Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

PÜ BH 2019/302

PÜ BH 2019/302

2019.11.01.
I. A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája a bíróság átlátható ügyelosztási rendje, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. Ha ez megvalósult, a kirendelt bírónak a kirendelés tartama alatt, a kirendelés helye szerinti bíróság nevében történő eljárása a rá kiosztott ügyben alappal nem kifogásolható, az a tisztességes eljárás követelményét nem sérti, a meghozott ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozza meg.
Az első- és másodfokú ítélet
[1] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes kártérítés megfizetése iránti keresetét.
[2] Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett; kérte annak hatályon kívül helyezését arra hivatkozással, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz, a törvényes bírósághoz és a pártatlan ítélkezéshez fűződő alkotmányos joga.
[3] A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság az eljáró bíró személyének a megváltozását, annak indokait a 169. sorszámú végzéséhez mellékelt tájékoztatásban közölte a felekkel. A Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke 2017. május 26. napján kelt iratában az elsőfokú bíróság tájékoztatásával egyezően közölte, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság bíráját, dr. K. Z.-t 2015. szeptember 1. napjától 2016. március 31. napjáig, majd 2016. április 1. napjától 2016. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra a bírák jogállásáról és a javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 31. §-a alapján kirendelték a Fővárosi Törvényszékre. Tehát nem az ügy lett „áthelyezve egy alacsonyabb rendű bíróságra”, hanem a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája – akire az ügyet átszignálták – törvényes módon lett kirendelve a Fővárosi Törvényszékre. Ott mint a Fővárosi Törvényszék bírája ítélkezett attól függetlenül, hogy a tárgyalásokat ezt követően helyileg a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében tartották meg. Jogszabályban biztosított lehetőség alapján történt az eljáró bíró kirendelése. A felperes ez okból alaptalanul támadta az elsőfokú bíróság eljárásának a jogszerűségét.
A felülvizsgálati kérelem
[4] A felperes felülvizsgálati kérelmében abszolút hatályon kívül helyezési ok miatt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a törvényes bíróhoz való jogát.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A felülvizsgálati kérelem érvelése az volt, hogy sérült a per tisztességes lefolytatásához fűződő jog az eljáró bíró személyében rejlő ok miatt, minthogy kirendelt bíróként járt el, másrészt sérült az észszerű határidőn belüli elbírálás követelménye.
[6] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A régi Pp. 2. § (1) bekezdése értelmében a bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. A 2011. évi CLXI. tv. (a továbbiakban: Bszi.) perben releváns időben hatályos 8. § (1) bekezdése alapján senki sem vonható el törvényes bírájától. E § (2) bekezdése szerint a törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. A Bszi. 9. § (1) bekezdése értelmében az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható. Ha a bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni [Bszi. 9. § (2) bekezdés]. A Bjt. 31. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíró kirendelésére a törvényszék elnöke jogosult, ha arra a törvényszék és a járásbíróság, a törvényszék és a közigazgatási és munkaügyi bíróság között, továbbá ha a törvényszék területén működő járásbíróságok, vagy a törvényszék területén működő járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság között kerül sor. Egyéb esetben a kirendelésre az OBH elnöke jogosult. E § (2) bekezdése más szolgálati helyre a bíró kirendelését a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében teszi lehetővé. Ebben a jogszabályi környezetben kellett vizsgálni a felperes által sérelmezett bíró kirendeléseket, figyelembe véve azt a szempontrendszert is, amit az Alkotmánybíróság a határozataiban megfogalmazott. Azaz az intézkedésnek átlátható, előre rögzített, világos, objektív paramétereken kell nyugodnia, nem engedve teret a diszkrecionális jogkörnek, biztosítva a pártatlanság és a pártatlanság látszatának követelményét [36/2013. (XII. 5.) AB határozat].
[7] A fellebbezésben írtak alapján a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy az első fokon az ítéletet meghozó bíró jogosult volt-e az eljárásra. Ennek keretében beszerezte a Fővárosi Törvényszék elnökének okiratát, amellyel dr. K. Z.-t, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bíráját a Bjt. 31. § (1) és (4) bekezdése alapján – hozzájárulásával, a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett – 2015. szeptember 1. napjától 2016. március 31. napjáig a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumához bírói munkakörbe kirendelte. Az ügy átosztását követően dr. K. Z. 2015. október 16. napján a kirendelésével kapcsolatos igazgatási jellegű intézkedésről a feleket tájékoztatta, azt a felperes akkori képviselője 2015. no-vember 2. napján átvette. Emellett a Fővárosi Törvényszék internetes honlapján is közzétett, a 2015 októberétől hatályos beosztási és ügyelosztási rendjének IV. pontja tartalmazza a Pesti Központi Kerületi Bíróságról a Fővárosi Törvényszékre 2015. szep-tember 1. és 2016. március 31. napja közötti időre kirendelt bírákat, így dr. K. Z.-t is. Dr. K. Z. az ugyancsak interneten elérhető, tehát közzétett ügyelosztási rend szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság polgári ügyszakos bírája.
[8] A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája az átlátható ügyelosztási rend, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. A Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának 2015 októberétől hatályos beosztási és ügyelosztási rendje I. pontja alatt az elsőfokú, II. pontja alatt a másodfokú ügyszakban ítélkező bírák nevét, a tárgyalt ügyeik jellegét, tárgyalási napjait és azok helyét tartalmazza. A felülvizsgálati kérelemben megsértettként megjelölt rendelkezés („Az ügyrendi szabályok az aláírás napján, míg az ügyelosztásra vonatkozó szabályok a 2011. május 1. napját követően benyújtott keresetlevelek vonatkozásában lépnek hatályba.”) a III. pont alatt található, ami a Polgári és a Gazdasági Kollégium közötti ügyelosztás rendjét szabályozta. Mivel a perbeli esetben egyértelműen nem a Fővárosi Törvényszék két kollégiuma közötti ügyelosztásról volt szó, ez a szabály nem volt irányadó, és így az igazgatási intézkedés folytán nem is sérült.
[9] A Magyarországon működő öt ítélőtábla 2016. július 13. napján közleményt adott ki arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla munkaterhének csökkentése és a hátralék feldolgozása érdekében együttműködnek. Ennek keretében a jelen ügyben releváns körben a Debreceni Ítélőtábla bírái – a Fővárosi Ítélőtábla bíráiként – 50 polgári, illetve gazdasági peres ügy intézését vállalták. A per másodfokú elbírálásában részt vevő bírákat illetően megállapítható, hogy az OBH elnöke 369/2016. (VI. 27.) OBHE számú határozatával 2016. október 1. napjától 2017. szeptember 30. napjáig terjedő időtartamra őket – az eredeti beosztásukból eredő ítélkezési tevékenységük megtartása mellett, hozzájárulásukkal – a Fővárosi Ítélőtáblára kirendelte. A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2017. évi ügyelosztási rendje felsorolta a jelen ügyben másodfokú tanácsban eljárt bírákat, a tárgyalás helyének, valamint annak rögzítésével, hogy a hét mely napján tárgyalnak. A közlemény csakúgy, mint a Fővárosi Ítélőtábla ügyelosztási rendje a bíróság internetes honlapján közzé lett téve, azok a nyilvánosság számára elérhetők, megismerhetők.
[10] Az előzőekben ismertetettek alapján mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárást érintő bírói kirendelés megfelelt az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, az átláthatóság, az előre rögzített szempontrendszernek való megfelelés követelményének.
[11] A felülvizsgálati kérelem szerint a Fővárosi Törvényszék ügyelosztási rendje érvénytelen. Az ügyelosztási rend megalkotása a bíróság vezetőinek igazgatási tevékenységi köréhez kapcsolódik, mikénti meghatározásának pedig a bírósági igazgatásra tartozó szabályai vannak. Az igazgatási tevékenység mikénti megvalósulása az egyedi jogvitában nem vizsgálható, erre vonatkozó feljogosítottság hiányában erről a perben semmiféle megállapítás nem tehető. Az ügyelosztási rendre a polgári jogi érvénytelenség szabályai nem is alkalmazhatók.
[12] Az elsőfokú ügyben tényszerűen 2015 szeptemberében történt meg az ügy átosztása, amikor a per már tíz éve folyamatban volt. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) 32. § (1) bekezdése szerint a bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az ügy intézésével másik tanácsot (bírót) jelöl ki a kizárás, a bíró szolgálati viszonyának megszűnése, a tartós távolléte, az ügy jellegére is figyelemmel távolléte, az egyenletes munkateher biztosítása vagy az ügyhátralék feldolgozása esetén. Az ügy átosztása e rendelkezésnek megfelelően az egyenletes munkateher biztosítását és az ügyhátralék feldolgozását szolgálta, mert dr. K. Z. 2015. október 16-i első intézkedésétől az elsőfokú ítélet meghozataláig négy hónapra volt csak szükség. A konkrét ügyben tehát az intézkedni, eljárni jogosult bíró kijelölésének módosítására törvénysértés nélkül került sor, figyelemmel a Bjt. 31. § (2) bekezdésére is.
[13] A felülvizsgálati kérelem okfejtése szerint a döntést a tiltott ügyáthelyezés befolyásolta. A perbeli esetben azonban ügyáthelyezés nem történt, mert nem az ügy került egy másik bíróság illetékessége alá, hanem más bíróságokhoz beosztott bírák a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történt kirendelés alapján jártak el. A kirendelésre pedig nem egyedi ügyben került sor, a kirendelt bírók a kirendelés helye szerinti bíróság nevében, a kirendelés időtartama alatt végeztek előre meghatározott ügykörben bírói munkát.
[14] Mindezen körülményeket értékelve a Kúria nem állapította meg a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét, mert az ügy kirendelt bírák által történt intézése megfelelt a már idézett jogszabályoknak és az átláthatóság, az előre kiszámíthatóság, a pártatlanság követelményének. A felperes joga a megfelelő bíróság előtti eljárásra érvényesült. Ugyanezen okokból nem állapítható meg az sem, hogy a perben nem a törvényes bíró járt el. A felperes ezzel kapcsolatos kétségeit objektív alapon igazolni nem lehetett. Abszolút hatályon kívül helyezési ok nem volt.
[15] Az észszerű időn túli elbírálás nem minősül olyan eljárási szabálysértésnek, ami az ügy érdemi elbírálására kihatott, ezért a régi Pp. 275. § (3)–(4) bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére nem vezethet. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 22.590/2017.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére