rendelkezésre állás időtartamát csökkentheti. Döntését az érintettel haladéktalanul közli.

5. § (1) Pihenő- és munkaszüneti napon a késedelmet nem tűrő büntető szakági ügyészi intézkedéseket – a főügyész körlevelében írtak szerint – a készenléti szolgálatot teljesítő, illetve ügyeletet ellátó ügyész teszi meg.

(2) Az ügyész a főügyész által meghatározott illetékességgel bármely büntető ügyben jogosult és köteles a késedelmet nem tűrő ügyészi intézkedésre.

(3) Az ügyész az intézkedését megelőzően kísérletet tesz az ügyről korábban rendelkező ügyész álláspontjának megismerésére.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően – a főügyész rendelkezése alapján – a közlekedési ügyekben eljáró ügyész teszi meg a Nyfel. utasítás szerinti, a szakterületre tartozó késedelmet nem tűrő intézkedést pihenő- és munkaszüneti napon is.

6. § (1) Az ügyészségi nyomozásban a készenlétet és az ügyeletet a Központi Nyomozó Főügyészséget vezető főügyész szervezi meg. Az ügyészségi nyomozásban munkanapokon is szervezhető készenlét. Az ügyészségi nyomozásban egyebekben a 2–5. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a főügyész a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl további feladatokat is meghatározhat.

(2)³ A Központi Nyomozó Főügyészséget vezető főügyész az általa szervezett készenlét, illetve ügyelet ellátása érdekében a vármegyei, illetve fővárosi ügyészi szervek együttműködését igényelheti az érintett főügyész előzetes értesítését követően. Vita esetén a Központi Nyomozó Főügyészséget vezető főügyész véleménye az irányadó.

(3) A Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendelt nyomozó ügyészségek által folytatott nyomozásban az általános feladatkörű ügyészség eljárhat a bíróság vádemelés előtti eljárásában (megkeresett ügyészség).

(4) Az ügyeleti, illetve készenléti tevékenységet ellátó általános feladatkörű ügyészség a központi ügyelet megkeresését köteles teljesíteni.

(5) A bíróság vádemelés előtti eljárásában az indítvány megtételéhez, valamint a bíróság előtti tevékenység ellátásához szükséges iratokat a Központi Nyomozó Főügyészség, illetve az alárendelt nyomozó ügyészség a központi ügyelet megkeresésének kibocsátásával egyidejűleg köteles megküldeni a megkeresett ügyészségnek. A Be. 469–472. §-ában előírt, az ügyészséget terhelő kötelezettségek teljesítéséről a megkeresésben foglaltakat is figyelembe véve a megkeresett ügyészség gondoskodik.

7. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 70. § (3) bekezdésében meghatározott módon történő szemle megtartásáról szóló előzetes hatósági értesítéssel kapcsolatos és a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyelet körében felmerülő késedelmet nem tűrő ügyészségi feladatok – pihenő- és munkaszüneti napon – a főügyész döntése szerint a büntető szakági készenlét, ügyelet keretében vagy a büntető szakággal közös készenlét, ügyelet keretében láthatók el.

(2) Ha az Ákr. 70. § (4) bekezdése szerinti előzetes hatósági értesítés alapján az ügyész a szemle megtartásával nem ért egyet, azt megtiltja.

8. § (1) A Melléklet meghatározza a pihenő- és a munkaszüneti napra vonatkozó napi ügyeleti időt, amely negyedéves átlagban, valamennyi ügyeletet ellátó ügyészségi alkalmazott tekintetében együttesen nem léphető túl. A készenlétet az ügyeleti idő felével kell számolni.

(2) A készenléti szolgálatról és az ügyeletről vezetett napló alapján az ügyelet tényét és időtartamát az erre kijelölt vezető igazolja.

(3) Az ügyészségi alkalmazottat az ügyeletért és a készenlétért a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 56. § (4) bekezdése szerinti díjazás illeti meg. Az 5. § (4) bekezdésében említett esetben a pihenő- és munkaszüneti napon végzett munka ellentételezésére az Üjt. 56. § (3) és (5) bekezdése irányadó.

(4) Ha az ügyészségi ügyelet során gépjármű használata szükséges, az ügyészségi alkalmazott saját gépjárművét – casco biztosítás nélkül is – használja, vagy személytaxit vesz igénybe. Hivatali gépjármű használatára kivételesen, indokolt esetben kerülhet sor.

(5) A készenléti szolgálat, illetve az ügyelet megszervezése során a főügyész figyelembe veszi a nyomozási bíró ügyeleti rendjét is.

9. § A 3. § (1) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően munkanapon, pihenő- és munkaszüneti napon ügyelet és készenlét ellátására a Központi Nyomozó Főügyészségen és az alárendelt nyomozó ügyészségeken legfeljebb havi 650 óra használható fel összesen.

9/A. §⁴ Különösen indokolt esetben a legfőbb ügyész a 3. § (1) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdésében, a 9. §-ban és a Mellékletben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja az ügyelet és készenlét ellátásának napját, napi idejét, időkeretét.

10. § A készenléti szolgálat, illetve az ügyelet helyi részletszabályairól a főügyész körlevélben rendelkezik.

11. § Ez az utasítás 2019. február 1-jén lép hatályba.