Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

KÜ BH 2019/313

KÜ BH 2019/313

2019.11.01.
A beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. Egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték [1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 5. § (1) bek., 7. § (1), (2) bek., 39. § (3), (5) bek., 44. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatala mint elsőfokú ingatlanügyi hatóság a 35.598/4/2015/2001.08.29. számú határozatával a felperes tulajdonát képező Polgár külterület .../14 hrsz.-ú, 1 ha 7833 m2 nagyságú, 18,05 AK-értékű, szántó művelési ágú ingatlanra egymás között egyenlő arányban adásvétel jogcímén V. L. és D. G. tulajdonjogát jegyezte be. Az ingatlant terhelő özvegyi jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 50. § (5) bekezdése alapján törölte. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2015. október 27. napján kelt 30.555/2/2015. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[2] A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát, megsemmisítését és az eredeti tulajdoni viszonyok helyreállítását kérte. Másodlagosan kérte, hogy a bejegyzett visszavásárlási jogával élve, az eredetileg 2001. augusztus 8. napján kelt adásvételi szerződés szerint az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett ingatlant 200 000 forint megfizetése mellett visszavásárolhassa V. L. és D. G. vevőktől. Arra hivatkozott, hogy az alperesi határozat indokolása nem felel meg a tényeknek. A korábban hatályban volt, és irányadó Ptk. 117. § (3) bekezdése szerint ugyanis a tulajdonjog-változáshoz az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre is szükség van, a dolog átadása mellett. Téves és megtévesztő az alperesi határozat azon megállapítása, hogy a szerződő felek képviseletében eljáró dr. B. Gy. ügyvéd a Polgáron 2001. augusztus 8. napján kelt szerződésben a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatoknak megfelelően javította ki az ingatlan helyrajzi számát, térmértékét és AK-értékét. Ezen megállapítás iratellenes is, mivel az adásvételi szerződés a .../2 hrsz.-ú, polgári külterületi ingatlanra vonatkozott, ezért javítani nem kellett abban az adásvételi szerződésben, amit a felperes aláírt a visszavásárlási jog kikötése mellett. Álláspontja szerint jogszabályba ütközik úgy átvezetni a tulajdonjogot 14 év elteltével a ../14 hrsz.-ú ingatlan esetében, hogy a .../2 hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezésére nem került sor. A .../2 hrsz.-ú ingatlanra létrejött adásvételi szerződésre jogot alapítani nem lehet 14 év elteltével, különösen úgy, hogy a felperes szerződést nem írt alá a további átruházásokról, és a telekmegosztásról, illetve a felperes mint tulajdonos a földhivatali határozatokról, a bejegyzési kérelmek elutasításáról értesítést egyetlen esetben sem kapott. Álláspontja szerint az alperes azon hivatkozása, hogy az Inytv. 44. §-a szerint a beadványokat az iktatószámok sorrendjében, a benyújtáskor hatályos jogszabályok szerint kell elintézni, iratellenes, mivel a beadványokat 14 évig nem intézték el, az a jogszabály megkerülésére irányul. Az Inytv. 7. § (1) bekezdése szerint ranghelyet csak olyan kérelemre lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a ranghely előzetes biztosításának és a ranghely fenntartása ténye a jogosultak kérelme alapján a tulajdoni lapon legfeljebb egy év időtartamra a törvényben meghatározott módon jegyezhető fel. Nem helytálló az alperes hivatkozása a visszavásárlási jog tekintetében, mivel a hatályban volt Ptk. 117. § (3) bekezdésébe ütközik. Nem helytálló azon hivatkozás sem, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontjában a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény nem követelte meg a föld tulajdonjogának megszerzéséhez a földművesi minőséget, mivel a tulajdonjog bejegyzése között több mint 14 év telt el.
[3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, a határozatában foglalt jogi álláspontját fenntartotta. Utalt az Inytv.-nek a kérelem benyújtásakor hatályos 3. § (2) bekezdésére, amely felsorolás tekintetében rögzítette, hogy ezen jogokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartás konstitutív, míg a többi bejegyezhető jog vonatkozásában csak deklaratív hatályú. A szerződéskötéskor hatályos Ptk. rendelkezései szerint a visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni. A visszavásárlási jog gyakorlásának határidejét a felek 2006. június 12. napjában állapították meg. A felperes a szerződésbe foglalt megállapodás alapján visszavásárlási jogát annak bejegyzése nélkül is gyakorolhatta volna, tekintettel arra, hogy azt nem az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés keletkezteti. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a fellebbezési eljárás során megállapítást nyert, hogy az ingatlan adatai az adásvételi szerződés benyújtását (2001. augusztus 29.) azért módosultak, mert a felperes az 1999. december 8. napján kelt, és az ingatlanügyi hatósághoz 2001. július 5. napján becsatolt adásvételi szerződésben a tulajdonát képező polgári külterület .../2. hrsz.-ú ingatlanból már eladott 642 m2 nagyságú területet. Ez a kisajátítással érintett .../12 és .../13 hrsz.-ú ingatlanok területe, amely a felperes által becsatolt területkimutatás-részletből is egyértelműen megállapítható. Megjegyezte, hogy a felperesnek a K. O., valamint V. L. és D. G. között létrejött szerződéssel kapcsolatos előadásai irrelevánsak a jelen perben, mivel az a jogügylet nem képezi a per tárgyát.
[4] A bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt. Ítéletében az Inytv. 44. §-ára, a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos 3. § (2) bekezdésére, 7. § (1), (2) bekezdésére hivatkozott. Leszögezte, hogy arról kellett döntenie a bírósági eljárás keretében, hogy az alperes jogszerűen jegyezte be a felperes tulajdonát képező .../14 hrsz.-ú, 1 ha 7833 m2 nagyságú, 18,55 AK-értékű szántó művelési ágú ingatlanra, egymás között egyenlő arányban adásvétel jogcímén V. L. és D. G. tulajdonjogát. Ismertette a bíróság a tényállás körében, hogy 2001. augusztus 8. napján adásvételi szerződés jött létre a felperes, mint eladó, és V. L. és D. G. között a .../2 hrsz. alatt felvett 1 ha 8475 m2 nagyságú 19,21 AK-értékű, szántó megnevezésű külterületi ingatlan vonatkozásában. A felek által meghatalmazott dr. B. Gy. ügyvéd 2001. augusztus 29. napján érkezett, 37919/2001. számon iktatott .../2 helyrajzi számon széljegyzett kérelmében azzal fordult az ingatlanügyi hatósághoz, hogy az adásvételi szerződés alapján a tulajdonjogot vétel jogcímén a vevők javára jegyezze be. A bíróság megállapította a közigazgatási iratokban fellelhető 2014. augusztus 25. napján kelt, a .../2 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó hiteles tulajdoni lap alapján, hogy ezt a beadványt széljegyként megelőzte az Északkelet-magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. M3 autópálya ingatlan-nyilvántartásban történő kialakítását előkészítő kérelme, 30274/12/2001.2001.0605 széljegy számon a tulajdoni lapon feljegyzésre is került. A 2016. január 21-én kelt tulajdoni lapról azt is megállapította a bíróság, hogy a Polgár külterület .../14, .../13, .../12 hrsz.-ú ingatlanoknak tulajdoni lapjai III. részében feltüntetésre került, hogy az ingatlanok a .../2 hrsz.-ú ingatlan megosztásából keletkeztek. A bejegyző határozat száma 36348/2/2015. (2001.06.05.). Ebből következően a .../2 hrsz.-ú ingatlan megszűnt, kialakult belőle a fenti három – .../14, .../13 és .../12 hrsz.-ú ingatlan. Ez a kisajátítási eljáráshoz kapcsolódó területkimutatás részletezőből is kiderül. Ebből az is megállapítható, hogy a kisajátítást követően a .../14 hrsz.-ú ingatlan területe 1 ha 7833 m2-ben került meghatározásra, a másik két ingatlané pedig összesen 642 m2 lett. Kifejtette a bíróság, hogy amennyiben a .../2. hsz-ú ingatlan tulajdoni lapján meghatározott 1 ha 8475 m2 nagyságú területből kivonunk 642 m2 területet, úgy 1 ha 7833 m2 nagyságú területet kapunk, amely megegyezik a .../14 hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapján feltüntetett jelenlegi térmértékkel. A .../12 és .../13 hrsz.-ú ingatlanok kialakult területe pedig a felperes által már értékesített 642 m2 térmértékkel egyezik meg, amely ingatlanok a későbbiek során kisajátításra kerültek, és jelenleg a magyar állam tulajdonában vannak.
[5] Arra a következtetésre jutott a bíróság, hogy a szerződő felek képviseletében eljáró dr. B. Gy. ügyvéd a 2001. augusztus 8. napján kelt adásvételi szerződést a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatoknak megfelelően javította ki az ingatlan helyrajzi száma, térmértéke, és AK-mértéke tekintetében. A bíróság megítélése szerint az ügyvéd jogosult volt az adásvételi szerződés javítására. Egyetértett az alperes azon előadásával, hogy a jogi képviselő az ügyfelei érdekében járt el, az Inytv. pedig nem határozza meg az okirat javításának szabályait. Erre tekintettel jogszerűen döntött az alperesi hatóság a vevők tulajdonjogának bejegyzéséről. Helyesen utalt arra is az alperes, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem időpontjában az 1994. évi LV. törvény még nem volt hatályban, így arra nem kellett figyelemmel lenni, továbbá arra is, hogy a K. O. és V. L., D. G. között létrejött szerződéssel kapcsolatos jogügyletek nem képezték a jelen eljárás tárgyát. Az Inytv. 3. § (2) bekezdésére utalással leszögezte a bíróság, hogy a visszavásárlási jog tekintetében az ingatlan-nyilvántartás csak deklaratív hatályú, azaz a visszavásárlási jog nem a bejegyzéssel keletkezik. Így a bejegyzés nélkül is gyakorolhatta volna a felperes ezen jogát.
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben hatályon kívül helyezését és az eredeti tulajdoni viszonyok helyreállítását, másodlagosan a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 8. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, 339. § (1), (2) bekezdését, a hatályban volt Ptk. 200. § (2) bekezdését, 117. § (2) és (3) bekezdését, továbbá az Inytv. 7. § (1), (2) bekezdését, és 44. §-át.
[7] A Kúria a Kfv.III.37.761/2016/6. számú végzésével a bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az Inytv. 39. § (3) bekezdés c) pontját alkalmazhatónak tartja, a keresetet annak alapulvételével kell elbírálni. Ennek hiányában a bíróságnak az ügy elbírálásához szükséges valamennyi iratanyagot be kell szerezni és meg kell vizsgálni, külön kell vizsgálat alá vetni az adásvételi szerződésen eszközölt ügyvédi javítás ezekkel összhangban állását, és elfogadhatóságát is. Az alperesi állítások, az azokat alátámasztó okirati bizonyítékok hiányában, önmagukban mint tényállást képző elemek nem fogadhatók el.
[8] Hangsúlyozta a Kúria, hogy a közigazgatási eljárásban csak az alperesi határozatok jogszerűsége, az arra irányadó jogszabályok alapján vizsgálandó, a felperes ezen túlmenő polgárjogi igénye nem bírálható el. Jogszerű ítélet azonban a keresettel támadott határozat jogszerűségének megítélését illetően csakis körültekintően feltárt tényállás, az annak alapjául rendelkezésre állt okirati bizonyítékok vizsgálata, és a kereseti kérelem teljes körű elbírálása alapján hozható.
A bíróság ítélete
[9] A bíróság a megismételt eljárás eredményeként is a felperes keresetét megalapozatlannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában az Inytv. 44. §-ára, az Inytv.-nek a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem benyújtásának időpontjában – 2001. augusztus 29. – hatályos 3. § (2) bekezdésére, 5. § (1) bekezdésére, 7. § (1), (2) bekezdésére hivatkozott. Rögzítette, hogy arról kellett döntenie, hogy az alperesi hatóság jogszerűen jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba a felperes tulajdonát képező Polgár, külterület .../14 hrsz. számú 1 ha 7833 m2 nagyságú 18.55 aranykorona-értékű, szántó művelési ágú ingatlanra egymás között egyenlő arányban adásvétel jogcímén V. L. beavatkozó és D. G. tulajdonjogát.
[10] Megállapította a bíróság, hogy 2001. augusztus 8. napján adásvételi szerződés jött létre a felperes, mint eladó, másrészről V. L. és D. G. között a Polgár, külterület .../2 hrsz. alatt felvett 1 ha 8475 m2 nagyságú, 19,21 aranykorona-értékű, szántó megnevezésű külterületi ingatlan vonatkozásában. A szerződés elkészítésével és a szükséges hatósági eljárások lebonyolításával a szerződésben megbízott ügyvéd 2001. augusztus 29. napján széljegyzetkérelmében azon kérelemmel fordult az elsőfokú ingatlanügyi hatósághoz, hogy az adásvételi szerződés alapján a tulajdonjogot jegyezze be.
[11] A bíróság a kúriai döntésnek megfelelően az ügy elbírálásához valamennyi közigazgatási irat beszerzéséről gondoskodott. Ezek között fellelhető volt a 2014. augusztus 25. napján kelt Polgár, külterület .../2 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó hiteles tulajdoni lap, amely alapján megállapítható volt, hogy V. L. és társa tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét széljegyként megelőzte az Észak-kelet Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. M3 autópálya ingatlan-nyilvántartásba történő kialakítását előkészítő kérelme, amely „30274/12/2001/2001.06.05.” széljegy-számon került a tulajdoni lapon feljegyzésre.
[12] Az alperes által becsatolt Polgár, külterület .../14, .../13, és .../12 hrsz.-ú ingatlanoknál a 2017. április 24. napján kelt tulajdoni lapról az is kiderül, hogy mindhárom tulajdoni lap III. részében feltüntetésre került, hogy az ingatlanok a .../2 hrsz.-ú ingatlan megosztásából keletkeztek. A megosztásról rendelkező bejegyző határozat száma 36348/2/2015/2001.06.05. A hatóság által eredetiben csatolt közigazgatási iratok, illetve a közigazgatási iratban fellelhető egyéb iratok alapján megállapította a bíróság, hogy az M3 autópálya-beruházásokkal kapcsolatos eljárások megelőzték a jelen per tárgyát képező eljárást. Az alperes által csatolt ügyintézési panelből és a tárgyaláson is megerősített nyilatkozatából rögzíthető volt, hogy az autópálya-beruházáshoz kapcsolódó 30274-12/2001.06.05. széljegy annak érdekében került törlésre, hogy a pótolt irat ügyirat számán és a tényleges ügyintézési évnek megfelelő ügyszám alatt kerülhessen az ügy elintézésre. Ezt követően a Polgár .../2 hrsz.-ú ingatlan megosztásához, azaz a telekalakítás átvezetéséhez és az autópálya-beruházáshoz kapcsolódó beadvány 36348/2/2015/2001.06.05. ügyszám alatt került elintézésre. Az autópálya kialakítását előkészítő kérelem elintézését követően a .../2 hrsz.-ú ingatlan megszűnt, kialakult belőle a .../12 és a .../13 hrsz.-ú ingatlanok mellett – az eladó felperes kizárólagos tulajdonát képező Polgár, külterület .../14 hrsz.-ú ingatlan.
[13] Az ingatlan megosztását alátámasztó okirat az elkészült vázrajz, területkimutatás, továbbá az 1999. december 8. napján kelt adásvételi szerződés volt. A területkimutatásból, illetve annak 22. pontjából az is egyértelműen megállapítható volt, hogy a .../2 hrsz.-ú terület megosztását követően a .../14 hrsz.-ú ingatlan területe 1 ha 7833 m2-ben került meghatározásra, amely területnagyság megegyezik a .../2 hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapján feltüntetett jelenlegi térmértékkel.
[14] A .../12 hrsz.-ú ingatlannak a területe 46 m2, a .../13 hrsz.-ú ingatlannak a területe pedig 596 m2-ben került meghatározásra. A közigazgatási iratanyag azt is tanúsította, hogy a felperes Miskolcon 1999. de-cember 8-án kelt adásvételi szerződésben a tulajdonát képező .../2 hrsz.-ú ingatlanából már eladott 642 m2 területet. Az alperes által csatolt adásvételi szerződés ugyanakkor tartalmazta azt is, hogy a .../2 hrsz.-ú terület megosztását követően a felperes által eladott területeknek mi lesz a hrsz.-a.
[15] Mindezek alapján a bíróság ismételten megállapíthatónak találta, hogy a .../2 hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapján meghatározott 1 ha 8475 m2 nagyságú területből a 642 m2 terület kivonása után kapott területnagyság megegyezik a .../14 hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapján feltüntetett jelenlegi térmértékkel.
[16] A bíróság úgy foglalt állást, hogy B. Gy. ügyvéd, aki az adásvételi szerződésben meghatározottak szerint a szerződő felek meghatalmazottjaként járt el, jogosult volt a 2001. augusztus 8. napján kelt adásvételi szerződés kijavítására. A kijavítás a valós állapotokat tükrözte.
[17] Idézte a bíróság az Inytv. 39. § (3) bekezdés c) pontjában és (5) bekezdésében foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy hiánypótlási felhívásra a hatóság által nem került sor, így a hatóság eljárása során az Inytv. 39. § (3) bekezdés c) pontját nem sérthette meg. Jelen esetben csak az ingatlan hrsz.-a módosult, az új hrsz. pedig a szerződő felek akaratától függetlenül alakult ki. Ezen ismertetett tényállás alapján az ügyvéd nem tehetett mást, minthogy a Polgáron 2001. augusztus 8. napján kelt szerződésben javította az ingatlan hrsz.-át, térmértékét és AK-értékét. Elfogadta a bíróság az alperes azon álláspontját, hogy a szerződéskötés időpontjában nem volt olyan jogszabályi rendelkezés, amely a javítás módjára tartalmazott volna szabályozást, ilyen megsértett jogszabályhelyet a felperes sem jelölt meg. Megállapítható volt, hogy az ügyvéd a hatályos és valós ingatlan-nyilvántartási adatoknak megfelelően eszközölte a kijavítást.
[18] Mindebből következően a bíróság álláspontja szerint az ügyvéd által kijavított adásvételi szerződés, illetve az alperes által helyesen feltárt tényállás, továbbá az ítéletben rögzített körülmények alapján a hatóság jogszerűen döntött a vevők tulajdonjogának bejegyzéséről.
[19] Kifejtette a bíróság, hogy az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy önmagában az idő múlása nem teszi érvénytelenné az adásvételi szerződést, így az, hogy 14 évvel később került sor a szerződés megkötéséhez képest a vevők tulajdonjogának bejegyzésére, az alperesi határozat jogszerűségét nem érinti. Azon körülmények sem érintik, hogy a telek megosztásról a hatóságoktól, illetve a korábban eljáró ügyvéd részéről a felperes semmilyen értesítést, tájékoztatást nem kapott, illetve tulajdonjogi bejegyzésekre is csak azt követően került sor, hogy birtokháborítás megszüntetése iránt védelmet kért a jegyzőtől az ingatlant jelenleg használó személlyel szemben.
[20] Az Inytv. 55. § (2) bekezdésére hivatkozással megjegyezte a bíróság, hogy a felperes a 35598/4/2015/2001.08.29. számú határozatból értesülhetett arról, hogy a Polgári, .../2 hrsz.-ú ingatlan megosztásra került, a jogorvoslat így sem volt elzárva a felperestől, és amennyiben a megosztás sérelmesnek találta, úgy a határozat ellen jogorvoslattal élhetett volna.
[21] Az Inytv.-nek a kérelem benyújtásakor hatályos 3. § (2) bekezdésére hivatkozással kifejtette a bíróság, hogy a felperes a szerződésbe foglalt megállapodás alapján a visszavásárlási jogát annak bejegyzése nélkül is gyakorolhatta volna, az ezzel kapcsolatos előadása nem teszi az alperes határozatát jogszabálysértővé. A felperes ezzel összefüggő másodlagos kereseti kérelme, azaz a visszavásárlási jog gyakorolhatósága kapcsán rögzítette a bíróság, hogy ez a jelen közigazgatási eljárás keretében nem érvényesíthető. A Kúria végzése szerint is a közigazgatási eljárásban csak az alperesi határozatok jogszerűsége az arra irányadó jogszabályok alapján vizsgálható, tehát a felperes ezen túlmenő polgári jogi igénye nem bírálható el.
[22] A kereset elbírálása körében a felperes Inytv. 44. §-ára és 7. § (1)–(2) bekezdésére hivatkozása kapcsán rögzítette a bíróság, hogy jelen ügyben nem a ranghely előzetes biztosításának, illetve a fenntartásának a ténye került széljegyként bejegyzésre, hanem a rangsor elve alapján a kérelmeket a hatóság egymás után bírálta el, ezzel jogszabályi rendelkezést nem sértett.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[23] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását, a bejegyző határozat megsemmisítését és az eredeti tulajdoni viszonyok helyreállítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a bíróság megismételt eljárás lefolytatására történő utasítását kérte.
[25] Kifejtette a felperes, hogy a tulajdonjog bejegyzése a rangsorhely elvének figyelmen kívül hagyása mellett történt, az 1999. december 8. napján kelt adásvételi szerződés 642 m2 nagyságú terület eladására határozattal az ingatlan-nyilvántartásba nem lett elutasítva, széljegyként nem lett feltüntetve, mivel feltételezhetően bejegyzésre alkalmas okirat és kérelem nem állt rendelkezésre, az ingatlan-nyilvántartásba sem lett bejegyezve. Álláspontja szerint a közhiteles nyilvántartást, ha a földhivatal a változást nem vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban, az ügyvéd nem javíthatja ki. A kijavítás az Inytv.-be ütközik, mivel nem alkalmas okirat és kérelem alapján történt. A helyrajzi számok különbözősége, a területnagyság eltérése miatt csak az adásvételi szerződés módosítására volt lehetőség. A kijavítást az ellenjegyző ügyvéd dátummal nem látta el, így annak időpontja sem állapítható meg. Az alperesnek az Inytv. 39. § (5) bekezdésére hivatkozása nem helytálló. A hrsz. változása egyrészt az Inytv. 39. § (3) bekezdése szerint érinti az okirat, illetőleg bejegyzés érvényességét, másrészt a kijavítás – az ellenjegyzés dátuma nélkül – csak feltételezhető 2015. éves dátumra vonatkozott, amikor a hivatkozott jogszabályhely már nem volt hatályban. Csak feltételezhető, de meg nem határozható időpontra érvényesen nem lehet jogot alapítani. Hivatkozott a felperes az Inytv. 32. § (4) bekezdésére az ellenjegyzés hiánya okán.
[26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[27] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[28] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást.
[29] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a bíróság felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélete a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján megismételt eljárás alapján született.
[30] A Pp. 275. § (5) bekezdése értelmében, ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad.
[31] A perben, a megismételt eljárásban rendelkezésre állt iratanyagból megállapítható volt, hogy a bíróság nagyrészt eleget tett a hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő kúriai végzésben foglaltaknak. A közigazgatási iratanyagnak a per anyagává tételével a tényállás teljes körű feltárása iránti kötelezettségét teljesítette, az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket helyesen idézte, azonban részben tévesen értelmezte és alkalmazta, ezért a felperes által a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok közül az Inytv. 39. § (3) bekezdés c) pont megsértése volt megállapítható. Megjegyzi azt is a Kúria, hogy a felperesi felülvizsgálati kérelem a megsértett jogszabályok felsorolását illetően, de tartalmilag is megegyezett a korábbi, hatályon kívül helyezett ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal, amely értelemszerűen azon ítéletre vonatozott, a Kúria azt elbírálta és a hatályon kívül helyező végzésében azok közül a megismételt eljárásban irányadó tényfeltárásra és jogalkalmazásra vonatkozóan útmutatást adott.
[32] Az ügy érdemét illetően a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel hangsúlyozza a Kúria, hogy az Inytv.-nek a kérelem benyújtásakor hatályos 7. § (1) és (2) bekezdése közül a (2) bekezdésnek nincs relevanciája, míg az (1) bekezdés szerint az ingatlan-nyilvántartásban 1-1 bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Az Inytv. 44. § (1) bekezdése szerint a beadványokat az iktatószámok sorrendjében, a benyújtáskor hatályos jogszabályok alapján kell elintézni, a (2) bekezdés a rangsor cserére vonatkozik. Az alperes akkor sértette volna meg ezen jogszabályi előírást, azaz a rangsor elvét, ha a később érkezett beadványt hamarabb intézi el, mint azt, amelyik korábban érkezett anélkül, hogy az érintettek ehhez hozzájárultak volna.
[33] Egyetértett a Kúria a bíróság azon megállapításával, hogy rangsorelv megsértése a közigazgatási eljárás során nem történt, az Inytv. 7. § (2) bekezdésének pedig semmiféle relevanciája nem volt az ügyben.
[34] Az M3 autópálya Hajdú-Bihar Megyei szakasza iránti kérelem 30274/12/2001.2001.06.05. számon került széljegyzésre, míg ezt követően V. L. és D. G. tu-lajdonjog-bejegyzés iránti kérelme következett 37919/2001.2001.08.29. számon. A széljegyen szereplő iktatási időpontok meghatározták a beadványok intézésének sorrendjét.
[35] Megjegyzi a Kúria, hogy a peres eljárás során feltárt iratkezelési hiba, az informatikai rendszer működése körében felmerült probléma nem jelentette a rangsor elvének megsértését, hiszen a kérelmeket az érkezés szerinti időrendben bírálta el az alperes. Egyértelműen rögzíthető volt, hogy az M3 autópálya-beruházással kapcsolatos eljárások akadályozták V. L. és D. G. tulajdonjogának bejegyzését.
[36] Az autópálya kialakításával a polgári külterület .../2. hrsz-ú ingatlan megszűnt, és kialakult belőle a .../12, .../13, és .../14 hrsz-ú ingatlan. A telekalakítás átvezetésére és a magyar állam tulajdonjogának bejegyzésére a 2015. 08. 05. napján kelt határozattal került sor. A tulajdoni lapokon szereplő határozatszám, mind a megosztás előtti, mind a megosztás utáni ingatlanok esetében 36348/2/2015/2001.06.05. A megosztás utáni ingatlanok tulajdoni lapjának mindegyikén szerepel az az utalás, hogy a polgári .../2 hrsz-ú ingatlanból keletkeztek.
[37] A V. L. és D. G. tulajdonjogát bejegyző 35598/4/2015/2001.08.29. számú határozat egyszerűsített határozat – szemle, amely azt jelenti, hogy tartalma a tulajdoni lap tartalmával a határozat meghozatalának időpontjában megegyezik. Ezt a felperes is megkapta, alappal tehát nem hivatkozhatott arra, hogy az abban foglaltakról nem tudott.
[38] Az Inytv. a területnagyság, aranykorona-érték okiratban történő kötelező rögzítését nem írja elő, nem minősülnek a szerződés Inytv. szerinti kötelező elemének.
[39] Az autópálya-beruházáshoz kapcsolódó széljegy elbírálása, illetve a perbeli ingatlan ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, a .../2 hrsz.-ú ingatlan megosztását alátámasztó okiratok (vázrajz, területkimutatás), továbbá az 1999. december 8. napján kelt adásvételi szerződés alapján egyértelműen lekövethető volt a perbeli adásvétel tárgyát képező .../2 hrsz.-ú ingatlan jogi sorsa, a tulajdoni viszonyok alakulása, illetve a .../14 hrsz.-ú ingatlan kialakulásának folyamata is a megismételt eljárás során következetesen és egyértelműen feltárásra került.
[40] Az Inytv. 39. § (3) bekezdés c) pontja értelmében nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni. A perbeli iratanyagban fellelhető, 2001. augusztus 8. napján kelt adásvételi szerződés ügyvédi – meghatározhatatlan időpontban történt – módosítása helyrajzi számra is vonatkozik, így a törvény ezen rendelkezésébe ütközött. Szemben az alperesi álláspontra alapozott elsőfokú bírósági indokolással a c) pont vonatkozik mind az ott meghatározott adatok módosítására, mind az adatok együttes hiányának és utólagos pótlásának esetére. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a módosítás is csak a település neve, ingatlan fekvése és helyrajz szám együttes módosítása esetén alkalmazható, ez sem a joggyakorlatból, sem e szabály nyelvtani-logikai értelmezéséből nem vezethető le. Jogszabálysértően járt el tehát a földhivatal, amikor a javított szerződést ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmasnak találta és annak alapján a tulajdonjog változást átvezette. A helyrajzi szám megváltoztatása még hiánypótlási eljárást sem tett volna lehetővé, így okszerűtlenül vonta le az alperes és a bíróság is azt a jogkövetkeztetést, hogy a helyrajzi szám tekintetében is módosított szerződés – függetlenül a módosítás okától – bejegyzés alapjául elfogadható. Szükséges megjegyezni azt is, hogy ha e módosítás nem volna automatikus elutasítási ok, ebben az esetben is szerződést nem lehet az ügyvéd által felek akarata és az azt kifejező aláírása hiányában, ráadásul dátum nélkül joghatályosan megtenni, így az esetnek nem volt olyan jogilag lehetséges értelmezése, amely mellett az ügyben javított adásvételi szerződés bejegyzésre alkalmas okiratként elfogadható lett volna.
[41] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a bíróság a megismételt eljárás során a hatályon kívül helyező végzésben adott iránymutatásnak ugyan eleget tett, de az alkalmazandó jogszabályokat tévesen értékelte, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a Pp. 339. § (1) bekezdésének megfelelően a keresettel támadott határozatokkal együtt és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
[42] A megismételt eljárás során az elsőfokú hatóságnak a fentieknek megfelelő módon kell az Inytv. 32. § (1) bekezdés c) pontját és 39. § (3) bekezdés c) pontját értelmezni, a szerződés alapján a tulajdonjog átvezetése iránti kérelemről dönteni. A szerződő felek az ily módon egymással szemben esetlegesen keletkező igénye polgári jogi úton rendezhető.
(Kúria Kfv.III.38.002/2017.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére