33/2019. (IX. 12.) ITM utasítás
33/2019. (IX. 12.) ITM utasítás
az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezeti integritást sértő eseményeinek kezelésével és az integrált kockázatkezeléssel kapcsolatos eljárásrendről
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében foglaltakra, valamint az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott eljárásrend szabályozása céljából – a következő utasítást adom ki:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya
1. § Az utasítás személyi hatálya a foglalkoztatási jogviszonyától függetlenül az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (a továbbiakban: Minisztérium) foglalkoztatott munkatársakra (a továbbiakban: munkatárs) terjed ki.
2. § Az utasítás hatálya nem terjed ki a munkatársak azon magatartására, amellyel kapcsolatban más jogszabály szerint kijelölt szerv vagy személy jogosult és köteles eljárni.
3. § Az utasítás hatálya nem terjed ki azon – a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó – bejelentések fogadására és kivizsgálására, amelyek integritássértő, illetve korrupciós kockázatokat nem tartalmaznak.
4. § Az integrált kockázatkezelési rendszer jelen utasítás alapján történő bevezetésében és működtetésében – az integritás tanácsadó koordinációjával – a Minisztérium valamennyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (II. 28.) ITM utasításban (a továbbiakban: SzMSz) meghatározott szervezeti egységének vezetője részt vesz.
2. Értelmező rendelkezések
5. § Ezen utasítás alkalmazásában:
a) ellenőrzési nyomvonal: a Minisztérium működési folyamatainak leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatokat;
b) folyamat: a Minisztérium céljainak megvalósulása érdekében tudatosan megtervezett lépések, tevékenységek és cselekedetek sorozata, amely olyan módon lett kialakítva és szabályozva, hogy kiszámítható és elvárások szerinti eredményt produkáljon;
c) folyamatgazda: a Minisztérium adott folyamatáért a közigazgatási államtitkár által kijelölt, a folyamatért általános felelősséget viselő főosztályvezető, illetve vezető besorolású munkatárs, aki a folyamat kialakításáért, dokumentálásáért, leírásáért és fejlesztéséért felel. Folyamatgazdaként az érintett vezető kötelessége az általa irányított folyamatra vonatkozó, a sajátosságokat is figyelembe vevő ellenőrzési nyomvonal elkészítése és folyamatos felülvizsgálata, a kockázatkezelés végrehajtása, a kockázatok folyamatos nyomon követése;
d) folyamatleírás: egy adott folyamatra vonatkozó dokumentum, amely lehetővé teszi a Minisztérium munkatársai számára a folyamatok átlátását;
e) integrált kockázatkezelési ciklus: az integrált kockázatkezelési folyamat lépéseinek (kockázatok azonosítása, kiértékelése, válaszintézkedések kialakítása, a kockázatkezelési intézkedések végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése) ütemezett, éves ciklus keretében történő végrehajtása, amelynek eredménye szükséges az integritásfejlesztési ciklus megvalósításához is;
f) integritásfejlesztési ciklus: az integritási és korrupciós kockázatok felmérésére, kezelésére, a kockázatok kialakulásának csökkentésére, valamint az ebből a célból megfogalmazott intézkedések végrehajtására és folyamatos nyomon követésére irányuló folyamat;
g) integritási kockázat: az államigazgatási szerv célkitűzéseit, értékeit, elveit sértő vagy veszélyeztető visszaélés, szabálytalanság vagy egyéb esemény lehetősége;
h) kockázat: egy, a jövőben valamilyen valószínűséggel bekövetkező esemény, amely hatással lehet a Minisztérium céljainak elérésére;
i) kockázatelemzés: olyan objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, amely meghatározza a Minisztérium tevékenységében és belső kontrollrendszerében rejlő kockázatokat. A vezetés feladata, hogy a szervezet képes legyen válaszolni azokra a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a működésére, elősegítve ezzel a célok elérését, minimálisra csökkentve az ezeket veszélyeztető külső és belső tényezők bekövetkezésének esélyét, lehetséges hatásait. Ezt a vezetés és a szervezet kockázatkezeléssel érheti el;
j) kockázati tényezők: a kockázatok kiváltó okai, vagyis olyan tényezők, amelyek kockázatot generálnak, több kockázati tényező egymást erősítő hatásaként a kockázatok bekövetkezésének esélyét vagy hatását növelik;
k) kontroll: az ellenőrzési nyomvonalba épített olyan munkafázis, amelynek során a keletkezett output megfelelősége kerül értékelésre;
l) korrupciós kockázat: olyan integritási kockázat, amely korrupciós cselekmény bekövetkezésével járhat;
m) szervezeti integritást sértő esemény: olyan esemény, amely a Minisztériumra vonatkozó szabályoktól, valamint – a jogszabályi keretek között – a Minisztérium vezetése által meghatározott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől eltér.
SZERVEZETI INTEGRITÁST SÉRTŐ ESEMÉNYEK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
3. A szervezeti integritást sértő események megelőzése
6. § A szervezeti integritást sértő események bekövetkezésének megelőzése érdekében a közigazgatási államtitkár biztosítja, hogy
a) a Minisztérium a jogszabályoknak megfelelően működjön, és ennek érdekében a szükséges belső utasítások elkészítésre kerüljenek,
b) a szabályok betartását minden vezető folyamatosan figyelemmel kísérje,
c) a lehető legrövidebb időn belül hatékony intézkedés történjen az észlelt szervezeti integritást sértő események kezelésére,
d) szükség esetén a személyi vagy intézményi felelősség megállapításra kerüljön, és
e) a szükséges megelőző intézkedések időben, hatékonyan és maradéktalanul végrehajtásra kerüljenek.
4. Az integritás tanácsadó
7. § (1) A közigazgatási államtitkár – az integritási és korrupciós kockázatok kezelésének támogatására, valamint az integritásirányítási rendszer és a belső kontrollrendszer egyes elemei működtetésének koordinálására – integritás tanácsadót jelöl ki.
(2) Az integritás tanácsadó – tevékenységének ellátása során – szükség szerinti gyakorisággal szakmai kapcsolatot tart az integrált kockázatkezeléssel, az integritással, a korrupciómegelőzéssel, illetve a bejelentések fogadásával és kezelésével foglalkozó más szervezetekkel, szervezeti egységekkel és személyekkel.
(3) Az integritás tanácsadó – tevékenysége ellátása, valamint a jelen utasításban meghatározott eljárások végrehajtása során – közvetlenül a közigazgatási államtitkár irányítása alatt áll.
(4) Az integritás tanácsadó gondoskodik jelen utasítás rendszeres felülvizsgálatáról, melyet szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal el kell végezni.
(5) Az integritás tanácsadó együttműködik a Minisztérium felügyelete, illetve irányítása alá tartozó integritás tanácsadó alkalmazására kötelezett szervek vezetőivel, integritás tanácsadóival.
(6) Az integritás tanácsadót akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár által megbízott személy helyettesíti.
5. A szervezeti integritást sértő események bejelentésének, értékelésének és kezelésének általános szabályai
8. § Nyilvánosságra hozható minden olyan egyedi ügy, amelyben személyhez fűződő jog nem sérül, illetve amelyből a bejelentő személyazonossága nem állapítható meg.
9. § Az integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentéseket (a továbbiakban: bejelentések) az érintett személyek szóban, írásban, elektronikus úton, illetve gyűjtőláda útján névtelenül tehetik meg a 10. melléklet szerinti bejelentő lapon. Az írásban tett bejelentések postai úton, az integritás tanácsadónak történő átadással, bejelentés fogadására kialakított elektronikus címen (korrupcio@itm.gov.hu), valamint a Minisztérium székhelyén (1011 Budapest, Fő utca 44–50.) az Ügyfélszolgálati Információs Iroda előtt kijelölt közösségi ponton elhelyezett írásbeli bejelentések fogadására kialakított zárt ládában névtelenül tehetők meg. A láda tartalmának begyűjtéséről az integritás tanácsadó gondoskodik hetente azzal, hogy az utasítás hatálya alá nem tartozó beadványokat továbbítja az Ügyfélszolgálati Információs Iroda részére. A papír alapon beérkezett küldeményeket a beérkezés, illetve az átvétel időpontjában érkeztetni, érdemi ügyintézés esetén iktatni kell.
10. § Ha az integritás tanácsadónak címzett iratok iratkezelésére nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át a bejelentést, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén az integritás tanácsadónak az iratkezelési rend szerinti kezelése céljából átadni. Azon beadványt, amelyet az integritás tanácsadónak létrehozott elektronikus levélcímekre küldtek akkor kell iktatni, ha annak tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy az az integritás tanácsadó hatáskörébe tartozó érdemi eljárás kezdeményezésére irányul.
11. § A szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontroll során észlelt, külön munkáltatói intézkedést nem igénylő, szervezeti integritást sértő esemény észlelése esetén az érintett szervezeti egység vezetője gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről. A kontroll során észlelt szervezeti integritást sértő eseménnyel kapcsolatos intézkedésekhez, eljárásokhoz kapcsolódó dokumentumok gyűjtése és elkülönített nyilvántartása az érintett szervezeti egység vezetőjének feladata.
12. § A kontroll során észlelt bejelentésekről és szervezeti integritást sértő eseményekről a 11. és a 12. melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni, és a keletkezett iratokat és az egyéb, elektronikus formában rögzített adatokat, információkat az SzMSz-ben, az ügyrendekben, valamint a belső utasításokban foglalt rendes ügymenet során keletkező dokumentumoktól elkülönítetten kell kezelni annál a szervezeti egységnél, ahol a szervezeti integritást sértő esemény bekövetkezett.
13. § A szóban vagy telefonon tett bejelentésekről – amennyiben indokolt – a 10. melléklet szerinti bejelentő lapot kell kitölteni. A szóban tett bejelentések esetében a bejelentések fogadása az integritás tanácsadó fogadóhelyiségében is történhet.
14. § Az integritás tanácsadó a beadvány beérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az bejelentésnek minősül-e. Az integritás tanácsadó nem köteles vizsgálni a nyilvánvalóan alaptalan, illetve kizárólag magánvéleményt tartalmazó bejelentést.
15. § Az integritás tanácsadó a bejelentésnek nem minősülő beadvány esetén, annak tartalmától függően, indokolt esetben a bejelentő tájékoztatása mellett:
a) további érdemi ügyintézést nem igénylő esetekben a már érkeztetett beadványt megküldi a központi irattár részére;
b) ha érdemi intézkedés szükséges, javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak a beadvány – eljárásra jogosult szervhez vagy szervezeti egységhez történő – áttételére.
c)1 a bejelentésben érintett személyek meghallgatását is kezdeményezheti.
16. § Az integritás tanácsadó az ügyintézés első fázisaként a bejelentést az alábbi szempontok alapján értékeli:
a) a bejelentés jellege (szervezeti integritást sértő vagy korrupciós kockázatot jelentő esemény);
b) a bejelentés tartalma szerint igényli-e vizsgálat lefolytatását;
c) a bejelentés igényel-e sürgős intézkedést.
17. § (1) Az integritás tanácsadó a sürgős intézkedést igénylő bejelentésről – a bejelentés rövid tartalmi összefoglalóját és az ügymenetre vonatkozó javaslatot tartalmazó feljegyzésben – haladéktalanul tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt.
(2) Az integritás tanácsadó a bejelentés értékelését követően megvizsgálja az eljárásához szükséges, illetve a bejelentésben jelzett dokumentumok, valamint adatok rendelkezésre állását. Ha szükséges, megkeresés útján intézkedik a további dokumentumok, adatok beszerzése iránt, melynek során a közigazgatási államtitkár nevében jár el.
(3) A megkeresett szervezeti egység vezetője köteles az adatokat, dokumentumokat a megkeresésben, a bejelentésben foglaltakra figyelemmel meghatározott – legfeljebb nyolc napos – határidőn belül az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett az integritás tanácsadó rendelkezésére bocsátani.
(4) A megkeresett szervezeti egység vezetője az indokok megjelölése mellett köteles a megadott határidő lejárta előtt írásban vagy elektronikus úton jelezni, ha az adatszolgáltatásnak határidőben nem tud eleget tenni.
18. § A bejelentések ügyintézési határideje hatvan nap, amely a bejelentés érkeztetését követő napon kezdődik. A közigazgatási államtitkár – az integritás tanácsadó indokolt kérésére – eltérő ügyintézési határidőt is megállapíthat, amelyről a bejelentőt tájékoztatni kell.
19. § (1) Az integritás tanácsadó az érdemi bejelentésről az ügyintézés lezárását követően összegző feljegyzést készít a közigazgatási államtitkár részére.
(2) Az összegző feljegyzés tartalmazza:
a) a bejelentés rövid összefoglalását;
b) a bejelentés alapján már megtett intézkedéseket;
c) a vizsgálat nélkül lezárható ügyek esetében a vizsgálat mellőzésének okait;
d) az eljárás során figyelembe vett, illetve mellőzött adatokat;
e) az integritás tanácsadó által kiadmányozott intézkedéseket;
f) az ügy lezárásához szükséges további intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.
g)2 a bejelentésben érintett személyek tájékoztatására vonatkozó javaslatot.
(3) Az integritás tanácsadó az összegző feljegyzést a vizsgálat során keletkezett iratokkal és az ügy lezárásához szükséges tervezetekkel együtt felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.
(4)3 Az integritást sértő személlyel szemben alkalmazható jogkövetkezmények megállapítása érdekében az integritás tanácsadó kikéri a Jogtanácsosi Főosztály, a Jogszabály-előkészítő Főosztály és a Személyügyi Főosztály véleményét.
20. § Az eljárás alatt keletkezett iratokba teljeskörűen az integritás tanácsadó, a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt vezető tekinthet be.
21. § (1) A bejelentő a bejelentésében vagy meghallgatása során kérheti adatainak zártan történő kezelését. Ebben az esetben a bejelentő adatait az ügy iratai között az integritás tanácsadó által aláírt zárt borítékban kell elhelyezni, amelynek tartalmáról csak a közigazgatási államtitkárnak lehet adatot szolgáltatni.
(2) Ha a bejelentés jellege ezt indokolttá teszi, más meghallgatott is kérheti személyes adatainak zártan történő kezelését. A szervezeti egység vezetője a saját személyes adatainak zártan kezelése érdekében kérelmet nem terjeszthet elő.
22. § Az integritással kapcsolatos ügyek kezelése során úgy kell eljárni, hogy a bejelentő jogos érdeke ne sérüljön, az érdemi névtelen bejelentések esetében a bejelentő személyes, míg a névvel történő bejelentések esetén a bejelentő jogos érdeke védve legyen.
23. § Az integritás tanácsadó indokolt esetben kikéri a Minisztérium személyügyekért felelős szervezeti egységének, illetve a Minisztérium jogi ügyekért felelős szervezeti egységének előzetes véleményét.
6. Ajándék visszautasításának, elfogadásának szabályai
24. § (1) A Minisztérium munkatársának vagy szervezeti egységének munkavégzésével összefüggésben – a (3) bekezdésben felsoroltak kivételével – ajándékot elfogadnia tilos, azt a felajánlásakor, illetve az átadására vonatkozó kísérletkor minden esetben vissza kell utasítani.
(2) Az ajándék felajánlásáról, illetve átadásának kísérletéről a munkatárs köteles tájékoztatni a szervezeti egység vezetőjét, aki erről írásban tájékoztatja az integritás tanácsadót.
(3) Az ajándék elfogadásának tilalma nem vonatkozik
a) a figyelmességi ajándékra,
b) a szóróajándékra és
c) a szokásos vendéglátásra.
(4) Figyelmességi ajándéknak minősül
a) a Minisztérium munkatársainak egymás közötti megajándékozása nem lekötelező mértékű ajándékkal (pl. születésnap, névnap vagy gyermekszületés, nyugdíjazás alkalmából),
b) a külföldi állami szerv képviselőjétől, udvariasságból elfogadott nem lekötelező mértékű ajándék.
(5) A külföldi állami szerv képviselőjétől kapott figyelmességi ajándék elfogadásáról a munkatárs minden esetben köteles tájékoztatni a szervezeti egység vezetőjét.
(6) Ha az elfogadható ajándék értékét a munkatárs nem tudja megállapítani, erről írásban állásfoglalást kér az integritás tanácsadótól, aki az állásfoglalás beérkezését követő tíz munkanapon belül köteles írásban válaszolni.
(7) Az integritás tanácsadó az állásfoglalás elkészítésébe a Minisztérium bármely szervezeti egységének vezetőjét bevonhatja, ha az ajándék becsült értékét nem tudja megállapítani.
7. Érdekérvényesítők fogadása
25. § A Minisztérium munkatársai az érdekérvényesítők fogadásával kapcsolatosan az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 10. §-ában előírtak, az általános eljárási szabályok és a belső szervezeti hierarchia alapján járnak el, és a találkozót a 13. melléklet szerint dokumentálják.
26. § (1) A Minisztérium munkatársa – feladatellátása során vagy feladatellátásához kapcsolódóan – érdekérvényesítővel csak felettes vezetője előzetes tájékoztatását követően találkozhat személyesen.
(2) A munkatárs feladatellátásával összefüggésben, az érdekérvényesítő előre nem jelzett, váratlan személyes megjelenéséről vagy a munkatárs munkahelyen kívüli személyes megkereséséről a felettes vezetőt utólag, soron kívül tájékoztatni kell, és azt a 13. melléklet szerinti nyilvántartás kitöltésével dokumentálni kell.
(3) Ha a munkatárs a személyes találkozóval, illetve megbeszéléssel kapcsolatban a szervezeti integritást veszélyeztető kockázatokra vonatkozó információval rendelkezik, azt köteles írásban, dokumentálhatóan a felettes vezető tudomására hozni.
(4) A felettes vezető jogosult a munkatárs és az érdekérvényesítő személyes találkozását, illetve megbeszélését megtiltani.
27. § (1) Érdekérvényesítővel történő személyes találkozón, illetve megbeszélésen – különös tekintettel a közbeszerzésekkel, beszerzésekkel, pályázatokkal és foglalkoztatási jogviszony létesítésével összefüggő, továbbá pénzügyi, fejlesztési tárgyú és európai uniós támogatási forrás kezelésével, elosztásával, felhasználásával kapcsolatos ügyekre – a munkatárs és az érdekérvényesítő mellett a felettes vezető vagy – akadályoztatása esetén – az általa kijelölt más munkatárs részvétele kötelező.
(2) A szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársainak érdekérvényesítővel történt személyes találkozójának, illetve megbeszélésének adatait – a 13. melléklet szerinti – nyilvántartásban rögzíti, amelyet megküld az integritás tanácsadó részére a találkozó, illetve a megbeszélés időpontját követő öt munkanapon belül.
28. § Az integritás tanácsadó minden év november 30-áig összesíti a beérkezett, érdekérvényesítőkkel történt személyes találkozók adatait, és a 13. melléklet szerinti összegzett nyilvántartást megküldi a közigazgatási államtitkár részére.
INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁSREND
8. A folyamatleírások elkészítése
29. § Fel kell mérni a Minisztérium egyes folyamatait, és ahol szükséges, el kell végezni a folyamatok korrigálását, megfelelő szabályozását, továbbá biztosítani szükséges a folyamatok állandó fejlesztését, illetve lehetőség szerinti egyszerűsítését.
30. § (1) A folyamatok azonosítása az SzMSz-ben meghatározott szervezeti egységekre vonatkozóan történik. Minden szervezeti egység azonosítja a saját folyamatait és azokat a folyamatokat is, amelyekben részlegesen érintett vagy érintett lehet. A folyamatok azonosítását legkésőbb tárgyév április 30-áig el kell végezni.
(2) A folyamatok azonosítása során valamennyi folyamatot számba kell venni, valamint azonosítani kell azokat a folyamatokat, melyek a szervezeti egység feladatellátása szempontjából meghatározóak.
(3) A folyamatgazdák javaslatot tesznek a közös érintettségű folyamatokhoz tartozó folyamatgazdák személyére. A folyamatleírásokban meghatározott folyamatgazdákat – a javaslatok alapján – a közigazgatási államtitkár jelöli ki.
(4) Az 1. melléklet szerinti folyamatleírásokat – a szervezeti egységek által azonosított folyamatok alapján, az egyes szervezeti egységek által szolgáltatott adatok felhasználásával – az integritás tanácsadó összesíti tárgyév május 15-éig.
31. § (1) Az integrált kockázatkezelési ciklus során – a folyamatgazda erre irányuló kezdeményezésére – az integritás tanácsadó személyes egyeztetést szervez a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával.
(2) A folyamatleírások összegzését az integritás tanácsadó belső egyeztetésre megküldi a szervezeti egységek részére.
(3) A folyamatleírások összegzését a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
9. Az ellenőrzési nyomvonalak meghatározása
32. § (1) A folyamatleírások jóváhagyását követően a folyamatgazda elkészíti a 2. melléklet szerinti ellenőrzési nyomvonalakat. A folyamatleírások szerinti ellenőrzési nyomvonalakat az SzMSz szerinti működési folyamatoknak megfelelően kell kijelölni.
(2) Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése, hogy a folyamatgazdák meghatározzák a főfolyamatokat, majd a főfolyamatokat megfelelő módon, oszthatóságuk alapján részfolyamatokká kell bontani. A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését.
33. § A kijelölt folyamatgazdák kockázatkezeléssel és az ellenőrzési nyomvonal elkészítésével és aktualizálásával kapcsolatos feladatait a beosztási okiratukban is rögzíteni kell.
34. § (1) Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának legfontosabb követelménye, hogy a folyamatokban meg kell jelölni azokat a pontokat, ahol vezetői beavatkozás indokolt. Meg kell határozni azt is, hogy a beavatkozást kinek, mikor, milyen hatáskörrel kell végeznie. A rendszert alkotó legfontosabb folyamatok kapcsolódási pontjain is ki kell alakítani az ellenőrzési pontokat annak érdekében, hogy a feladat- és hatáskörök pontos meghatározásával elkerülhetők legyenek az esetleges hatásköri túllépésekből eredő problémák.
(2) Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységek, a tevékenységek jogi alapja, felelőse, ellenőrzése, nyomon követése és a kapcsolódó dokumentumok. Valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhetők a szervezeti integritást sértő események.
(3) A folyamatleírásokat és az ellenőrzési nyomvonalakat az adott folyamat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező vezető hagyja jóvá.
(4)4 A jóváhagyott és – az integritás tanácsadó által – egy egységes dokumentumban összesített folyamatleírást, valamint a Minisztérium egésze tekintetében összeállított ellenőrzési nyomvonalat a Minisztérium belső honlapján közzé kell tenni. A közzétételről az integritás tanácsadó gondoskodik a 45. §-ban foglalt határidők figyelembevételével.
35. §5 (1) Ha a hatályos SzMSz módosítása vagy új SzMSz közzététele esetén valamely szervezeti egység részére új feladat, illetve folyamat kerül meghatározásra, vagy a feladat, illetve folyamat elkerül az adott szervezeti egységtől, az új szabályozás hatálybalépését követő harminc napon belül a feladat- és hatáskörrel rendelkező vezető javaslatot tesz a folyamatgazda személyére, amelyet a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.
(2) A folyamatgazdát úgy kell kijelölni, hogy az adott kockázatkezelési ciklus teljes időtartama alatt biztosított legyen a működése.
(3) A folyamatgazdák nyilvántartása teljeskörűen tartalmazza az adott kockázatkezelési ciklus közigazgatási államtitkár által jóváhagyott folyamatgazdáit.
(4) A folyamatgazda elkészíti az új folyamathoz tartozó folyamatleírást és ellenőrzési nyomvonalat, amelyet az adott folyamat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező vezető hagy jóvá.
36. § (1)6 A folyamatleírásokat és az ellenőrzési nyomvonalakat szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. Ennek keretében azok aktualizálását és egyszerűsítését, az adott folyamatot lassító tényezők kiszűrését a szervezeti egységeknek végre kell hajtaniuk. A kötelező éves felülvizsgálatot követően szükség szerint a módosított folyamatleírásokat és az ellenőrzési nyomvonalakat az adott folyamat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező vezető, a szervezeti szinten összesített folyamatleírásokat és szervezeti szintű összesített ellenőrzési nyomvonalat a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(2)7 A folyamatleírásokat, ellenőrzési nyomvonalakat és a Kockázati Mátrixot úgy kell elkészíteni és megküldeni az integritás tanácsadó számára, hogy azokból egyértelműen megállapítható legyen az elkészítésért felelős személy és az elkészítés időpontja.
10. A minisztérium működését befolyásoló lehetséges kockázatok típusai és azok értékelése
37. § A kockázatok azonosítását az alábbi kockázati típusok alapján kell elvégezni:
a) biztonsági kockázatok,
b) gazdálkodási kockázatok,
c) humán erőforrás kockázatok,
d) informatikai kockázatok,
e) integritási kockázatok,
f) korrupciós kockázatok,
g) környezeti kockázatok,
h) működési kockázatok,
i) pénzügyi kockázatok és
j) stratégiai kockázatok.
38. § (1) A kockázatok felmérésének alapvető célja a kockázatok mérése és jelentőségük szerinti sorba rendezése annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezésének valószínűsége és a bekövetkezés esetén milyen mértékű az okozott hatás nagysága.
(2) A folyamatgazda feladata a kockázatok azonosítása a felelősségi körébe tartozó folyamatok és azon folyamatok esetében, amelyeknek nem ő a folyamatgazdája, de részt vesz a megvalósításában.
(3) A kockázatok felmérése során kiemelten kell kezelni azokat a kockázatokat, amelyek közvetlenül befolyásolják a szervezeti integritást, és amelyek korrupciós cselekmény megvalósulásához vezethetnek.
(4) Az egyes folyamatokra a 3. melléklet szerinti Kockázati Mátrixot a folyamatgazdának kell elkészítenie.
(5) A kockázatvizsgálatra főfolyamatonként a folyamatgazda jogosult munkacsoportokat létrehozni a folyamat egészében közreműködő munkatárs vagy munkatársak, adott esetben más szervezeti egységek munkatársainak bevonásával, hogy felmérjék a szervezet tevékenységeinek kapcsolódását a fő célokhoz, és meghatározzák a kapcsolódó kockázatokat.
39. § (1) A tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatára – a folyamatgazdák mérlegelése szerint – kérdőívek segítségével vagy munkamegbeszélések során kerül sor.
(2) A kockázatokat a folyamatgazdák az integritás tanácsadó koordinációjával azonosítják tárgyév június 30-áig. A folyamatgazdák által azonosított kockázatokat az integritás tanácsadó összegzi, és jóváhagyásra megküldi a közigazgatási államtitkárnak. Az azonosított kockázatok listáját a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. A jóváhagyást követően az integritás tanácsadó az azonosított kockázatokat felvezeti a 4. melléklet szerinti Kockázati Leltárba tárgyév július 31-éig.
40. § (1) A kockázati tényezők összehasonlításának objektívvé tétele érdekében a bekövetkezés valószínűségét, illetve a kockázat bekövetkezésének szervezetre gyakorolt hatását kategóriákba kell sorolni.
(2) A bekövetkezés valószínűsége, a hatás erőssége szerint alkalmazható kategóriák:
a) kicsi (bekövetkezés 10–30% között),
b) közepes (bekövetkezés 31–80% között),
c) nagy (bekövetkezés 81% felett).
(3) A kockázatok értékelése során a hatás és a valószínűség értékét háromfokozatú skálával kell jellemezni. A kockázati értéket a hatás és a valószínűség értékének szorzata adja ki. A folyamat kockázati értékét az adott folyamathoz azonosított összes kockázat kockázati értékének átlagértéke adja meg.
(4) A várható kockázatok teljes körének Kockázati Leltárba (4. melléklet) összegyűjtését követően az egyes kockázatokat – azok bekövetkezésének valószínűsége és a szervezetre gyakorolt hatása alapján – Kockázati Térképen (5. melléklet) kell ábrázolni. A szervezet kockázati értéke a főfolyamatokra külön-külön elkészített Kockázati Mátrixok összegzéseként állítható össze. Az egyes kockázatok között – jelentőségük szerint – súlyozással különbséget lehet tenni.
(5) A feltárt kockázatokkal kapcsolatos reakciókat, intézkedéseket az adott szervezet által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni. A főfolyamatokra a szervezeti egységek vezetői meghatározzák az elfogadható kockázati szint mértékét és a szükséges intézkedéseket.
41. § (1) Az Ellenőrzési Főosztály által – az ellenőrzési tervezés keretében – elvégzett kockázatelemzés nem azonos, nem része a jelen utasításban részletezett kockázatkezelési rendszernek, és azt nem is helyettesítheti.
(2) A belső ellenőrzés stratégiai, középtávú és éves terveiben hasonló módon történik az ellenőrzési feladatok kockázatelemzéssel történő kiválasztása, ezért az integrált kockázatkezelés és a belső ellenőrzés összhangját, harmonizációját a Minisztérium hosszú és rövid távú céljainak megvalósítása érdekében biztosítani kell.
(3) Ha az Ellenőrzési Főosztály – feladatellátása során – tapasztal súlyos, szervezeti szintű kockázatot, szervezeti integritást sértő vagy korrupciógyanús eseményt, valamint ha a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eljárást kell kezdeményezni, az Ellenőrzési Főosztály a Bkr. rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően jár el az integritás tanácsadó egyidejű, írásos tájékoztatása mellett.
11. Az integrált kockázatkezelési rendszer gazdálkodással kapcsolatos különös szabályai
42. § (1) A Minisztérium gazdálkodását legjobban jellemző, pénzforgalmi és kockázatviselési szempontból is meghatározó legfontosabb folyamatok:
a) A Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak tervezése, megvalósítása
aa) Részfolyamatok: előirányzatok tervezése, megvalósítása alcímenként, kiemelt jogcímcsoportonként (fejezeti kezelésű előirányzatonként).
ab) Folyamatgazda: az 5. § c) pontja alapján a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár vagy kabinetfőnök döntése szerint írásban kijelölt főosztályvezető vagy más vezető besorolású munkatárs, a Költségvetési Főosztály vezetője, az Ágazati Előirányzatok Főosztály vezetője.
b) A Minisztérium fejezetébe tartozó intézményi költségvetési előirányzatok tervezése, megvalósítása
ba) Részfolyamatok:
1. az intézmények költségvetési javaslatainak összeállítása, elemi költségvetés készítése;
2. az intézmények költségvetése alakulásának évközi figyelemmel kísérése, előirányzat-módosítások, -átcsoportosítások;
3. az intézmények költségvetési beszámolóinak összesítése, értékelése, előirányzat-maradványok megállapítása, a felhasználás nyomon követése.
bb) Folyamatgazda: a Költségvetési Főosztály vezetője, illetve a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár vagy kabinetfőnök döntése szerint írásban kijelölt főosztályvezető vagy más vezető besorolású munkatárs.
c) A Minisztérium Igazgatás költségvetési előirányzatainak tervezése, teljesítése
ca) Részfolyamatok:
1. költségvetési javaslat összeállítása, elemi költségvetés készítése,
2. költségvetés alakulásának évközi figyelemmel kísérése, előirányzat-módosítások, -átcsoportosítások,
3. teljesítés igazolása, ellenjegyzés, utalványozás,
4. bevételi előirányzatok teljesítésének nyomon követése,
5. kiadási előirányzatok teljesítésének nyomon követése,
6. nyilvántartás, számbavétel, adatszolgáltatás,
amelyek irányításával, kezelésével, megvalósításával kapcsolatban az egyes minisztériumi szervezeti egységek feladatait az SzMSz, valamint a költségvetési előirányzatok felhasználását szabályozó jogszabályok, belső szabályzatok, eljárási rendek írják elő.
cb) Folyamatgazda: a Gazdálkodási Főosztály vezetője.
(2) Az ellenőrzési nyomvonal készítésének kötelezettsége a Minisztérium gazdálkodását jellemző összes főfolyamat esetében fennáll. A gazdasági tevékenységre vonatkozó ellenőrzési nyomvonalak részletes információkat nyújtanak az adott folyamatra vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben részt vevő személyekről és azok felelősségéről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról.
(3) Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának kötelezettsége a Minisztérium teljes gazdálkodási tevékenységére vonatkozik, a szervezetét, struktúráját jellemző működési folyamatokkal, illetve a folyamatokat működtető folyamatgazdákkal együtt.
12. Az azonosított kockázatok elemzése, értékelése
43. § (1) Az integritás tanácsadó javaslata alapján a közigazgatási államtitkár meghatározza az értékelési kritériumokat és azok prioritási sorrendjét, amelyeket tárgyév augusztus 30-áig a Minisztérium belső honlapján közzé kell tenni, amelyről az integritás tanácsadó gondoskodik.
(2) A folyamatgazdák tárgyév szeptember 30-áig értékelik a kockázatokat a 4. melléklet szerinti Kockázati Leltár alapján, meghatározva az egyes folyamatok kockázati értékét. A folyamatgazdák által elvégzett kockázatértékelés eredményeit az integritás tanácsadó összegzi, és rangsorolja a kockázatokat.
(3) A Kockázati Térkép alapján az integritás tanácsadó javaslatot tesz a kockázati tűréshatárra, melyet a közigazgatási államtitkár hagy jóvá tárgyév október 31-éig.
44. § (1) A folyamatleírások éves felülvizsgálatát követően a folyamatgazdáknak minden évben felül kell vizsgálniuk az előző évben azonosított kockázatokat és a kockázatkezelési intézkedéseket november 30-áig.
(2) A folyamatgazdáknak – a felülvizsgálat során azonosított – új kockázatok vonatkozásában is el kell végezniük a kockázatok értékelését, és javaslatot kell tenniük az alkalmazandó kockázatkezelési stratégiára és a szükséges intézkedésekre.
(3) Az integritás tanácsadó összegzi a folyamatgazdák által a Kockázati Leltárban javasolt kockázatkezelési intézkedéseket, és elkészíti a 6. melléklet szerinti Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet, amely során felülvizsgálja az előző évi Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Terv hatékonyságát, megvalósulását.
(4) Az Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá december 15-éig, melynek mellékletét képezi a 4. melléklet szerinti Kockázati Leltár, valamint az 5. melléklet szerinti Kockázati Térkép. Az Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervet – a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően – a Minisztérium belső honlapján közzé kell tenni, amelyről az integritás tanácsadó gondoskodik.
(5) Az integrált kockázatkezelési ciklust évente végre kell hajtani.
(6) A közigazgatási államtitkár által jóváhagyott előző évi Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Tervben szereplő egyes intézkedések végrehajtásának eredményeiről, megvalósításának státuszáról az adott intézkedésért felelős folyamatgazda következő év január 15-éig írásban tájékoztatja az integritás tanácsadót.
(7) Az integritás tanácsadó – a folyamatgazdák tájékoztatása alapján – összefoglalót készít, amelyről tárgyévet követő év január 31-éig tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt.
13. Az integritási és korrupciós kockázatok
45. § (1) Az integritás tanácsadó a Minisztérium működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérése alapján a felmerült integritási és korrupciós kockázatok kezelésére évente legkésőbb február 10-éig elkészíti a 7. melléklet szerinti Integritási Intézkedési Tervet.
(2) Az előző évi Integritási Intézkedési Tervben szereplő intézkedések végrehajtásának eredményeiről, megvalósításának státuszáról az integritás tanácsadó évente legkésőbb február 10-éig elkészíti a 8. melléklet szerinti Integritásjelentést, valamint kitölti az annak részét képező – 9. melléklet szerinti – Integritásmenedzsment Értékelő Lapot.
(3) Az Integritási Intézkedési Tervet, valamint az előző évre vonatkozó Integritásjelentést és az Integritásmenedzsment Értékelő Lapot a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. A jóváhagyott dokumentumokat a Minisztérium belső honlapján közzé kell tenni, amelyről az integritás tanácsadó gondoskodik.
(4) A közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően az Integritásjelentést – az Integritásmenedzsment Értékelő Lappal együtt – az integritás tanácsadó megküldi a közigazgatás-fejlesztéséért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter részére legkésőbb a tárgyévet követő év február 15-éig.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
46. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
47. § Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
48. §8
1. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Főfolyamat megnevezése: |
Főfolyamat célja: |
Főfolyamat inputjai (adat, dokumentum): |
Főfolyamat elvárt outputjai (adat, dokumentum): |
A főfolyamathoz tartozó részfolyamatok felsorolása: |
Folyamatgazda: |
Folyamatban közreműködő szervezeti egységek: |
A folyamatra vonatkozó jogszabályok: |
A folyamatra vonatkozó belső szabályozó eszközök: |
A folyamatot támogató informatikai rendszerek: |
A főfolyamat és részfolyamatok lépéseinek és kapcsolódási pontjainak bemutatása: |
2. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Főfolyamat megnevezése |
(SzMSz szerint beazonosítható megnevezéssel) |
|||
Részfolyamat |
1. részfolyamat megnevezése |
2. részfolyamat megnevezése |
3. részfolyamat megnevezése |
|
Input (adat, dokumentum) |
|
|
|
|
Végrehajtó szervezeti egység |
|
|
|
|
Ellátott feladat |
|
|
|
|
Output (adat, dokumentum) |
|
|
|
|
Ellenőrzést végző szervezeti egység |
|
|
|
|
Ellátott feladatok |
|
|
|
|
Kontroll (típusa, szempontja) |
|
|
|
|
Határidő |
|
|
|
|
Jóváhagyó, szervezeti egység |
|
|
|
|
3. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
|
Valószínűség |
1 (kicsi) |
2 (közepes) |
3 (nagy) |
Hatás |
1 (kicsi) |
|
|
|
2 (közepes) |
|
|
|
|
3 (nagy) |
|
|
|
4. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Főfolyamat |
|
|||
Folyamatgazda neve, beosztása, szervezeti egysége |
|
|||
Azonosított kockázatok |
|
|
|
|
Értékelési kritériumok |
|
|
|
|
Folyamat kockázati értéke |
|
|
|
|
Kezelési stratégia |
|
|
|
|
Szükséges intézkedések |
|
|
|
|
Integrált Kockázatkezelési Intézkedési Terv |
|
|
|
|
5. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Valószínűség |
Nagy |
|
|
|
Közepes |
|
|
|
|
Kicsi |
|
|
|
|
|
|
Kicsi |
Közepes |
Nagy |
Hatás |
||||
6. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Sorszám |
1. |
2. |
|
|
Szükséges intézkedés |
|
|
|
|
Az intézkedés által kezelni kívánt kockázat |
|
|
|
|
Érintett folyamat, projekt, szervezeti egység |
|
|
|
|
Beszámolás formája |
|
|
|
|
Határidő |
|
|
|
|
Intézkedésért felelős személy neve, beosztása, szervezeti egysége |
|
|
|
|
Megvalósítás státusza |
|
|
|
|
7. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Az államigazgatási szerv megnevezése: |
Innovációs és Technológiai Minisztérium |
Melyik évre vonatkozik az intézkedési terv? |
……… évre |
Az intézkedés intézkedési terven belüli sorszáma: |
|
Az intézkedés megnevezése: |
|
A feladat intézményi munkaterven belüli azonosító száma: |
|
A feladat eredete (jogszabályi rendelkezés, belső utasítás, egyéb): |
|
A feladat tervezett eredménye: |
|
Az eredmény melyik intézményi célkitűzés megvalósítását szolgálja: |
|
A szervezeten belüli felelős (név, beosztás, szervezeti egység, telefonszám, e-mail-cím): |
|
A végrehajtásban közreműködő munkatársak száma: |
|
Külső közreműködő/szervezet/társminisztérium: |
|
Határidő: |
20… (év) …………… (hónap) …… (nap) |
A feladat ellátásnak költsége: |
…………………… Ft |
A költség forrása: |
|
Felülvizsgálat időpontja: |
20… (év) …………… (hónap) …… (nap) |
Egyéb (megjegyzés): |
|
Az intézkedés tartalmának kifejtése: |
|
Az intézkedés megvalósítása összességében várhatóan mennyire bonyolult, erőforrás-igényes és kockázatos? |
Kevéssé/Közepesen/Nagyon |
Az intézkedés megvalósítása várhatóan milyen mértékben erősíti a közigazgatási szerv integritását? |
Kevéssé/Közepesen/Nagyon |
8. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Államigazgatási szerv megnevezése: |
Innovációs és Technológiai Minisztérium |
Alapul szolgáló intézkedési terv időbeli hatálya, a terv száma: |
|
Az intézkedés fenti terven belüli sorszáma: |
|
Az intézkedés megvalósulása (0–5 érték):* |
|
Milyen célkitűzést szolgált, az intézkedés a kitűzött célt elérte-e: |
|
Mi volt a várható eredmény, az intézkedés megvalósult-e: |
|
Felelős személy, munkacsoport megnevezése: |
|
Megvalósítási határidő (betartva, módosítva, túllépve): |
20… (év) …………… (hónap) …… (nap) |
Közreműködő személyek száma: |
|
Ellenőrzés módja, annak felelőse, az ellenőrzés során tett megállapítások: |
|
A feladat ellátásának tényleges költségigénye: |
…………………… Ft |
A költségigény forrása: |
|
Az intézkedés során felmerült nehézségek: |
|
Intézkedés kifejtése, a megvalósítás menete, hatása: |
|
Felmerül-e a folytatás igénye, ha igen, azt mi teszi szükségessé: |
Igen/Nem |
Kiajánlható jó gyakorlat: |
|
A tervezett intézkedés mennyiben támogatta a szervezet integritását, és ez miben mutatkozik meg: |
Intézkedés a tervben jelölt határidőben végrehajtásra került, a célzott hatás kiváltására alkalmas volt. |
5 |
Intézkedés a tervben foglaltak szerint alapvetően végrehajtásra került, egyes (az eredményességet döntően nem befolyásoló) részfeladatok azonban a kijelölt határidő után kerültek megvalósításra. |
4 |
Intézkedés végrehajtása megkezdődött, de a tervezett határidő módosítása vált szükségessé. |
3 |
Intézkedés végrehajtása megkezdődött, azonban határidőben nem fejeződött be, és annak módosítása nem lehetséges. |
2 |
Intézkedés végrehajtása megkezdődött, azonban (az ellenőrzés tapasztalatai alapján) nem vagy csak korlátozottan képes a célzott hatás kiváltására, így annak újraértelmezése szükséges. |
1 |
Intézkedés végrehajtása nem kezdődött meg. |
0 |
9. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
1. |
Az államigazgatási szervnél integritás tanácsadó kijelölése megtörtént. |
|
|
2. |
Az integritás tanácsadó a hivatali szervezet vezetőjének közvetlen irányítása alatt áll. |
|
|
3. |
Az integritás tanácsadó kijelölése a felettes szerv vezetőjének előzetes írásbeli egyetértése alapján történt. |
|
|
4. |
Az integritás tanácsadó rendelkezik az előírt képesítési követelményekkel. |
|
|
5. |
Az integritás tanácsadó feladata ellátása során a rendeletben meghatározott feladatokon túl további feladatokat nem lát el. |
|
|
6. |
Az államigazgatási szerv rendelkezik az integritási és korrupciós kockázatok aktuális felmérésével. |
|
|
7. |
Az államigazgatási szerv rendelkezik aktuális korrupciómegelőzési intézkedési tervvel. |
|
|
8. |
Az államigazgatási szerv rendelkezik aktuális integritásjelentéssel. |
|
|
9. |
Az integritás tanácsadó közreműködött az integritási és korrupciós kockázatok felmérésében. |
|
|
10. |
Az integritás tanácsadó közreműködött a korrupciómegelőzési intézkedési terv elkészítésében. |
|
|
11. |
Az integritás tanácsadó közreműködött az integritásjelentés elkészítésében. |
|
|
12. |
Az integritás tanácsadó neve és elérhetősége, valamint a feladatairól és tevékenységéről szóló tájékoztató hozzáférhető a szervezet intranetes felületén. |
|
|
13. |
Az integritás tanácsadó neve és elérhetősége, valamint a tevékenységéről szóló tájékoztató bárki számára elérhető a szervezet internetes felületén. |
|
|
Összesen: |
|
||
1. |
A szervezeti célok teljesítése érdekében elvégzendő alapvető feladatok és a szervezeti egységek feladatai egy folyamatosan aktualizált és hatályos szervezeti és működési szabályzatban kerültek meghatározásra. |
|
|
2. |
A mindennapi munkavégzés során felmerült hiányosságok, a felmerült szabálytalanságok feltárásának, kivizsgálásának és kezelésének kereteit és szabályait belső utasítás, eljárásrend állapítja meg. A jelentett esetek kivizsgálásáról a felelős vezető gondoskodik. |
|
|
3. |
A szervezet rendelkezik jogszabályok által előírt belső utasításokkal. |
|
|
4. |
A szervezetben külön szabályozás rendelkezik a külső szakértők alkalmazásának feltételeiről. |
|
|
5. |
A szervezet biztosítja pénzügyeinek, vagyontárgyainak és eszközeinek megfelelő kezelését, a gazdálkodására vonatkozó adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. |
|
|
Összesen: |
|
||
1. |
A szervezetnek van nyilvánosan közzétett, a szervezet minden tagja által teljeskörűen megismerhető, rendszeresen felülvizsgált stratégiája, amely rögzíti a szervezet stratégiai |
|
|
2. |
A szervezeti stratégiában szerepel a következők közül valamelyik: szervezeti kultúra javítása, integritás fejlesztése, korrupció elleni fellépés témaköre. |
|
|
3. |
A szervezet részt vett az Állami Számvevőszék önkéntes integritásfelmérésében. |
|
|
4. |
A szervezet év közben is figyelemmel kíséri a korrupciómegelőzési intézkedési tervben foglaltak végrehajtását, dokumentáltan értékeli a tapasztalatokat. |
|
|
5. |
A vezetés iránymutatást ad a szervezet számára integráns működésének kialakításával kapcsolatban. |
|
|
Összesen: |
|
||
1. |
A szervezet munkatársai részére – aktualizált és hatályos formában – megállapításra kerültek az álláshelyen ellátandó feladatok. |
|
|
2. |
A szervezet az új munkatársak számára előzetes felkészítést tart a beilleszkedés elősegítése érdekében, amely – többek között – kitér az integritás és a korrupciómegelőzés |
|
|
3. |
A szervezet a munkaerő-kiválasztás során figyelembe veszi a meghirdetett pozícióval szemben támasztott követelményeket. A megfelelő kompetenciájú személyek kiválasztása érdekében biztosítja: |
|
|
– a pozíció pályázat útján történő betöltését; |
|||
– a kiválasztási eljárás során vizsga- vagy tudáskészség felmérését; |
|||
– a jelentkezők egyéni meghallgatására bizottság előtt kerül sor. |
|||
4. |
Az elmúlt egy évben a szervezet vezetői részt vettek korrupció elleni fellépéssel, etikus működéssel vagy integritással kapcsolatos képzésen. |
|
|
5. |
Az elmúlt egy évben a szervezet munkatársainak legalább 10%-a vett részt korrupció elleni fellépéssel, etikus működéssel vagy integritással kapcsolatos képzésen. |
|
|
6. |
Az elmúlt egy évben a szervezet munkatársainak legalább 20%-a vett részt korrupció elleni fellépéssel, etikus működéssel vagy integritással kapcsolatos képzésen. |
|
|
7. |
Az elmúlt egy évben a szervezet munkatársainak legalább 30%-a vett részt korrupció elleni fellépéssel, etikus működéssel vagy integritással kapcsolatos képzésen. |
|
|
Összesen: |
|
||
1. |
A szervezetben – a belső ellenőrzési feladatok megtervezésén túl – működik olyan, írásban is rögzített kockázatkezelési rendszer, melynek keretében sor került a kockázatok rendszerszerű elemzésére, az elemzés eredményeinek értékelésére és az eredmények alapján kockázatkezelési intézkedések megtételére. |
|
|
2. |
Az azonosított kockázati tényezők vonatkozásában meghatározásra került a bekövetkezésének valószínűsége, a szervre gyakorolt hatása. Az egyes kockázatokhoz rendelt értékek elektronikus formában rögzítésre kerültek. |
|
|
3. |
Biztosított az egyes kockázati tényezők csökkentése érdekében hozott intézkedések nyomon követése. Biztosított az azonosított kockázatok év közbeni felülvizsgálata, valamint a kockázatkezelési folyamat elemeinek legalább évenkénti felülvizsgálata. Biztosított a felülvizsgálatok során feltárt hiányosságok kijavítása, illetve a hatékonyabb feladatellátást biztosító módszerek és eszközök bevezetése. |
|
|
4. |
A különböző kockázatkelési javaslatokról és intézkedésekről összefoglaló készül a szervezet vezetője részére. |
|
|
5. |
A szervezet év közben is értékeli a kockázatkezelési tervekben foglalt intézkedések végrehajtását, az így kapott eredményeket értékeli. |
|
|
Összesen: |
|
||
1. |
A szervezetnél működik a funkcionálisan is független, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, illetve a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok előírásaival összhangban lévő belső ellenőrzés. |
|
|
2. |
A szervezet rendelkezik rendszeres kockázatelemzéssel megalapozott éves ellenőrzési tervvel. |
|
|
3. |
A szervezetnél a teljes működést lefedően meghatározásra kerültek a folyamatok, kijelölésre kerültek a folyamatgazdák, és a szervezet rendelkezik a folyamatokhoz igazított naprakész, aktuális ellenőrzési nyomvonallal. |
|
|
4. |
Biztosított, hogy az utalványozás kötelezettségvállalás és ellenjegyzés feladatai közül ugyanaz a személy ne láthasson el egyszerre kettőt. |
|
|
5. |
A szervezetnél érvényesül a folyamatba épített vezetői ellenőrzési rendszer, szükség esetén intézkedés történik a hiányosságok kiküszöbölésére. |
|
|
Összesen: |
|
||
1. |
A szervezet rendelkezik egy olyan, minden vezető és munkatárs számára megismerhető etikai szabályzattal, amely pontosan körülhatárolja az etikus magatartással és az integritással kapcsolatos elvárásokat. |
|
|
2. |
A szervezet munkatársai tisztában vannak azzal, hogy az integritás tanácsadóhoz fordulhatnak, tanácsot kérhetnek hivatásetikai kérdésekben. |
|
|
3. |
Hivatásetikai dilemmák vagy esettanulmányok elérhetőek a szervezet tagjai számára (például a szervezet intranetes felületén). |
|
|
4. |
A szervezet a közérdekű adatok vonatkozásában a közzétételi kötelezettségeinek eleget tesz. |
|
|
5. |
A szervezet rendelkezik az érdekérvényesítők fogadására vonatkozó belső utasítással. |
|
|
Összesen: |
|
||
Vizsgált terület |
Max. érték |
Elért érték |
|
A |
Az integritásirányítási rendszer működése |
|
|
B |
A szervezet működése, működésének szabályai |
|
|
C |
Szervezeti stratégia, célkitűzések |
|
|
D |
Személyügyi menedzsment intézkedések |
|
|
E |
Kockázatok elemzése |
|
|
F |
Belső ellenőrzések és kontrollmechanizmusok |
|
|
G |
Etikus és átlátható működés |
|
|
Mindösszesen: |
|
||
10. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Bejelentő, illetve meghallgatott neve: |
|
Szervezete, szervezeti egysége: |
|
Ellátott feladatai: |
|
Lakcíme: |
|
Telefonszáma: |
|
E-mail-címe: |
|
Bejelentés, illetve meghallgatás helyszíne: |
|
Bejelentés, illetve meghallgatás időpontja: |
|
Bejelentés, illetve meghallgatás módja: |
Személyesen/Telefonon/Hivatalos levélben/ |
Bejelentés, illetve meghallgatás leírása: |
|
A szervezeti integritást sértő esemény észlelésének helyszíne: |
|
A szervezeti integritást sértő esemény észlelésének időpontja: |
|
A szervezeti integritást sértő esemény észlelésének módja: |
|
A szervezeti integritást sértő esemény elkövetésének, bekövetkeztének feltételezett időpontja (ha ismert): |
|
A szervezeti integritást sértő esemény vagy gyanú leírása: |
|
Stratégiától, célkitűzéstől, előírástól, jogszabálytól, belső utasítástól való eltérés: |
|
A szervezeti integritást sértő esemény által érintett folyamat vagy tevékenység: |
|
A bejelentés korrupciógyanús: |
Igen/Nem |
A szervezeti integritást sértő eseményhez vezető körülmények, tényezők: |
|
A szervezeti integritást sértő esemény feltételezett gyanúsítottjának neve, ellátott feladatai, szervezeti egysége |
|
A szervezeti integritást sértő esemény elkövetésének feltételezett módja (ha ismert): |
|
A szervezeti integritást sértő esemény előfordulásának gyakorisága: |
Eseti/Időszakos/Rendszeres |
Anyagi kár keletkezett: |
Igen/Nem (a megfelelő aláhúzandó) |
Az anyagi kár becsült mértéke (ha megállapítható): |
…………………… Ft |
A szervezeti integritást sértő eseményhez csatolt dokumentumok felsorolása: |
|
Bejelentő, illetve meghallgatott nyilatkozatai: |
|
– Bejelentő, illetve meghallgatott kéri-e személyes adatainak |
Igen/Nem |
– Bejelentő, illetve meghallgatott a bejelentéssel, eljárással kapcsolatos további tájékoztatást milyen úton kéri: |
Személyesen/Hivatalos levélben/ E-mailben |
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatta a bejelentőt, illetve meghallgatottat az Őt megillető jogokról és az Őt terhelő kötelezettségekről. Bejelentő, illetve meghallgatott tájékoztatást kapott arról, hogy az általa közölt adatok, információk tartalmának valódiságáért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ha a bejelentő, illetve meghallgatott által közölt adatok megalapozatlannak bizonyulnak, illetve az más személy becsületét jogtalanul sérti, vagy neki egyéb módon kárt okoz, az érintett személyes érdekei megvédésére jogi lépéseket kezdeményezhet a bejelentő, illetve meghallgatott ellen. Bejelentő, illetve meghallgatott aláírásával beleegyezését adja ahhoz, hogy fenti adatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium (az integritás tanácsadó) a szervezeti integritást sértő esemény kivizsgálása és nyilvántartása céljából kezelje. Bejelentő, illetve meghallgatott aláírásával tanúsítja, hogy a fentieknek megfelelő tájékoztatást megkapta, megértette és elfogadja. |
|
Ha a bejelentés nem integritási vagy korrupciós eseményre vonatkozik, javasolt minősítése: |
|
Az integritás tanácsadó javaslata: |
|
Kelt: ………………..………, 20….… (év) ……..………… (hónap) ….… (nap) |
|
………………………………… |
………………………………… |
11. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Sorszám |
1. |
2. |
|
|
Beérkezés, bejelentés ideje módja |
|
|
|
|
Iktatószáma (egyéb azonosító száma) |
|
|
|
|
Bejelentés tárgya |
|
|
|
|
Integritást sértő (A) vagy korrupciós kockázatot |
|
|
|
|
Érintett szervezeti egység, személy |
|
|
|
|
Megtett hivatali intézkedés |
|
|
|
|
Intézkedés ideje iktatószáma (egyéb azonosító száma) |
|
|
|
|
Ügy lezárásának ténye, oka, ideje |
|
|
|
|
Bejelentő tájékoztatásának ideje, módja, iktatószáma (egyéb azonosító száma) |
|
|
|
|
Tájékoztatás mellőzésének oka |
|
|
|
|
Megjegyzés |
|
|
|
|
12. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Esemény sorszáma |
1. |
2. |
|
|
Szervezeti integritást sértő (A) vagy korrupciós kockázatot jelentő (B) esemény? |
|
|
|
|
Szervezeti integritást sértő esemény bejelentésének időpontja |
|
|
|
|
Érintettek neve, ellátott feladatai, szervezeti egysége |
|
|
|
|
Esemény típusa, rövid leírása |
|
|
|
|
Kapcsolódó dokumentumok megnevezése |
|
|
|
|
Végrehajtott intézkedések rövid leírása, dátuma |
|
|
|
|
Intézkedések eredménye |
|
|
|
|
Keletkezett kár becsült mértéke |
|
|
|
|
13. melléklet a 33/2019. (IX. 12.) ITM utasításhoz
Sorszám |
1. |
2. |
|
|
Érdekérvényesítő és az általa képviselt szervezet neve |
|
|
|
|
Találkozó témája, célja |
|
|
|
|
Találkozó időpontja, helyszíne |
|
|
|
|
Találkozón részt vevő minisztériumi munkatársak neve, szervezeti egysége |
|
|
|
|
Vezetői engedély (Van/Nincs) |
|
|
|
|
Felettes vezető tájékoztatásának módja, ideje |
|
|
|
|
Találkozó eredménye, további lépések |
|
|
|
|
A találkozóról készült emlékeztető? (Igen/Nem) |
|
|
|
|
Ha készült emlékeztető, az hol érhető el? |
|
|
|
|
A 15. § c) pontját a 7/2021. (II. 19.) ITM utasítás 1. §-a iktatta be.
A 15. § g) pontját a 7/2021. (II. 19.) ITM utasítás 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (4) bekezdését a 7/2021. (II. 19.) ITM utasítás 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 34. § (4) bekezdése a 4/2022. (III. 17.) ITM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § a 4/2022. (III. 17.) ITM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 4/2022. (III. 17.) ITM utasítás 3. §-a.
A 36. § (2) bekezdését a 4/2022. (III. 17.) ITM utasítás 3. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta.
A 48. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás