KÜ BH 2019/312
KÜ BH 2019/312
2019.11.01.
Egy adott külföldi érettségi vizsgaeredmény akkor számítható be emelt szintű érettségi vizsgaként a központi felsőoktatási eljárásba, ha egy ún. bevizsgálási eljárásban a hatóság ilyenként ismerte el [2011. évi CCIV. tv. (Nftv.) 39. § (1), (4) bek., 423/2012. Korm. r. (Fkr.) 17/A. § (3) bek., 25. §, 26. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Felperes a 2017. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban felvételi jelentkezési kérelmet nyújtott be, első helyen a DE-GTK kereskedelem és marketing ANA, második helyen a DE-GTK gazdálkodási és menedzsment ANA, míg harmadik helyen a BGE-KVIK kereskedelem és marketing (angol nyelven) ANA helyekre. Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2017. július 26. napján kelt határozatával a felperest felvételi eredményei alapján a 2017. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az általa megjelölt jelentkezési helyek egyikére sem sorolta be. Megállapította, hogy felperes a határozat alapján nem jogosult egyetlen általa – a felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelmében – megjelölt felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesíteni a 2017/2018. tanév I. (őszi) félévre vonatkozóan. Döntésének indokolásában kifejtette, hogy fel-peres a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 39. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott jogával élve a 2017. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során felső oktatási felvételi jelentkezési kérelmet nyújtott be. A felperes kérelmét az Nftv. 40. § (1)–(4) bekezdéseiben, illetve a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) 14-24. §-aiban, 25-26. §-aiban, valamint a 32-35. §-aiban foglaltak alkalmazásával elbírálta, és az eredményeket az egyes felsőoktatási intézmények tekintetében megállapította. Rögzítette a felperes tanulmányi pontjainak összegét, az érettségi pontok összegét, a többletpontok összegét, a jogszabályi pontszámot, a felvételi pontszámot és a felvételi ponthatárt, melyek szerint a felperes felvételi pontszáma az általa 1-3. helyen megjelölt felsőoktatási intézmény egyike tekintetében sem érte a felvételi ponthatárt.
[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. szeptember 28-án kelt 48159-1/2017/FOKT számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította, és az elsőfokú döntést helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes az eljárás során bevizsgálási kérelmet nem nyújtott be, és a felsőoktatási felvételi eljárás során méltányosság gyakorlására nincs lehetőség, így arra sem, hogy a felperes History Europe HL érettségi vizsgaeredménye History HL eredménynek megfeleltetve emelt szinten kerüljön beszámításra. Kiemelte, hogy az Fkr. 26. § (5) bekezdése szerint adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be. A felperes felvételi összpontszáma az általa megjelölt alapképzések vonatkozásában egyaránt 426 pont, amivel egyik alapképzés tekintetében meghatározott felvételi ponthatárt sem érte el, így a képzésekre való besorolása nem lehetséges. Megállapította, hogy a felsőoktatási felvételi eljárás során jogszabálysértés nem történt. Határozatát az Nftv. 39-41/H. §-ára, az Fkr. 9-13. §-aira, 14-24. §-aira, 26. §-ára, 32-35. §-aira és 42. §-ára alapította.
A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem
[3] Felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte.
[4] Az alperes ellenkérelmében, fenntartva a határozatában foglaltakat, a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában arra hivatkozott, hogy az Oktatási Hivatal elnöke a 2017. január 30-án meghozott JIF/6-6/2017. számú határozatával a Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója, mint az IBO külföldi alapítvány képviseletében eljáró személy által a „Földrajz” és „Történelem” vizsgatárgyak bevizsgálására irányuló kérelme alapján megindított eljárás eredményeként az Fkr. 17/A. § (3) bekezdése alapján a Történelem vizsgatárgyat emelt szintű történelem, a Földrajz vizsgatárgyat emelt szintű földrajz vizsgatárgynak ismerte el. A 2017. évre vonatkozóan a www.felvi.hu oldalon elektronikus formában közzétett felsőoktatási felvételi tájékoztató 5.2.1.2. fejezetének 5.2.1.2.1. „International Baccalaureate Organization (IBO)” része szerint a 2017-ben vagy azt követően szerzett vizsgaeredmény esetén a History Higher Level vizsgatárgy számítható be emelt szinten történelem vizsgatárgy tekintetében. Rámutatott, hogy a felperes a közigazgatási eljárás során előterjesztett jogorvoslati kérelemhez csatolta a Tóth Árpád Gimnázium igazgatója által kiállított igazolást, mely szerint „az Oktatási Hivatal által akkreditált IB emelt szintű történelem tárgy (History HL) elnevezésében a választható témakör is megjelenik, tehát a History HL elnevezés helyett a History Europe HL szerepel”.
[6] Kiemelte, hogy a felperes által a per folyamán csatolt, IBO által kiállított tájékoztatásban foglaltakból kitűnik, miszerint az IB Diploma Programban azok a diákok, akik a History Higher Level (emelt szintű történelem) tantárgyból érettségiznek, írásbeli vizsgájuk egy részét saját földrajzi régiójuk történelmére vonatkozó kérdésekből írják. Régiók szerint négy opció közül lehet választani, mind a négy opció a „Higher Level (HL) History (emelt szintű történelem) tantárgy megjelölése, a vizsgáztatás azonos követelmények szerint és azonos nehézségi szinten zajlik. Az IBO honlapján bárki számára elérhető, az IB Diploma Programon belül a Történelem tantárgyra vonatkozó tájékoztató szerint a Történelem tantárgy a képzési programban közép- és emelt szinten érhető el. A tájékoztatóban megtalálható továbbá az is, hogy a Történelem tantárgyon belül a HL opciók közül egy kötelezően választandó, e választható opciók kizárólag az emelt szintű (HL) Történelem vizsgatárgy tematikájának képezik részét, a középszintű Történelem vizsgatárgyét nem. Ahogy az a felperes által csatolt, IBO által kiállított tájékoztatásból is kitűnik, a History Higher Level (HL), azaz az emelt szintű Történelem tantárgyból érettségiző diákok az írásbeli vizsgájuk egy részét saját földrajzi régiójuk történelmére vonatkozó kérdésekből írják. Az IBO által kiállított és a felperes által csatolt tájékoztatás, valamint az IBO honlapján elérhető információk alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az IB Diploma Programon belül közép- és emelt szintű Történelem vizsgatárgyak közül lehet választani, illetve e két szint valamelyikéből lehet vizsgát tenni, további vizsgafajták a Történelem vizsgatárgyon belül nincsenek. A History Europe HL vizsgatárgy elnevezésében a „Europe” megnevezés a History HL, azaz az emelt szintű Történelem vizsgatárgyon belüli, az annak részét képező, kötelezően választható opciót jelöli, azt, amelyiket a vizsgatárgyon belül a felperes választott. A felperes által teljesített, és az IBO által részére kiállított diplomában szereplő History Europe HL vizsgatárgyban a „Europe” kitétel azonban nem jelenti azt, hogy felperes földrajzi egységre vagy nemzeti jellegre tekintettel az emelt szintű Történelem vizsgatárgytól eltérő vizsgatárgyat teljesített volna. Bizonyítványában a „Europe” megjelölés nem azt jelenti, hogy nem History HL, azaz emelt szintű Történelem vizsgatárgyból vizsgázott, hanem mindössze azt, hogy az emelt szintű Történelem vizsgatárgy tematikájának részét képező, kötelezően választható opciók közül a „Europe” opciót választotta. Az elsőfokú bíróság mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a felperes kétségkívül emelt szintű Történelem érettségi vizsgát tett le, a History Europe HL és a History HL vizsgatárgy azonosnak tekinthető. A History Europe HL vizsgatárgy esetében ezért nem volt szükség bevizsgálási eljárás lefolytatására, mivel az megfelel a már bevizsgált History HL vizsgatárgynak. A megismételt eljárásra adott iránymutatásban előírta, hogy – további bizonyítási eljárás nélkül – az elsőfokú hatóságnak figyelemmel kell lennie arra a körülményre, hogy a History Europe HL vizsgatárgy megegyezik a History HL vizsgatárggyal, amelyet az Oktatási Hivatal elnöke a JIF/6-6/2017 számú határozatával emelt szintű Történelem vizsgatárgynak fogadott el.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és helyette új, a kereseti kérelmet elutasító döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a JIF/6-6/2017. számú határozatot jogsértő módon vonta a felülvizsgálat körébe, mivel az „ítélt dolog”. A felsőoktatási felvételi jelentkezők egyértelmű tájékoztatást kaptak arról, hogy a History HL megnevezésű vizsgatárgy számítható be emelt szintű történelemként a felvételi eljárásokba. A tájékoztató 2017. január 30. napján került frissítésre a felperes által hivatkozott JIF/6-6/2017. számú határozat folytán, melyre az Fkr. 17/A. § (3) bekezdése alapján került sor. Ennek értelmében a magyar vizsgakövetelményekkel legalább 75%-ban megegyező külföldi vagy külföldi rendszerű vizsgatárgyak számíthatók be emelt szinten az érettségi pontokba. Kiemelte, hogy a History Europe HL vizsgatárgy tekintetében az IBO magyarországi hivatalos képviseletét szolgáló köznevelési intézmények nem kértek bevizsgálási eljárást, azt maga felperes is kérhette volna, azonban erre vonatkozó kérelmet nem nyújtott be. Kifejtette, hogy a Tóth Árpád Gimnázium által kiadott igazolás nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a History Europe HL azonos a History HL vizsgatárggyal, tekintettel arra, hogy mind a tájékoztató, mind a felperes által hivatkozott JIF/6-6/2017. számú határozat egyértelmű a tekintetben, hogy a History HL, azaz a Történelem vizsgatárgy került emelt szintű vizsgatárgyként elismerésre. A „Europe” megnevezés sem a tájékoztatóban, sem az elsőfokú hatóság felperes által hivatkozott határozatában nem szerepel. Az alperes szerint mindez azt jelenti, hogy akik például amerikai rendszerű középiskolából jönnek felvételizni, úgy az US History nevű vizsgatárgyuk még középszinten sem számítható be történelemként, vagy a határon túli magyar felvételizők esetében a Románia földrajza nevű vizsgatárgy középszintű földrajzként. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott le arra nézve, hogy az Oktatási Hivatal milyen vizsgatárgyat fogad el emelt szinten. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú ítéletből nem tűnik ki, az alperes milyen jogsértést követett el, miután az ítélet erre nézve jogszabályi megjelölést nem tartalmaz. Ennek tükrében érthetetlen, hogy valójában mi vezetett határozata hatályon kívül helyezéséhez, új eljárásra kötelezéséhez.
[8] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság széles körű vizsgálatot folytatott le, amely során megalapozott ítéletet hozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.
[10] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a részben helyesen megállapított tényállásból téves következtetésre jutott a közigazgatási határozatok jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság nem ért egyet.
[11] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá. Az Fkr. 17/A. § (3) bekezdése szerint egy adott külföldi érettségi vizsgaeredmény akkor számítható be emelt szintű érettségi vizsgaként a központi felsőoktatási felvételi eljárásban, ha egy kérelemre indult ún. bevizsgálási eljárásban az Oktatási Hivatal megállapítja, hogy az adott külföldi érettségi vizsgatárgy a vizsgakövetelményei legalább 75%-ban megegyeznek a magyar rendszerű céltárgy vizsgakövetelményeivel, továbbá a külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsga a középiskolától függetlenül volt megszervezve. Az Oktatási Hivatal által lefolytatott ilyen bevizsgálási eljárás eredményeként meghozta a JIF/6-6/2017. számú határozatot, amely tekintetében jogorvoslatra nem került sor, az abban foglaltak a felvételi feltétel rendszer részévé váltak. A Kúria egyetért azzal, hogy az így rögzült felvételi feltételek helytállóságát a bíróság már nem vizsgálhatta, azt tényként kellett volna elfogadnia. A bíróság tehát túlterjeszkedett hatáskörén, az Oktatási Hivatal korábbi döntését felülvizsgálva olyan módon értelmezte azt, amellyel önkényesen megváltoztatta a meghirdetett felvételi feltételeket. Ugyanakkor megjegyzi a Kúria, hogy mivel a fenti jogerős határozatot bíróság nem vizsgálta felül a „res iudicata”, azaz „ítélt dolog” kifejezés nem szakszerű, megtévesztő.
[12] Az elsőfokú bíróságnak a meglévő felvételi feltételrendszer ismeretében tehát arról kellett volna állást foglalnia, hogy a History Europe HL emelt szintű képzésnek minősülhet-e. A Kúria egyetért az alperessel abban, hogy a fentiekben véglegesnek értékelt felvételi feltételrendszer csak egy újabb – kérelemre indult – sikeres bevizsgálási eljárás eredményeként változhatott volna, a History Europe HL emelt szintű történelem vizsgatárgyként való elismerésére azonban nem terjesztettek elő kérelmet. Az elsőfokú bíróság tévesen értékelte a Tóth Árpád Gimnázium által kiadott igazolást alkalmasnak annak bizonyítására, hogy a History Europe HL azonos a History HL vizsgatárggyal. Ennélfogva az elsőfokú bíróságnak nem volt megfelelő alapja arra, hogy az Oktatási Hivatal helyett, annak hatáskörét elvonva maga folytasson le egy bevizsgálási eljárást, majd egyenrangúként értékelje a History Europe HL-t és a History HL-t, ráadásul a History HL bevizsgálási adatainak ismerete nélkül. E körben az ítélet indokolása okszerűtlen, nélkülözi a logikát, jogszabályra visszavezetni nem lehet. A felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy a jogszabályhely megjelölésének hiányát, a megalapozatlan ítéleti rendelkezést és iránymutatást az alperes okkal sérelmezte. Tekintettel arra, hogy a felperes által megjelölt History Europe HL bevizsgálási eljárás nem folyt, az nyilvánvalóan (külön vizsgálat nélkül) nem azonosítható a History HL-lel, ezért ez az érettségi eredmény nem számítható be emelt szintű vizsgaeredményként, az alperes helyesen állapította meg, hogy a felperes a Fkr. 14-24. §-aiban, 25-26. §-aiban, valamint 32-35. §-aiban foglaltak alapján megállapított pontszáma az általa 1-3. helyen jelentkezett felsőoktatási intézmény egyike tekintetében sem érte a felvételi ponthatárt.
[13] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes megalapozatlan keresetét elutasította a Pp. 339. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában.
(Kúria Kfv.II.37.659/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás