• Tartalom

KÜ BH 2019/33

KÜ BH 2019/33

2019.01.01.
A cserét pótló vétel kedvezményének „a lakásvásárlással szemben a szerzést – közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni” szabályozásában „a közvetlenül megelőző vagy követő” meghatározás időbeli rendelkezést jelent [2003. évi XCII. tv. (Itv.) 1., 18., 19., 21. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes mint eladó 2015. szeptember 15-én eladta P. O. vevőnek a Budapesten található társasházi lakásingatlanát, a társasházi közös tulajdonból hozzátartozó 167/10 000 tulajdoni hányaddal együtt (a továbbiakban: budapesti lakás). Szerződő felek később a szerződést közös megegyezéssel felbontották és kérték az illetékes földhivataltól az eredeti állapot helyreállítását.
[2] A felperes mint vevő 2015. október 6. napján megvásárolta V. R. eladótól a budapesti ingatlant (a továbbiakban: budapesti lakóház). A szerződés 8. pontja szerint „a vevő ismeri a tulajdonszerzésével kapcsolatos vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettségét azzal, hogy a korábban eladott lakásingatlana vételárának felhasználásával vásárolja meg az ingatlant, így élni kíván a cserét pótló vétel illetékkedvezményével”. Az illetékes földhivatal a 2016. április 11. napján kelt határozatával felperes tulajdonjogát a budapesti lakóházra bejegyezte.
[3] A felperes mint eladó 2015. október 7-én K. T. állagvevő és L. A. K. haszonélvezeti jog vevő részére értékesítette ingatlanát (a továbbiakban: abádszalóki lakóház).
[4] A felperes mint eladó 2015. november 24-én értékesítette E. N. vevő részére a budapesti lakást. A szerződés 1.3. pontja szerint a felperes és P. O. a közöttük megkötött szerződést „a mai napon, a jelen szerződés aláírását megelőzően felbontották, és közösen kérték az illetékes földhivataltól az eredeti állapot helyreállítását”.
[5] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága Eljárási és Illetékosztály I. (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2017. január 27. napján kelt fizetési meghagyásával a felperest a budapesti lakóház megszerzése után 688 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
[6] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2017. április 11. napján kelt határozatával a fizetési meghagyást helybenhagyta.
[7] Indokolása szerint az Itv.-nek a cserét pótló vétel kedvezményét szabályozó 21. § (4) bekezdése kifejezetten előírja, hogy ha a magánszemély által 1 éven belül több lakás vásárlására, illetve eladására kerül sor, akkor minden egyes lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző, vagy követő, azonos jogcímű – a kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. A felperes 1 éven belül egy lakástulajdont vásárolt, és két lakástulajdont adott el. A lakásvásárláshoz időben közelebb eső lakásértékesítés vehető figyelembe, ahogyan a törvény fogalmaz: a szerzést közvetlenül megelőző értékesítés.
[8] Az elsőfokú hatóság helytállóan rögzítette határozatában azt a tényt, hogy felperes a budapesti lakását 2015. november 24. napján értékesítette, mivel a 2015. szeptember 15-ei adásvételi szerződést a felek közös megegyezéssel felbontották, és kérték az eredeti állapot helyreállítását. A felperes ingatlanszerzéséhez: a budapesti lakóház 2015. október 6-i megvásárlásához legközelebbi ingatlaneladása: az abádszalóki lakóház 2015. október 7-i eladása volt. A cserét pótló vétel illetékkedvezményét tehát az abádszalóki lakóház forgalmi értékének beszámításával veheti igénybe.
[9] Az adózó a hatóság felhívására a cserét pótló vétel kedvezményében változatlanul a budapesti lakását kérte beszámítani, amely nem a budapesti lakóháza megvásárlását közvetlenül követő értékesítése, így az a törvényi szabályozás alapján figyelembe nem vehető. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy az abádszalóki lakóház beszámítását a továbbiakban is kérheti az elsőfokú adóhatóságtól.
A kereseti kérelem
[10] A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte.
[11] Előadta, hogy P. O. nem magyar állampolgár, a budapesti lakás megszerzésére nem kapott jogosultságot, ezért kellett közös megegyezéssel felbontaniuk az adásvételi szerződést. Az eredeti állapot visszaállítását követően a P. O. helyére, az édesanyja: E. N. lépett vevőként. Közölte továbbá, hogy az abádszalóki lakóházát 2008 augusztusában viharkár érte, csatolta az Abádszalóki Önkormányzat jegyzőjének igazolását a lakóház lakatlanságáról.
Az elsőfokú határozat
[12] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
[13] Indokolása szerint a rendelkezésre álló szerződések, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása és megküldött iratai egyértelműen igazolják, hogy a felperes 2015. október 6-án vásárolta meg a budapesti lakóházát, amelyet követett 2015. október 7-én az abádszalóki lakóház értékesítése. A budapesti lakás eladására 2015. november 24-én került sor, így ezen ingatlan értékesítését a hatályos törvényi előírások alapján a hatóság a cserét pótló vétel alkalmazásában nem vehette figyelembe. Rögzítette, hogy az abádszalóki ingatlan vonatkozásában a felperes lakatlanságot igazolt, nem pedig lakhatatlanságot. A lakatlanságnak pedig az Itv.-ben illetékvonzata nincsen.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
[15] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti az Itv. alkalmazott jogszabályait, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:116. § (3) bekezdés, 6:225-6:226. §, 6:58. § rendelkezéseit, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) 279. §-át, fenntartotta azon álláspontját, hogy jogsértőek az adóhatározatok.
[16] Előadta, hogy P. O. ugyancsak orosz állampolgárságú édesanyját jelölte vevőnek, akinek tulajdonszerzéséhez a kormányhivatal hozzájárult. P. O.-nak dologi jogi hatályú rendelkezési joga volt az ingatlan felett. Az elsőfokú adóhatóság figyelmen kívül hagyta a függő jogi helyzettel kapcsolatos szerződéses megállapodásokat. Azt tartalmazza ugyanis a szerződés, hogy a felek megállapodnak, amennyiben a vevő a kormányhivatal hozzájárulását nem kapja meg, vagy ilyen hozzájárulás legkésőbb 2015. november 15-ig a vevő részére nem kerül átadásra, a vevő legkésőbb 2015. november 20-áig köteles maga helyett más személyt vevőként kijelölni.
[17] Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[19] Az Itv. a 18. § (1) bekezdésében meghatározza, hogy az ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. A jogalkotó kedvezményszabályt alkotott meg arra az esetre, amikor a magánszemély nemcsak vásárol ingatlant, hanem egy éven belül el is adja az ingatlanát. Az Itv. 21. § (2) bekezdése szerint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Az is szabályozott a (4) bekezdésben, hogy ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.
[20] A cserét pótló vétel kedvezményét az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 184. §-a iktatta be az Itv.-be 2013. január 1-jei hatállyal. E törvényhely indokolása szerint: „A lakások cseréjére vonatkozó speciális szabályok megszüntetése mellett a törvény a lakáscseréhez kapcsolódó illetékkötelezettség tekintetében a cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékalap-kedvezmény szabályait rendeli alkalmazni”. A felek között nem volt vitatott, hogy felperes az Itv. 21. §-ának és a cserét pótló vétel kedvezményének az alkalmazását kérte.
[21] Rögzíti a Kúria, hogy az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontja alapján e törvény alkalmazásában lakástulajdonnak minősül lakás a céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.
[22] Kérelmét a felperes akként terjesztette elő, hogy a cserét pótló vétel alkalmazásában a budapesti lakóház vételéhez a budapesti lakása eladását kérte figyelembe venni. A budapesti lakóházat a felperes 2015. október 6-án vette meg, az abádszalóki lakóházat 2015. október 7-én adta el, majd 2015. november 24-én értékesítette a budapesti lakását. Az alperes és az elsőfokú bíróság az Itv. 21. § (4) bekezdésének a jogalkotó akaratával egyező értelmezésével állapította meg, hogy a budapesti lakóház megvásárlását „közvetlenül követő” értékesítés az abádszalóki lakóház eladása volt. Nem sértett tehát az adóhatóság jogszabályt akkor, amikor a budapesti lakóház megvásárlását az adásvételi szerződésekkel, az ingatlan-nyilvántartás közhiteles adataival igazoltan nem „közvetlenül követő” budapesti lakás eladását a cserét pótló vétel kedvezménye körében nem alkalmazta.
[23] Az Itv. 21. § (4) bekezdésének „a lakásvásárlással szemben a szerzést – közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni” szabályozásában „a közvetlenül megelőző vagy követő” meghatározás időbeli rendelkezést jelent, amelyet a szerzés időpontjától kell számítani. Törvényi szabályozás hiányában nincsen tehát annak jelentősége az Itv. 21. § (2) és (4) bekezdése alkalmazásakor, hogy a budapesti lakás vevőjének volt-e avagy sem vevőkijelölési joga, illetve, hogy a budapesti lakás külföldi állampolgárságú vevője az ingatlanszerzéshez nem kapott engedélyt. A felperes maga adta elő, hogy a budapesti lakását 2015. november 24-én adta el, ennek az ingatlannak az eladására korábban megkötött adásvételi szerződést a felek felbontották az eredeti állapot helyreállításával.
[24] Az illetékkiszabás alapjául szolgáló vagyonszerzés 2015. október 6. napján valósult meg, amelyhez legközelebbi időpontban: másnap, azaz október 7-én történt az abádszalóki lakóház eladása, ez az ingatlan megvásárlásának időpontjától számított, azt közvetlenül követő értékesítés. A 2015. október 6-ához közelebbi naptári nap az október 7-e, mint a budapesti lakás eladásának 2015. november 24-i napja.
[25] Az elsőfokú bíróság megfelelően döntött akként, hogy az abádszalóki ingatlan lakatlan, azaz „nem lakott” volta az Itv. 21. §-ának alkalmazását nem zárja ki. A felperes jogsértést az alperes határozatában nem bizonyított, így a keresete nem volt teljesíthető [Pp. 339. § (1) bekezdés].
[26] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.V.35.143/2018.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére