334/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet

1. § E rendelet hatálya

2. § E rendelet szempontjából az 1. § a) pont aa) alpontja szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

3. § (1) A foglalkoztatott a 2011–2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a továbbiakban: kompenzáció) a 2020. év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, havonta a (2)–(16) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult. Az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya 2011. december 31-ét követően keletkezett, abban az esetben jogosult a kompenzációra, ha e rendelet hatálya alá tartozó szervvel a 2010. és 2011. évek bármelyikében vagy mindkét évben is az 1. § szerinti jogviszonyok valamelyikében állt, és az utolsó ilyen jogviszonyát követően munkavégzésre irányuló, az 1. § szerintitől eltérő jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés kivételével – nem létesített.

(2) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével az 1. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya 2010. év decemberében vagy annak egy részében az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló, 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített.

(3) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010. év decemberében vagy annak egy részében nem állt fenn, azonban 2011. év decemberében vagy annak egy részében fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló, 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített.

(4) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa.

(5) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa.

(6) Azon házas- vagy élettársak közül, akik a 10. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosultak és az eltartottak száma három főnél kevesebb,

(7) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 10. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosultak és az eltartottak száma három főnél kevesebb és

(8) Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya 2010. év decemberében vagy annak egy részében az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye

(9) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye 1,53%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű – kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010. év decemberében vagy annak egy részében nem állt fenn, de 2011. év decemberében vagy annak egy részében fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, és aki a 10. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem haladja meg a 213 500 forintot.

(10) Az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, a foglalkoztatottnak a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti, 2011. évi, illetve 2012. évi illetményemelésre vonatkozó munkáltatói nyilatkozat alapján a (2)–(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét az illetményszámfejtést végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet], valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet] szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével.

(11) Az Fbszt. és a Tbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, a foglalkoztatottnak a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet kötelező személyi alapbéremelésre, illetve a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet] alapján elvárt munkabéremelésre vonatkozó munkáltatói nyilatkozat alapján a (2)–(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét az illetményszámfejtést végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti

(12) Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok azon foglalkoztatottjai, akiknek továbbfoglalkoztatására az Fbszt. 7. § (1) bekezdése vagy 7. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem került sor, nem jogosultak kompenzációra.

(13) A munkaidő hosszának megváltozásakor a kompenzáció összegét úgy kell megállapítani, hogy a munkaidő növekedése esetén az addig alkalmazott (10) és (11) bekezdés szerinti levonást kell a továbbiakban is alkalmazni, a munkaidő csökkenése esetén a levonást a munkaidő változásának arányában csökkenteni kell.

(14) Az 1. § szerinti jogviszony hóközi létesítése, illetve megszűnése esetén a foglalkoztatott a törthónapra a (2)–(13) bekezdés szerinti kompenzáció 100 forintra kerekített időarányos részére jogosult.

(15) Az 1. § szerinti jogviszonyok közül egyidejűleg több jogviszonyban álló foglalkoztatott a teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a kompenzációra. Az 1. § szerinti teljes munkaidős jogviszony hiányában az időben legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció.

(16) Nem jogosult kompenzációra a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A kompenzáció emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

4. § (1) A 3. § vonatkozásában – a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 3. § (10) bekezdésében meghatározott kivételekkel – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában illetményként kell figyelembe venni:

(2) Az (1) bekezdés a) és f) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell illetményként figyelembe venni az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) alapján az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó foglalkoztatott illetményének az Eütev. 11/A. § (4)–(6a) bekezdése alapján járó növelését.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottaktól eltérően nem kell illetményként figyelembe venni

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában

(5) A kompenzáció a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaiként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között kerül figyelembevételre.

5. § (1) A központi költségvetés a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi költségvetési törvény) 4. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék terhére, az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás)

(2) A központi költségvetés a helyi önkormányzatok, valamint azok társulásai (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) részére a 2020. évi költségvetési törvény 3. melléklet I.11. pontja szerinti előirányzat terhére, az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít támogatást.

(3) Az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető (1) bekezdés szerinti támogatásról a nemzetiségpolitikáért osztott hatáskörben felelős miniszterek adatot szolgáltatnak az államháztartásért felelős miniszter részére.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szervek esetében nem vehető igénybe a támogatás a részben vagy egészben külön – ide nem értve az európai uniós forrás terhére finanszírozott – feladat ellátására kötött szerződésből származó bevétel terhére foglalkoztatottak után.

(5) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2020. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.

6. § (1) Az 1. § a) pontja szerinti költségvetési szerveknél és a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál a támogatás megállapítása a költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő – az államháztartásért felelős miniszter által március hónapban felmért – összeg alapján történik.

(2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2020. november 10-éig el kell számolni, amely intézkedést az államháztartásért felelős miniszter készíti elő.

(3) Ha a költségvetési szerv az elszámolást követően állapít meg visszafizetési kötelezettséget, azt a 2020. évi költségvetési maradvány elszámolása keretében kell teljesíteni.

(4) A támogatás folyósítása és elszámolása érdekében az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a nemzetiségpolitikáért osztott hatáskörben felelős miniszterek támogatói okiratot adnak ki az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál, valamint az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatottakat megillető kompenzáció biztosításáról. A (2) bekezdés szerinti elszámolás során igazolt új támogatási igény vagy többlettámogatásra való jogosultság felmerülése esetén az országos és helyi nemzetiségi önkormányzat részére a támogatás biztosítása érdekében új igény esetén támogatói okirat kiadására, többletigény esetén a korábbiakban kiadott támogatói okirat módosítására kerül sor. A (2) bekezdés szerinti elszámolás keretében visszafizetett támogatás nem tekinthető a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, így az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatot nem terheli az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 53/A. § (2) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség.

(5) Az (1) bekezdés szerint nyújtott támogatás intézmények közötti átadása esetén az átadásra kerülő előirányzatot az átadás-átvételi dokumentumban nevesítve szerepeltetni kell.

7. § (1) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzat részére – az 5. § (2) bekezdésében meghatározott előirányzat terhére – a nettó finanszírozás keretében a kifizetés hónapjában elszámolja a kifizetett havi kompenzációnak a munkáltatót terhelő, közterheket magában foglaló bruttó összegét

(2) A 2020. december hónap után járó kompenzáció elszámolása a 2021. évi költségvetés terhére történik.

(3) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 139. § (1) bekezdése szerinti, egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek részére megállapított kompenzációt a helyi önkormányzat soron kívül továbbítja.

(4) A helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervére és munkavállalóira vonatkozóan a központosított illetmény-számfejtési rendszer szolgáltat adatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére az 5. § (2) bekezdése szerinti támogatás kifizetéséhez.

(5) A kifizetés hónapjának 5-éig a Magyar Államkincstár

8. § (1) A támogatásra az egyházi foglalkoztató a bevett egyházon és az egyházi foglalkoztató fenntartóján keresztül jogosult. A támogatás folyósítására és elszámolására az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott támogatói okirat alapján kerül sor.

(2) A bevett egyházak részére a 2020. évi bérkompenzáció összegéből előzetes hozzájárulásként legfeljebb 400 000 000 forint kerül átadásra a miniszter által 2020. március hónapban felmért, az egyházi foglalkoztató által benyújtott és a miniszter által elfogadott igények alapján, azok arányában.

(3) A támogatás terhére a miniszter – utólagos elszámolás mellett – előleget nyújt. Az előleg nyújtásának feltétele a költségvetési szervek és a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2019. évi kompenzációjáról szóló kormányrendelet alapján kapott támogatással történő elszámolás és annak elfogadása.

(4) A bevett egyház a támogatást az egyházi foglalkoztató fenntartója részére utalja át. Az egyházi foglalkoztató fenntartója a támogatást az egyházi foglalkoztató részére átadja, illetve a 3. § (1) bekezdésében meghatározott célra fordítja.

9. § (1) A támogatás igénylése az egyházi foglalkoztató által az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a miniszter által vezetett minisztérium, illetve a tárca nélküli miniszter e felelőssége keretében ellátott tevékenysége segítésére kijelölt minisztérium honlapján közzétett

(2) Az előlegből 2020. január–szeptember hónapokra ténylegesen kifizetett és a 2020. október–december hónapokra várhatóan kifizetésre kerülő összegekről a bevett egyház 2020. november 10-éig tájékoztatást, a 2020. január–december hónapokra ténylegesen kifizetett összegekről pedig 2021. január 31-éig elszámolást nyújt be a miniszternek. A tájékoztatás és az elszámolás tartalma az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a miniszter által vezetett minisztérium, illetve a tárca nélküli miniszter e felelőssége keretében ellátott tevékenysége segítésére kijelölt minisztérium honlapján közzétett – ágazati bontású, az ágazat teljes létszámát, az érintettek létszámát, havi bontásban a ténylegesen kifizetett és a várhatóan kifizetésre kerülő összegeket és a munkaadókat terhelő járulékokat bemutató – beszámoló és rövid szöveges jelentés. Az elszámolás során igazolt új támogatási igény vagy többlettámogatásra való jogosultság felmerülése esetén a bevett egyház részére a támogatás biztosítása érdekében új igény esetén támogatói okirat kiadására, többletigény esetén a korábbiakban kiadott támogatói okirat módosítására kerül sor. A (2) bekezdés szerinti elszámolás keretében visszafizetett támogatás nem tekinthető a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, így azt nem terheli az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség.

(3) Az elszámolás utólagos – adott esetben helyszíni ellenőrzés útján történő – ellenőrzése céljából az egyházi foglalkoztató jogosult személyenkénti bontásban elkülönített nyilvántartást vezetni.

10. § (1) A foglalkoztatott a 2020. évi kompenzációjának megállapításához a saját munkáltatója részére nyilatkozik a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak, valamint az eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, saját és házas- vagy élettársa illetményéről, jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozat mintáját és kitöltési útmutatóját az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján – e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg – közzéteszi.

(2) A nyilatkozó a nyilatkozatot 2020. március 15-éig nyújtja be a munkáltatónak két példányban. Ha a jogviszony év közben keletkezett, a jogviszony keletkezésével egyidejűleg köteles a nyilatkozó benyújtani a nyilatkozatot. A munkáltató az egyik példányon igazolja az átvételt, a másik példányt intézkedésre megküldi az illetékes illetményszámfejtő helynek.

(3) A 3. § (15) bekezdésében meghatározott esetben a nyilatkozó nyilatkozatát az őt teljes munkaidős jogviszonyban foglalkoztató munkáltatónak köteles a (2) bekezdés szerinti határidőig leadni. Teljes munkaidős jogviszony hiányában a nyilatkozó nyilatkozatát a (2) bekezdésben meghatározott határidőig annak a munkáltatónak köteles leadni, akinél jogviszonya a legkorábban keletkezett, illetve azonos időpontban keletkezett jogviszonyok esetén a választása szerinti munkáltatónak köteles leadni.

(4) A munkáltatói igazolást tartalmazó nyilatkozatot a nyilatkozó köteles öt évig megőrizni.

(5) A tárgyhó 15-éig benyújtott nyilatkozat alapján a nyilatkozó kompenzációra a tárgyhóban jogosulttá válik, és annak összege a tárgyhóra esedékes illetménye számfejtésével egyidejűleg kifizetésre kerül. A tárgyhó 15-e után benyújtott nyilatkozat alapján a nyilatkozó a kompenzációra kizárólag a nyilatkozat leadását követő hónaptól válik jogosulttá, és az a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetmény számfejtésével egyidejűleg kerül kifizetésre. A március 15-éig benyújtott nyilatkozatok esetén a január és február hónapok után járó kompenzáció is kifizetésre kerül.

11. § (1) Ha a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosulnak, a nyilatkozó az erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles újabb nyilatkozat kitöltésével bejelenteni a változást a munkáltatónak.

(2) A munkáltató a nyilatkozat II. részében foglaltak módosítását változásbejelentéssel teheti meg, a nyilatkozat III. részében a változás bekövetkezésének dátumaként 2020. január 1-jét jelölve meg.

(3) A bejelentett változás alapján a változás bekövetkezése dátumának alapulvételével kerül megállapításra és érvényesítésre a kompenzáció összege.

(4) Ha olyan változás bejelentésére került sor, amely alapján a foglalkoztatott nem, vagy csökkentett összegű kompenzációra jogosult, a kompenzáció összegére vonatkozó jogosultsága megszűnik vagy csökken. A változás bejelentése előtt a korábbi nyilatkozat alapján a változás bekövetkezésének dátumát követően kifizetett kompenzáció összege visszavonásra kerül.

(5) Ha a nyilatkozó a kompenzáció megállapítása érdekében tett nyilatkozat kitöltésével valótlan adatot közölt, a kompenzáció már teljesített összege visszavonásra, és a kompenzáció további folyósítása felfüggesztésre kerül.

(6) Ha a kompenzáció nem az e rendeletben foglaltaknak megfelelő megállapítása és kifizetése nem az (5) bekezdésben foglaltak alapján valósult meg, vagy az illetményeltérítés összege visszamenőleg kerül megállapításra, a már kifizetett kompenzáció összege a következő hónap(ok) kompenzációjának összegéből levonásra kerül.

12. § Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.

13. § E rendeletet első alkalommal a 2020. év január hónapra járó illetmény számfejtésekor kell alkalmazni.

14. § Amennyiben a 9. § (2) bekezdése alapján benyújtott elszámolás alapján igazolt többlettámogatásra vonatkozó jogosultság merül fel, a többlettámogatást a támogatói okirat módosításával kell biztosítani.

15. § Ez a rendelet 2021. június 30-án hatályát veszti.