KÜ BH 2019/333
KÜ BH 2019/333
2019.12.01.
Az Fftv. 23. § (1)–(2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata a mezőgazdasági igazgatási szerv kötelezettsége. A helyi földbizottság az Fftv. 24. § (2) bekezdése szerinti értékelést végzi el. A helyi földbizottság a megkeresésben foglaltakhoz kötve van [2013. évi CXXII. tv. (Fftv.) 23. § (1)–(2) bek., 24. § (2) bek., (Fétv.) 103/A. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
és az ügy előzménye
[1] A felperes 2015. november 19-én adásvételi szerződést kötött a Balassagyarmat .../30 és .../31 helyrajzi számú külterületi, szántó művelési ágú ingatlanok eladóival az ingatlanok megvételére. A szerződés 7. és 9. pontjában rögzítették, hogy a felperesi vevő őstermelő, helyben lakó földműves. Mindkét ingatlan ún. nadrágszíjparcella, egymással szomszédosak, gazdaságosan csak együtt művelhetők, és a felperes állítása szerint eddig is az ő földhasználatában voltak.
[2] Az egy adásvételi szerződésbe foglalt, két külön tulajdont képező ingatlan értékesítésénél egységes Ft/ha értékkel számolva, egymillió forintos vételárat kötöttek ki és a szerződésben rögzítették az egyes eladókat megillető vételárösszegeket is.
[3] Az adásvételi szerződés kifüggesztésének időtartama alatt a perben nem álló Ny. G. (a továbbiakban: elővásárlásra jogosult) a két ingatlan közül csak a .../30 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan tett elfogadó nyilatkozatot 2016. január 22-én. Az elővásárlási jogosult a .../30 helyrajzi számú ingatlannal szomszédos, .../29 helyrajzi számú ingatlant műveli, amely a 30 méteres szélességéből eredően nagyüzemi módon, mezőgazdasági gépekkel is művelhető.
[4] A jegyző 2016. január 27-én iratjegyzékkel küldte meg az adásvételi szerződést és az elfogadó nyilatkozatot a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából. A mezőgazdasági igazgatási szerv az előzetes vizsgálatot követően megkereste a helyi földbizottsági hatáskörben eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Nógrád Megyei Elnökségét (a továbbiakban: kamara) állásfoglalás adása céljából.
[5] A kamara a FOBIR-19088-3/2016. számú állásfoglalásában külön állásfoglalást adott a .../30 helyrajzi számú ingatlan tekintetében és az elővásárlási jogosult földszerzését támogatta, míg a felperesi vevő földszerzését nem támogatta. Az elővásárlásra jogosult tekintetében a támogatás indoka az volt, hogy az elővásárlási jogosulttal a szerződés létrejötte nem valósítja meg a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 24. § (2) bekezdésében foglaltakat. Az Fftv.-ben foglalt célok megvalósulásához hozzájárul, különösképpen hogy, fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal való gazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élő helyi közösségek) és a kultúrák védelmének szempontjai, élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre, a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson. Ugyanezen ingatlan tekintetében a felperes földszerzését azzal az indokkal nem támogatta, hogy az Fftv. 24. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt szempont értékelésével arra a következtetésre jutott, hogy az adásvételi szerződésben szereplő ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától.
[6] A kamara a FOBIR-19091-3/2016. számú állásfoglalásában a .../31 helyrajzi számú ingatlan tekintetében a felperes földszerzését támogatta, mert a szerződés létrejötte nem valósítja meg az Fftv. 24. § (2) bekezdésében foglaltakat, az Fftv.-ben foglalt célok megvalósulásához hozzájárul, különösképpen hogy, élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre.
[7] A felperes kifogást nyújtott be a kamara .../30 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó állásfoglalása ellen. Kérte az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata jogszerűségének vizsgálatát és annak elutasítását, valamint a kamarai állásfoglalás felülbírálatát mind a támogató, mind a nem támogató része tekintetében.
[8] Az alperes a 132/2016. (V. 23.) számú határozatával egyrészt az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata elutasítására vonatkozó kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. § b) pontja alapján, mert azt állapította meg, hogy az elfogadó nyilatkozat jogszerűségének vizsgálata nem tartozik a hatáskörébe.
[9] Másrészt az állásfoglalásnak az elővásárlásra jogosult földszerzését támogató része elleni kifogást elutasította, mert azt állapította meg, hogy a kamarai állásfoglalás indokolása semmi olyan hivatkozást nem tartalmaz, amely ellentétes volna az Fftv. 24. § (2) bekezdésében foglalt kiemelt szempontokkal. Ezzel összefüggő, konkrét jogszabálysértést a felperes sem jelölt meg. Az egyetlen érdemi kifogás annak a megállapításnak a megalapozottságát vitatta, hogy a .../30 helyrajzi számú szántó ingatlannak az elővásárlásra jogosult általi megszerzése hozzájárul-e az élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtok létrejöttéhez, mert az adásvételi szerződésben szereplő másik ingatlan önmagában gazdaságosan nem művelhető. Az alperes rámutatott, hogy ez a kifogás tényszerűen megalapozott lehet, azonban annak az értékelésnek a helytállóságát nem teszi kétségessé, hogy az elővásárlásra jogosult oldalán a tervezett szerzés a kedvezőbb földbirtoknagyság kialakulását eredményezi. A földbizottsági értékelés erről szólt, nem pedig arról, hogy a .../31 helyrajzi számú ingatlan önmagában miként művelhető meg.
[10] Harmadrészt az állásfoglalásnak a felperes tulajdonszerzését nem támogató részét megváltoztatta és a felperesnek a .../30 helyrajzi számú termőföld megszerzésére irányuló adásvételi szerződése jóváhagyását támogatta, mert azt állapította meg, hogy az adásvételi szerződésben szereplő vételár nem tekinthető olyan mértékűnek, amely elővásárlásra jogosultat távol tartott volna a jogának gyakorlásától, hiszen az egyik elővásárlásra jogosult, a helyben lakó földműves szomszéd nyilatkozott az adásvételi szerződés elfogadásáról ugyanolyan Ft/ha érték mellett. A kamara ezt a megállapítását semmivel nem támasztotta alá, és nem is hivatkozott olyan körülményre, amely igazolta volna, hogy a szerződéses vételár a föld forgalmi értékével nincs arányban. Ugyanabban az adásvételi szerződésben szereplő szomszédos ingatlan esetében a helyi földbizottság elfogadhatónak tartotta ugyanazt a Ft/ha értéket, amelyet ennél az ingatlannál aránytalannak jelölt. Mindebből következően a felperes szerzésének nem támogatási indoka megalapozatlan volt, a nem támogatás az Fftv. 24. § (2) bekezdés d) pontjába ütközött, ezért ezt az állásfoglalást megváltoztatta.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[11] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. A .../30 helyrajzi számú ingatlan tekintetében kérte az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának elutasítását, mert álláspontja szerint annak gyakorlására jogsértően, az eljárási szabályok megsértésével került sor. A jogi értelemben oszthatatlan szolgáltatás esetében az elővásárlási jogosult nem tehetett volna csak az egyik ingatlanra vonatkozóan elfogadó nyilatkozatot. Álláspontja szerint az alperesnek az Fftv.-vel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 103/A. § (2) bekezdése alapján az Fftv. 23. § (2) bekezdése szerint vizsgálnia kellett volna, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértésre kerültek.
[12] Sérelmezte továbbá a kifogásának az elővásárlásra jogosult földszerzését támogató részének elutasítását, mert álláspontja szerint az alperes nem volt figyelemmel arra, hogy az elővásárlásra jogosult elnyerhet-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja. A szerződésben értékesített ingatlanok gazdaságosan, önállóan nem művelhetőek, nadrágszíjparcellák (600 méter hosszú és 10 m szélesek), ez a körülmény volt az indoka az ingatlanok együttes értékesítésének. Amennyiben a szerződést a .../30 helyrajzi számú ingatlan tekintetében – a sorrendben a felperest megelőző – elővásárlási jogosulttal, a .../31 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a vevővel, azaz vele szemben hagyják jóvá, az a két ingatlan használatának törvényszerű elválásával jár. Az így tulajdonába kerülő .../31 helyrajzi számú ingatlan gazdaságos, munkagépekkel történő művelése nem valósítható meg, és ez nyomott áron történő értékesítési kényszert válthat ki. Ezzel szemben az elővásárlásra jogosult kizárólagos helyzetbe kerül, mint a szomszédos földek tulajdonosa és érdekeltté válik egy jövőbeni vételben. Az elővásárlási jogosult mindkét ingatlan tekintetében megelőzi a jogosultak sorrendjében, ezért joggyakorlása esetén mindkét ingatlan a tulajdonába kerülhetett volna, de csak a szerződésben foglalt vételáron. Feltételezte ezért, hogy az elővásárlásra jogosult a másik ingatlant a későbbiekben kedvezőbb feltételekkel, nyomott áron kívánja megszerezni. Mindebből következően nem versenyképes birtokszerkezet alakulhat ki, amelynek értékelése elmaradt.
[13] Állította, hogy az azonos szempontú értékelés követelménye sérült, mert mind a helyi földbizottság, mind az alperes csak az elővásárlásra jogosult szempontjait vizsgálta és mérlegelte, ugyanez a szempontú értékelés az ő esetében elmaradt.
[14] Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva határozatában foglaltakat.
Az elsőfokú ítélet
[15] Az elsőfokú bíróság – megismételt eljárásban – hozott ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A felperes elsődleges keresetét nem találta megalapozottnak, mert az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok vizsgálata, azoknak esetleges megsértése nem képezhette az alperes eljárásának tárgyát, mert az Fftv. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata a mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörébe tartozik, ezért nem volt jogsértő az alperesnek az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata elutasítására vonatkozó kifogás érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítása.
[16] A bíróság a másodlagos kereseti kérelem kapcsán kifejtette, hogy az elővásárlási jogosult földszerzését támogató állásfoglalás és az ez elleni kifogást elutasító képviselő-testületi határozati rendelkezés megalapozott volt, mert az elővásárlásra jogosult a .../30 helyrajzi számú ingatlan esetleges megszerzése esetén nem kerülhet kizárólagos helyzetbe, nem állhat elő olyan jogi helyzet, melynek révén a jövőben a jogát visszaélésszerűen gyakorolhatná, ugyanis a bíróság megállapítása szerint a .../31 helyrajzi számú ingatlan jövőbeni értékesítése során vannak más elővásárlásra jogosultak is az elővásárlásra jogosulton kívül, például az azzal szomszédos .../32 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosai is.
[17] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperesnek az elsődleges és másodlagos kereseti kérelmeit nem tartotta megalapozottnak.
[18] A harmadlagos kereseti kérelem alapján megállapította, hogy a felperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy sem a helyi földbizottság, sem az alperes az Fftv. 25. § (1) bekezdésében hivatkozott, az Fftv. 24. § (2) bekezdése szerinti szempontok értékelését nem végezte el azonosan mindkét fél, azaz az elővásárlásra jogosult és a felperes vonatkozásában. Rámutatott arra is, hogy az Fftv. 24. § (2) bekezdésében foglalt szempontrendszer nem taxatív, azon túl is lehetnek olyan szempontok, amelyek köztudomásúak vagy a földbizottság legjobb ismeretei alapján megállapíthatóak és ezért azokat is értékelni kell, ahogy erre az Alkotmánybíróság is a 17/2015. (VI. 5.) AB határozat [61] és [75] bekezdéseiben utalt. A felperes tekintetében nem került vizsgálatra, hogy élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtok jön-e létre, a birtokelaprózódás veszélye fennáll-e, zavartalan mezőgazdasági termelés folytatható-e. Az elsőfokú bíróság ezért az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, és az új eljárásra előírta az alperes számára a felperes tekintetében az Fftv. 24. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálatát és ezzel az állásfoglalás kiegészítését.
Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem
[19] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes és az alperes is fellebbezést nyújtott be.
[20] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet indokolását sérelmezte, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság arra nem adott választ, hogy az Fftv. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak vizsgálata miért csak a mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörébe tartozik, amikor a Fétv. 103/A. § (2) bekezdése a képviselő-testületre is előírja az Fftv. 23-25. §-aiban foglaltak vizsgálatát és annak megsértése esetén az állásfoglalás megváltoztatására jogosítja fel a képviselő-testületet.
[21] Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan a jogszabálysértőnek minősített alperesi határozati rendelkezés megváltoztatását kérte. Előadta, hogy mivel a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult a nem támogató állásfoglalás figyelmen kívül hagyására, ha a tényekben ellenkező következtetésre jut, ezért a felperes által elérni kívánt döntés a mezőgazdasági szakigazgatási szerv értékelésén múlik, nem kérhető számon sem a helyi képviselő-testületen, sem a helyi földbizottságon.
A másodfokú ítélet
[22] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokainál fogva hagyta helyben. A fellebbezések kapcsán kiemelte, hogy az Fftv. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak előzetes vizsgálata a mezőgazdasági igazgatási szerv kötelezettsége. A Fétv. 103/A. § (2) bekezdése értelmében a képviselő-testületnek is vizsgálnia kellene az Fftv. 23-25. §-aiban foglalt követelményeket, azonban az Alaptörvény 28. cikke értelmében a jogszabályoknak, a józan észnek és közjónak megfelelő célt kell szolgálniuk, ezért e két jogszabály rendelkezéseinek helyes értelmezése szerint a képviselő-testület nem gyakorolhat hatósági jogkört a mezőgazdasági igazgatási szerv helyett, annak döntési jogosultságát nem vonhatja el. A hivatkozott jogszabályok feltehetően téves kereszthivatkozása nem feleltethető meg a józan ész és a közjó által megkívánt kritériumoknak, ezért a képviselő-testület nem vizsgálódhat az Fftv. 23. §-ában foglalt követelményekkel kapcsolatban. Mindezekre tekintettel nem találta jogsértőnek az elsőfokú ítélet indokolását, amely azt állapította meg, hogy az Fftv. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nem tartozik sem a helyi földbizottság, sem az alperes vizsgálódási körébe, mert az kizárólag a mezőgazdasági igazgatási szerv hatásköre.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[23] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalával az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a Fétv. 103/A. § (2) bekezdésében foglalt kógens szabállyal, és a másodfokú bíróság álláspontja az Alaptörvény 28. cikke alapján sem indokolható. A másodfokú bíróság a megállapítását feltételezésekre, két jogszabály téves kereszthivatkozására alapította. Ugyanakkor a kereszthivatkozás mögött tudatos jogalkotói szándék is fennállhat, hogy átfedő ellenőrzési kötelezettséggel biztosítsa a termőföldforgalom kapcsán elvárt jogalkotói szándék érvényesülését. Mindebből következően ugyanazon szempontok vizsgálata és értékelése az eljárás több szakaszában, az eljáró különböző szervek által is vizsgálható.
[24] Sérelmezte továbbá, hogy az elővásárlási jogosult elfogadó nyilatkozata kapcsán eljárási jogsértést nem állapítottak meg, az ítélet indokolás nélkül, tényként állapította meg, hogy a jelen esetben egy szerződésben, de két külön ingatlan értékesítéséről van szó. Kifogásolta, hogy a bíróság az oszthatatlan szolgáltatás körében kifejtett érveit nem vizsgálta és nem állapította meg, hogy az Fftv. 19. § (5) bekezdése alapján több föld egybefoglalt vételáron történő eladására került sor, mert a szerződési akarat az ingatlanok együttes értékesítésére és megszerzésére irányult, a felek egymástól elkülönítetten, elkülönülten adásvételi szerződést nem kötöttek volna. Mindebből következően az elővásárlásra jogosult csak az egyik ingatlanra vonatkozóan nem tehetett volna jogszerűen elfogadó nyilatkozatot. Utalt e körben a 2/2009. (VI. 24.) PK véleményre és az EBH 2010.2226. számú eseti döntésben kifejtettekre.
[25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésekre tudna hivatkozni, mert a fellebbezésében foglaltak nem kerültek értékelésre, azonban emiatt csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nem kívánt benyújtani.
[26] Előadta, hogy az Fftv. 23. §-a nem a helyi földbizottság, hanem a mezőgazdasági igazgatási szerv részére ír elő kötelezettségeket, feladatokat, ezért az itt szereplő törvényi rendelkezéseket a helyi földbizottság az eljárása során megsérteni sem tudja. Az Fftv. 68. § (3) bekezdése a helyi földbizottságról szól, és arról rendelkezik, hogy ez a testület az Fftv. 24-25. §-aiban foglalt feladatok gyakorlásával befolyásolja a termőföldforgalmat. Mindebből következően sem a helyi földbizottságnak, sem a képviselő-testületnek nincs kötelezettsége az Fftv. 23. §-ában foglaltak vizsgálatára és értékelésére.
[27] A felperes felülvizsgálati kérelme kapcsán utalt arra, hogy a határozatában nem tett megállapítást arra, hogy az adásvételi szerződésben szereplő szolgáltatás osztható vagy oszthatatlan, ezért az erre vonatkozó felülvizsgálati kérelem a per tárgyához nem tartozik. Az elővásárlási jog gyakorlásának értékelése nem tartozik a hatáskörébe, ezért arról nem is foglalhatott állást.
A Kúria döntése és jogi indokai
[28] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[29] A Kúria elsőként a Fétv. 103/A. § (2) bekezdése és az Fftv. 23. § (3) bekezdése egymáshoz való viszonyát és a helyi földbizottság hatáskörét vizsgálta abban a körben, hogy a helyi földbizottság és a kifogás folytán eljáró képviselő-testület az Fftv. 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeket vizsgálhatja-e az eljárása során. Az Fftv. egyértelműen rendelkezik arról a 23. § (3) bekezdésében, hogy az Fftv. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata a mezőgazdasági igazgatási szerv kötelezettsége, az ő hatáskörébe tartozik az előzetes vizsgálat során annak vizsgálata is többek között, hogy az elővásárlásra jogosult jogszerűen nyújtott-e be elfogadó nyilatkozatot. Az Fftv. 25. § (1) bekezdése szerint a helyi földbizottság az Fftv. 24. § (2) bekezdése szerinti értékelést végzi el az ott meghatározott, de nem taxatív szempontok értékelésével és így adja meg az adásvételi szerződés jóváhagyásához vagy a jóváhagyás megtagadásához szükséges állásfoglalását a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére. Az Fftv. rendelkezéseihez képest a Fétv. 103/A. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására az Fftv. 23-25. §-a megsértésével került sor. Ezt a rendelkezést értelmezve megállapítható, hogy az Fftv. 23. §-a kizárólag a mezőgazdasági igazgatási szerv részére írja elő a jóváhagyás céljából neki megküldött okiratok előzetes vizsgálatát az Fftv. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálatával. Ezen előzetes vizsgálat után kerül megkeresésre a helyi földbizottság az Fftv. 23. § (5), illetve (6) bekezdésében foglalt esetben. A helyi földbizottság a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésében foglaltak szerint végzi el az Fftv. 24. § (2) bekezdésében előírtak szerint az értékelését. A helyi földbizottság a megkeresésben foglaltakhoz kötve van, tehát a szerződéses vevőn túl csak a megkeresésben, az előzetes vizsgálat eredményeként fennmaradó elővásárlásra jogosultakról, jogosulti körről adhat állásfoglalást. A helyi földbizottság olyan elővásárlásra jogosultakról nem adhat állásfoglalást, akikkel szemben a mezőgazdasági igazgatási szerv az Fftv. 23. § (4) bekezdése alapján az elfogadó nyilatkozatok tekintetében az elkésettséget vagy a hiányos, illetve valótlan tartalmú nyilatkozattételt állapította meg, és ezért azokról jegyzéket nem készített. Ez az eljárási folyamat is arra utal, hogy a helyi földbizottságnak nincs hatásköre az Fftv. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálatára, a Fétv. 103/A. § (2) bekezdésében említett jogszabályi rendelkezéseket értelemszerűen csak akkor lehet alkalmazni a helyi földbizottságra, ha a jogszabályi rendelkezés rájuk nézve értelmezhető és az Alaptörvény 28. cikke alapján a jogalkotói akaratnak megfelelő.
[30] Mindebből következően jogszerűen járt el a másodfokú bíróság, amikor a Fétv. 103/A. § (2) bekezdését úgy értelmezte, hogy sem a helyi földbizottságnak, sem a képviselő-testületnek a Fftv. 23. §-ára vonatkozóan értelmezési és alkalmazási hatáskört nem állapított meg. Mindebből következően az alperes helytállóan utasította el a felperesnek az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata körében állított eljárási jogsértés vizsgálatát és ennek okán az elfogadó nyilatkozat elutasítására vonatkozó kifogást jogszerűen utasította el érdemi vizsgálat nélkül. A felperes alaptalanul kifogásolta ezzel összefüggésben azt is, hogy nem került vizsgálatra az, hogy az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatot tehetett-e jogszerűen az Fftv. 19. § (5) bekezdése, a 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény 9. pontjára is figyelemmel. Mivel az alperesnek nem volt hatásköre az elfogadó nyilatkozat jogszerűségének vizsgálatára, ezért ezzel összefüggésben nem volt vizsgálható az sem, hogy több föld egybefoglalt vételáron történő eladására került-e sor, és így az elővásárlásra jogosult csak egy ingatlan vonatkozásában tehetett-e jogszerűen elfogadó nyilatkozatot. Mindezek a körülmények a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyási eljárásában kerülhetnek vizsgálatra.
[31] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.II.37.429/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás